Észak-Magyarország, 2001. június (57. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-23 / 145. szám

2001. június 23., szombat Mmmmmsűát Kuckó / Operafesztivál 8 Kedves Gyerekek! A ma véget érő Miskolci Nemzetközi Ope­rafesztiválról bizonyára ti is hallottatok, talán ott is voltatok a Budapest Bábszínház vendégelőadásán. Talán most azt mondjá­tok, „engem nem érdekel az opera”. Pedig az operák íróit érdeklik a gyerekek! Ezen az oldalon találtok egy olyan cikket is amely arról szól, hogy gyerekek ötleteiből születik egy új mű, amit, ha elkészül, a Diósgyőri várban mutatnak be. Mindezért most egy kicsit az operafesztiválhoz (és fő­leg a zene szeretetéhez) kapcsolódik a ver­ses mesénk, és ennek a készülő operának a témájához kötődnek a kérdéseink is. De előbb lássuk a legutóbbi rejtvé­nyünk helyes válaszait! A cseresznye má­jus, júniusban, a meggy júniusban érik, a szőlőnek és a ribizlinek bogyótermése van és felsoroltatok nekünk sok vízinö­vényt is például a nádat, a békalencsét, a hínáros víziboglárkát. A múlt heti helyes megfejtőnk Kovács Anett (Sajópálfala), aki a Magyar Könyvklub gondozásában megjelent Első természethatározóm című könyvet szer­kesztőségünk titkárságán veheti át (Mis­kolc, Zsolcai kapu 3. III. emelet). De van még egy könyvünk! Aki helye­sen válaszol kérdéseinkre - a beküldők közül a legszerencsésebb - jutalmul kapja a bemutatott kötetet. Beküldési határidő: 2001. június 28. Címünk: Észak-Magyarország szerkesz­tősége, 3501 Miskolc, Pf.: 351. A borítékra vagy levelezőlapra írjátok rá: Kuckó. Fecske Csaba: Körmösi + Borzasi Borzasi szőrét borzolta olykor, Körmösi karmát hegyezte. Hogy tudja meg a nyájas utókor, egy bölcs tudós lejegyezte. Borzasi hegedült a tetőn fönn, megigézye szívet és fület. „Jólesik zenével bíbelődnöm!” Ez már afféle kortünet. Körmösi az operát szerette, s a Whyskastól jobban, Verdit, utálta, hogy más macskák felette Csúnyán, a dalt csak nyekergik. Nyávogják szerte a tetőkön, Gyönyörű hangja volt, altban. Borzasi morgott: „ Operahősöm, sokkalta szebb volna halkan! Sőt, mi több, ha némán énekelnél, mint a halak, éneküket, dicsérném a szíved és az elméd. Tudd meg, itt senki sem süket!" Körmösi sértve érezte magát, leteremtette Borzasit: „ Tudásod lenne oly nagy, mint a szád, zenéd a fülembe hasít!" „Nyavajás macska, kotródj előlem!” borzolta szőrét a másik. „Bolhás kandúr, dühönghetsz felőlem akár holdfogyatkozásig!” És mondta a magáét Borzasi és mondta szintúgy Körmösi, amiket voltak bátrak mondani, ablakba egyik sem teszi. A két hős macska egymásnak esett, volt szőrtépés meg karmolás - „Megvertek?"„Ugyan, egy kis baleset, melyért a kémény füst hibás!” Mikor végül a csatazaj elült, s a fényes hold az égre kelt, Borzasi elmélyülten hegedült, Körmösi Verdit énekelt... A Magyar Könyvklub gondozásában megje­lent köteteket azok között sorsoljuk ki, akik helyesen vála­szolnak kérdéseink­re. Az érdeklődők pe­dig megtalálják a Ma­gyar Könyvklub mis­kolci boltjában (Baj- csy-Zsilinszky u. 16.). Kérdések: 1. Ki lopta el az istenektől a tüzet az em­beriség számára a görög mitológiában? 2. A Biblia szerint hány nap alatt te­remtette Isten a világot? 3. Mi volt a neve az ókori egyiptomiak Napistenének? Legyen az ifjúság a forrása az operának Nemzetközi művészgárda készít operát a miskolci operafesztiválra Mikita Gábor Miskolc (ÉM) - Egy fesztivál életképessége azon is múlik, hogy tud-e eredeti művet színre vinni - vallja az UNESCO volt színházi főbiz­tosa, Michel Julián, aki most azon fáradozik, hogy a XXI. század (egyik) első operájá­nak bemutatóját a Diósgyőri várban tarthassák. A napfogyatkozáskor, 1999 au­gusztusában hét különböző kul­túrából érkezett gyerekek tábo­roztak együtt Hollandiában. A tábortűz mellett a Napról szóló történeteket, mítoszokat mesél­tek egymásnak, amelyek megih­lették a csoport művészeti veze­tőit, Michel Julián angol produ­cert és Paul Pleyers holland ze­neszerzőt: s a gyerekek meséi­ből, gondolataiból megszületett egy új legenda, az Armagon kris­tály mítosza, amely Anja Stark muzikológus szerint univerzális igazságot hordoz magában. A te­remtés pillanata előtti világot idéző műből operát szeretne lét­rehozni az angol producer - Mis­kolcra és a Diósgyőri várba el­jutva gondolt arra, hogy az ope­Atarcali színjátszók Homonna György képei előttFotó:D. K. rafesztivál keretén belül a vár­ban legyen a nemzetközi alkotó­gárdával létrehozott ősbemutató.