Észak-Magyarország, 2001. július (57. évfolyam, 152-176. szám)

2001-07-10 / 159. szám

2001. július 10., kedd ÉSZAK-meYAtiORSZÁGi Aktuális 3 • Rotary-újraalapítás. A 70 éve történt miskolci Rotary-klubalapítás jubileumi ünnepségére, a Rotary Club Miskolc új­raalapításának alkalmából kerül sor Mis­kolcon az I. Országos Fazola Henrik Dísz­kovács Versenyre. Az eseményt július 14. és 15. között a Diósgyőri várban láthatják az érdeklődők. • Megállapodást írnak alá. Együttműkö­dési megállapodást ír alá ma délelőtt Sa- jópálfalán a Miskolci Egyetem vezetősége és a település önkormányzata, a települé­sen kiépítendő, egyetemi érdekeltségű társadalomkutató kihelyezett központ létrehozásáról. Középiskolás találkozó. Közei negyven iskola képviselteti magát a Kár­pát-medencei Református Középiskolák VI. Találkozóján. Július 9-12. között a miskolci Lévay József Református Gimnázium ad otthont a rendezvénynek. A találkozó nyitó istentiszteletét az avasi református temp­lomban tegnap tartották. Fotó: Vajda János Környezetvédelmi díj Sátoraljaújhely (ÉM - BSZA) - Az Rotary- mozgalom három országot magába foglaló 1910-es kormányzósága által kiírt környe­zetvédelmi pályázat díját nyerte el nemré­giben a sátoraljaújhelyi központú Zempléni Vízmű Kft. A sikert igazoló oklevelet, vala­mint a 10 000 schilling jutalmat tegnap adta át Juhász István a Sátoraljaújhelyi Rotary Club most leköszönt elnöke Kerényi István­nak, a kft. vezetőjének. A nyertes pályázat a szennyvíziszap kezelésének lehetőségét taglalta. Ugyancsak a tegnapi sajtótájékoz­tatón mutatkozott be a klub most hivatalba lépő soros elnöke, Páles Gábor. A Lánchíd alatt repülve Miskolc (ÉM - BGO) - Bessenyei Péter műrepülő-világbajnok gépével háromszor repült át a Lánchíd alatt egy hét végi be­mutatón. Mint Böszörményi Jenőtől, a B.-A.-Z. Megyei Aero Club motoros és vitor­lázó oktatójától megtudtuk, körülbelül egy hete tudnak a híd alatt repülés tervéről és biztosak voltak benne, hogy a világbajnok precízen hajtja majd végre a feladatot. Böszörményi Jenő gyémántkoszorús vi­torlázórepülő, a levegőben már 1686 órát töltött, 11 400 felszállást hajtott végre balesetmentesen, 9 motoros és 42 vitorlázó repülőgéptípust repül. Oktatói pályafutása során képzett 30-40 tanítványa közül ma már többen honvédségi vadászrepülők és Malév-pilóták lettek. Bessenyei Péterrel - tudtuk meg - 1979. október 3-án egy cso­portban kezdték a motoros repülést a bu­daörsi repülőtéren. Oxigénes készülékkel Bessenyei Péter kitartó, precíz, nagy tu­dású pilóta, akinek a Lánchíd alatt átre­pülni nem volt nehéz feladat, mint aho­gyan ez a felkészült repülőoktatók számá­ra is végrehajtható lett volna - hallhat­tuk. A hét végén a műrepülő-világbajnok- nak inkább a háton repülés volt a bonyo­lultabb feladat. Egy ilyen feladat elvégzé­sének egyik nehézsége - hangsúlyozta Bö­szörményi Jenő -, hogy a víz felett repül­ve nehezebb megbecsülni a magasságot, mint a szilárd talaj fölötti repülésnél. Megyénkhez is köthetők különleges re­pülős teljesítmények, mint tőle megtud­tuk, Böszörményi Jenő 1985 telén a Mátra fölött, vitorlázógéppel, Gyöngyös-Pipis- hegynél oxigénes légzőkészülékkel érte el a 6100 méteres magasságot. Most két forint, de öt forint kellene A kenyérár csak a liszt árának nagyobb csökkenésével mérséklődhet - most nem Kisütik - az ára nem csökken Fotó: Ádám János Miskolc (ÉM - KI) - Ahhoz, hogy érezhetően csökkenjen a kenyér ára, s ne csak a pia­ci mozgások szeszélye sze­rint változzon az amúgy sem reális ár térségünkben, ah­hoz legalább öt forinttal kel­lene mérséklődnie a liszt árának. Árváltozás a búza árának kialakulása után le­hetséges majd, de ezt ma még nem tudni.- Ugyanolyan előállítási költsé­gek mellett Kelet-Magyarorszá- gon hiányzik- - az itt úgymond rezsiköltségen adott - a kenyér árából az a 10-15 forint, amivel a sütőipari cégek némi haszon­ra tehetnének szert - magyaráz­za Barna György. A miskolci Bakery Sütőipari Kft. vezetője szerint a liszt árának kilogram­monként legalább 5 forintos csökkenésére volna szükséges ahhoz, hogy ez a kenyér árában is érezhető csökkenést eredmé­nyezzen. Mint kifejtette: jelen­leg körülbelül két forinttal csökkent a liszt ára, elsősorban az óbúzakészleteknek köszönhe­tően, s ez nem tesz lehetővé kenyérárcsökkentést. De arra sem elég - hangsúlyozta Barna György -, hogy tartva az árakat, a lisztár csökkenésével valami­vel több haszna keletkezne a pékségeknek, azt már „felszip­pantotta” a sütőipart igen érzéke­nyen érintő minimálbér-emelés. A szakember szerint ezen a vi­déken a fogyasztók és a felvásár­lók - tehát a piac - nem engedik az árak reálisabb szintre emelé­sét, egyszerűen nem fogadtatha­tok el magasabb árak. A „normális” ár kialakítását tovább nehezíti, hogy mindig akadnak pénzszűkével küszkö­dő cégek, amelyek pillanatnyi helyzetükön javítandó nagyon alacsony áron adják termékei­ket, hogy pénzhez jussanak. Ezek a rövid távú megoldások nem vezethetnek azonban si­kerre, viszont időről időre fel­borítják a piac viszonylagos egyensúlyát.- Nem csökkent a liszt ára - bár az újságban erről mi is olvastunk -, állítja az előb­biekkel ellentétben Bod­nár Pál, hozzátéve: mivel a ke­nyér önköltségi árának 33 szá­zalékát teszi ki a liszté, ezért nem elég ennek a tényezőnek a csökkenése, az energiaár pe-dig bizonyosan nem lesz ke­vesebb. A sátoraljaújhelyi Norpan Sütőipari Kft. gazdasági igazga­tója a piaci folyamatokat össze­gezve úgy látja: mivel a kenyér ára irreálisan alacsony - mini­mális nyereség képződik a ter­méken csupán -, árcsökkenés nem várható, de az sem, hogy termelők által minimálisan szükséges 15 százalékos emelést meg tudnák lépni. JA: Milyennek látnak minket az ide érkezők? Dú jú szpík inglis? Miskolc (ÉM - CsÁ) - Felké­szülten várjuk-e a térségünk­be érkező idegen ajkú ven­dégeket? Beszélnek-e idegen nyelveket a turizmusban ér­dekeltek? Híres a magyarok vendégszere­tete. Mégis paradox helyzet állt elő, hogy a külföldi turista in­kább térképekről bogarássza, merre találja meg a kórházat, a strandot vagy az éttermet. A ta­pasztalatuk diktálja a térkép utáni nyúlást. Magunk között Nem beszélünk idegen nyelve­ket. Hiszen igen kevés esélye van arra, hogy az első, második esetleg harmadik embertől ............................................ Ha idegen nyelven érdeklődnek, a létesítmény vezetője tud segíteni. . ................................................... angolul, vagy németül informá­ciót tud szerezni. Csakúgy, mint a belvárosba betérve egy fagyi- zóba, igazából csak a vakszeren­cséjének köszönheti, hogy kávét kér, és azt is kap, hiszen az étla­pok nagyon kevés kivételtől el­tekintve csak magyarul tájékoz­tatnak bennünket a választék­ról. A boltok és kis vendéglátó- helyek alkalmazottjaival szem­ben nem követelmény a nyelv- ismeret. A Szinvapark Kft. marketing vezetője, S. Roskó Katalin el­mondta, hogy az üzemeltetésért felelős CDC Rt. alkalmazottai kö­zül az üzemeltetési vezető és egy alkalmazott tud angolul, a bizton­sági és takarítószemélyzet felvé­telekor nem volt feltétel az ide­gen nyelv ismerete. A recepció­soknál szintén nem volt krité­rium az idegen nyelv ismerete, ám fontos, hogy ők egészségügyi végzettséggel rendelkező, szak­képzett ápolónők. Amennyiben idegen nyelven érdeklődnek ­Odatalálnak? Fotó: Végh Csaba bár ez egyelőre nem gyakran for­dul elő - a létesítmény vezetője vagy marketingmenedzsere tud segíteni. Közvetlen érdek Más a helyzet a nyelvtudás szempontjából ott, ahol gazdasá­gi érdek, hogy az alkalmazottak közvetlenül is szót értsenek az idegen ajkú vendégekkel. A bel­városi sétálóutcára néző három- csillagos szállodában Vingen- dorf Lilla, a Hotel Pannónia ér­tékesítési és szállodavezetője a kérdésünkre, hogyan segítik a külföldi vendégeket, elmondta: a hotel négy nyelvet használ a kiírásaiban, a magyart, néme­tet, angolt és az olaszt. Az étlap­juk négynyelvű, csakúgy, mint a szálloda különböző szolgálta­tásaira felhívó táblák is. A re­cepciósnak legalább egy idegen nyelven kell tudnia, de náluk az átlag két nyelv ismerete, a gya­kori angol és német mellett a francia, olasz és az orosz nyelvű turistákkal is szót értenek. Az alkalmazottaikkal szemben nem kritérium a nyelvvizsga-bizo­nyítvány felmutatása, sokkal in­kább kíváncsiak a gyakorlati adottságaikra. Mindamellett, hogy több kül­földi visszatérő vendéggel büsz­kélkedhetnek, akik zömében francia, német, olasz, amerikai nemzetiségűek, gyakran talál­koztak olyan esettel, amikor a vendég arca felderült, ha belép­ve az utcáról végre valaki megérti az angol szavait. Az EBU Berlinben folytatja, de a Kaláka marad! Európai folkzenei verseny kiírásáról döntöttek Miskolcon a közszolgálatai rádiósok A tegnapi, a Diósgyőr Kultúrájáért Alapítvány javára adott jótékony- sági koncerttel zárult az idei Kaláka Folkfesztivál Fotó: Vajda János Miskolc (ÉM - KÉ) - Amíg a XXII. Kaláka-EBU Folkfesztivál muzsikusai a Diósgyőri vár­ban zenéltek, addig az EBU, a Közszolgálati Rádiók és Tele­víziók Európai Szövetségének rádiós szakemberei már a jö­vőre Berlinben megrendezen­dő XXIII. fesztiválról, a 2002- es és 2003-as programokról tanácskoztak idei éves köz­gyűlésükön Lillafüreden. Az 56 tagot számláló Közszolgá­lati Rádiók és Televíziók Euró­pai Szövetsége, az EBU, immár 22 éve hagyományosan megren­dezi folkfesztiválját - minden évben más tagországban. Az idén Magyarországra került a sor - így szövetkezett az EBU rendezvénye a szintén nagy ha­gyományú diósgyőri Kaláka Folkfesztivállal. A tagországokat képviselő zenekarokat rádiós szakemberek is elkísérték Mis­kolcra: 25 ország delegátusa itt tartotta éves közgyűlését. így még a háromnapos feszti­váltól visszhangzott a Diósgyőri vár, amikor az EBU népzenei szekciójának küldöttei már a jövő évi EBU-közgyűlés és fesztivál helyszínét is kitűzték: jövőre Ber­linben rendezik meg a fesztivált. Az itt előkészített program sze­rint a 2002 áprilisára tervezett folknapon összesen hatszor hat­van perc élőzenét sugároznak majd az EBU országaiban egy- időben: 3 órányi klasszikus folk- és 3 órányi rock- vagy jazz-, eset­leg sajátos stílusú folkkoncertet. Mindemellett kidolgozták a Svetozar Stracina Competition, azaz a 2003 márciusára tervezett nemzetközi folkverseny tervét. A pozsonyi szlovák rádióban bo­nyolítanák le, ám egész Európa felé közvetítenék a versenyt, amelynek két kategóriája a ha­gyományos népzenei, illetve az ugyancsak népzenei, ám már a szerző sajátosságait is magán vi­selő zene. A résztvevők arról is döntöt­tek, hogy az idei Kaláka-EBU Nemzetközi Főik Fesztiválról készült CD-nek legkésőbb októ­berre napvilágot kell látnia - ám a boltokban ne keressék majd a műfaj kedvelői, ugyanis promóciós célokra szánják a hanghordozót. Az EBU-ról Az 56 tagot számláló EBU-nak a közszolgálati Magyar Rádió és Televízió 1993-tól tagja. Az elsősorban egykor szo­cialista országokat tömörítő OIRT (Organization Internatio­nale de Radidiffusion et Televi­sion) csatlakozásával létrejött Euroradio hálózata évente kö­zel 2000 koncertet és operát közvetít. Az EBU-n belüli rádiós együttműködés főbb területei szekciókra bomlanak, így léte­zik a sporttal, a hírekkel és ak­tuális ügyekkel, a klasszikus zenével és jazz-szel, valamint a rock-, pop-, főik-, avantgárd ze­nével és hangjátékokkal foglal­kozó részleg. Az idén tartják az EBU drá­maciklusában a magyar hang­játékok évét, amelynek kereté­ben minden tagország bemutat egy-egy magyar drámát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents