Észak-Magyarország, 2001. június (57. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-21 / 143. szám
2001. június 21., csütörtök eaii-me—áléi Aktuális 2 Sikeres privatizáció, egységes márkanév Miskolc (ÉM - KI) - Sikeres volt a cementipar privatizációja, s a méltánytalan támadásokra megfelelő választ adnak a korábban Pannoncem, mostantól Holcim Rt. vezetői - hangzott el a Hejőcsabán működő gyár tegnapi juniálisán.- Globális cég vagyunk, de termékeink helyi jellegűek, kötődésűek - mondta Urs Böhlen a hejőcsabai cementgyárat is tulajdonló Holderbank képviseletében. Mint kifejtette: a svájci cégnek több mint 70 országban vannak érdekeltségei, s mintegy 45 ezer ember foglalkoztatásáért felel. A korábban Pannoncem Rt.-nek nevezett magyar cementipari társaságok a világcég egységes márkanevéhez kapcsolódva a jövőben Holcim néven futnak majd.- A magyar cementipar privatizációja szükséges és sikeres volt - jelentette ki Panyi László, a Holcim Hungária Rt. vezérigazgatója, utalva a napokban felmerült sajtóinformációkra és a Versenytanács vizsgálatára. (Ennek tétje, hogy monopolizált marad-e a magyar cementpiac. A Versenytanács több felvetése közül némely érinti a miskolci üzemet is, így elképzelhető - írta a Népszabadság szombati számában -, hogy „a Holderbank érdekeltségei elmulasztották a hejőcsabai irányításszerzéshez szükséges engedélyek megkérését.”) A vezérigazgató csak annyiban kommentálta az említett vizsgálat felvetéseit, hogy ezek szerinte méltánytalanok és rossz környezetet teremtenek más külföldi befektetők számára. A cementipar sikeres privatizációjának elemeként említette a gazdaságilag indokolt racionalizálásokat és a termelés optimalizálást is. (Ennek a folyamatnak egyik legfájóbb pontja és politikai vitát is kiváltó eleme a bélapátfalvai gyár bezárása volt.) Az idei első fél év eredményeiről Panyi László elmondta: 7-8 százalékkal bővült a magyarországi cementfelhasználás, s az import 14-15 százalékos csökkenése mellett néhány százalékos pozitív eredményt ért el a társáság. Ünnepi gulyás Fotó: Végh Csaba r fSZM-MifiYUttSZAa# -i Miskolc és Borsod-Abaúj-Zemplén megye független napilapja A kiadó vezetője: Szabó Miklós (szabo@inform.hu) Főszerkesztő: Kiss László (kiss.laszlo@inform.hu) Szerkesztők: aktuális: Bánhegyi Gábor (3240-es mellék, banhegyi@inform.hu) társadalom: Bujdos Attila (3230-as mellék, bujdos@inform.hu) gazdaság: Méhes László (3260-as mellék, mehes@inform.hu) kultúra: Csömók Mariann (3290-es mellék, csornok@inform.hu) térség: Buzafalví Győző (3280-as mellék, buzafalvi@inform.hu). sport: Berecz Csaba (3250-es mellék, bereczcs@inform.hu) Szerkesztőség: 3526 Miskolc, Zsolcai kapu 3. Postacím: 3501 Miskolc, PL: 351. Szerkesztőségi fax: 501-262 Telefon: 502-900 A központ jelentkezése után közvetlenül tárcsázhatok a rovatok mellékel, valamint a titkárság: 3200 Hírügynökség: Magyar Távirati Iroda (MTI), European Press Agency (EPA). Kiadja az INFORM MÉDIA Kft. Ügyvezető igazgató: Josef Kogler Felelős kiadó: Szabó Miklós Terjesztési vezető: Seszták Ottó (06/20-958-9923, sesztak@inform.hu) Marketingvezető: Szőkéné Kórik Erika (06/20-977-5596, szokene@inform.hu) Hirdetési vezető (Miskolc): Farkasné Lovász Zita (06/20-9147-209, lovasz@inform.hu) Hirdetési vezető (térség): Maros Éva (06/20-9589-908, maros@inform.hu) A kiadó elme: 3526 Miskolc, Zsolcai kapu 3, Postacím: 3501 Miskolc, PL: 178. Telefon: 502-900 Hirdetési fax: 501-260, marketing és terjesztési fax: 501-261 Az áruspéldányokat terjeszti az INFORM MÉDIA Kft. Gere Sándor (3611 -es mellék, gere@inform.hu) Lapunk eladott példányszámát rendszeresen vizsgálja és auditálja a Magyar Terjesztés-ellenőrzési Szövetség Az_előfizetők részére terjeszti az INFORM MÉDIA Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Kézbesítési problémáikat az alábbi ingyenesen hívható telefonszámon jelezhetik: (06-80) 305-305. Előfizethető az INFORM MÉDIA Kft. hírlapkézbesítőinél és a kiadóban, postautalványon vagy átutalással az INFORM MÉDIA Kft. Bank Austria Creditanstalt-nál vezetett 10911004-00000002-01580060 bankszámlaszámra, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetési díj egy hónapra 799 forint, negyedévre 2290, fél évre 4490, egy évre 8690 forint. A lap példányonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 47 forint, a pénteki lapszám a TV Plusszal 57 forint. Az előfizetés lemondása 30 napos határidővel, írásban történhet. Index: 25 655. ISSN 0133-0357 Nyomás: INFORM MÉDIA Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 526-626. Meg nem rendelt kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza! Kinek az érdeke Kazincbarcika tönkretétele? Gyárfás Ildikó, szocialista országgyűlési képviselő kérdést tett fel a belügyminiszternek: Az iparfejlesztés eredményeként felépült új város, Kazincbarcika egyik elődtelepülése, Berente 1999. május 1-jétől népszavazás eredménye alapján, önállóvá vált. Kazincbarcika így elveszítette közigazgatási területének 20, iparterületének 75 százalékát. A kérdésre Kontrát Károly államtitkár válaszolt: - Tisztelt Képviselő Asszony! Hogy röviden válaszoljak az ön kérdésére, azt mondhatom, hogy senkinek nem érdeke Kazincbarcika tönkretétele. Ön ezt nagyon jól tudja, hiszen több alkalommal tárgyalt a belügyminiszterrel Kazincbarcika ügyeinek érdekében. Azt gondolom, arra nem térek ki, amit ön ismertetett, hogy hogyan alakult ki a helyzet, de szeretném tájékoztatni a Tisztelt Házat arról, hogy a berentei polgárok 1996. március 10-én érvényes és eredményes népszavazáson döntöttek a saját sorsukról, a parlament pedig - úgy, ahogy ön mondta - 1999-ben alkotta meg a területszervezési eljárásról szóló Gyárfás Ildikó Fotó: Bujdos Tibor törvényt. Ezt a törvényt ön is megszavazta, ezúton is köszönjük a támogatását, tehát szeretném leszögezni, hogy senkinek nem érdeke Kazincbarcika tönkretétele. A Belügyminisztériumnak, a kormánynak, az országnak az az érdeke, hogy a települések, az önkormányzatok jól, eredményesen működjenek, az ott élő polgárok érdekében a törvény adta lehetőségeket kihasználva mindent meg fog tenni. Köszönöm szépen. Hépt nap differencia Arra kértük a képviselő asszonyt, fejtse ki véleményét az államtitkári válasszal kapcsolatban.- Számomra teljesen természetes, hogy Berente érvényes és eredményes népszavazás eredményeképpen vált önállóvá. Az Alkotmánybíróság viszont arról döntött, hogy a Területszervezésről szóló Törvényt, amely az eljárás rendjét és módját szabályozza, azt meg kell alkotni. A törvényt a parlament 1999. május 8-án jóváhagyta. Igaz, amit államtitkár úr mondott, hogy én is örömmel üdvözöltem és szavaztam meg ezt a szakmai törvényt. Annál is inkább, hiszen én magam is több módosító indítványt nyújtottam be hozzá, amely kezelte ennek a speciális helyzetnek a problémáját is, ami előállt Kazincbarcika és Berente esetében.- Mi adja a helyzet különlegességét?- Azért tekintem speciálisnak azt a helyzetet, mert a város nem két, korábban létező község egyesítéséből jött létre, hanem a már ismert módon. Tehát támogattam a törvényt, örültem annak, hogy a Belügyminisztérium szakmai apparátusa a módosításaimat befogadta, a törvényalkotók beépítették, a parlament pedig megszavazta. A baj ott van, hogy most derült ki a Megyei Bíróság három héttel ezelőtti ítélete kapcsán, hogy a törvény csak május 8-án lépett hatályba, de a belügyminiszter úr felterjesztette az önállósodás aláírását a köz- társasági elnök úrhoz, méghozzá 1999. május elsejei hatállyal.- Mit változtatott ez meg?- A május elseje és nyolcadika között van hét nap differencia, ami azt jelenti, hogy az új törvény passzusai már Kazincbarcika-Be- rente esetére nem alkalmazhatóak. Május elsejétől az 1990-ben megalkotott Önkormányzati törvény érvényes, ami kimondja, hogy községegyesítés megszüntetésekor a történelmi határ mentén kell a településegyesítést megszüntetni. Az én módosító indítványaimnak és az új törvénynek viszont az a lépege, hogy a történelmi határtól lehet eltérő megállapodást is kötni. Akkor van ennek helye, ha az érintett település működőképessége szempontjából aránytalanul nagy hátrányt szenvedne. Ez igaz a mi esetünkben. Amennyiben eltérő megállapodás nem jön létre, a bíróság dönt. Ettől a lehetőségtől fosztotta meg a kialakult helyzet a várost. Joggal harcolnak a korrupció csábítása ellen Miskolc (ÉM - PTA) - Közel félszáz meghívott előtt tartott dr. Hende Csaba politikai államtitkár tegnap előadást a Miskolci Egyetemen „A korrupcióval szembeni kormányzati stratégiáról” címmel. A kormányzat nagy elszántsággal próbálja felvenni a harcot a korrupció jelenségével - jelentette ki mindjárt az elején az államtitkár. Idén márciusban jelent meg a Magyar Közlönyben egy ebből a szempontból meghatározó, 27 pontból álló kormányrendelet, amelynek alapját többéves, az ENSZ-szel közösen végzett előkészítő munka képezi. Az elkészült elemzés nem ad regionális helyzetképet - így megyénk vonatkozásában sem tartalmaz megállapításokat egészként szemléli az országot. Megállapítható belőle azonban, hogy hazánkban a közszférán belül az önkormányzati és a rendőrségi végrehajtói állomány érintett leginkább a korrupcióban. Gyakori az apró, hétköznapi „kiskorrupció”, amelyek során az engedélyezéseknél, bírságolásnál csusszan zsebbe a pénz. Ezek ellenére az ország nemzetközi megítélése nem mondható rossznak. Egy mérvadó, véletlenszerű mintákon alapuló felmérésben 100 ország közül hazánk a 31. helyen szerepel. Nem adnak esélyt Minthogy helyi kitekintése sem a kormányhatározatnak, sem az azt megelőző tanulmánynak nincs, a helyi sajátosságokat firtató kérdések sem hangzottak el a meghívott városi és megyei Hende Csaba Fotó: Vajda János vezetők részéről. Leginkább a jogi összefüggések kapcsán generálódott elemző vita. A kormányhatározat ugyanis javarészt jogalkotási kérdésekkel foglalkozik. Az államtitkár meggyőződése, hogy mivel a büntetőjog csak utólag reagálhat a már elkövetett bűncselekményre, ezért a legfontosabb teendő a megelőzés, amely megfelelő jogszabályozással elérhető - bár, tette hozzá, szigorítani készülnek a vesztegetés büntetési tételeit is. Mint mondta, olyan jogszabályok megalkotására van szükség, amelyek esélyt sem adnak a bűnre csábításnak. Emellett minden szakma felé elvárás egy olyan etikai kódex megfogalmazása, amelyben rögzítve áll egyebek mellett az ajándékozás- ajándékelfogadás rendje is. Valamint, minden szervezetnél tisztázni kell a döntési mechanizmusokat: sokkal kevesebb a korrupcióra az esély, ha minden döntés indoka világosan kideríthető. Ahol egy ember van döntési helyzetben, ott be kell vezetni, hogy két, három vagy négy személy adja nevét a döntésekhez. Közbeszerzés, minél egyszerűbb „procedúrával” Miskolc (ÉM - FL) - A korszerű állami működés egyik fontos feltétele a közbeszerzések hatékony, takarékos és átlátható szervezése, bonyolítása. Ennek érdekében jött létre a központosított közbeszerzés rendszere. Az eddigi tapasztalatokról, a mechanizmus működésének időszerű, kérdéseiről az országban először Miskolcon rendeztek tegnaptól kezdődően kétnapos konferenciát a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága és a miskolci székhelyű Szinva Net Kft. szervezésében. A központi költségvetés felosztása és az intézmények részére biztosított költségvetési források felhasználásának szabályozása minden országban folyamatosan napirenden levő kérdés. A szabályokat rendre korszerűsíteni kell - a törvények is évente módosulnak, finomodnak -, hogy jobban megfeleljenek a közbeszerzés eredeti céljának: az ellenőrzött beszerzésnek és a fejlődésnek egyaránt. A konferencián az informatikai központosított közbeszerzés aktualitásairól tájékoztatták az ország különböző régióiból érkezett intézményvezetőket. Annak érdekében, hogy beszerzési feladataikat - a törvényben leírtak szerint, de kellő rugalmassággal, kedvező árak, kiváló minőségű áruk elérésével - minél egyszerűbb „procedúrával” végezhessék.- A közbeszerzési tétel nagyságát jelzi, hogy az elmúlt évben 37 milliárd forintot költöttek el ebben a kategóriában - mondta Csák Balázs, a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóságának igazgatója. A rendezvény másik szervezője, a miskolci székhelyű Szinva Net Kft. több éve tagja a kormány által minősített szállítók táborának. - A központosított közbeszerzés beszállítójának lenni rangot jelent. A szigorú követelmények több éven keresztül történt teljesítése bizonyára elismerése a munkánknak - nyilatkozta Vinnai János, a kft. ügyvezető igazgatója. Sokáig tart a kincstári vagyon „letisztázása” Ózd (ÉM - ÓKI) - Az állami vagyon a rendszerváltás után egységes kategóriába került, amely 1998-tól a kancelláriaminiszter hatáskörébe tartozik. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) 1996-tól próbálkozik a kincstári „letisztításával”, ami bonyolult, nehéz munka - jelentette ki Óz- don a KVI kihelyezett ülésén dr. Bencze Izabella általános vezér- igazgató helyettes.- A tömeges privatizáció befejeződött, de az ÁPV Rt. még létezik, mivel még jókora közérdeket szolgáló vagyonnal rendelkeznek, amelynek állami tulajdonban hagyása fontos szempont. A szervezetet a tervek szerint hamarosan felváltja a Nemzeti Vagyon Holding. A Nemzeti Földalap létrehozása ugyancsak eltökélt szándéka a kormánynak, ahová a korábban rossz helyre sorolt termőföld és erdőterület kerül. Még 4-5 év kell ahhoz, hogy tiszta ingatlan- és ingó vagyon alakuljon ki, ami megfelel az UE szabta normáknak is. Nagyon sok eddig át nem tekintett terület van még a KVI feladatai között, mint a barlangok, műkincsek, a folyók hordalékának jogi sorsa, melyek rendezésre várnak - mondta az igazgatóhelyettes. Kérdésekre válaszolva megtudtuk, hogy megyénkben 30 milliárd forint érték fölött rendelkeznek. Az önkormányzatok részére 1990-91-ben sok vagyontárgyat adtak tulajdonba. Ma is adott ez a lehetőség, bírósági úton vagy a költségvetési törvény, netán kormányhatározat alapján ingyen is hozzájuthatnak, melyre eklatáns példa Bős- Nagymaros. B.-A.-Z. megye a pedig a Szé- chenyi-terv várprogramja alapján négy műemlék hasznosítását kapta meg. Fazekas Zoltán ózdi alpolgármester kifejtette, hogy folyaVagyonkezelők a konferencián matban van a stadion és a kaszinó önkormányzati tulajdonba vételének előkészítése, ám a pénzhiány miatt az Olvasó csak később kerülhet szóba ezen a téren. Fotó: Kovács István