- Dühít az opera stagnálása, s hogy miközben az operaházak­ban gyönyörű előadások szület­nek, addig a fiatalok a McDonald’s éttermekben töltik az időt - fakadt ki a producer, aki ezért is fontosnak tartja, hogy a produkció ne szakadjon el a kiindulóponttól, azaz a fia­taloktól: gyermekszereplői is lesznek a kétnyelvű zenés játék előadásának, s az egész mű szel­lemiségét meghatározza az új generációk gondolkodásmódja.- A gyerekek adnak erőt, segítséget a továbblépéshez - vallja a Mályiban élő Homon­na György festőművész is, aki képeket fest a történethez, ám ez alkalommal sokáig inkább csak hátráltatta a munkát a külföldi fiatalok számunkra idegen gondolatmenete. Végül akkor érzett rá a mű világá­ra, amikor a gyerekek szöve­gei mellé megkapta azt a vál­tozatot, amelyet Böszörményi Gyula írt. A festőművészhez hasonlóan a magyar író is ne­hezen talált rá a mű lelkére.- Egy rég feledett hullám­hosszra kellett ráállnom, annak az ősműltnak a gondolkodás- módjára, amikor még nem kreál­tak a félelmeikhez isteneket az emberek. Vissza kell nyúlni a múlthoz, a varázslatok, miszté­riumok világába - vallja az író. Az elmúlt vasárnap délelőtt a Játékszín közönsége megismer­kedhetett az alkotókkal, bele­hallgathatott a mű készülő zené­jébe. S a gyerekek sem marad­tak el: a londoni Chain Reaction és a tarcali Harlequin ifjúsági színjátszó csoportok játszották el saját elképzeléseik szerint az Armagon kristály szétosztásá­nak drámai pillanatát. „A báb érzi, hogy mit akar a színész” Miskolc (ÉM - MG) - Négy évtizede hódítják a világot a bábszínház Bartók-bábpan- tomimjei, Bródy Vera és Koós Iván bábjai. Ez idő alatt a szereposztásban történtek változások, de a szereplők közt ma is találunk művésze­ket, akik végig részesei vol­tak a produkciónak. Szakály Márta a kezdetektől - 1965-től játssza A csodálatos mandarinban a Lányt és az 1967-ben bemutatott A fából fa­ragott királyfiban a Királylányt.- Nagyon hamar megszokjuk egymást a bábjaimmal, s akikkel régen játszom együtt, azokkal anya-gyermek kapcsolat alakul ki - vallja a művésznő. - Jól ért­jük egymást: a báb érzi, mit aka­rok, és minden rezdülésemet át­veszi, ugyanakkor ő is visszahat. A fából faragott királyfiban a főszerep mellett több kisebb feladat is hárul rá: ott van a viz kezei között vagy a faharcban is, de ez nem zavarja meg.- A folyamata a szerepnek vé­gig megvan. A zene egybefonja az egészet, az áramkör nem sza­kad meg: ahogy ránézek a figu­rára, ahogy a bábot kézbe ve­szem, máris valamilyen karak­terré válók. Másképp nem megy, hiszen a bábu rögtön elárulja, ha a színész nem éli be­le magát a szerepbe - nagyon je­len kell lennem az érzéseimmel. Hiába van kézügyessége valaki­nek, ha nincs benne színészi ké­pesség, nem tudja a lényét megélni a figurának, nem lesz belőle jó bábszínész. Erdős István is régóta játssza a királyfit, a közelmúltban el­hunyt Pataky Imre helyett pedig most vette át a mandarin szere­pét, ami fizikailag is nagy teher­tétel, hiszen már feltartani is elég az öt-hat kilós bábot.- Hiába ugyanaz az előadás minden apró részletében, a bábszí­nész alkata mégis változtat azon. A mandarint játszó elődöm lá- gyabb volt, én robbanékonyabb karakter vagyok - mondja a báb­színész. - Könynyebbsége a sze­repátvételnek, hogy nem kell kita­lálni a figurát, nehézsége, hogy miközben meg kell felelni a koráb­bi karakternek, azért valami újat is bele kell vinni az alakításba. S bonyolítja a helyzetet, hogy nem könnyű felejteni az előadás régebbi feladatait sem.- Korábban az öregurat ját­Szakály Márta a Királylánnyal Erdős István a Mandarinnal szottam, így máris ugranék, amikor meghallom a gavallér dallamát. S én voltam a Lány untermanja, azaz technikai segí­tője is. A hősnő megformálása annyira kétemberes feladat, hogy a levegőt is együtt vettük Mártával. Kívülről tudom min­den taktusát a darabnak, de annyira a lány szemszögéből vettem részt az előadásban, hogy most nehéz volt átállnom. Erdős Imre szerint a pél­dátlan siker annak idején ab­ban is rejlett, hogy a bábpan­tomim műfaj és Szőnyi Kató rendezésének számtalan lát­ványos technikai megoldása új volt. Ez utóbbiak a film- trükkök korában már nem különlegesek, de a zene, a színek és a mozgás ma is megfogja a közönséget - le­gyen bár ifjabb korosztály. Légyott - és légy itt majd jövőre is! Félmilliós vállalkozói felajánlás és szép remények a jövő évi Bartók + Puccinire Miskolc (ÉM) - Volt egy éjfél, amikor valóban találkozott Bartók és Verdi, költészet és zene, számos gondolat. Nagy szavak? Lehet. De szerencsére vannak még ilyen pillanatok, amelyek ráadásul spontán születnek. Egy olyan opera- fesztivál keretében, amely­ben csak a fanatikusok hittek, és amelynek az utolsó előtti napján már a Bartók + Puccini 2002-ről szóltak a szervezők. bán hegedű is, a közönség sorai­ban sok nevetés. Aztán Szakol- czay Lajos költő, Kortárs-szer- kesztő váratlanul magához ragad­ta a mikrofont, mert úgy érezte, kiegészítésre szorul eredeti vála­sza, ugyanis Bartók és Verdi Er­délyben találkozott - a vér által. A gondolatot a szerzők munkái magyarázzák, a költő emellé egy népdalt is letett érvnek, aminek dallamát felkapta a hegedű is. Hát ekkor történt. hette: sikeres volt a fesztivál. Na­gyon fontos, hogy a miskolciak mellé álltak, de az is nagyon fon­tos, hogy nem csak a miskolciak.- Most már örömmel jelenthe­tem, hogy ezért a fesztiválért, ahol Közép-Kelet-Európa tehet­ségeit együtt lehet látni és halla­ni, ideutazik majd a szakma - mondta Müller Péter Sziámi. És jövőre, amikor már tervezhető lesz számukra, a közönség is. sem tűi nagy összeg, a tett azon­ban, reméljük, példaértékű. Szárnyalni kell Maga a találkozás persze szerve­zett volt. Vass Tibor költő beszer­vezett sok írót, képzőművészt, mondják el, mit gondolnak arról a pillanatról, mikor Bartók és Verdi Miskolcon találkozik. Európai vonzerő Támogató vállalkozók Miskolci Légyott Az e-mailen érkezett munkákból elegáns kiadvány, a Shannon pubban kiállítás készült, és a ked- d éjféli Légyotton eljött a perfor- mance ideje, a Miskolci Nemzeti Színház művészei felolvastak, volt a jól szerkesztett program­Biztosan másnak is vannak ilyen pillanatai a ma záruló fesztivál­ról, amikor találkozott néhány gondolat, néhány egymásra vagy legalábbis ugyanarra kíváncsi ember. Az első nem nagyszínházi koncertprogramot leszámítva ugyanis minden telt házzal ment. A tegnapi, már a jövő évet beha­rangozó beszélgetésen a fesztivál vezetése, Müller Péter Sziámi ügyvezető, Hegyi Árpád Jutocsa művészeti és Lovas Károly prog­ramigazgató ezért már kijelent­Dátum ugyanis már van: 2002. jú­nius 14-én kezdődik mqjd a Bar­tók + Puccini II. Miskolci Nem­zetközi Operafesztivál. Költségve­tés még nincs. De remélhetőleg egy ilyen siker után, amit ráadá­sul a magyar kormányzat sok képviselője személyesen megta­pasztalt, hamar rendeződik ez is. Tegnap pedig, újfent nem meg- koreografált eseményként félmil­liós felajánlást tett Barna György, az idei fesztivál dizájnját szállító Lézerpont igazgatója. A több száz milliós költségvetéshez képest ez Hogy mit támogatnának a fel­ajánlások? Egy fesztivált, aminek célja, hogy megváltoztassa a Mis­kolcról kialakult előítéletes képet, amely idegenforgalmi célponttá teheti a várost, a megyét.- Most már szárnyalni kell, és ezt Puccini zenéjével tehetjük leginkább - indokolta a válasz­tást Hegyi Árpád Jutocsa. Lovas Károly neveket még nem akart mondani, ám abban már bízhatunk, hogy újra eljön Marton Éva, és remélhetőleg nemcsak a közönség soraiból hallhatjuk. A fő programban az öt legnagyobb Puccini-opera sze­repel, a Bohémélet és a Tosca miskolci produkció lesz, külföl­di a Pillangó kisasszony, a Manón Lescaut és a Turandot. Bartók művei közül pedig talán saját fesztiválprodukcióként lát­hatja a közönség A Készakállú herceg várát.-J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents