Észak-Magyarország, 2001. június (57. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-11 / 134. szám

2001. június 11., hétfő Gazdaság/ Hintelés I június 15. • Bevallás: havonta beszedett idegenfor­galmi adó; bor jövedéki adója egyszerűsí­tett adóraktár engedélyezése esetén; adatszolgáltatás a költségvetési támoga­tás igénybevételéhez felhasználható iga­zolások kiadásáról. • Befizetés/támogatásigénylés: Besze­dett idegenforgalmi adó; bor jövedéki adója egyszerűsített adóraktár engedé­lyese esetén június 20. • Bevallás: A havi adóbevallásra kötele­zettek előző havi adói, ideértve a járuléko­kat és az egészségügyi hozzájárulást is; en­gedély alapján gyakoribb költségvetési tá­mogatás bevallása • Befizetés/támogatásigénylés: Áfa; jö­vedéki adó nettó összegének és előlegé­nek különbözeié; a havonta fizetők tár- saságiadó-előlege; fogyasztási adó nettó összegének és előlegének különbözete; környezetvédelmi termékdíj kamarai hírek Elnökválasztás A Magyar Közgazdasági Társaság Borsod Megyei Szervezetének legutóbbi elnökségi ülésén a haláleset miatt megüresedett el­nöki tiszt betöltésére került sor. Az elnök­ség tagjai megemlékeztek dr. Perjési Zol­tán korábbi elnök tevékenységéről, majd a megyei szervezet elnökévé választották Bús Jánost, aki több évtizede vezeti a ti- szaújvárosi helyi csoport munkáját. Mestervizsga elnökök A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara keretei között működő Országos Mester- vizsga Bizottság elnökei - négy megye képviseletében - tartottak konferenciát az elmúlt héten a BÖKIK miskolci székházá­ban. A megbeszélés egyik célja volt, hogy a mestervizsga bizottságok elnökei egysé­gesen értelmezzék a vizsgáztatás szabá­lyait, á magas szintű elvárásokat. Az eddi­gi megyei határok kereteit regionális szintre emelik - mondta Gúr Nándor a BÖKIK foglalkoztatáspolitikai és szakkép­zési szakigazgatója - a mestervizsgára fel­készítő tanfolyamok szervezésében pedig együttműködnek egymással. A kamara az európai uniós gyakorlathoz hasonlóan hangsúlyos kérdésként kezeli a mester- képzést, és arra törekszik, hogy a szakma legjobbjai rendelkezzenek mestervizsga bi­zonyítvánnyal. ADÓÜGYEINK Visszaigénylések ellenőrzése A személyi jövedelemadó bevezetését köve­tő első néhány évben - az akkor még adó­felügyelőségek - a „bizalom jegyében” elő­zetes felülvizsgálat nélkül kipostázták a hi­bátlan bevallásokban visszakért adókat és csak utólag, egy-két év múlva került sor ellenőrzésre. Ezek az utólagos vizsgálatok azt bizonyítják, hogy nagy számban fordul­tak elő jogosulatlan igénylések, így jött el annak gyakorlata, miszerint az adóhatóság a kifizetés előtt végez ellenőrzéseket és a jogosulatlanul visszakért összeget az igénylő már meg sem kapja. A vizsgálatra az APEH megyei igazga­tóságán az adóbevallás benyújtását kőve­tő 30 napon belül kerül sor. Az ellenőrzés a bevallás kitöltésének bizonylataira, a jö­vedelmek, kedvezmények igazolásaira irányul. A köztudattal ellentétben nem csak a nagy, több százezer forintos igény kerül fe­lülvizsgálatra, és természetesen szó sincs arról, hogy az ellenőrzésre behívott adózót potenciális adócsalóként kezelnének. Azokban az esetekben is, ahol a kifizetést részben-egészben meg kell tagadni általá­ban félreértésről, a paragrafusok „dzsun­gelében” történő eltévedésről van szó. Ezt a jóhiszeműséget tükrözi a hatóság bírósá­gi gyakorlata is. A törvény ugyan jogosu­latlanul igényelt adó összegének 50 száza­lékában teszi lehetővé a büntetés kiszabá­sát, de az esetek nagy részében az adóható­ság nem szab ki bírságot, illetve súlyosabb gondatlanság esetében sem közelíti meg a bírság a maximumot. (Összeállításunk az APEH B.-A.-Z. Megyei Igazgatóságának segítségével készült.) A kohászhagyományt megújítva megtartani Szalai József, a CH Rt. vezérigazgatója az borsodi ipar jövőjéről, a kapcsolatokról Alsózsolca (ÉM - ML) - A siker furcsa jószág: igazán élvezni, együtt élni vele csak akkor lehet, ha a megszerzéséhez vezető utat közmegbecsülés, elismerés kíséri. Mi sikeres embereket kerestünk szű- kebb pátriánkban, olyanokat, akik a gazdasági életben ah­hoz is hozzájárultak, hogy a térségnek, amelyben dolgoz­nak, jobb híre legyen. Szalai József a Miskolcról Alsó- zsolcára költözött Csavar és 5, Húzottáru Rt. elnök-igazgatója 5 évtizedeket töltött a kohászat- $ bán, s máig a hagyományos bor-1 sodi ipar szószólója. A hagyó- - mányra azonban csak úgy hivat- o kozik, mint amit megújítva kell megtartani. □ Az elmúlt tíz évet nemigen jegy­zik majd. a diósgyőri kohászat történetírói a vasas szakma fény­koraként. Akadtak, akik ebben az időben többször temették a ko­hász múltat, ön azonban a leg­válságosabbnak tűnő pillanatok­ban is úgy nyilatkozott, hogy a miskolci kohászatnak igenis van jövője. Mire alapozza ezt az opti­mista véleményét? • Véleményem szerint a kohá­szatot úgy kell kezelni Miskolcon mint egy természeti adottságot, amit ki kell használni. Sajnála­tos fordulatok következtében ugyan több mint tíz éve vegetál a gyár, hiába fordított hatalmas összegeket rá a mindenkori ma­gyar kormány, ez soha nem lett egy racionális befektetés. Ami­kor a ’90-es évek elején megkez­dődött az ipar szerkezetváltása, a kohászati vezetők nem a minősé­gi acélgyártás irányába fordul­tak, a tömegtermékek gyártása pedig szükségszerűen csak a veszteséget termelte. A minősé­get kívánó piac helyett így ma­radt a betonacél, a laposacél, amit csak veszteségesen lehet gyártani. □ Idő és terjedelem híján talán nem érdemes elveszni a kohászat mélyrepülésének részleteiben. Az Szalai József viszont tény, hogy amikor a kohá­szat a legújabb vevője, a Cogne felbukkant, a háttérben sokat em­legették Szalai József nevét. Mi volt az alapja ennek? • A CH régóta üzleti kapcsolat­ban áll a Cogneval. Ismerték a társaságunkat, és üzletpolitiká­juk, hogy a melegen hengerelt termékeiket tovább feldolgozzák. Az olasz társaság nyilván azt lát­ta ebben a lehetőségben, hogy itt van egy technikailag, technoló­giai berendezéseiben korszerű kohászat, amit át lehet alakítani szerkezetében olyanná, ami al­kalmas a minőségi acélgyártás­ra. A minőségi terméket pedig a CH-nál tovább fel lehet dolgozni, hogy az értékesítés is feldolgo­zott formában és ne alapanyag­ként történjen. □ A szóbeszéd úgy járta, hogy a kohászat megvásárlásába egy konzorcium tagjaként a CH is üz­letet lát. Résztulajdonosa a CH a DAM Steelnek? • Maradjunk abban, hogy a ve­vő oldalán tárgyaltunk. A CH Rt. komoly piaci ismeretekkel ren­delkezik, termékeinknek jelentős piaca van. Akik a mi termékein­ket használják, azok használnak másféle kohászati termékeket. A NÉVJEGY • 1944-ben született Vásárosbécen. • Szakmunkásképzőt végzett, majd Dunaújvárosban a Nehézipari Mű­szaki Egyetem főiskolai tagozatát végzi el, ezt követően Miskolcon sze­rez előbb kohómérnöki, majd gazda­ságmérnöki diplomát. • Első munkahelye a Csepeli Henger­műben volt; a főiskola elvégzése után tanársegéd a dunaújvárosi főiskolán. • 1969-től a Lenin Kohászati Művek Csavar és Húzottáru (CH) gyáregysé­gében dolgozott, előbb szakmunkás­oktató, majd technológus, később üzemvezető-helyettes, idővel főmér­nök, később gyáregységvezető lett. • 1988-tól a CH igazgatója, 1989-től elnök-igazgatója. Cogne nyilván azt látta meg ben­nünk, hogy egyszerűbb a piacon nagyobb részesedést elérni, ha már egy befutott termékkel, kö­zösen lépünk fel. □ Ilyen jó a neve a CH-nak a nemzetközi piacon? • Úgy vélem igen, de cégnév nél­kül mondok erre egy példát: egy unión belüli vállalat, amelyikkel tíz évvel ezelőtt még nagyon jó üzleti kapcsolatban voltunk, munkatársainkat bármikor beengedték úgymond üzemláto­gatásra, tapasztalatszerzésre. Most harmadik éve azonban, hogy bezárták előttünk a kaput. Konkurenciaként tartanak szá­mon minket. □ Ha már a kapcsolatokról esett szó: ön szerint mi mozgatja nap­jaink gazdaságát? A személyes kapcsolatok, netalán fizetni kell valakinek azért, hogy egy piacra be lehessen jutni? • A személyes kapcsolat termé­szetesen nagyon lényeges, de ma már kevés ahhoz, hogy az üzletet mozgassa. A szigorú piac dönt mindenről. Azonban pillanatnyi­lag bármennyire jó lehet egy ma­gyar termék, akár nyugati szín­vonalú, vagy annál jobb, az ára 3-5 százalékkal alacsonyabb mint a nyugat-európai ár. Ez ellen még kapcsolatok útján sem lehet tenni. Olcsóbban kell adni, mint a nyugati konkurencia. □ Üzletben akkor továbbra sincs barátság? • Van, de nem az határozza meg a piacot. □ Az utóbbi néhány év gazdasági történéseiről szólva városi politi­kusok a fejlődést leginkább a ke­reskedelmi és szolgáltatóipari tár­saságok szaporodásában mérik. Ön szerint nem borítja föl a me­gye gazdaságának szerkezetét, ha nem termelik a pénzt, hanem el­viszik? • Ahhoz, hogy a kereskedelmi hálózatok Miskolcra jöjjenek, nem kellett nagy marketing- munka, mert azok ide akartak jönni, terjeszkedni akartak. Ami­ben gondot látok, hogy egyre ke­vesebb a fizetőképes kereslet, így az értékteremtő munkát kellene támogatni. □ Ön szerint miként lehetne olyan termelő társaságokat meghódíta­ni a megye számára, akik mun­kát adnának? • Ez nagyon sok összetevőn mú­lik. Ilyen például az alacsony színvonalú infrastruktúra, elég csak a megyén belüli úthálózatra gondolni. Egy komoly logisztiká­val rendelkező külföldi cégnél ez hátrányt jelent. Emellett a térség nem kapta meg azt a támogatást, hogy a hagyományos nehéz- és vegyipari szerkezetre építve olyan fejlesztéseket lehessen vég­hezvinni, amely az alacsonyabb feldolgozottságú termékeket ma­gasabb feldolgozottságúakra cse­rélhetné. Lehetővé kellene tenni, hogy a magyar tőke is megma­radjon ebben a térségben. A kül­földi ugyanis elsősorban azt nézi, mi előnye származik abból, hogy Borsodban jön, vagy hogyan tud­na tovább terjeszkedni Ukrajna vagy Románia felé, ahol a profit szempontjából még jobb lehet. Ez nála kemény gazdasági kérdés, míg egy magyar vállalkozás ese­tében feltételezhető némi lokál­patriotizmus. A gergelyhegyiek és a thüringiai példa Gergelyhegyiek egy kaltensundheimi tejüzemben Mogyoróska (ÉM - FL) - Két­ezerben vette fel a Ger- gelyhegyi Településszövet­ség a németországi Kalten- sundheim és Környéke Tele­pülésszövetséggel a kapcso­latot. Nemrégiben konkré­tabb tapasztalatcserét szer­veznek: a vállalkozók és a szakemberek találkozóját, mert a természeti adottsá­gok kihasználása, az idegen­forgalom terén van mit ta­nulniuk egymástól. A Gergelyhegyi Településszövet­ség tizenkét csodálatos, termé­szeti szépségekkel dicsekvő, tör­ténelmi emlékeket és értékeket őrző települést fog össze. Fony, Regéc, Hejce, Mogyoróska, Bol­dogkőváralja, Boldogkőújfalu, Árka, Vizsoly, Vilmány, Gönc- ruszka, Baskó, Korlát községek­ről van szó. A településszövet­ség a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium és Thüringia Tartomány Környe­zetvédelmi és Mezőgazdasági Minisztériuma közreműködésé­vel vette fel a kapcsolatot 2000- ben a Kaltensundheim és Kör­nyéke Településszövetséggel. Az elmúlt év novemberében négy­fős németországi delegáció is­merkedett Gergely-hegy környé­kével, május elején pedig tizen­két fős magyar csoport látoga­tott Kaltensundheimbe.- Német testvérszervezetünk és a hozzá tartozó települések már jóval előrébb tartanak a te­lepülésfejlesztésben. A községek, városok arculatára, az életminő­ség javítására, a közösségformá­lásra már korábban, hosszabb ideje nagyobb gondot fordítanak - ismertette tapasztalataikat Serfőző Sándor, a Gergelyhegyi Településszövetség vezetője. Mint elmondta: Németország­ban, így Kaltensundhein kör­nyékén is már megszokott dolog a helyi faluszépítő, kulturális és sportprogramok szervezése. ............................................................... Meg kell ismerni, hogy a hagyományok felélesztése, a falusi turizmus mit hozhat a konyhára. .............................................................. Mindezek ott civil kezdeménye­zések alapján működnek. Ezek­ből egy alig 1000 lelket számláló településen is több mint tíz van, s ezek mind a hagyományok felelevenítésével, megújításával foglalkoznak: a nagyszülők által a boglyás kemencében sütött ke­nyértől a fonás-szövés újraélesz­téséig, új tartalmak alapján. Természeti adottságaikkal élve foglalkoznak a falusi turizmus­sal, hegyeik, völgyeik közé csa­logatva a városlakókat. A Németországban 2002. ja­nuár l-jétől bevezetendő euróról szervezett kaltensundheimi ta­nácskozáson a gergelyhegyiek is részt vettek. A vendéglátók az új pénznem megjelenésének vár­ható hatásait latolgatták, készül­ve a következményekre.- Hazatérve összegeztük láto­gatásunk tapasztalatait. Megál­lapítottuk, hogy tennészeti szép­ségeink, kulturális hagyomá­nyaink alapján követhetjük a német példát. Ennek átvételére a következőkben a helyi vállal­kozók, szakemberek thüringiai látogatását szervezzük. Annak érdekében, hogy ők is megis­merjék: a hagyományok felélesz­tése, a falusi turizmus fejleszté­se, a helyi vállalkozás mit hoz­hat a konyhára - mondta Serfőző Sándor. Még több vendég Budapest (MTI) - Az első négy hónapban Magyaror­szágon 1,3 millió vendég 3,4 millió éjszakát töltött a ke­reskedelmi szálláshelyeken, ami mindkét esetben 3 szá­zalékos emelkedés 2000 azo­nos időszakához képest - de­rül ki a Központi Statiszti­kai Hivatal gyorstájékozta­tójából. A szállásdíjbevéte­lek az első négy hónapban 11 százalékkal, mintegy 19 milliárd forintra növeked­tek. Az idegenforgalomból származó bevételek a Ma­gyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint 16 százalékkal bővültek. Január-áprilisban 9,1 százalékkal nőtt a külföl­di látogatók száma, április végéig mintegy 8,36 millióan érkeztek Magyarországra. Közepes aszály Budapest (MTI) - A talaj ned­vességtartalma és az időjárási előrejelzés alapján a nyugati és északi országrészeket leszámít­va közepes erősségű aszályra le­het számítani - tájékoztatta az Országos Vízügyi Főigazgató­ság. A szárazságot valamelyest enyhítette a június elején lehul­lott 20-50 milliméteres csapadék. Az Országos Meteorológiai Szol­gálat előrejelzése szerint az átla­gosnál melegebb nyár várható. Júniusban és júliusban az átla­gosnál szárazabb, augusztusban kissé csapadékosabb időre lehet számítani.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents