Észak-Magyarország, 2001. július (57. évfolyam, 152-176. szám)

2001-07-16 / 164. szám

üzAK-nuainuMHisiáoi 2001. július 16., hétfő ElJ:-Extra ÉM-Extra: Erzsébet Fürdő' 6 ‘■E&fcás i Pro és kontra Kiss László Akadnak helyzetek - nem sűrűn ami­kor a szerkesztőségnek egy-egy ügy kap­csán világosan közzé kell tennie álláspont­ját. A miskolci Erzsébet fürdő átépítése, a gyógycentrum és szálloda létesítése is ilyen helyzet. A helyzet miértjére egyszerű a vá­lasz: Miskolcon sok kudarc és hosszú évek ' után, a rendszerváltás óta először zajlik le a történelmi belváros legértékesebb részének arculatát alapvetően megváltoztató beruhá­zás, magántőkéből, s ez bizony fordulópont a városépítésben. Úgy gondoljuk, ha ebben a belváros­ban, ahol nincs már egyetlen rangos, a vá­rost is fémjelző nagyszálloda sem, épül egy exkluzív, elegáns gyógyhotel, gyógyászati résszel, és Miskolc szivében valódi, rangos tér lehet egy hajdani bontási területből, an­nak feltétlen örülni és drukkolni kell. Ellen­ben az is világos: itt magánpénzből ma már nem lehet népfürdőt építeni, sem iskolai uszodát, ide „bevételei", világszínvonalú produktum kell. Azon is nehéz vitatkozni, hogy szegényedik a város, kevés a felmutat­ható, üzletté formálható nívós turisztikai attrakció benne, s lasszóval kell fogni a be­fektetőket. Mindettől függetlenül azonban nem­csak hogy lehet, szabad, hanem kell, mu­száj is vitatkozni a tervről. Kell, mert túl sok pótolhatatlan értéket vesztett már el város - Anna, Rori - s kevés maradt. Kell, mert ezt a teret hosszú évtizedekre szólóan le­het most jól, vagy rosszul megcsinálni - gondoljunk csak a „ villanyrendőri" tornyos- bornyos házszerűségre, ami most már ott áll. Muszáj vitatkozni, mert nem lehet ek­kora léptékű városi ügyben az itt élők, szakértők és laikusok feje felett dönteni. Gondoljunk csak arra a parázs vitára, ami a budai Hilton hotel várhegyre történő építé­sét megelőzte, körítetté. A befektetőnek nem az a dolga, hogy a város fejével gon­dolkodjon - az üzlet az üzlet. A város veze­tésének a kötelessége, hogy ebben az üz­letben érvényesítse a város, azaz a mi, de még az unokáink érdekeit is, mert ezt a belvárost nézik majd ők is. Ezt a felelőssé­get azonban nem lehet eladni, átadni egyetlen telekkel, épülettel sem. Bárki bárhol bármit? Miskolc (ÉM) - A megyeházán dolgozó területi főépítész szerint: az avasi temp­lommal szembeni sarkon a jelenleginél karakteresebb, de a tervezetthez képest más, a miskolci építészeti jellegzetessé­gekhez jobban idomuló épületet szeretne látni. Olajos Csaba vitatható tervezői koncepciónak nevezte a homlokzat lép­csőzetes visszaugratására épülő elképze­lést. A magasságról viszont úgy tartja: körültekintően lett megválasztva, a ha­tályos rendezési tervnek megfelelően. Összességében nem a szálloda-, illetve a fürdőbővítési tervvel van gondja a főépí­tésznek, inkább azt kifogásolja, hogy a város itt sem garantálja magának a be­leszólás lehetőségét. Úgyszólván „bárki bárhol bármit” építhet ma Miskolcon, mert az önkormányzat korlátozás nélkül sorra adja el fontos ingatlanjait: a befek­tetőktől pedig nem várható el, hogy ön­ként, a plusz költsége­ket is vállalva, első­sorban a város érde­két tartsák szem előtt. Jobb lenne, ha a vá­ros is részt vállalna a belvárosi beruházá­sokból. Olajos Csaba Az oldalon lévő anyagokat (a jegyzet kivételével) írta: Balogh Attila, e-mail: wmitty@ inform.hu Telefon: 46/ 501-900 (3236-os mellék) „A hegyet nem fogom elnyomni” Viszlai József: A lépcsős, teraszos megoldás jellemző az Avasra A szállodaépület látványterve (a Sörház felől) Miskolc (ÉM) - A szállodája nem „mediterrán" stílusú: az avasi templommal szemben majdan felépítendő létesít­mény homlokzati kialakítása a századelő Avasának han­gulatát lesz hivatott felidéz­ni. Az Erzsébet fürdő bővíté­séhez kapcsolódó beruházás építész-tervezője, Viszlai Jó­zsef alaptalannak találja a terveit érő aggodalmakat, támadásokat. □ Szakmai körökben erős kriti­ka éri a tulajdonos ígérete sze­rint néhány év múlva megépülő szálloda terveit, stílusát. A vá­roslakók pedig amiatt aggódnak, hogy a leendő épülettömb elta­karja majd a város felől az avasi templomegyüttest. • Amikor elkezdtem a tervezést, áttanulmányoztam az elmúlt 30- 40 év terveit, tervpályázatait. Én a feladatot teljes komplexitásá­ban próbáltam megragadni, a koncepciót kiterjesztve az ingat­lan tágabb környezetére. A lé­nyeg az, hogy a szomszédos Dísz tér mai formájában nem tér, csak egy kibontott városi telek, valamikori főutcai házak kertvégeiből összeállt terület. Nincs lehatárolva sem a Város­ház tér, sem az Avas felől. A templomot tulajdonképpen ma sem látni onnan, részben a té­ren álló, tudomásom szerint ön­magukban értéktelen gesztenye­fák miatt, részben azért, mert a domboldalt benőtte a gaz. A te­rület, és az arra készült rendezé­si terv is megkívánja, hogy az Erzsébet fürdő felőli sarkon jel­legzetes épülettömb alkosson térfalat; ezt a szakma nem vitat­ja. A magasságot illetően a Vá­rosháza 15 méteres párkányma­gassága az irányadó, ez az elfo­gadott érték a környéken. Az Erzsébet téri épületek ennél is magasabbak. Én azonban úgy gondoltam, a Toronyalja utca metszetében ha az egyik oldalon az avasi domboldal áll, akkor ezt lankát kell a másik oldalon is tükröztetni; ezt szolgálja a lépcsőzetes homlokzati kialakí­tás terve. Nem gondolom, hogy ennek mediterrán volna a stílu­sa: meg kell nézni a várostörté­neti dokumentumokat, a lép­csős, teraszos, pergolás hangulat mennyire jellemző a század eleji Avas építészetére. a A helyi építésztársadalom mégis fenntartásokkal fogadta a rajzokat. A tervtanács is „fino­mításra, a hely szelleméhez való igazodásra” intette a tervezőt. • Amit más építészek monda­nak, ebben a vonatkozásban szubjektív vélemény. Amivel én alátámasztom az elképzelései­met, azt nem lehet szubjektiven megítélni. A hegyet nem fogom elnyomni - és én a kérdés lénye­gének ezt tartom. A lépcsőzetes kialakítással legalább húsz szo­bát kilőttem a szállodából - nem mondhatják, hogy vakon a meg­bízó érdekeit akarom kiszolgál­ni. A hely szelleméről, a megkí­vánt stílusról annyit: maga az Erzsébet fürdő főépülete, ami ma helyi építészeti értéknek számít, eredetileg a fővárosi Széchenyi fürdő nem túl jól si­került, provinciális másolata­ként készült, egyszerű tisztasági fürdőnek, amiből egy évszáza­don át csak bontottak, plusz egy ipari csarnok jellegű uszodával egészítették ki, és lefedték mel­lette a Szinvát. A fürdő nem műemlék, nem is műemléki jel­legű. Városképi jelentősége van. a Említette a rendezési tervet. Többek között éppen az hátrál­tatta a felújítás megkezdését, hogy az önkormányzati szabá­lyozást kellett a beruházói elkép­zelésekhez igazítani... • Az eladáskor hatályos rende­zési terv egyenesen lehetetlenné tette a beruházást, vagyis azt a programot, amivel az ingatlan vásárlója pályázott és nyert. Vá­••••••••• Amit más építészek monda­nak, ebben a vonat­kozásban szubjek­tív véle­mény. Viszlai József ............................................ rosi tulajdonként kezelte, nem voltak benne távlatok, mégis olyan utakat jelölt ki, amelyek keresztülmentek volna az ingat­lan közepén. Hogy az elképzelt és elodázhatatlan fejlesztési programot - ne felejtse el, a ve­vő már a hatóság által bezárat­va, olyan állapotban vásárolta meg a létesítmény, ahogy to­vább nem lehetett működtetni - a maga teljességében valósíthas­suk meg, elengedhetetlen volt a módosítás. De, ismétlem, a ter­vek a hatályos szabályozáshoz és az építészeti környezethez egyaránt illeszkednek. O Hisz abban, hogy néhány éven belül állni fog a tervei alapján felépült szálloda, és a miskolciak büszkén fognak rá tekinteni? • Igen. Miskolci arca lesz-e? Miskolc (ÉM) - A fürdőtulaj­donos által vázolt hotelberu­házással kapcsolatban - ami­ről a nagyközönség elé ed­dig csak egy méretarányos modell látványát tárták - több kérdés is megfogalma­zódik szakmai körökben és a városlakókban is. Valóban egy ötszintes szálloda­épület illik-e ide igazán, s ennek az avasi templommal szembeni, attól kőhajításnyira álló telek-e a legjobb hely? Továbbá az is: ha már mindenképp oda szándé­kozik építtetni a befektető, a tervezett stílusú építmény beil­leszthető-e Miskolc legértéke­sebb belvárosi negyedébe. A tervezett gyógyturisztikai létesítmény stílusát az ismertté vált fotók, illetve rajzok alapján a laikusok a balatoni szálloda­sort idézőnek, a szakemberek mediterránnak írják le. Gyógyítandó sebhely A legfőbb szakmai kontroll­ként működő területi tervta­nács, amikor többször is fog­lalkozott az elmúlt időszakban a tervekkel, így vélekedett: „A (fürdő-)együttes karakteresen új eleme a szállodaszárny. A belváros természeti és épített környezete a tervezett tömeg­alakítás finomítását követeli meg. Az erőteljes, hangsúlyo­zottan végigfutó, lépcsőzetes teraszok egyértelműen déli, mediterrán formákat tükröz­nek. A 'tengerparti üdülőszálló' karakter helyett azonban a szomszédos domboldal termé­szeti környezetéhez finomított belvárosi térfal szükséges.” (2000. május 15.) A tervtanács és vezetője, a területi főépítész egyébként a beépítés általános koncepciójá­val egyetért: a szakmabeliek zömmel biztosak abban, hogy a „befejezetlen sebhelyként” a Városház tér mellett éktelenke­dő, újabban Dísz tér néven em­legetett terület több irányból is építészeti lehatárolást igényel - így a fürdő felől -, hogy „való­di térként” funkcionálhasson. Hogy a fürdőtelek sarkán, a mai földszintes, ipari jellegű, egy termetes kazánkéménnyel is megtoldott gépház helyén va­lami komoly építmény álljon, ily módon helyeslésre talál az illetékesek körében - hogy pon­tosan a tervezett arányú és stí­lusú, az már kevésbé. Csak egy kicsit- Voltak viták a konkrét építé­szeti kialakításról - fogalmaz Halmai István. Az önkormány­zat városfejlesztési bizottságá­nak elnöke szerint az ellen, hogy ott szálloda épüljön, azonban nem merült fel kifo­gás a város részéről. A politi­kus a látott makett alapján al­kotott véleményt: biztos abban, hogy az elképzelt épület „nem nyúlik be annyira”. Hogy vala­mit takarni fog, azt a maga ré­széről elfogadhatónak tartja, a cél csak az, hogy „lehetőleg csak egy kis részt”. Békés Dezső, a Miskolci Vá­rosszépítő Egyesület elnöke az Észak-Magyarországnak el­mondta, szándékukban áll ala­posan megvizsgálni a kérdést, rontja-e majd a panorámát a leendő szálloda; ennek érdeké­ben a beruházás tervezőjével is megbeszélést kezdeményeztek. Érdekes, sőt, meghatározó volna a témában a polgármes­teri hivatal illetékes szakembe­rének véleménye, ám Újvári Andor városi főépítészt az el­múlt hetekben sikertelenül próbáltuk többször is megszólí­tani ez ügyben. avasi templom Erzsébet fürdő Városház tér „ Takarja vagy nem? - Lapunk néhány hete egy fotó­montázst készített az addig ismertté vált dokumentumok alap­ján arról: vajon mi marad az avasi domboldal látványából, ha megépül az oda képzelt szálloda? A tervezője szerint maga a kér­dés veszti értelmét azáltal, hogy az inkriminált fotó (1. kép) készí­tési helye a jövőben, ha az erre vonatkozó tervek megvalósulnak, nem a Dísz tér része lesz. A szakmailag is támogatott elképzelés szerint a tér tengelye egy majdani átépítés nyomán el is fog for­dulni - mintegy „rátájolva” az Avasra, lásd a 2. rajzot - méghozzá úgy, hogy egyúttal a tér karakteresen elhatárolódjon a Városház tértől. így a leendő „új” Dísz tér területének egészéről látható lesz mind az Avas, mind a vele szemben felépítendő szálloda - lásd a 2- es rajzot - ez az építészmérnök határozott álláspontja.

Next

/
Thumbnails
Contents