Észak-Magyarország, 2001. július (57. évfolyam, 152-176. szám)

2001-07-11 / 160. szám

2001. július 11., szerda ISZU-HRIIYUORSZáfi # Miskolc és környéke I 1VJ'Í£ÍÍD­. 1 JJ .Ü 1 bü kuniy y Hagyd! m ^ J*- flpv' Szalóczi Katalin Tíz éve, amikor a belvárosi lakótelepre költöztünk, a szomszédos iskolából elvétve körjáték hangjai törték meg a zsivajt. Megesett, hogy az ebéd utáni szunyókálásba merülve e hangoknak a gyermekkorba, a rég lebontott, gesztenyeárnyas iskolaudvarba si­került visszavinniük. Úgy rémlett: akkoriban nem is az órákat szakították meg a szünetek, hanem éppen fordítva. Pláne attól kezdve, hogy a volt leányiskola koedukálttá lett. Ak­kortól vált igazán izgalmassá, ki kit választ párjául a „kocsizáshoz", kit kivel énekelnek ki. No, ennek már régen lőttek. Nemcsak a gyermekkornak, de a körjátéknak is. Nem látni már ugróiskolát sem, krétával a járdára rajzolva, miként nem szól a házmester a házfalon dobóiskolával szórakozó „büdös kölkökre". Van helyette graffiti a falon, meg biciklivel, (divattól függően) görkorival, gör­deszkával a járókelők között szlalomozó gyerekek. Eszembe se jutott volna tán a régmúlt, ha a minap nem kúszik be az ablakomon egy csengő gyermekhang: „Árok szélén récetojás, récetojás..." Nagy nekibuzdulással, örömtelin szólt, nem tudni, honnan szedhette, hol fe­dezhette fel magának... Ebbe reccsented: bele a mord férfihang (gazdáját nem ismerjük, de hangja után a családom csak Brutálisként em­legeti), többször egymás után: „Hagyd már abba! Hagyd már abba ezt a kornyikálást, nem hallok semmit a tévéből!" A gyerek egy idő után abbahagyta, benne rekedt - alighanem egy életre - a dal. Egyetlen remény maradt: hátha Nyugaton divatba jön a körjáték is. Miképp a sutba do­bott rollert (errefelé sklrót) is feltámasztani látszik'mostanság. Hátha. Hátha akkor Brutá­lis papa is dalra, játékra buzdítaná a csemeté­jét. Ha másért nem, mert látta a tévében. Vágják a táblát... Miskolc (ÉM - BGO) - A miskolci Csanyik közlekedési szempontból elég egyszerű hely, a tüdőszanatórium felől felhajthat­nak, a vadaspark oldalán pedig lehajthat­nak az autósok. Bár elsősorban nem autós rendezvényekre hivatott, mégis sokan for­dulnak meg itt kocsival, a gyakran idejá­rok tudják a rendet, az idelátogatók azon­ban csak a táblára hagyatkozhatnak. Táb­lából pedig van (volt) kettő, egy behajtani tilos a felhajtó és egy kötelező haladási irány a lehajtó oldalon. Az egyik eltűnt. Ki­vágták. Szépen, szakszerűen, alig néhány centis csonk maradt a helyén. Hogy kik voltak? Ki tudja...? Ha a hivatal döntött úgy, hogy a felvezető keskenyke út, amely eddig egy autónak és néhány, szanatórium­ból kigyalogló sétálónak is szűk volt, most már elbírja a kétirányú forgalmat - bár a döntéssel lehetne vitatkozni - legalább egy, forgalmi rend változásra figyelmeztető táb­lát megérdemeltek volna az arra járók. Ha pedig ellopták...? Rossz ötlet volt. Vannak, akik a jó levegőtől felszabadultan jó félgáz­zal indulnak (tábla híján) lefelé. Nos, ha valaki hasonlóképpen igyekszik felfelé, hát az sem túl jó ötlet... A Miskolc és környéke összeállítást írja és szerkeszti az Eszak-Magyarország társadalomrovata Telefon: (46) 502-900/3230, 3235, 3236 e-mail: bujdos@inform.hu, szaloczi@inform.hu, halmos@inform.hu Bartók plusz zóna: siker és kudarc Játszótéri kilátás: ez még javítható? Fotó: Ádám János Miskolc (ÉM - BAL) - A „Bar­tók plusz" operafesztivál di­csérete, játszóterek építése- felújítása - ezek szolgáltatták a legtöbb napirend előtti és utáni felszólalás alapját a vá­rosi önkormányzat múlt heti ülésén. Szóba került még egy „panziócsempészés", a türel­mi zóna sikere-sikertelensé- ge, egy tanösvény és egy népszerűtlen utcanév. Több képviselő is szükségét érezte, hogy napirenden kívül tegyen bizonyságot afelől, mi­lyen nagyszerű rendezvénynek találta a hetekben zajlott mis­kolci operafesztivált. Ha már nincs pénz A politikusi megnyilatkozásokból az tűnt ki: sokan nagyszerűen si­került kulturális eseménynek tartják a Bartók+-t, amely folyta­tásért kiált, és hasonlókra volna szükség, hogy a megyeszékhely presztízse ország-világ előtt a kí­vánt szintre emelkedjen. A hal­lottak sorából Üszögh Lajos (Fi­desz) megszólalása maradt emlé­kezetes: a kulturális bizottság el­nöke szavaiból az világlott ki, mintha saját képviselőtársaihoz fordulna a kéréssel (?), miszerint szeretne a jövőben rendezendő hasonló fesztiválokon a fellépő művészek között „még több helyi arcot látni”. (A képviselő ezen felszólalását egy vers felolvasásá­val zárta.) Veczán Pál (Fidesz-frakció) ezután a legutóbbi időszak ked­velt közgyűlési témáját illetően kért szót: a városban található közterületi játszóterek érdekében hallatta hangját. A korábbi ha­sonló interpellációkra adott pol­gármesteri válasz - „nincs pénz” - ismétlődése kapcsán azt kérte a hivataltól: legalább a balesetve­szélyes állapotú hinták rendbeté­tele érdekében tegyen lépéseket a helyhatóság, illetve kerüljön friss homok a homokozókba. Ad hoc Panziót próbálnak a lakóházak közé „csempészni” valakik - ér­tesítette a közgyűlést Szótér László (Fidesz-frakció): a képvi­selő egy görömbölyi beruházás tekintetében talált okot az aggo­dalomra, mondván: az adott la­kókörzetben semmi szükség a tervezett magas, és vélhetően a környékbeli lakosságot majdan irritáló módon működő létesít­ményre. Üveges Lajos (Fidesz- frakció) a diósgyőri kohászatból ......................................................................... Az operafesztiválhoz hasonlókra volna szükség, hogy a megyeszékhely presztízse emelkedjen. ........................................................................... az elmúlt napokban kiáramló porszennyeződés miatt kérte a polgármester beavatkozását, amire ígéretet is kapott. Molnár Pál (Fidesz-frakció) egy avasi tanösvény kialakításához kérte Kohold Tamás segítségét (ugyancsak biztató válasszal), míg Párkányi Zsolt (MSZP) a vá­lasztókörzetében megnyilvánuló közakaratot tolmácsolta: kapja vissza régi nevét a Liszkai Gusz­táv utca. Végül Dömötör Zoltán (MSZP) témafelvetése érdemel figyel­met: a képviselő az év elején az országban úttörő módon kijelölt türelmi zónáról emlékezett meg. Szavaiból az derült ki, a megol­dás sikere egyelőre kétséges, a környék lakóit tudomása szerint továbbra is attrocitások érik a „lányok” közterületi jelenléte folytán, utóbbiak ráadásul to­vábbra is feltűnnek a város más pontjain is. A politikus ad hoc bizottság felállítását indítvá­nyozta a helyzet kivizsgálására. Iskolaigazgatók mennek, maradnak Miskolc (ÉM - BAL) - Iskola- igazgatókat mentett fel legutób­bi ülésén az önkormányzat köz­gyűlése: a Korányi igazgatója saját kérésére hagyhatta el a posztját, a városi kezelésű intéz­ményként megszűnő Kossuth Gimnázium és a 4. Sz. Általános Iskola éléről nyugdíjazás kap­csán távozik az eddigi vezető. A Gyermekvárosba ugyanakkor továbbra sem sikerült új igazga­tót találni. A tapolcai intézmény vezetői helye az előző direktor tavaly áprilisi nyugdíjazásakor ürese­dett meg. Betöltésére pályázatot írtak ki, a jelentkező három je­lölt közül azonban a minapi ülé­sén nem tudott választani a vá­rosi képviselő-testület: egyikük sem kapta meg győzelemhez szükséges szavazatszámot. Ez vélhetően új pályázat kiírását vetíti elő rövid időn belül. Pályázat nélkül hosszabbítot­ták meg egy oktatási intézmény vezetőjének megbízatását: a Győri kapui 40. Számú Általá­nos Iskola ebbéli minőségében jövőre megszűnik, a hátralévő egy tanév során a mostani dön­tés eredményeképpen az eddigi igazgató, Horváthné Tóth Ildikó irányítja az iskolát; utána ő ma­ga is nyugdíjba megy. Nyugdíjazás volt az ok két má­sik felmentésnél: Kovács Lajosné már a legutóbbi időkben is nyug­díjasként állt a Kossuth Gimná­zium élén - a gimnáziumot, mint ismert, neihrég eladták az evan­gélikus egyháznak -, míg az ava­si 4. Számú Általános Iskola igaz­gatói székébe a távozó Rósza Sán- domé helyett pályázat útján már új igazgatót is kineveztek. Homa Jánost, a Korányi Egészségügyi Szakközépiskolából saját kérésére engedte most tá­vozni a városi közgyűlés. Utódját egyelőre nem választják meg - átmenetileg az igazgatóhelyettes lép előre -, mivel az önkormány­zat kivár: az ősszel esedékes ter­vekben szerepel a két miskolci egészségügyi középiskola egy igazgatási egységgé való összeol­vasztásának elképzelése. Könyvtár és múzeum lesz a régi felsőzsolcai kúria Tágas tér A könyvtár részben már beköltözött Fotók: Bujdos Tibor rült leleteket: a földvár és a kö­zépkori templom feltárása kap­csán felszínre bukkant leleteket. A régészeti kiállítás mellett lenne helytörténeti, természetrajzi, nép­rajzi bemutató is. A kúriába köl­tözik az Általános Művelődési Központ közművelődési egysége is. A felső szinten lévő nagyte­rem konferenciák tartására is alkalmas. Ovális alaprajzú, ku­polás előterének különlegessége, hogy a fal mellett elsuttogott szavakat a terem másik végén hallgatózó tökéletesen érti. A kúria pincéjét is hasznosí­tanák, ha a falak kiszáradnak. Ott kisebb rendezvényeket, pél­dául író-olvasó találkozókat szerveznének. Az épület külső felújítása még hátra van. A hozzávetőleg 16 milliós beruházáshoz 8 milliót kapnak a területfejlesztési ta­nácstól. A kivitelezést nyílt eljá­rásban pályáztatják, a burkolást még a tél előtt elvégzik. Felsőzsolca (ÉM - Hl) - Még nyáron beköltözik a városi könyvtár a felsőzsolcai felújított nemesi kúriába. Az épületben régészeti, helytör­téneti kiállítás is helyet kap­na. Az épület igazi különle­gessége: a suttogóterem. A felsőzsolcai kisnemesi kúriá­ban 1945 után iskola működött. Átalakították, a nagy termeket falakkal tagolták. A belső felújí­tás tavaly kezdődött, összköltsé­ge 75 millió forint volt. A saját erő mellett a város 25 millió fo­rintot nyert a megyei területfej­lesztési tanácstól. A belső mun­kák befejeződtek. Az épületbe még a nyáron beköltözik a váro­si könyvtár. A kölcsönző és ol­vasóterem mellett lesz olvasó­kuckó az egészen kicsiknek, és olyan helyiség is, ahol könyvtá­ri órák tartására is nyílik lehe­tőség. A könyvtár berendezése, vörösfenyőből, július végére el­A legenda A felsőzsolcai középkori templom a 12-13. században épült, az idei ásatások megerősítették: a 13. század­ban már biztosan állt. Az 1333-as tizedlajstrom tanúsá­ga szerint jelentős templom volt. Egy 1870-ben született dokumentumból kiderül, romjai akkor még látszottak. A 18. században a falu más irányba terjeszkedett, a templom és a körülötte elte­rült temető helyén gyümöl­csös lett. A legenda szerint a templom elsüllyedt, éjszakán­ként azonban még néha hal­lani, hogy harangoznak. készül. A tervek szerint gyűjte­mények is helyet kapnának a kú­riában. A régészeti részleg bemu­tatná a helyi ásatásokon élőké-

Next

/
Thumbnails
Contents