Észak-Magyarország, 2001. június (57. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-26 / 147. szám

2001. június 26., kedd $ Csatlakozunk (az ÉM EU-melléklete) 7 Személyes tapasztalatok: fontos a nyelvtudás Miskolc (ÉM) - Strassbourgban és Brüsszelben jártak a most véget ért tanévben a miskolci jezsuita gimná­zium azon növendékei, akik első he­lyezést értek el egy országos, az Eu­rópai Unióval foglalkozó vetélkedőn. Útjukról beszámolót írt az iskola há­rom növendéke: Mednyánszky Orso­lya, Papp Gyula, Dobos Benedek. Hajnalban indultunk Miskolcról, hogy a velünk utazó kecskeméti csapatot Buda­pesten vegyük fel. Este 9-kor érkeztünk Strassbourgba, ahol szállásunk egy jezsui­ta rendházban volt. Másnap délelőtt meg­látogattuk az Európa Tanácsot, valamint az Emberi és Polgári Jogok Bíróságát. Délben a magyar követségre voltunk hi­vatalosak. Itt egy kedves diplomata hölgy fogadott bennünket, akivel a misszió munkájáról, az ET-ről beszélgethettünk. Délután elindultunk Brüsszelbe, ahová kora este érkeztünk meg. Családoknál aludtunk, akik már izgatottan vártak ben­nünket. Brüsszeli programunkat az OCIPLE (Office Catholique d’Information et d’Initiative pour l’Europe) igazgatója, Pierre de Charentey SJ szervezte. Csütörtökön az Európai Parlamentbe látogattunk, ahol megnézhettünk egy gyorsan pörgő szavazási rendszert, is­merkedhettünk a képviselők munkájával. Délután a COMECE (Commission des épiscopats de la Communauté eurpéenne) irodájában mentünk, ahol a COMECE és az OCIPE által havonta megjelentetett Europe Infos című újság egyik szerkesz­tőjével folytattunk eszmecserét a két szervezetről, illetve közös kiadványukról. Este vendéglátóink a Grand Place-ra, Brüsszel főterére kalauzoltak el bennün­ket. A komoly programok közepette így megtekintettük a közelben lévő egyéb ne­vezetességeket is, mint például a pisilő kisfiút és kislányt. A következő napon a Bizottságba, valamint az Európai Tanács­ba látogattunk el. A Bizottság munkájá­ról a német biztos, Günter Verheugen egyik munkatársával beszélgettünk, első­sorban a bővítés folyamatáról. A ta­náccsal egy francia hölgy segítségével is­merkedtünk meg. Megnéztük a tárgyaló- termeket is, ahol oly sok fontos döntés születik. Délután 3-kor a magyar nagykö­vetségre mentünk, ahol Becsej Zsolt a bő­vítésről beszélt nekünk. Este ismét belvá­rosi sétára indultunk. Tengerben gyönyörködve A hivatalos programok után szombaton Brugge-be látogattunk. A gyönyörű város megtekintése után a tengerben gyönyör­ködtünk, majd visszatértünk Brüsszelbe. Vasárnap kora reggel indultunk haza, és este fél Il-re érkeztünk meg. Utunk remekül sikerült és élményekkel tele tértünk haza. Talán az egyik legfonto­sabb tapasztalatunk az volt, hogy a nyelv­tudás mennyire fontos. Az angol, a fran­cia nyelv alapkövetelmény a közösségben, de egy tolmács 7-8 nyelven beszél. Csatlakozás előtt: sikerek, tennivalók Nyílt nap, nyílt gondolatokkal a környezetvédelmi felügyelőségen MVKRt.: Miskolc (ÉM - PTA) - Az ECOS-program célja, hogy ta- nulmányozhatóvá váljanak az európai országokban a különböző környezetvédelmi alkalmazások. A program­ban részt vesz Miskolc, illet­ve az MVK Rt. is. Az EMAS olyan, az EU- országokban már használt rend­szer, amely az önkormányzatok, vállalkozások számára ad tám­pontot a hatékony környezetvé­delem érdekében. Irányelveket és szabályokat tartalmaz, ame­lyek segítik környezetvédelmi szempontból átlátni az adott ágazat feladatrendszerét, illetve támpontot ad annak felülvizsgá­latához, javításához. Az EMAS elterjedésében se­gítséget jelent az ECOS-OUVER- TURE Program. Ennek elsődle­ges célja: kapcsolatot teremteni az európai országok között, hogy azokban tanulmányozhatóvá vál­janak a különböző környezetvé­delmi alkalmazások. Miskolc önkormányzata 1999- ben fogadta el környezetvédelmi kerettervét. A nemzetközi kap­csolatok fejlesztése kapcsán 1998-ban kereste meg a várost egy görög önkormányzat, majd - egy angliai település csatlakozá­sával - közös pályázatot nyújtot­tak be az unióhoz, A projektet tavaly elfogadták, nyáron már elkezdődtek az előkészítő mun­kálatok. A projektben az angol illetve a görög város egy-egy céggel vesz részt - hasonlóan Miskolc is, amely az MVK Rt.-t környezetvédelem Buszjavítás. Karbantartott járművel kisebb a környezetszennyezés kockázata. Fotó: vajda János vonta be a programba. A részt­vevők feltérképezik, kielemzik az érintett cégek tevékenységi formáit, folyamatait, elsősorban azért, hogy környezetvédelmi szempontból mely területeken hogyan lehet leginkább optima­lizálni a működést - mondta el lapunknak Kolozsvári István, az MVK Rt. igazgatóhelyettese. Az EMAS igen részletes elemzést kíván az anyagbeszerzéstől a szállításig. Az elv az, hogy min­den területen, még az irodasze­rek beszerzésekor is figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat. Amellett, hogy előnyben részesíti a program a kevés, de még optimális termék­felhasználást, a beszerző cég megválasztását is megköveteli. Például ha papírról van szó, azt lehetőleg olyan helyről kívána­tos beszerezni, amely gondosko­dik a gyártáshoz felhasznált fa­állomány pótlásáról is. A teljes tanulmánynak 2002-ig kell elkészülnie. A cégeknél, így az MVK Rt.-nél is, egyelőre még tart a feltáró-elemző munka, amelyet egy angol szaktanács- adó koordinál. Hamarosan azon­ban - várhatóan szeptemberben - az ismeretanyag birtokában a feladatmeghatározás munkafázi­sa következik. Miskolc (ÉM - KHE) - A kör­nyezetvédelmi világnap alkal­mából rendezett ünnepséget és nyílt napot június 6-án az Észak-magyarországi Környe­zetvédelmi Felügyelőség. Ma, amikor karnyújtásnyira va­gyunk az uniós csatlakozás­tól, számunkra stratégiai kér­dés, hogy felzárkózzunk az ez­redforduló utáni Európai Unió átlagához - hangzott el az ünnepségen. Mi már ezer évvel ezelőtt kinyil­vánítottuk Európához való tar­tozásunkat - mondta ünnepi be­szédében Dankó Gyula, a felügyelőség igazgatója. Felzár­kózásunkat integrált ágazat- és környezetpolitikával, a környe­zet és a gazdaság kölcsönhatásá­nak messzemenő figyelembevé­telével kell végrehajtani - hang­súlyozta, majd hozzátette: alap­vető kérdés, hogy a tervezett gazdasági fejlődéssel egyidejűleg hogyan lehet a környezetminő­ség jelentős javulását is elérni. Sikerek és tennivalók Az uniós csatlakozási folyamat­tal kapcsolatban Dankó Gyula elmondta: egyértelmű sikernek kell elkönyvelni, hogy Brüsszel­ben június 1-jén lezárult az uniós csatlakozási folyamat kör­nyezetvédelmi fejezete. A kor­mány eredetileg kilenc átmeneti könnyítést kért, ebből végül né­gyet fogadtak el a tagállamok. Magyarországnak 2015-re kell megfelelni az uniós környezet- védelmi előírásoknak. Az erő­művek károsanyag-kibocsátását 2004-ig, a veszélyeshulladék-ége- tést 2005-ig kell az uniós követel­ményeknek megfelelővé tenni. A hulladékgazdálkodás ugyan­csak 2005-ig kapott könnyítést. Az érzékeny területek csatorná­zását 2008-ig, a 15 ezer lakosnál nagyobb települések csatornázá­sát 2010-ig, a 10 ezer lakosnál nagyobb települések csatornázá­sát pedig 2015-ig kell megoldani- sorolta az igazgató, a költsé­gekről szólva pedig kijelentette: a teljesítéshez szükséges beru­házások teljes költségét - az újabb számítások szerint - mintegy 810 milliárd forintra becsülik. Lemaradva Lemaradásunk, környezeti adós­ságaink régiónkban még na­gyobbak, mint az ország más te­rületein - állapította meg Dankó Gyula. Itt még nagyobb erőfeszí­tésekre lesz szükség, hogy mi is felzárkózzunk az unió átlagához- hangsúlyozta, majd a tenniva­lókról szólva elmondta: a 90-es évektől a gazdaságban bekövet­kezett összeomlás hatására ugyan jelentős környezetminő­ség-javulás tapasztalható a régió egyes térségeiben, viszont a szennyezett iparterületek, a halnahegyek, meddőhányók, bá­nyagödrök, gazdátlan hulladék­halmok, talaj- és talajvíz- szennyezések továbbra is itt vannak, nem szűnnek meg ön- maguktól. Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye szennyvíz-csatorná­zottsága nem éri el a 40 százalé­kot, 15 éven belül több mint 100 településen kell kiépíteni a csa­tornahálózatot. » •••••••• Egyértelmű siker, hogy június 1-jén lezárult a csatlakozá­si tárgya­lási folya­mat környe­zetvédelmi fejezete. ..................................................... Dankó Gyula MEGKÉRDEZTÜK AZ OLVASÓT: a környezetvédelemről S okkal rosszabbul ál­lunk a környezetvéde­lem területén, mint más európai országok. Ha ki­rándulni megyünk, min­denütt eldobált szemét­tel találkozunk. A gyere­keknek az óvodában azt tanítjuk, hogy vigyázni kell a környezetünkre, mert a nevelő munkát itt kell elkezdeni. A kör­nyezetvédelmi nevelő­oktató munkában azon­ban nem tapasztalható lemaradás. Dr. Kőhalmi Györgyné, óvónő A legfontosabb problé­mának azt látom, hogy minden a pénz kö­rül forog. Például a ve­szélyes hulladékot itt te­szik le, mert nálunk ol­csóbb. Hallottam, hogy vannak emberek, akik szemétdomb fölött élnek. A veszélyes hulladékok kezelésében nagy lemara­dás tapasztalható. A Szinva már tisztább, de sokan az élővizekbe en­gedik a tisztítatlan szennyvizet. Fazekas IstvAnné (35), konyhalány z biztos, hogy kör­nyezetvédelmi szem­pontból le vagyunk ma­radva Európától. Miskol­con már kevesebb gyár működik, de a meglévők még mindig ontják a füs­töt. Tenni kellene vala­mit a Tisza szennyezett­ségével is, és az újra­hasznosítható hulladé­kot külön lehetne gyűj­teni. Na és az utcákon az a rengeteg szétdobált szemét, az szörnyű! Kissné Szigetvári Barbara (31), nyelvoktató B iztos, hogy Magyaror­szágon lemaradás ta­pasztalható a környezet­védelem területén. A na­gyobb vegyi üzemek kör­nyékén sokkal jobban oda kellene figyelni, mert szabálytalanul sza­badulnak meg a veszé­lyes hulladékoktól. Ka­zincbarcikán láthatunk erre példát. A vizek most nem annyira szennyezet­tek. A Szinva is tisztább, amióta az ipar nem mű­ködik. Kósa István (40), zenész E n nem tudom, hogy hogy állnak a külföl­di országok a környezet­védelem területén. Én csak azt látom, hogy ahol élek, az Avason, rengeteg a szemét. De ez egész Miskolcra is igaz. Hiány­zik nálunk a szelektív hulladékgyűjtés, ami más magyarországi váro­sokban már megoldott. A vizek környéke szintén szemetes, az embereknek kellene megváltozni, hogy ne így legyen. Retek Attiláné (45), dajka

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents