Észak-Magyarország, 2001. június (57. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-02 / 128. szám
2001. június 2., szombat EszAX-nuevBROitsiáe# Páholy parti 8 Parti Manccsal Miskolc (ÉM) - A víg özvegy ma esti előadása után a darab címéhez és hangulatához illően víg kedélyű est várja a páholytagokat, akik Seres Ildikó és Kincses Károly főszereplésével tekinthetik meg Lehár operettjét. Ám a vidámság mellett komolyabb dolgokról is szó esik majd az évad utolsó partiján: az est házigazdái ugyanis a miskolci speciális mentősök lesznek, akik a munkájukról szóló filmfelvételek mellett magukkal hozzák Mancsot is. Bármilyen meglepő, de tevékenységüket szponzorok nélkül végzik, pedig elkélne a segítség. Bíznak benne, hogy a parti résztvevői között lesznek, akik támogatni tudják őket. Ami pedig az élvezeteket illeti: mivel a darabbéli Pontevedro mögött Montenegró rejtőzik, ezért a szabadtéri színpadon megrendezendő estélyen szerb ételek, éjfélkor pedig a tűzijáték után délszláv táncház várja a résztvevőket. Operettvilág Az operettvilág csodás, Könnyek mögött bohóckodás. Az egész első felvonás Tulajdonképpen semmi más: Fiú s lány, találkozás. „Ha jönnél, hogy forró vággyal megölj... Oh, boldogság, ó jöjj!" De végig, végig nem megy ily simán, Féltékeny lesz a bonvivén. A primadonna sír, szegény: Ebből se lesz vőlegény, így dalol a nő, és a hangja megvető: „Bamba, bamba gyászvitéz, Ki a lányra rá se néz..." Kellér Dezső verse A víg özvegy dallamaival Fotó: Dobos Klára Csábító Opérett. Nyegus szerepében elbúcsúzik a Miskolci Nemzeti Színháztól Dézsy Szabó Gábor (képünkön Szegedi Dezsővel). A következő évadtól a Budapesti Operettszínház tagja lesz a népszerű színész. A közelmúltban ugyanis Kerényi Miklós Gábor - a miskolci Eli- sabeth rendezője - nyerte el az Operettszínház igazgatói tisztét, s a korábbi közös munkájuk alapján több népszerű operett buffoszerepére szerződtette a művészt. Fotó: Dobos Klára De kiderül tíz perc után, Hogy félreértés volt csupán, Vidáman tapsol már a nép, Mindenki házasságra lép: „Ajk az ajkon, nem sóhajtom: Jöjj, szeress..." Meg nem írt, mégis eljátszott szerepek „Elég csak átengedni magamon a zenét...” Duettként az Apacstánc került be a Három grácia című operettből az előadásba, ahogy most is ezt a számot kapta meg Nyegus és partnere. Egy évtized múltán a tapolcai előadás kapcsán - amelyben Praskoviát játszotta kedves kolléganői, Péva Ibolya és Várhegyi Márta társaságában - szintén egy a darabban eredetileg nem szereplő figura jut eszébe:- Erről az előadásról legkedvesebb emlékem a már akkor is Nyegust alakító Dézsy Szabó Gábor kutyája, Manci, aki mindenhova követte gazdáját. Ezt látva, Tóth János belerendezte az előadásba: Nyegussal együtt ő is nyomozott. A tapsrendbe külön poént is kapott, ő hozta be a nagykövetné elveszett legyezőjét. A mostani előadásban eredetileg nem szerepelt, ám a premier előtt három nappal érkezett a felkérés, vegye át Sylvianne szerepét.- Természetesen igent mondtam. Ha ismertem a darabot és az előadást, akkor korábban is vállaltam beugrást az előadás megmentése érdekében, hiszen a színészet szolgálat is. Epizód- szerepről lévén szó, kicsit „páholyból” nézhetem a mostani produkciót: öröm újra együtt játszani Csonka Zsuzsával és Leblanc Győzővel, imádom Seres Ildikót. Érdekes, elegánsan sokrétű Nyegusként Dézsy Szabó Gábor, nagyon örültem az alakításért kapott fesztiváldíjnak - dicséri partnereit, s hozzáteszi: - Ami siker, abban jó részt venni. Sikerben persze most sem szenved hiányt, hiszen egyik főszereplője volt az utóbbi időszak legnagyobb visszhangot kiváltó produkciójának, az Elisabeth című rockoperának, s a nyári felújításon újra játssza Zsófia nagyhercegnő szerepét.- Korábban is játszottam modern zenés darabokban, például a Popfesztiválban Esztert alakítottam, de ez egészen újszerű feladat, jó más hangvétellel találkozni. S hatalmas a siker: ilyen tombolást a negyven év alatt ritkán éltem meg... Miskolc (ÉM - MG) - Várko- nyi Szilvia temperamentuma, tánctudása révén elsősorban szubrettként lép színre. De emlékezetes alakításokat nyújt akkor is, mikor nemcsak humorával, hanem lírai színeivel is kell hatnia - mint most, Lehár operettjében. A víg özvegy Valencienne-je nem szubrettszerep, de mivel a társulat primadonnája magától értetődően Glavári Hannát alakítja, ezért a nagykövetné szerepét leginkább szubrettekre osztják, akik alkatuknál fogva főleg a szépasszony humorát, kacérságát bontják ki. Várko- nyi Szilvia azzal nyújt emlékezetes alakítást, hogy a szerep lírai színeit is nagyon markánsan érvényesíti.- Akkor igazi a játék, ha őszinte - vallja Várkonyi Szilvia -, de az operettben igazán őszinte emberi pillanatok elsősorban a primadonnának és a bonvi- vánnak jutnak a szerelmi kettősökben. A szubrettől a humort és a táncokban az attrakciót várja el a közönség. Ezért is Ionnal való viszonyt. Aztán, amikor a báli eseményeket fényképező fotográfus kettőnkről is készít egy felvételt, megérint a családi fotók meghittsége. Akkor érzem meg először, milyen jó lenne ehhez a férfihoz szorosabban tartozni. Ezt a folyamatot az első kettősünkben is igyekszem érzékeltetni: először csak a férfinak „mondom”, hogy „éget a tűz, nem menekülsz”. Később már magamnak énekelem ugyanezt... A harmadik felvonás lehetőséget ad arra, hogy megmutathassa tánctudását is, ám a grizett-dal kánkánjával nincs megelégedve:- Olyan kicsi és annyira zsúfolt a színpad, hogy nincs mozgásterem a tánchoz, pedig ennek a számnak a bravúrról kell szólnia - panaszolja a színésznő, s hozzáteszi: - Minél nagyobb egy színpad, annál jobban érzem rajta magam. Azt hiszem, hatalmas lehet az aurám, mert minél nagyobb a tér, amit be kell játszanom, minél nagyobb a nézőtér, amire hatnom kell, annál inkább elememben vagyok... Mikita Gábor Miskolc (ÉM) - Komáromy Éva pályájának négy évtizede alatt háromszor is játszott A víg özvegyben, de csak egyszer került a megszokott módon a produkcióba. örülök, ha mást is megmutathatok egy feladatban. A musical műfajában már nemegyszer adhatott elő lírai számokat - gondoljunk csak a Tűzijátékra vagy a Kapj el! című zenés játékokra -, de operettben ilyen érzelmes melódiákat most énekel először.- Nagyon élvezem, hogy Lehár szép dalait énekelhetem - elég csak átengedni magamon a zenét és az érzelmeket. Leginkább arra törekszem, hogy megmutassam azt a folyamatot, ami lejátszódik a nagykövetében. Az első percekben még csak könnyű flörtnek jelzem a RosilLehár dallamai végigkísérték a művésznő pályáját. A Luxemburg grófjában több szerepet is alakított, a darab szubrettszerepét 'ölben és ’75-ben is megformálta, A mosoly országában beugrással vette át Mi szerepét, de játszott a Cigányszerelemben is.- A víg özveggyel először nézőként találkoztam: többek közt a margitszigeti szabadtéri színpadon láttam, olyan nagy művészek előadásában, mint Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Latabár Kálmán. Amikor 1973-ban a miskolci színház is műsorra tűzte, nem számíthattam rá, hogy bekerülök az előadásba, mert akkoriban az operett műfajban főleg táncos szubrettszerepekben foglalkoztattak, s ilyen nincs a darabban. Ám, az előadás rendeKomáromy Éva Fotó: Dobos Klára zője, Hegedűs László kitalált számomra egy figurát: én lettem Zizi, a grizett, aki vissza akarja csalni Daniiét az orfeumba. A Nyegust alakító Fehér Tiborral mi erősítettük a humorszálat. Várkonyi Szilvia Valencienne-kéntFotó: Dobos Klára Az operett doktora Miskolc (ÉM - MG) - A férfiak a primadonnába szerelmesek, de ha van egy szabad estéjük, akkor azt inkább a szubrettel töltenék. Bármily meglepő, e frivol gondolat egy értekezés része: Horváth Péter rendező ugyanis- A víg özvegy rendezése alapján - az operettről írja doktori dolgozatát.- A doktori vezérfonala, sorvezetője ennek a produkciónak a megszületése: ezen keresztül próbálok mindent megfogalmazni a zenés színházról, az operettről. Én ugyanis egy szerteágazó fantáziával vert ember vagyok, nagy szükségem van rá, hogy legyen valami világos gerince a dolognak, amihez vissza lehet térni. A próbafolyamat és az előadás konkrét példáin keresztül a zenés műfaj alapkérdéseire keresi a választ a rendező:- Az operett műfajában van valami hihetetlenül gyúlékony, robbanó elegy, aminek pontos vegyelemzését szeretném elvégezni. Hogy van az, hogy az egyik pillanatban felhangzik egy schuberti szépségű dallam, amit egy alpári vicc követ, s ha a kettőt együtt nézzük, az egy filozofikus tréfa?! Sejtésem szerint az operett az abszurd közeli rokona - egy sehova nem köthető csodája a színháznak. Mára azonban a zenés szórakoztatásnak ez az ága problematikussá vált.- Az operettek melódiavilága volt a legdivatosabb, legfrissebb zenei köznyelv a megszületésük idején. Ma viszont ez a dallamvilág ódivatú, hihetetlen giccses- nek tűnik. A műfaj virágkorában az operett közönsége sem a nyugdíjas rétegből került ki, hanem a fiatalokból. Ezért kell színházilag „megsegíteni” ezt a műfajt, megtalálnia azt a hangvételt, ami révén fiatalon is nézhető.
