Észak-Magyarország, 2001. július (57. évfolyam, 152-176. szám)
2001-07-16 / 164. szám
üzAK-nuainuMHisiáoi 2001. július 16., hétfő ElJ:-Extra ÉM-Extra: Erzsébet Fürdő' 6 ‘■E&fcás i Pro és kontra Kiss László Akadnak helyzetek - nem sűrűn amikor a szerkesztőségnek egy-egy ügy kapcsán világosan közzé kell tennie álláspontját. A miskolci Erzsébet fürdő átépítése, a gyógycentrum és szálloda létesítése is ilyen helyzet. A helyzet miértjére egyszerű a válasz: Miskolcon sok kudarc és hosszú évek ' után, a rendszerváltás óta először zajlik le a történelmi belváros legértékesebb részének arculatát alapvetően megváltoztató beruházás, magántőkéből, s ez bizony fordulópont a városépítésben. Úgy gondoljuk, ha ebben a belvárosban, ahol nincs már egyetlen rangos, a várost is fémjelző nagyszálloda sem, épül egy exkluzív, elegáns gyógyhotel, gyógyászati résszel, és Miskolc szivében valódi, rangos tér lehet egy hajdani bontási területből, annak feltétlen örülni és drukkolni kell. Ellenben az is világos: itt magánpénzből ma már nem lehet népfürdőt építeni, sem iskolai uszodát, ide „bevételei", világszínvonalú produktum kell. Azon is nehéz vitatkozni, hogy szegényedik a város, kevés a felmutatható, üzletté formálható nívós turisztikai attrakció benne, s lasszóval kell fogni a befektetőket. Mindettől függetlenül azonban nemcsak hogy lehet, szabad, hanem kell, muszáj is vitatkozni a tervről. Kell, mert túl sok pótolhatatlan értéket vesztett már el város - Anna, Rori - s kevés maradt. Kell, mert ezt a teret hosszú évtizedekre szólóan lehet most jól, vagy rosszul megcsinálni - gondoljunk csak a „ villanyrendőri" tornyos- bornyos házszerűségre, ami most már ott áll. Muszáj vitatkozni, mert nem lehet ekkora léptékű városi ügyben az itt élők, szakértők és laikusok feje felett dönteni. Gondoljunk csak arra a parázs vitára, ami a budai Hilton hotel várhegyre történő építését megelőzte, körítetté. A befektetőnek nem az a dolga, hogy a város fejével gondolkodjon - az üzlet az üzlet. A város vezetésének a kötelessége, hogy ebben az üzletben érvényesítse a város, azaz a mi, de még az unokáink érdekeit is, mert ezt a belvárost nézik majd ők is. Ezt a felelősséget azonban nem lehet eladni, átadni egyetlen telekkel, épülettel sem. Bárki bárhol bármit? Miskolc (ÉM) - A megyeházán dolgozó területi főépítész szerint: az avasi templommal szembeni sarkon a jelenleginél karakteresebb, de a tervezetthez képest más, a miskolci építészeti jellegzetességekhez jobban idomuló épületet szeretne látni. Olajos Csaba vitatható tervezői koncepciónak nevezte a homlokzat lépcsőzetes visszaugratására épülő elképzelést. A magasságról viszont úgy tartja: körültekintően lett megválasztva, a hatályos rendezési tervnek megfelelően. Összességében nem a szálloda-, illetve a fürdőbővítési tervvel van gondja a főépítésznek, inkább azt kifogásolja, hogy a város itt sem garantálja magának a beleszólás lehetőségét. Úgyszólván „bárki bárhol bármit” építhet ma Miskolcon, mert az önkormányzat korlátozás nélkül sorra adja el fontos ingatlanjait: a befektetőktől pedig nem várható el, hogy önként, a plusz költségeket is vállalva, elsősorban a város érdekét tartsák szem előtt. Jobb lenne, ha a város is részt vállalna a belvárosi beruházásokból. Olajos Csaba Az oldalon lévő anyagokat (a jegyzet kivételével) írta: Balogh Attila, e-mail: wmitty@ inform.hu Telefon: 46/ 501-900 (3236-os mellék) „A hegyet nem fogom elnyomni” Viszlai József: A lépcsős, teraszos megoldás jellemző az Avasra A szállodaépület látványterve (a Sörház felől) Miskolc (ÉM) - A szállodája nem „mediterrán" stílusú: az avasi templommal szemben majdan felépítendő létesítmény homlokzati kialakítása a századelő Avasának hangulatát lesz hivatott felidézni. Az Erzsébet fürdő bővítéséhez kapcsolódó beruházás építész-tervezője, Viszlai József alaptalannak találja a terveit érő aggodalmakat, támadásokat. □ Szakmai körökben erős kritika éri a tulajdonos ígérete szerint néhány év múlva megépülő szálloda terveit, stílusát. A városlakók pedig amiatt aggódnak, hogy a leendő épülettömb eltakarja majd a város felől az avasi templomegyüttest. • Amikor elkezdtem a tervezést, áttanulmányoztam az elmúlt 30- 40 év terveit, tervpályázatait. Én a feladatot teljes komplexitásában próbáltam megragadni, a koncepciót kiterjesztve az ingatlan tágabb környezetére. A lényeg az, hogy a szomszédos Dísz tér mai formájában nem tér, csak egy kibontott városi telek, valamikori főutcai házak kertvégeiből összeállt terület. Nincs lehatárolva sem a Városház tér, sem az Avas felől. A templomot tulajdonképpen ma sem látni onnan, részben a téren álló, tudomásom szerint önmagukban értéktelen gesztenyefák miatt, részben azért, mert a domboldalt benőtte a gaz. A terület, és az arra készült rendezési terv is megkívánja, hogy az Erzsébet fürdő felőli sarkon jellegzetes épülettömb alkosson térfalat; ezt a szakma nem vitatja. A magasságot illetően a Városháza 15 méteres párkánymagassága az irányadó, ez az elfogadott érték a környéken. Az Erzsébet téri épületek ennél is magasabbak. Én azonban úgy gondoltam, a Toronyalja utca metszetében ha az egyik oldalon az avasi domboldal áll, akkor ezt lankát kell a másik oldalon is tükröztetni; ezt szolgálja a lépcsőzetes homlokzati kialakítás terve. Nem gondolom, hogy ennek mediterrán volna a stílusa: meg kell nézni a várostörténeti dokumentumokat, a lépcsős, teraszos, pergolás hangulat mennyire jellemző a század eleji Avas építészetére. a A helyi építésztársadalom mégis fenntartásokkal fogadta a rajzokat. A tervtanács is „finomításra, a hely szelleméhez való igazodásra” intette a tervezőt. • Amit más építészek mondanak, ebben a vonatkozásban szubjektív vélemény. Amivel én alátámasztom az elképzeléseimet, azt nem lehet szubjektiven megítélni. A hegyet nem fogom elnyomni - és én a kérdés lényegének ezt tartom. A lépcsőzetes kialakítással legalább húsz szobát kilőttem a szállodából - nem mondhatják, hogy vakon a megbízó érdekeit akarom kiszolgálni. A hely szelleméről, a megkívánt stílusról annyit: maga az Erzsébet fürdő főépülete, ami ma helyi építészeti értéknek számít, eredetileg a fővárosi Széchenyi fürdő nem túl jól sikerült, provinciális másolataként készült, egyszerű tisztasági fürdőnek, amiből egy évszázadon át csak bontottak, plusz egy ipari csarnok jellegű uszodával egészítették ki, és lefedték mellette a Szinvát. A fürdő nem műemlék, nem is műemléki jellegű. Városképi jelentősége van. a Említette a rendezési tervet. Többek között éppen az hátráltatta a felújítás megkezdését, hogy az önkormányzati szabályozást kellett a beruházói elképzelésekhez igazítani... • Az eladáskor hatályos rendezési terv egyenesen lehetetlenné tette a beruházást, vagyis azt a programot, amivel az ingatlan vásárlója pályázott és nyert. Vá••••••••• Amit más építészek mondanak, ebben a vonatkozásban szubjektív vélemény. Viszlai József ............................................ rosi tulajdonként kezelte, nem voltak benne távlatok, mégis olyan utakat jelölt ki, amelyek keresztülmentek volna az ingatlan közepén. Hogy az elképzelt és elodázhatatlan fejlesztési programot - ne felejtse el, a vevő már a hatóság által bezáratva, olyan állapotban vásárolta meg a létesítmény, ahogy tovább nem lehetett működtetni - a maga teljességében valósíthassuk meg, elengedhetetlen volt a módosítás. De, ismétlem, a tervek a hatályos szabályozáshoz és az építészeti környezethez egyaránt illeszkednek. O Hisz abban, hogy néhány éven belül állni fog a tervei alapján felépült szálloda, és a miskolciak büszkén fognak rá tekinteni? • Igen. Miskolci arca lesz-e? Miskolc (ÉM) - A fürdőtulajdonos által vázolt hotelberuházással kapcsolatban - amiről a nagyközönség elé eddig csak egy méretarányos modell látványát tárták - több kérdés is megfogalmazódik szakmai körökben és a városlakókban is. Valóban egy ötszintes szállodaépület illik-e ide igazán, s ennek az avasi templommal szembeni, attól kőhajításnyira álló telek-e a legjobb hely? Továbbá az is: ha már mindenképp oda szándékozik építtetni a befektető, a tervezett stílusú építmény beilleszthető-e Miskolc legértékesebb belvárosi negyedébe. A tervezett gyógyturisztikai létesítmény stílusát az ismertté vált fotók, illetve rajzok alapján a laikusok a balatoni szállodasort idézőnek, a szakemberek mediterránnak írják le. Gyógyítandó sebhely A legfőbb szakmai kontrollként működő területi tervtanács, amikor többször is foglalkozott az elmúlt időszakban a tervekkel, így vélekedett: „A (fürdő-)együttes karakteresen új eleme a szállodaszárny. A belváros természeti és épített környezete a tervezett tömegalakítás finomítását követeli meg. Az erőteljes, hangsúlyozottan végigfutó, lépcsőzetes teraszok egyértelműen déli, mediterrán formákat tükröznek. A 'tengerparti üdülőszálló' karakter helyett azonban a szomszédos domboldal természeti környezetéhez finomított belvárosi térfal szükséges.” (2000. május 15.) A tervtanács és vezetője, a területi főépítész egyébként a beépítés általános koncepciójával egyetért: a szakmabeliek zömmel biztosak abban, hogy a „befejezetlen sebhelyként” a Városház tér mellett éktelenkedő, újabban Dísz tér néven emlegetett terület több irányból is építészeti lehatárolást igényel - így a fürdő felől -, hogy „valódi térként” funkcionálhasson. Hogy a fürdőtelek sarkán, a mai földszintes, ipari jellegű, egy termetes kazánkéménnyel is megtoldott gépház helyén valami komoly építmény álljon, ily módon helyeslésre talál az illetékesek körében - hogy pontosan a tervezett arányú és stílusú, az már kevésbé. Csak egy kicsit- Voltak viták a konkrét építészeti kialakításról - fogalmaz Halmai István. Az önkormányzat városfejlesztési bizottságának elnöke szerint az ellen, hogy ott szálloda épüljön, azonban nem merült fel kifogás a város részéről. A politikus a látott makett alapján alkotott véleményt: biztos abban, hogy az elképzelt épület „nem nyúlik be annyira”. Hogy valamit takarni fog, azt a maga részéről elfogadhatónak tartja, a cél csak az, hogy „lehetőleg csak egy kis részt”. Békés Dezső, a Miskolci Városszépítő Egyesület elnöke az Észak-Magyarországnak elmondta, szándékukban áll alaposan megvizsgálni a kérdést, rontja-e majd a panorámát a leendő szálloda; ennek érdekében a beruházás tervezőjével is megbeszélést kezdeményeztek. Érdekes, sőt, meghatározó volna a témában a polgármesteri hivatal illetékes szakemberének véleménye, ám Újvári Andor városi főépítészt az elmúlt hetekben sikertelenül próbáltuk többször is megszólítani ez ügyben. avasi templom Erzsébet fürdő Városház tér „ Takarja vagy nem? - Lapunk néhány hete egy fotómontázst készített az addig ismertté vált dokumentumok alapján arról: vajon mi marad az avasi domboldal látványából, ha megépül az oda képzelt szálloda? A tervezője szerint maga a kérdés veszti értelmét azáltal, hogy az inkriminált fotó (1. kép) készítési helye a jövőben, ha az erre vonatkozó tervek megvalósulnak, nem a Dísz tér része lesz. A szakmailag is támogatott elképzelés szerint a tér tengelye egy majdani átépítés nyomán el is fog fordulni - mintegy „rátájolva” az Avasra, lásd a 2. rajzot - méghozzá úgy, hogy egyúttal a tér karakteresen elhatárolódjon a Városház tértől. így a leendő „új” Dísz tér területének egészéről látható lesz mind az Avas, mind a vele szemben felépítendő szálloda - lásd a 2- es rajzot - ez az építészmérnök határozott álláspontja.
