Észak-Magyarország, 2001. július (57. évfolyam, 152-176. szám)

2001-07-17 / 165. szám

2001. július 17., kedd Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Hangverseny Lillafüreden. A Reményi Ede kamarazenekar és Cho Mi Sook szop­ránénekes hangversenye hallható július 21-én, szombaton este 7-órától a lillafü­redi Palotaszálló Hunyadi termében. • Művészeti egyetem. Tizenhárom or­szág képviselteti magát a hétfőn megnyi­tott harminchatodik Dunakanyar Művé­szeti Nyári Egyetemen. Az esztergomi Vi­téz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskolán rendezett kurzuson a követke­ző két hétben csaknem száz hallgató fej­lesztheti Kodály-módszerrel zenei írás- és olvasáskészségét. A Dunakanyar Művé­szeti Nyári Egyetem először 1965. július 25-én nyitott kaput, s azóta rendszeresek a nyári kurzusok Esztergomban; az előző években a világ 58 országából összesen 4005 hallgató érkezett a várba. Három nap, ami Tárcáiról szól Miskolc (ÉM) - Mint hat éve minden jú­lius utolsó hétvégéjén, idén is elkezdőd­nek tarcali napok. A háromnapos ren­dezvénysorozatot ünnepélyesen július 27- én pénteken délután 4 órától nyitják meg a tarcali művelődési házban. Majd a vá­ros művészeti csoportjai mutatkoznak be, a tatcali mazsoretek, amatőr előadó csoportok és a színjátszókor. A második napon Tárcái vezérre, a vá­ros névadójára emlékeznek. Mivel Tár­cái vezér annak idején a falut hegyfogla- lás útján szerezte, ezért erre idén is a Tárcái vezér hegyfoglalóversennyel em­lékeznek. Az említetteken kívül lesz még íjászbemutató, szabadtéri bál és tűzijá­ték is. A zárónap, azaz vasárnap hagyományo­san a bor napja Tarcalon, ilyenkor a hegyaljai borokkal készült ételek verse­nyeznek, valamint a borkirálynőt is ek­kor választják meg. Hatás alatt Bujdos Attila Korai temetni: ezt üzente a Pécsi Orszá­gos Színházi Találkozóról a Duna Televí­zióban Kállai Katalin Szereplőválogatás címmel sugárzott összeállítása. Vettük az adást. A POSZT kellemes hangulatú fesz­tivál volt néhány hete, ettől a róla szóló műsor még sikerülhetett volna érdekte­lenre (e kijelentés igazságát mintegy elő­re vetítve bizonyította nemrégiben a Ma­gyar ATV-n egy tagadhatatlanul jó szán­dékú, ám ügyetlen riport, ugyanebben a tárgykörben). Kállai Katalin filmje tehát mindenekelőtt a szakértelemről szólt: nem elég valaminek a hatása alá kerülni, tudni is kell, mi hat ránk, ha szeretnénk másokat is beavatni ebbe a titokba. Ezzel eddig rendben is volnánk. A Szereplőválogatás másfelől a hatás eredetéről is szólt: a színházról, erről az életképtelennek elparentált művészeti ág­ról, amelyik évadot zárva most ezernyi példát mutatott Pécsett a megújulásra és értékteremtésre való hajlamból, a játékos kedvből, ötletből. S nem utolsó sorban a belterjesség cáfolatából. Nem mutatta meg ugyanakkor a tévé­műsor, hogy milyen a magyar színház itt és most. Tegyük hozzá: erre a fesztivál sem vállalkozott (ennyiben a Duna TV beszámolója eseménykövető). Sajátos vá­logatás eredményét láthatták Pécsett a versenyprogram nézői, színházértő embe­rét, aki maga is hatás alá került. Leg­alábbis erről beszélt Forgách András író a kamera előtt: a válogatás számláját ter­helő álmatlan éjszakákról, az általa meg­tekintett száznál több előadás tömény él­ményjellegéről, aminek a feldolgozása legalább öt. évébe kerül majd. Arra sem kaptunk közvetlen, vagy átté­teles választ, hogy kinek és miért fontos ma a színház. Azt viszont láthattuk: fon­tos. Mondjuk: ez az észlelés szintje. Ezen a szinten mozogtak például a díjazott szí­nészekről és színielőadásokról szóló önál­ló etűd értékű betétek, amelyekben hang­súlyos elemmé tette a televíziós alkotó a tapsot és az elmosódott színházi műfényt. Ha úgy tetszik: mindez közhelyes. Vagy másként: teátrális, s mint ilyen: hatásos (s ebben az esetben stílszerű). Ennél mé­lyebbre ásni pedig legyen az elemzők dol­ga és ne a televíziósoké. „Küzdeni azért, hogy a vasvilág arannyá legyen” Horváth Ádám a La Mancha lovagjáról és egy zenei fesztiválról Miskolc (ÉM-MG) - Álmait va­lósítja meg ezekben a hetek­ben Horváth Ádám: a fiatal operaénekes zenei fesztivált szervez, s készül a La Mancha lovagja címszerepére. Július végén mutatják be, s hét alkalommal adják elő a diósgyő­ri vár falai között a spanyol ink­vizíció börtönében játszódó ze­nés művet, amelynek címszere­pét nálunk eddig csak prózai színészek játszották.- Külföldön inkább operisták- ra bízzák a komoly énekesi feladatot is igénylő szerepet, így például Domingo, Sámuel Ramey, vagy az egyik meste­rem, Jerome Hynes is énekelte - sorolja a szerepet megformáló énekes elődeit Horváth Ádám. - Én nem akarok öregembert ját­szani: számomra ez a figura kor­talan. Hiszek abban, hogy na­gyon sok fiatal van, akik a jó ügyért képesek nekimenni a fal­nak, s újra és újra felállni. Ami fontos számomra ebben a sze­Horváth Ádám a fesztivál pla­kátjával Fotó: Dobos Klára repben, az a darab mondandója: küzdeni kell azért, hogy a vasvi­lág arannyá legyen. Figyelmez­tetni kell az embereket, hogy álljanak meg és nézzenek ma­gukba, hova jutottak. Hiszek az emberekben, hiszem, hogy vissza lehet vezetni őket a ko­rábbi angyali létbe... A musicalbemutató része a Vox Artis Millenniumi Zenei fesztiválnak, amelyet a miskolci operaénekes saját kiadója szer­vez: a Diósgyőri vár reneszánsz hangulatához illeszkedik a Ma­gyar királyi udvarok zenéje cí­mű hangverseny július 31-én a Musica Historica együttessel, az Amaryllis Reneszánsz Tánc- együttessel és Kobzos Kis Ta­mással. Kuriózumszámba megy az augusztus 2-i jazzest, amelyen most először játszik együtt Snétberger Ferenc, Szakcsi La­katos Béla, Dresch Mihály, Ba­lázs Elemér, Egri János. A zenei rendezvények mellett három új lemezét is bemutatja a Vox Artis:- Most jelenik meg az a Gershwin-felvétel, amelyet Vukán Györggyel és Szakcsi La­katos Bélával rögzítettünk. Az én számaimat nemrégiben újra­vettük, a felvételek ugyanis két­évesek, s az én életkoromban ez nagy idő: ezalatt rengeteget vál­tozott a hangom. A kiadó olyan művészekkel is készít felvétele­ket, akiket a nagy hanglemezcé­gek nem karolnak fel, mert nem látnak bennük pénzt. Pénzt per­sze mi sem látunk, de nagyon fontosnak tartjuk, hogy tehetsé­ges művészeknek bemutatkozási lehetőséget adjunk. Ezért jelen­tetjük meg a Musica Historica Bonum Vinum című lemezét. A harmadik CD pedig a La Manc­ha lovagja című musical zenei felvételét tartalmazza - méghoz­zá az eredeti , teljes hangszere­lésben, olyan vendégközreműkö- dőkk el mint Snétberger Ferenc és Szakcsi Lakatos Béla. Kis cég vagyunk, de olyan felvételeket készítünk, amelyekre büszkék lehetünk... Levelek a frontról - szlovénul, olaszul és magyarul Egy nemzetközi előadás az isonzói frontvonal történelmi emlékhelyein, díszletek nélkül Vida Péter (jobbra) és a társelőadók Miskolc (ÉM - KÉ) - Levelek a frontról... Egyszerre három nyelven, az első világhábo­rús isonzói frontvonal törté­nelmi emlékhelyein. Ez most más, mint a történelem- könyv, egy távolszakadt apa, egy báty és egy vőlegény története, akiket egy nő köt össze. A háromnyelvű kop­rodukció július 25-én kezdi meg turnéját eredeti helyszí­nen: a Kluze-erődben, ami után kétnaponta vándorol, úgy, ahogyan annak idején a frontvonal, majd az ötödik, egyben utolsó előadás hely­színére, Doberdoba érkezik. A történelmi előadás emberek­ről és kapcsolataikról szól, kora­beli naplók és katonák levelei­ből építkezik - hangsúlyozta Vida Péter, a darab egyetlen magyar szereplője. A darab ötlete egyébként Marjan Bevk rendezőtől szárma­zik, aki a kobaridi I. Világhábo­rús Múzeum (amelyet Göncz Ár­pád, Václav Havel és Iván KuÜ:an alapított 1994-ben) eredeti anya­gainak tanulmányozása közben határozta el: nemzetközi előadás létrehozásába kezd. Azonnal rá­jött, hogy az Isonzo (szlovénul: So&a) folyó mentén történteket nem lehet csak szlovénul előad­ni, ekkor született meg a három nyelven játszás ötlete. A történet középpontjában ugyanis egy nő áll - folytatta Vida Péter -, aki egy olasz ka­tona lánya, egy szlovén katona húga és egy magyar katona menyasszonya. A véres csata­mezőn, egy-egy békésebb pilla­natban a megfáradt katonák - a határ mindkét oldalán - ott­honukra gondolnak. így ki-ki a lányára, a húgára vagy szerel­mesére. Az apjával a lány ola­szul, a bátyjával szlovénul, a magyar vőlegényével pedig ma­gyarul beszél majd, ám mégis minden nemzet számára érthe­tő módon. A többnyelvűséget az tette le­hetővé, hogy a koprodukció­ba bekapcsolódott a szlovéniai P.D.G. Nova Gorica, a horvát Dramma Italiano Fiume (Rije- ka), a Szolnoki Szigligeti Szín­ház, fő producerként pedig a ljubljanai Ex-Ponto Fesztivál, így minden szerepet más és más nemzetiségű színész kelt életre. Az olasz apát (Giulio Marini) olasz, a szlovén fivért (Gorazd Jakomimi) szlovén, a magyar vőlegényt (Vida Péter) pedig magyar színész alakítja. A lány - az előadásban Alida Bevk - mindhárom nyelven beszél. Az első nyilvános főpróba a Klfoe-erődben lesz július 24-én este, majd másnap követi ugyan­itt az első előadás. Ezután kétnaponta vándorolnak a sze­replők a korabali harcoknak megfelelő helyszínekre. A Tol­náin község melletti német kato­naerődnél július 27-én, a Ko­baridi község fölötti olasz kato­nai emlékműnél pedig július 31- én játszanak. Külön érdekesség lesz július 29-én Kobarid mellet­ti Kolovrat hegyen, az olasz­szlovén határon előadott mű­sor, melyet a nézők fele-fele arányban Szlovéniából illetőleg Olaszországból követhetnek majd nyomon. Az eredeti hely­szín épp elég díszlet, így nincs szükség másra, csak jelmezek­re, szájharmonikára és furulyá­ra, mondta Vida Péter. A boráról ismert város újabb ékessége A Tokaji Múzeum lett az „Év múzeuma” cím különdíjasa Miskolc (ÉM - KÉ) - A Tokaji Múzeum többéves munka ered­ményeként elnyerte az „Év mú­zeuma” cím különdíját. igaz, hogy a 2000. év múzeuma lett, de a győzelem a több éve tartó fejlődés megkoronázása, hiszen sikerült a múzeumnak biztos hátteret teremtenie működésé­hez, az épületet kívülről-belülről Zsidó kegytárgyak a XVIII - XIX. századból renoválnia és a szakmai fejlő­désre is még nagyobb hangsúlyt fektetnie. A Tokaji Múzeum díjáról és eredményeiről a múzeum nem­régiben távozott igazgatója, Jaczkó Zsolt beszélt.- Az „Év múzeuma” díjra minden évben lehet pályázni. A 2000. évben több mint 40 pályázó múzeum közül nyerte el a tokaji a különdíját. A pályázók közül egy szakmai bíráló bizottság vá­laszt, a nyertes pedig a szakmai mellett erkölcsi elismerésben is részesül. Dr. Veres László, a Borsod-A- baúj-Zemplén megyei múzeum igazgatója elmondta: - A Tokaji Múzeum nem marad sokáig ve­zető nélkül, ugyanis az igazgatói poszt betöltésére pályázatot ír­tunk ki. Augusztus 1-ig a volt igazgató Jaczkó Zsolt látja el a teendőket, majd egy fiatal pálya­kezdő, Tóth Hajnalka muzeoló­gus követi, akinek vezető muzeo­lógusi megbízatása egyenlőre három hónapra szól. A különdíjas Tokaji Múzeum története az 1950-es években kez­dődött, ekkoriban kezdték el gyűjteni Tokaj és a borvidék em­lékeit. Ez a gyűjtemény egy ideig a városban vándorolt, végül 1985- től már a Tokaji Múzeumban ka­pott állandó helyet. A főtéren ál­ló, egykori görög kereskedőház­ban kialakított múzeum épületét 1997-ben kezdték kívülről reno­válni, majd 2000-ben a belső felújítások is elkezdődtek. Aztán a már megszépült épü­letben pincétől a padlásig - mind a négy szinten - kiállításo­kat rendeztek be. Az állandó tár­latok közül a görög és zsidó em­lékek, borászati- és egyházművé­szeti kiállítás tekinthetők meg. Emellett a helyi közönség igé­nyeihez alkalmazkodva idősza­kos kiállításokat is szerveztek, mint az Elődeink fegyverei, fegyvereink elődei című tárlat. A szakmai munkához szük­séges anyagiakat is előterem­tették, hiszen szilárd támogatói bázist alakítottak ki. Ma már több mint 20 állandó támogató­ja van a múzeumnak, legin­kább borászati cégek. A támo­gatók megnyerése mellett az intézménynek fejlesztenie kel­lett marketingjét, növelnie lá­togatottságát. Az évi 15-20 ezer érdeklődő - akik egyébként nem csak hazaiak - jól mutat­ja, hogy az intézmény ennek a követelménynek is megfelelt. Elősegítette ezt az idegen nyel­vű táblák kihelyezése, hiszen így a külföldiek számára érthe­tőbbek és élvezhetőbbek a kiál­lítások. Apácamunkák a XVIII. szá­zadból

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents