Észak-Magyarország, 2001. június (57. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-15 / 138. szám

2001. június 15., péntek ÉSUK-MAGYNiORSZÁG # Bartók + Verdi Operafesztivál 8 Június 15., péntek Este 9 óra, Nyári Színház: FESZTIVÁLMEGNYITÓ Megnyitja: Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter BARTÓK: II. HEGEDŰVERSENY, CONCERTO Közreműködik: Selmeczi János - hegedű, Budapest és a Miskolci Szimfonikus Zenekar, vezényel: Michail Jurovszkij, Németország Június 16., szombat Este 8 óra. Nagyszínház: VERDI: RIGOLETTO A Miskolci Nemzeti Színház előadása. Szólisták: Yuri Nechaev, Oroszország; Giuliano Di Filippo, Olaszor­szág; Bazsinka Zsuzsanna, Budapest; Silvia Pasini, Olaszország; Rácz István, Budapest. Rendezte és vezé­nyel: Kesselyák Gergely Du. 5., Kamaraszínház: BARTÓK VONÓSZENEKARI MŰVÉT Előadja: Liszt Ferenc Kamarazenekar De. 11 óra, Játékszín: 99 VÁLTOZAT A RIGÖLETTÓRÁ Előadó: Giulio D'Angelo, Olaszország Június 17., vasárnap Este 9 óra, Nyári SzInház: VERDI: TRAVIATA A Miskolci Nemzeti Színház előadása. Szólisták: Maríné Déinyan, Örményország; Alfréd Kim, Németország; Mil­ler Lajos, Budapest; Silvia Pasini, Olaszország. Vezényel: Medveczky Ádám; Rendezte: Majoros István Du. 5 óra. Kamaraszínház: BARTÓK VONÓSNÉGYESEI + VERDI VONÓSNÉGYES Előadja: Bartók Vonósnégyes ______________________ De. 11 óra, Játékszín: AZ OPERAJÁTSZÁS JÖVŐJE Előadás és közös játék. Vezetik: Michel Julián, Egye­sült Királyság; Paul Plyers, Hollandia Június 18., hétfő Este 8 óra, Nagyszínház: VERDI: A TRUBADÚR Az Ukrán Nemzeti Tarasz Sevcsenko Opera- és Balettszínház előadása. Szólisták: Szvetlána Dob- ronravova, Olakszandr Gurec, Iván Ponomarenko, Ludmilla Jurcsenko. Vezényel: Olakszandr Barvinszkij, Rendezte: Valentyina Réka Du. 5 óra, Kamaraszínház: BARTÓK KAMARAZENEI EST Közreműködik: Reményi Ede Kamarazenekar De 11 óra, Játékszín: VERDI ÉLETMŰVÉ Előadó: Batta András, zenetörténész Június 19., kedd Este fél 8, Nagyszínház: BARTÓK: A CSODÁLATOS MANDARIN Előadja a Szegedi Kortárs Balett Este 9 óra, Nyári SzInház: BARTÓK: A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRA A Magyar Állami Operaház előadása. Szólisták: Rácz István, Budapest, Kovács Annamária, Budapest. Köz­reműködik a Miskolci Szimfonikus Zenekar. Vezényel: Kovács János, Rendezte: Kovalik Balázs Du. 5 óra. Kamaraszínház: BARTÓK VERDI KÓRÜslST A Cardinal Mindszenty Kórus, a Cantus Agriensis kó­rus és a Forrás Kórus előadása. Közreműködik: Falvai Sándor és Keveházy Gyöngyi - zongora, Soós Gábor - hegedű, Vezényel: Balásné Molnár Ildikó és Gergely Péter Pál. Műsorvezető: Lukin László „Az estnek nem a programjáról, inkább az előadóiról szólnék. A Cardinal I JH Mindszenty és a Cantus Agriensis kórus- * ; sfl ról például egy olasz verseny zsűrije azt B nyilatkozta, azt a színvonalat, ahogy I Verdi Ave Maria című művét énekelték, még olasz kórusoknak is nehéz lenne megközelíteni. A Forrás kamarakórus karnagya kitüntetésével a városünnepen kapott elisme­rést... A szcenírozott produkciók mellett, úgy érzem, méltó megidézése lesz ez a zseniális komponisták szóló illetve énekkari művészetének." Regös Zsolt karnagy De. 11 óra, Játékszín: BARTÓK: A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRA. Előadó: Vikárius László, zenetörténész Június 20., szerda Este 7 óra. Nagyszínház: VERDI: SIMON BOCCANEGRA A Kolozsvári Magyar Opera előadása, Románia. Szó­listák: Bancsov Karoly, Airizer Csaba, Hercz Péter, Ve­ress László, Kirkósa Júlia, Kiss Domokos. Vezényel: Háry Béla, Rendezte: Kürthy András Este 6 óra, Kamaraszínház: BARTÓK: A CSODÁLATOS MANDARIN, A FÁBÓL FARAGOTT KIRÁLYFI A Budapest Bábszínház előadása „A magyar bábszínház számára a világ- hirt a Bartók-balettek, A fából faragott - U k/rá/yf/ és A csodálatos mandarin fel- X dolgozása hozta meg. A Kamaraszín­' Tjp’Kjá házban látható előadás mindmáig fe- ■A SLgjjjiP lülmúlhatatlan alapműve a bábpanto- mim'műfajának. E produkciók különle- mBWl ..-dft-mi gessége abban is áll, hogy az emberi test és mozgás által kifejezett mondandót a bábok el­vontságukkal, stilizáltságukkal újabb és újabb dimen­ziókba tudják helyezni. * Korzsényi Tibor bábművész De 11 óra, Játékszín: VERDI OPERÁINAK MAGYAR VONATKOZÁSAI. Előadó: Kovács Sándor, zenetörténész Június 21., csütörtök Este 7 óra, Nagyszínház: VERDI: REQUIEM Szólisták: Cecília Gasdia, Olaszország; Manuéla Custer, Olaszország; Molnár András, Budapest,; Mar­tin Gurbal, Szlovákia. Közreműködik: Magyar Állami Operaház Énekkara és a Miskolci Szimfonikus Zene­kar, Vezényel: Kovács László Este 9 óra. Nyári Színház: VERDI: NABUCCO A Zágrábi Operaház előadása, Horvátország. Szólis­ták: Vitomir Marof, Hrid Matic, Ivica Cikes, Neli Manuilenko, Diana Hilje. Vezényel: Veseljko Baresic, Rendezte: Petar Selem Du. 5., Kamaraszínház: 24 VERDI-ROMÁNC (ősbemutató) Közreműködik: Pál Tamás - zongora. Szólisták: a Liszt Ferenc Zeneakadémia valamint az olasz Conservatorio di Musica Monopoli hallgatói De. 11 óra, Játékszín: VERDI REQUIEMJÉNEK ÉS KÉSEI OPERÁINAK MODERNSÉGE ZENEKARI SZEMPONTBÓL Előadó: Selmeczi György, zeneszerző, karmester Este 7 óra, Erzsébet tér: NÉPSZERŰ VERDI-MŰVEK Előadja a Szolnoki Helyőrség Fúvószenekara. Vezé­nyel: Fejes István Június 22., péntek Este 7 óra, Nagyszínház: VERDI: AIDA A Prágai Állami Opera előadása, Cseh Köztársaság. Szólisták: Anda Louise Bogza, Francesco Petrozzi, Brúnó Baglioni, Johannes von Duisburg. Vezényel: Giorgio Croci, Rendezte: Petar Selem De. 11 óra, JAtékszIn: BARTÓK + PUCCINI 2002 Előadók: Hegyi Árpád Jutocsa, Müller Péter Sziámi, Kesselyák Gergely Du. 5 óra. Csarnok: VERDI: ATTILA (koncert előadás) Selmeczi György kísérleti műhelyének bemutatója Június 23., szombat Este 7 óra, Nagyszínház: VERDI-GÁLA Szólisták: Cecília Gasdia, Olaszország; Satik Tumyan, Örményország; Boiko Zvetanov, Svájc; Brúnó Pola, Olaszország; Rácz István, Budapest. Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Énekkara és a MÁV Szimfo­nikus Zenekar. Vezényel: Marco de Prosperis, Olaszor­szág. Műsorvezetők: Kertész Zsuzsa, Vitray Tamás Este 10 óra, Nyári SzInház: OPERABÁL A minőségben találkoznak a párhuzamosok Mikita Gábor A fesztiválon a XIX. és a XX. század zenéje emel kalapot egy­más előtt. A tenger végtelenjéhez szokott mediterrán lélek romanti­kus szárnyalása és a közép kelet­európai öngyötrő és vívódó mo­dern ember magánya sűrűsödik estéről estére a zenedrámákba. Bartók és Verdi. Meghökkentő párosítás. Ellentétet többet talá­lunk, mint rokon vonást. De egy ponton biztos összekapcsolhatjuk a két nevet, és ez hitvallása Kes­selyák Gergely zeneigazgatónak is: miközben manapság is sokan vitatják például még Puccini élet­művét is, addig Bartók és Verdi két megkérdőjelezhetetlen név - a minőségben találkoznak a pár­huzamosok. Ugyanakkor érdekes tanulsá­gokat vonhatunk le, ha a népsze­rűség felől közelítünk az alkotók­hoz. A fesztivál Bartók kínálata a „rossznyelvek’’ szerint a szak­mának szól, Verdi pedig a nagy­közönségnek. De ez a megközelí­tés csak ránk, magyarokra jel­lemző. Külföldön ugyanis ha­zánk legnagyobb zenei zsenije ugyanúgy népszerű szerző, mint nálunk Verdi. Ideje, hogy végre mi is megértsük a XX. századi modern zene mesterét. Például A Kékszakállú herceg vára köze­lebb vihet a szerzőhöz: az ötödik ajtónál olyan monumentális ze­nei motívum szól, amin keresztül sokan eljuthatnak Bartókhoz. De a sokoldalú kínálat révén az is kiderül, hogy Verdi életműve is sokkal mélyebb, mint amit a köz­ismert melódiák mutatnak. A Requiem zenéjének például elsőd­leges szervező eleme a végletek között cikázó drámaiság, életünk legmélyebb kérdéseit tépi föl hi­hetetlen emocionális erővel. Mindkét szerző esetében meg­szűnhet tehát az egyoldalú meg­közelítés. S legyen szó Bartókról vagy Verdiről, zenedrámáik tar­talmas színrevitele számtalan megfejteni való gondolatot kínál. )t£S£2£< .EVtnEfL FESTSPIELE Grafika: ÉM „Jó az esély, hogy mi legyünk a Kelet kapuja” Miskolc (ÉM - BA) - Igen sok komolyzenei fesztivált tarta­nak a világban, de kevés az olyan karakteres nyári rendez­vény, mint a miénk - nyilat­kozta Müller Péter Sziámi, a miskolci operafesztivált szer­vező közhasznú társaság veze­tője, mikor arra kértük, jelölje ki a Bartók-p helyét.- Európában a nemzetközi ko­molyzenei fesztivál szókapcsolat­ról általában Bayreuth és Salz­burg jut az ez iránt érdeklődők eszébe. Ezekkel a rendezvények­kel összehasonlítani a Bartók+ fesztivált hízelgő. Hiszen amiben leginkább különbözünk, az a kor: a miskolci most induló fesztivál, a salzburgi rendezvény 19 év múl­va 100 esztendős lesz, Bayreuth pedig ennél is idősebb, maga Richard Wagner álmodta meg. Ami a koncepciót illeti, Bayreuth meglehetősen karakteres: Wagner műveinek autentikus előadására vállalkoznak. Salzburgban művé­szi összefogásra volt szükség ah­hoz, hogy egy egész szezont gene­ráljanak. Mi is ilyesmire törek­szünk. Nagyjából ugyanannyi operaelőadásunk van, mint a na­gyoknak, jóllehet nagyságrend­ben nem ide kellene helyezni ma­gunkat. De mindig azt a célt kell a szemünk előtt tartani, hogy mi nem egy akanink lenni a sok kö­zül, hanem egy jól megjegyezhető a néhány nagy fesztivál között. Ezt szolgálja a tematikus váloga­tás - ez a fajta átgondoltság nem jellemző a nagy fesztiválokra, in­kább az, hogy rengeteg pénzt el­költenek, minél nívósabb produk­cióra. A keletközép-európai fel­hozatalban egyáltalán nem látom a Bartók+ igazi vetélytársát, te­Hol, mit? Savonlinna: július 7-től augusz­tus 5-ig, többek között Verdi, Mozart, Richard Strauss művei. (www.operafestival.fi) Salzburg: július 21-től augusztus 31-ig, többek között Verdi, Mo­zart, Janacek és Sosztakovics operái. A prózai programban Es­terházy Péter, Kertész Imre, Ná­das Péter művei is szerepelnek. (www.salzburgfestival.com) Bayreuth: Richard Wagner művei (www.festspiele.de/index.html) Glyndebourne: május 17-től augusztus 31-ig Beethoven, Mo­zart, Verdi, Janácek művei. (www.glyndebourne.com) hát jók az esélyeink, hogy mi le- operaelőadásokat. Az operabará- gyünk a „Kelet kapuja”. A toknak sokat mond még Glynde- miénkkel leginkább a finnországi boume neve: méreteiben nem na- Savonlinnát rokoníthatnám: ott gyobb mint a mi fesztiválunk, a is koncertprogram egészíti ki az befogadóképessége pedig azonos. Nagyobb operafesztiválok Európában j Savonlinnan I Oopperajuhlat i\ y - ■ — _v‘ ■' WSMHGhÓm j Jé Operajátszás Miskolcon - több felvonásban Mikita Gábor Miskolc (ÉM) - A miskolci operatagozat a legfiatalabb az országban, ám az opera- játszásnak régi hagyománya van a városban. „Déryné, énekeljen!” - kiáltott fel az egyszeri miskolci néző a pró­zai előadás közben az ünnepelt színésznőnek, aki némi szóváltás után hazaküldött a gitárjáért, s énekelt. Nemcsak dalokat, de operát is. A legendás művész Miskolcon is megmutathatta, hogy operaszínpadon és prózai produkcióban is kiválót tud nyúj­tani. A korabeli színlap ma is hirdeti a Szinészmúzeum falán, hogy 1829. március 14-én Rossini Tankrédjában énekelt. Száz év múltán, az 1920-as évek elején Sebestyén Géza igazgató tette népszerűvé ezt a műfajt Mis­kolcon: három év alatt 13 operát mutatott be, már indulásának el­ső hetében színre vitte Erkel Hu­nyadi Lászlóját, Puccini Toscáját. A második világháború után Komlós Juci igazgatása alatt sem hiányzott ez a zenés műfaj a mű­sorból: így például Mura Péter 1948-ban, ’49-ben vendégként diri­gálta itt Donizetti Lammermoori Luciáját, Verdi Traviataját. E vendégeskedés következménye, hogy 1953-ban az ő irányításával alakult meg a miskolci operatár­sulat. Az indulásnál 14 magán­énekes volt, köztük a ma már prózai színészként ismert Né- methy Ferenc. Ő alakította Luna grófot az első produkcióban, A trubadúrban, amelyet 15 ezer né­ző tekintett meg. 1957-ben azon­ban a tagozat megszűnt - a kora­beli híradások szerint „látogatott­ság hiányában”. Azután a debre­ceni társulat hozta el a városba a zenés színháznak ezt az ágát. Az 1980-as évektől Selmeczi György a nyári színházi élet re­pertoárját gazdagította különleges operaelőadásokkal. Galgóczy Ju­dité az érdem, hogy a nyolcvanas évek végén ismét önálló opera­produkciók születtek a színház­ban: Elsőként a Carmen került színre Molnár Annával illetve Lukin Mártával a címszerepben. Bár zenés tagozat nem volt, Gal­góczy Judit énekesi gárdát szer­ződtetett, s a népopera hagyomá­nyait a modem színházi törekvé­sekkel vegyítve sajátos arculatú előadásokat hozott létre. Ezzel párhuzamosan M. Kecskés And­rás modern táncszínház megte­remtésén fáradozott, többek közt két Bartók-mű színrevitelével. 1998-ban hivatalosan is meg­született az operatagozat, amely­nek bemutatói - a Szikora János rendezte Varázsfuvola és az idei Rigoletto kivételével - a hagyo­mányos operejátszás konven­cióit követik.A trubadúr 1991-ben, Galgóczy Judit rendezésében Fotó: Dobos Klára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents