Észak-Magyarország, 2001. július (57. évfolyam, 152-176. szám)

2001-07-12 / 161. szám

2001. július 12., csütörtök Hitélet 4 Július 12. Szt. Eleonóra, Szt. János, Izabella, Dalma Július 13. Szt. Jenő, Szt Henrik, Szt Petronella, Jenő Július 14. Lelliszi Szt Kamii, Örs, Stella július 15., Évközi 15. vasárnap Szt. Bonaventura, Roland Július 16. Kármelhegyi Boldogasszony, Irma Július 17. Szt. András, Szt. Elek, Endre július 18. Szt. Hedvig, Szt. Frigyes, Frigyes SZENT PÉTER UTÓDAI Severinus (640) A rómaiak polgártársuknak, Labieusnak fiát, Severinust választották Honorius, egyben Szent Péter 71. utódává, és a vá­lasztás megerősítése végett Bizáncba kö­vetséget küldtek. Azonban Heraklius ki akarta előbb tőlük csikarni a Ektezis aláírását, s mivel minden praktikája si­kertelen volt, a követeket másfél évnél to­vább tartóztatta Konstantinápolyban, úgy, hogy Severinust csak 640. május 28- án lehetett fólszentelni. Amit el nem ért a követségnél, azt a pá­pánál akarta elérni. Izsák ravennai exarchát bízta meg, hogy írassa alá Severinussal az Ektezist, ő pedig a kato­nai parancsnokot bízta meg a végrehajtás­sal. A pápa megtagadta az aláírást és mi­vel megtagadta, a katonaság megszállta a Lateráni palotát, minden kincset lefoglal­tak, és csak abban az esetben adták vissza, ha a pápa aláírja a dokumentumot. Midőn a pápa megtudta, hogy Pyrrhus, az új konstantinápolyi patriarcha is elfo­gadta az Ektezist, zsinatot hívott össze Rómában, melyen a monotelétizmust és az Ektezist kárhoztatta. További szenvedésektől megmentette őt július 2-án, két havi uralkodása után be­következett halála. Búcsú a „karmelben” Miskolc (ÉM) - A miskolci karmelita templom július 15-én, vasárnap tartja bú­csúját. A délelőtt 10 órakor kezdődő ün­nepi szentmisét dr. Takács Nándor szé­kesfehérvári püspök celebrálja. A búcsú előtt, mától háromnapos lelkigyakorlatot tart Obbágy Miklós görög katolikus áldo­zópap. Isten országának - és a fesztiválnak - éneke Miskolc (ÉM - DK) - A vasár­napi istentisztelet a miskolci Belvárosi Evangélikus temp­lomban évek óta része a Kalá­ka Nemzetközi Folkfesztivál- nak. A szokásos liturgia ilyen­kor olyan dalokkal egészül ki, melyeket a fesztivál résztve­vői adnak elő. így Kornenszky Richárd tihanyi főapát prédi­kációját is zene „vette körül".- Nagyanyám, amikor szerzetes­nek jelentkeztem, megkérdezte: most, ebben a világban? Nem te­hetek róla, hogy most születtem - válaszoltam. Mindannyian „eb­ben a világban” élünk, most kell szolgálnunk - mondta a főapát, majd egy történettel nevettette meg a „fesztiválmise” résztvevőit.- Brazíliai vendéglátóm el akart vinni a riói dombon álló Krisztushoz. Előtte fürödtünk a tengerben, sétáltunk a tengerpar­ton, aztán a ruháinkat tartalma­zó zacskókat valaki kiragadta a kezünkből. Ott álltunk „megfü- rödve”, így indultunk a Krisztus- Lelkészek és zenészek Fotó: Dobos Klára szoborhoz: a tenger, a végtelen világ vonzása, a nagyváros, a vé­ges világ feszültsége, s közte mi, egy szál gatyában - szabadon. Feltekintettünk a kitárt karú Krisztusra, s éreztük, azt akarja, hogy szabadon kövessük őt, aki egyformán szeretne átölelni sze­gényt és gazdagot, jót és gonoszt, mindenkit. Arra gondoltunk: köt a véges világ, hív a végtelen, a kérdés, vajon szétszakadunk-e, vagy megtaláljuk, megőrizzük lel­ki békénket. Tudunk-e rátekinte­ni Krisztusra, aki egyedüli úr mindenek felett... Hazafelé aztán néhány méter után ráakadtunk az eldobott nejlonzacskókra... A főapát - s a rendhagyó isten­tiszteleten dalaikkal szolgáló kü­lönböző nemzetiségű előadók - egyaránt arra figyelmeztettek: le­gyen tiszta a szívünk, legyen bá­torságunk előre tekinteni, és hir­detni a békességet. A „közönség” hálát adott azért, hogy szabadon figyelhetett a muzsikára, s éne­kelhetett az Úrnak: a békesség és az Isten országának az énekét... Erősebb a hazaszeretet az otthontól távol Erdély nyugalmazott püspöke Zemplénben hirdetett igét a múlt héten Legyesbénye (ÉM - LL) - Szilágyi-Sándor Gabriella be- kecsi és Szilágyi-Sándor And­rás legyesbényei református lelkipásztorok meghívására a múlt héten ötnapos látoga­tást tett a két egyházközség­ben a Romániai Magyar Re­formátus Egyházak Tanácsko­zó Zsinatának lelkészi elnöke, marosvásárhelyi székhelyű nyugalmazott erdélyi püs­pök, D. dr. Csiha Kálmán. Szilágyi-Sándor András szavai szerint évek óta rendszeresen invitálják a most 71 esztendős püspököt, de meglehetősen zsú­folt napi elfoglaltságai miatt csak az idén, nyugdíjba vonulá­sát követően tudott eleget tenni a legyesbényei kérésnek. Tavaly ugyan már találkoztak Sárospa­takon, a református emlékün­nepségen, ám a Szerencs mellet­ti települések hívei akkor nem hallhatták D. dr. Csiha Kálmán igehirdetését. Ezúttal viszont mindkét egyházközség templo­D. dr. Csiha Kálmán Fotó: Llszkay L. mában evangélizációs estéket, valamint hétzáró istentiszteletet tartottak, s ott elsősorban a ro­mániai magyarság és az erdélyi református gyülekezet eredmé­nyeiről, gondjairól tájékozódhat­tak, illetve a püspökség felada­taival ismerkedhettek meg a be- kecsi és a legyesbényei hívek.- Változatlanul nehéz körül­mények között élnek a magyarok Romániában - vázolta a jelenlegi helyzetet lapunk kérdésére Csiha Kálmán -, hiszen gazdasági és társadalmi szempontok szerint is roppant nagy a lemaradás az eu­rópai államokhoz képest. A ma­gyarországi életszínvonal ötször- hatszor meghaladja az erdélyit, ez pedig súlyos probléma. Vallás­tól függetlenül a fiatalok helyze­te kilátástalan, miután legtöbb­jüknek nincs munkája. Úgy vé­lem, napjainkban az erdélyi re­formátus egyháznak leginkább az imént említett gondok adta kötelezettségeknek kell megfelel­nie, hogy legalább enyhíthessen azokon - mondta. A nyugalmazott püspök, aki az ötvenes években maga is éve­ket töltött börtönben, elmondta, a magyarellenes politika egy időre konszolidálódott keleti szomszédainknál, a státusztör­vény tervezetének hallatán azonban újra feléledt és tombol a román nacionalizmus.- A Parlament és a magyar kormány törekvéseit a leg­messzebbmenőkig támogatják Er­délyben, ugyanis ennyi kedvez­ményt határainkon túl élő honfi­társaink nyolcvan év alatt sem kaptak - hangsúlyozta D. dr. Csiha Kálmán. - A román képvi­selők persze nemtetszésüket feje­zik ki a nemzetiségi problémák iránti magyar érzékenység miatt, ugyanakkor nem árt tudni, hogy Moldáviával szemben a román státusztörvény már megszületett. A Szilágyi lelkészházaspár vendége azt is elmondta, renge­teg vegyesházasságból született gyerek vallja magát magyarnak, éppen az anyaországi lehetősé­gek ismeretében. De a romániai magyarság lélekszáma egyébként is immár eléri, vagy meghaladja a trianoni békeszerződés idején regisztrált nagyságrendet, s ez bizonyíték arra, hangsúlyozta a nyugalmazott püspök, hogy Er­délyben még mindig nagyszerű érzés magyarnak lenni. És a ha­zaszeretet igazán akkor erősödik, amikor nem vagyunk otthon. EGYHÁZI HÍREK • A Kárpát-medencei Református Közép­iskolák VI. Találkozója a hét elején kezdő­dött, és ma, csütörtökön ér véget Balog Zoltán miniszterelnöki főtanácsadó elő­adásával, amely a korábbi előadások „foly­tatása": szó volt eddig többek között a re­formátus diák helyével az iskolában, a gyü­lekezetben, a mai reggeli előadás címe pe­dig A református diák kapcsolata a társa­dalommal. A záró istentiszteleten - dél­előtt 10 órától - D. Szabó Dániel főgond­nok szolgál, majd a záródokumentum elfo­gadásával fejeződik be a rendezvény, amelyről későbbi lapszámunkban bőveb­ben is beszámolunk. • Határtalan lehetőség címmel sátor- evangélizációs sorozatot rendez a Diósgyő­ri Baptista Gyülekezet július 14-22 között Diósgyőrben, a 101/B autóbusz végállomá­sánál. Ugyanitt július 14-én, szombaton es­te 6 órától ifjúsági koncertet tartanak. • Gospel-spirituálé táborba várják a mű­faj iránt érdeklődőket augusztus 6. és 12. között Nyékládházára. Bővebb felvilágo­sítást a miskolci belvárosi evangélikus templom lelkészi hivatalában kaphatnak az érdeklődők, s ebben a templomban lesz augusztus 11-én este 6 órától a záró hangverseny is. Másnap délelőtt 11-től pedig istentiszteleten működnek közre a táborozok, igét hirdet Laborczi Géza nyír­egyházi evangélikus lelkész. • A III. Országos Evangélikus Találkozót augusztus 18-19-én Orosházán rendezik meg. Miskolcról külön busz is indul a programra, érdeklődni a belvárosi evan­gélikus lelkészi hivatalban lehet. Egyháztörténet - református önismeret, öntudat Dr. Ágoston István György Miskolc (ÉM) - A magyaror­szági Református Egyház Doktorok Kollégiuma Egy­háztörténeti Szekciója jú­nius harmadik hetében - immár negyedik alkalom­mal - tartotta szaktanfolya­mát Miskolc város legrégeb­bi történelmi múlttal ren­delkező középiskolájában, a Lévay József Református Gimnáziumban. A szaktanfolyamot D. Dr. Cso- hány János debreceni egyház­történész professzor, a szekció elnöke vezette, összesen tizen­két előadás hangzott el. Ezek egy része szorosan egyháztörté­neti témakörhöz, más része helytörténeti tárgykörhöz tarto­zott, de helyt kaptak ünnepi megemlékezések is, így az előadásokban szó volt a magyar protestantizmus jövőjéről, a magyar kálvinizmusról, a Pata­ki Tékáról, a Debreceni Refor­mátus Egyházmegyéről. Ismer­tetést kapott a hallgatóság egy magyar és egy lengyel gyüleke­zet életéről. Tudományok művelői A megemlékezések keretében kiemelkedő tudományos és iro­dalmi munkát végzett, de már elhunyt lelkipásztorok életmű­vének és munkáinak az ismer­tetésére került sor. Egyikőjük a közelmúltban elhunyt Csőri István megyaszói lelkész, egy­házkerületi és egyházmegyei tisztségviselő, faluszeminarista és néprajzos, másikuk Szend- rey László (1899-1959) hejőbábai lelkipásztor, kormányfőtaná­csos, író, költő, több mint tíz kötet és több száz cikk szerző­je. A Csőri Istvánról szóló előadás meghallgatására tíz gyülekezeti tag, a lelkész özve­gye és testvére jelent meg Me- gyaszóról. Szendrey László le- származottait levélben köszön­tötték a szekció tagjai. Egyháztörténet, öntudat A magyarországi református egyháztörténeti kutatás elősegí­tése és fellendítése elodázhatat­lan és feltétlen szükséges. Szükség van a református önis­meret és öntudat felébresztésé­re, ezt az egyház történetének a megismerése illetve megismer­tetése segíti elő. A fontos ügy szolgálatában áll a Doktorok Kollégiuma Egyháztörténeti Szekciója, melyben a régi tagok közt fiatal egyháztörténészek, vendégelőadók segítik és műve­lik a tudományágat kutatásaik­kal. A jelenlegi Egyháztörténeti Szekció tíz éves múltra tekint vissza. A jubileumi megemléke­zéseket Istenbe vetett hit, jövőbe néző reménységével zár­ták a résztvevők. Hirdetés SENKI TÖBBET HARMADSZOR! 2001 .július 12 és 16 között utoljára jegyezhető oz FHB márciusban kibocsátott, hatéves futamidejű, fix 9,6%-os kamatozású jelzáloglevele. A jelzáloglevél a kockázatot kerülők biztonságos értékpapírja, a hosonló állampapírokénál jóval magasabb hozammal. A kamatot az FHB évente kétszer fizeti, a tőketörlesztés a futamidő végén egyösszegben történik. A jelzáloglevelek névértóke 10000,- forint, így mór kisebb összeggel is jegyezhetők, a tőzsdén pedig szabadon adhatók-vehetők. A jelzálogleveleket a magánszemélyek adó-tőkeszómlóra helyezhetik, ami adóhitel kedvezményt is biztosít számukra. Az árfolyamnyereség kamatbevételnek számít, ezért nem kell utána adót fizetni. Jegyezhető: a CIB Értékpapír Rt., az MKB Ép. Rt, a Raiffeisen Ép.Rt, azAegon Ép. Rt, a Concorde Ép. Rt., a Takarék Bróker Rt. kijelölt fiókjaiban. A jegyzési árfolyam és az egységes hozammutató (EHM) 2001. július 11 -én a Magyar Hírlapban és a Magyar Tőkepiacban kerül közzétételre. • v1 További részletekről érdeklődjön a jegyzési helyeken, az FHB 06-40-200-115-ös hitelvonalán, a bank internetes honlapján (www.fhb.hu) és az ml Képújság 508. oldalán. ©FHB Földhitel- és Jelzálogbank Rl.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents