Észak-Magyarország, 2001. július (57. évfolyam, 152-176. szám)

2001-07-17 / 165. szám

2001. július 17., kedd levelezés/ Hirdetés 11 SZÓLÁSTÉR: OLVASÓINK LEVELEIBŐL Sajnos az év gyógyszerét nem támogatja a tb A sajtószabadságról A sajtószabadságot érintő, a közelmúltban beterjesz­tett törvényjavaslattal kap­csolatban több levél érke­zett szerkesztőségünkbe. Ahogy az már lenni szokott hasonló esetekben, a bírálók tollat ragadnak, a támoga­tók viszont nem írnak leve­let (talán ennek hatására mégis megteszik). Alább a beérkezett levelekből válo­gattunk. Nem vagyok kötözködő típus, és 1998-ban a vezető kor­mánypártra adtam a vokso- mat egész családommal együtt. Ezt azért tartottam szükségesnek kihangsúlyozni rögtön a levelem elején, ne­hogy azt gondolják, hogy az ellenség akar beférkőzni a sajtóba. Az Észak-Magyaror- szágban „Sorrend az alkotmá­nyos jogok között?” címmel riportot közöltek dr. Répássy Róbert úrral, a Fidesz jogi kabinetjeinek vezetőjével a 6 fideszes képviselő által beter­jesztett törvénymódosítással kapcsolatban. A hazánkban az utóbbi időkben gyakorivá váló parla­menti jogsértések sokak sze­mét kezdik mind erősebben csípni, a vezető kormánypárt lekezelő, dölyfos magatartásá­val együtt. Ezért (is) voltam kénytelen tollat ragadni és rö­viden kifejteni a véleménye­met. Egyéni véleményemet, de úgy hiszem, hogy a közér­dek szolgálatában. Mit állít Répássy Róbert . űr azokról, akik a sajtósza­badság korlátozásával nem értenek egyet? A tiltakozók 1. nem tudják, hogy a tör­vénymódosítás „miről is szól”, és elfogadják a Polgári Törvénykönyvet úgy, ahogy van - hiányosságokkal, jog­hézagokkal együtt (azzal szemben, hogy jogtudósaink szerint ilyenek nincsenek). 2. nem tisztelik eléggé az emberi méltósághoz, a becsü­lethez, a jó hírnévhez, a név­viseléshez fűződő jogokat, ill. hogy a sajtószabadságot (megalapozatlan, aljas) táma­dásokra használják fel - visszaélve azzal. Nem kételkednénk szavai­ban, ha nem ismernénk ala­posan minden előzményt, melyek közül - ha megenge­dik - csak egyre térnék rá (lehet, hogy nem a legjobb és legtalálóbb példája an­nak, hogy mire megy ki a játék, de csak ezt találtam meg itthon). 2000. június 18-án Lakatos Pál úr, a Vasárnapi újság szerkesztője az Orbán Viktor miniszterelnök úrral készí­tett riport egyik kérdését így kezdte: „ a pártállami erők kezében hagyott média még mindig gátlástalanul vezeti félre a lakosság tájékozatlan részeit, és ezzel a következő választásokon veszélyezteti az országot”. Mikor lép már a kormány határozottan és kötelességszerúen ez ellen a veszélyes agymosás ellen?” A kérdés még folytatódik, de nem érdemes idézni. Lénye­gében a „média kiegyensú­lyozásáról” van szó, amit a Fidesz még ’98-ban megígért HIRDETÉS _________________________ és úgy látszik, nem tartja be az ígéretét.) Itt kell elgondolkoznunk, mert már a kérdés sem igaz! A közszolgálati magyar rá­dióban, a millennium évé­ben!!! Nézzük, milyen akkor a válasz a „törvényes polgári rendet visszaállítani igyek­vő” kormányfő szájából. ...amit két év óta megen­gednek maguknak az embe­rek, a nyilvánosság csatorná­ját kezükben tartó tulajdono­sok, szerkesztők, az túlmegy azon a szinten, mint amit egy XXI. századra készülő or­szágban szabad ma tenni.” Itt szeretném megjegyezni, hogy a médiabirodalom tu­lajdonosai és főnökei jórészt az EU tagországokból szár­maznak, és állandó lakóhe­lyeik is azokban az országok­ban vannak. De nézzük a folytatást! „Az országot az tenné erőssé, hogyha egymás méltóságát, személyi jogait, személyességi jogait a leg­messzebb menően kölcsönö­sen tiszteletben tartanánk.” Megj.: így igaz! Legalább úgy, mint Lakatos Pál és az ebben a beszélgetésben még szereplő Franka Tibor. Azt hiszem, nem kell kommentár (és azt is tudjuk, hogy a „ma- meluk” kinek a szavait szaj­kózta az Észak-Magyaror- szágban). Menjünk még tovább! ...a magyar polgári tör­vénykönyv személyességi jo­gokat védő szakasza, szaka­szai elégtelenek ...”. „a ma­gyar jogrendszer személyes­ségi jogvédelemre vonatkozó részét meg kellene erősíte­ni... Szeretném ezt a négy évet úgy végigszolgálni, hogy azt mondhassuk a ciklus vé­gén: ezek a törvénymódosítá­sok is megszülettek". Még azt is kifejezésre jut­tatta, hogy szerencsére (csak) „feles törvényről” van szó. Hát erről szól az Észak- magyarország cikke! Érde­mes összehasonlítani a ket­tőt. Sok újat nem mondott, én sem mondok többet (leve­lem úgysem fog megjelenni), de véleményemet és milliók véleményét egy Lengyel Lászlótól származó idézet fe­jezi ki a legjobban: „Petőfi Sándor lefoglalta a sajtót a gondolat szabadsá­gáért, a kormány lefoglalja a sajtót a gondolattalanság sza­badságáért - micsoda idők!” Ezek jegyében kérem Önö­ket, hogy úgy, mint eddig, to­vábbra is őrizzék a társada­lom erkölcsi tisztaságát. Le­gyenek függetlenek.! dr. Kiss József Miskolc Tisztelt Szerkesztőség! Ideiglenesen (remélem) mun­kanélküli diplomás asszony vagyok, 3 gyermekkel, aki­nek (most) van ideje (még!) politizálni. Elolvastam a dr. Répássy Róberttel készített interjút, majd elővettem a törvényben lévő Alkotmányt, és megállapítottam, hogy (a nyilatkozat alapján) van sor­rend az alkotmányos jogok között. A kormánypárti kép­viselők, a kormány tagjai, a koalíciós tisztségviselők, az általuk kinevezett vezetők, a kedveltebb gazdasági társa­ságok, és még egy fel nem sorolt szűk kör tagjai számá­ra a legfőbb törvény különle­ges személyi jogokat dekla­rál..., és ennek most már ide­je érvényt szerezni! Vagy itt 10 millió (egyesek szerint 15) magyar betanított munkás, portás, csomagoló, ápolónő, mérnök, ember-, és állator­vos méltóságáról, becsületé­ről, jó hírnevéről van szó? (Az ő büszkeségüket, tartásu­kat igyekszik a média „ok nélkül” megroppantam, meg­tépázni?) ... vagy csupán ar­ról, hogy (és erre egyre több példa van) az utóbbi időben a kormánypártoknak nem annyira fontos az Alkot­mány, mint a saját érdekeik. Ez utóbbi látszik bebizonyo­sodni, mely a? alkotmánybí­róság „megfelelő állásfoglalá­sával” „be is igazolódhat”... , de nehogy úgy legyen már! A leírtak alátámasztása érdekében álljon itt a leg­utóbbi példa! Az ÁNTSZ, az országos tiszti főgyógyszerész (a me­gyei tiszti főgyógyszerészek által), feltehetően „kormány­sugallatra” megakadályozta a patikusok és a lakosság til­takozó akcióját, megtiltva az aláírások gyűjtését. Szeret­ném bebizonyítani, hogy az Alkotmány betartása csupán politikai ízlés kérdése. Aki­nek rendelkezésére áll az alaptörvény, üsse fel a 61. és a 64. szakaszoknál, melyek egyrészt a szabad vélemény nyilvánításról, másrészt az egyénileg v. kollektív módon megfogalmazott kérelmekről, panaszokról tesznek - „csak úgy mellesleg” - említést. Mivel ezek - gondolom én! - nem alapjogok. És láss cso­dát, nem csak én hiszem ezt, mint a példa is bizonyítja. Viszont, ha egy kicsit komo­lyabban vesszük a dolgot, és megadjuk a tiszteletet az „írás”-nak, akkor bizton szá­míthatunk arra, hogy lesz „egyeztetés” még ez ügyben (és esetleg a gyógyszerészek­nek és a betegek millióinak lesz igazuk), de ne feledjük, hogy az eü. miniszter, az ÁNTSZ és a tiszti főgyógy­szerész a tárgyalással kegyet gyakorol, mostani magatar­tását „megfelelő indokokkal alátámasztva” fogja megma­gyarázni. Tehát bárminemű eredmény lesz, azt a patiku­soknak és a szenvedő mil­lióknak meg kell köszön­niük. Köszönet jár a hata­lomnak! Ahogy az már a mi demokráciánkban megszo­kott dologgá kezd válni. E fo­lyamatra, és arra, hogy a ku­darcból miként lehet politi­kai tőkét kovácsolni, mond­hatnánk: ügyes! De nem mondjuk, hanem sok más ki­fejezést használunk, melyek­ből hála Istennek van elég a magyar nyelvben. írásomat ajánlom a jogvé­delem magyar bajnokának, aki az Észak-Magyarország- ban szólalt meg, és komoly gondolatokat hagyott az utó­kor számára. István kirá­lyunk megkoronázása után 1001 évvel, 5 hónappal és 27 nappal. Tisztelettel hűséges olvasójuk: Lengyel Péterné (büszkén) munkanélküli Az év gyógyszere Nem tartozom éppen a so­vány emberek közé. Mindig is vigyáznom kellett, kell a súlyomra: ugyanis könnyen elszalad. Ennél fogva nagyon oda kell figyelnem az elfo­gyasztott mennyiségre, no meg a minőségre is. Ez utób­bi azért fontos, mert a vala­mire való kíméletes étrend igencsak apasztja a bukszá­mat, ami egyáltalán nem el­hanyagolható szempont a je­lenlegi jövedelmem mellett. Talán e szegényebb világ is közrejátszhat abban, hogy jó­val több az elhízott ember a kelleténél most. Persze, ez a kérdés azért sokkal összetet­tebb és bonyolultabb ettől. Hiszen okozhatja valakinek az elhízást genetikai elválto­zás is, de lehet egyszerűen csak helytelen életforma. Mert így szokták meg, ezt örökölték a szüleiktől. Szere­tik a hagyományosan készí­tett bőséges, zsíros, szaftos ételeket és gondolom az édes­ségekért sem mennek a szomszédba. Talán még a mozgással is hadilábon áll­nak. Be kell látnunk, hogy ki ilyen, ki pedig olyan oknál fogva, de többlet súlyt cipel magán, ezért aztán nem tar­tozunk a legkarcsúbb nemze­tek közé. Magyarországon kétmillió elhízott és négymil­lió túlsúlyos ember él, nem kis kockázat nélkül. A kö­vérség okozta keringési és érrendszeri elváltozásban, cukorbetegségben, ízületi bántalmakban az élen já­runk, és ez még nem is a tel­jes paletta. E betegségeknek a gyógyítása, utókezelése igencsak megterheli a kórhá­zak költségvetését. Megoldás­ként a prevenció kínálkozna. Csakhogy meghízni sokkal könnyebb, mint lefogyni. Ha már nincs elég önuralmunk, meg elegendő pénzünk a kí­méletes étrendhez és termé­szetesen erős akaratunk a testmozgáshoz, hogy lefogy­junk, hát ilyenkor szokott vulkáni erővel feltörni belőA lünk a keserű óhaj: bárcsak1 feltalálták volna már azt a, fránya fogyasztó pirulát, aminek hatására könnyeb­ben megszabadulhatnánk fö­lös kilóinktól. (Merthogy pi­rulák, fogyasztóteák voltak, vannak, csak nem az iga­ziak.) Nem merem elkiabál­ni, de mintha egy kisebb cso­da volna kialakulóban. Olva­som az Észak-Magyaror- szágban, hogy az elhízás ke­zelésére szolgáló készít­mény nyerte el az idén az Év gyógyszere díjat. Azt mondják, ez a nyertes ké­szítmény hatásmechaniz­musával új utat jelent az el­hízás kezelésében. Tulaj­donképpen örülhetnénk, csakhogy van egy kicsi szépséghibája a dolognak. A gyógyszer nem tb- támogatott. Ezek után a ké­szítmény nem mindenkinek jelent megelőzést magas ára miatt. így aztán sokunk szá­mára marad a kínkeserves, izzadságszagú fogyókúra. Az vigasztaljon minket, hogy ez utóbbi sokkal egészségesebb fogyási mód­szer szerintem. Nagy tisztelettel: Pásztor György Miskolc Köszönjük Kiwanis! Az egri Móra Ferenc Álta­lános Iskola tanulói és pe­dagógusai nevében szeret­nénk megköszönni a sáros­pataki Kiwanis Női Klub tagjainak segítségét. A klub vezetője, Szendrei Ist­vánná megszervezte, hogy az általuk bérelt autó­busszal a Pácinban táboro­zó gyerekek beutazhassa­nak Sárospatakra. A város nevezetességeinek megis­merése után strandolhattak is a termálfürdőben. Felejt­hetetlen élményben volt ré­sze a 24 értelmi fogyatékos, hátrányos helyzetű gyer­meknek. Az önzetlen támo­gatás tette lehetővé, hogy a nehéz anyagi körülmények között élő diákjaink számá­ra színesebbé tehettük a tá­bor programját, amelyet ezúttal is köszönünk! Hekeli Sándorné IGAZGATÓ Eger Segítséget kér Elnézést, hogy levelemmel zavarom Önöket, de már .^gyszer kb. három hete ír­tam levelet, de sajnos nem reagáltak rá semmilyen mó­don. Tisztába vagyok vele, hogy mennyi levelet kapnak és valószínű, hogy az enyé­met el sem tudták olvasni. Vagy éppen lehet, hogy nem tudnak segíteni. Ezért kérem a Tisztelt Szerkesztőséget, hogy segítsenek rajtunk. Leírom a problémát újból. Szóval mi egy egygyerme­kes család vagyunk. 7 hét múlva megszületik a máso­dik gyermek. De sajnos idő­közben a férjem elvesztette az állását. Ezért vállaltuk a második gyermeket. Most itt vagyunk és szó szerint sem­mink nincsen. Havi 30 000 Ft - ból „élünk”. A tartozások még csak felhalmozódnak. 100 000 Ft-ra lenne szüksé­günk, hogy egy kicsit helyre billentsük az életünket. Ezt nem a szerkesztőségtől kér­ném, hanem az olvasók se­gítségét szeretném kérni. Ha csak 100 Ft-ot adnának, ak­kor 1000 ember kellene, hogy segítsen. Nagyon szépen ké­rem segítsenek. Már a ke­nyeret sem tudom megvenni. Nyugodtan el is jöhetnek, én nem szégyellem, hogy sze­gény vagyok, ez csak kelle­metlen. Kérem szépen segít­senek. Tudják milyen este úgy lefeküdni, hogy éhes és reggel úgy ébredni, hogy ta­lán eszünk-e ma valamit? A ruháztatásról nem is beszél­ve. A fiamnak még zoknit sem tudok venni. A rezsit nem tudom egyáltalán kifi­zetni. Most már ott tartunk, hogy kikapcsolták a gázt, és lassan következik a víz és a villany. Elromlott a mosó­gép, a porszívó és talán előbb-utőbb minden. De most már nem zava­rom Önöket. Csak a segítsé­güket várom. Még csak annyit szeretnék kérni, hogy ha nem tudnak segíteni, ak­kor kérem válaszoljanak. Előre is köszönöm a segít­ségüket és persze továbbra is reménykedem. Tisztelettel NÉV ÉS CfM A SZERKESZTŐSÉGBEN Továbbra is várjuk olvasóink közügyekről szóló észrevételeit. Kérjük, írjanak röviden, mert a hosszabb íráso­kat terjedelmi korlátáink miatt alkalmanként kénytelenek va- j gyünk tömöríteni. Névtelen le­velekkel semmilyen formában nem foglalkozunk. Az e rovat­ban megjelenő írások nem fel­tétlenül tükrözik a szerkesztő­ség álláspontját. A kéziratok megőrzését és visszaküldését nem vállaljuk. Várjuk olvasóink leveleit a http://forum.boon.hu internetes címen is. ca* AutdffAt 6CO+ információ: 06 40 455 667 MÓL BCO+ Autógáz itt kapható Miskolc, Pesti út II. kimenő Miskolc, Zsolcai kapu 9-11.

Next

/
Thumbnails
Contents