Észak-Magyarország, 2001. május (57. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-02 / 101. szám

2001. május 2., szerda iSUI-MMYUORSZáG # Miskolc és környéke 7 Wapizi) _y ’ó'ó líDJÜAj/HlíH ITT ÉLÜNK Régi tapéták ideje Bujdos Attila Festettek az emeleten. Mélán hever a le- hántott tapéta a szemetesedény mellett. A rend szeretetének és a hely ismeretének gesz­tusa ez: a konténerből kiszorítaná a hulladé­kot, s az sokkal rútabb látvány lenne. A feste­tő bölcsességével legfeljebb a szemetesek önérzetessége vetekszik: nem dolguk a haj- longás, az alázatoskodás: az övék is tisztele­tet érdemlő munka. Hever hát a tapéta. Nap süti, eső veri, megdagad a papír, fakul a füst és a por sötét­je: bevégzi az idő a pusztítást. Szívós az anyag, nehezen adja magát. A minta festő­hengert utánoz, régies, három évtized előtti Ízlést idéz. Virágzó hegyre néztek akkor az ablakok. Ma házakat látni mindenfelé, s a természet báván próbál visszakapaszkodni jussába. Hiányzik a meggyőző erő, és talán a hit is kevés. Leginkább egykedvű arcukat mutatják a maradék régiek is, éltes nők, telepi egyendakszlik után loholva, inkább a múltban rekedve, mint a jelenben. A jelen az újaké. Bizakodók a méla tájban (eleven kontrasztot adva), ha sok dolguk lesz még az életben. A kor szavát értőkkel teli a környék: tenni kell és menni kell, és így he­lyes, táplálni a reményt, hogy érdemes, érte­lemmel tölteni ki a napokat, s pontosan tud­ni, vagy legalább érezni, ha lejárt a régi tapé­ták ideje. Engedni: jöjjenek a harsány színek, az igényesen antikolt felületek, az egybefüg­gő fehérek. És nem belesüllyedni a festőhen­gerek valóságába, elszánással lenni, matatni, míg lehet. Hirdetni a változást, ahogy a sors is kiköveteli. Térré tették a Zrínyi Gimnázium előtti teresedést Miskolcon: a fű java­részt kockaköveknek és padoknak adta át a helyét. Fotó: Bujdos Tibor VÁROS/KÉP • Séta a képviselővel. Úgynevezett lakos­sági bejárást tart ma délután dr. Csiba Gá­bor miskolci önkormányzati képviselő (Fi- desz-frakció, MKDSZ) választókerületében. A Zamat ABC elé délután 4-re, a Kossuth utca 4 elé fél 6-ra várja az érdeklődőket. • Utánpótlás nélkül. Huszonnégy önkén­tes alkotja Felsőzsolcán a Szarka András vezette Önkéntes Tűzoltó Egyesületet. A 73 éves múltra visszatekintő szerveződés legnagyobb gondja a szűkös költségve­tés, illetve az utánpótlás hiánya. A Miskolc és környéke összeállítást írja és szerkeszti az Eszak-Magyarország társadalom rovata Telefon: (46) 502-900/212, 218, 230 e-mail: bujdos@inform.hu, szaloczi@inform.hu, wmitty@inform.hu Nincs visszhangja az építészpanasznak Igényesség vagy hivalkodás? - Miskolcon is inkább az előbbire volna szükség A sokat bírált-emlegetett „cifra palota" a villanyrendőrnél Miskolc (ÉM - BAL) - Hiány­zik az építészeti kontroll - szólt a vezérgondolata bő egy hónapja a megyei épí­tészkamara elnöksége által közzétett állásfoglalásnak. A szakmai szervezet éles kriti­kát fogalmazott meg - hiva­talos reakció azonban (mondjuk a kimondatlanul is megszólított városi önkor­mányzattól) nem érkezett a kamarához. Ha hivatalos re­akciókat nem is, „nemhivata­losakat” jócs­kán kiváltott az Észak-Magyar- ország hasáb­jain közzétett elemzés. A ka- Bodonyi Csaba marai állásfogla­lás megállapította: a városban több esetben pályázat nélkül bíz­tak meg tervezőket középületek tervezésével: a megbízott tervezők gyakran fővárosiak; a helyi szak­emberek önkormányzati megbí­zás nélkül maradnak; a kamarát, bár számos alkalommal felajánlot­ta szakmai segítségét, ritkán von­ják be az előkészítésbe, észrevéte­leit figyelmen kívül hagyják. És végül a leginkább kézzelfogható kifogás: a kamarai elnökség újó­lag felpanaszolta, hogy Miskolcon - szemben a hasonló nagyvárosok többségével - a mai napig nem állt fel a főépítész mellé rendelt városi tervtanács, amely pedig minden fontosabb épület terveit hivatott lehetne előzetesen elbírál­ni (tervtanács létrehozása az érvé­nyes jogszabály szerint nem köte­lező, csak ajánlott egy önkor­mányzatnál). Nos, a fentiek a hivatalos kö­zeget nem késztették válaszadás­ra - ugyanakkor, mint azt la­punk lapunk olvasói is tapasz­talhatták, sokakat, elsősorban laikusokat véleménynyilvánítás­ra késztetett (mindenekelőtt a Borsod Online erről szóló internetes fórumán, aminek anyagából az Észak-Magyaror- szág is tallózott). Hivatkozási alap A kamarai levél az elmúlt hetek számos szakmai vagy politikai fórumán, különféle társadalmi eszmecseréi során felbukkant mint hivatkozási alap, mond­ván: lám, az építészek szerint sincs minden rendben a belvá­rosi építkezések, a városkép vál­tozása körül.- Nem akartunk személyes­kedni, név szerint senkit sem szólítottunk meg a levelünkben. A fennálló struktúrát akartuk bírálni, javaslatot tenni, hogyan lehetne a szerintünk szükséges szakmai kontrollt bevezetni - válaszolta érdeklődésünkre a kamara elnöke, Bodonyi Csaba. - A tervtanács létrehozására, egyáltalán, a szakmával folyta­tandó párbeszédre soha nem ta­pasztaltunk fogadókészséget a hivatalos oldal részéről. Pedig annak idején személyesen a pol­gármestert is megkerestük. A városi főépítésszel is többször egyeztettünk, aki soha nem mondott nemet. Csakhogy a do­log a bizalmon múlik, elhiszik-e, hogy az építészek segíteni sze­retnének. Ám az is tény, hogy olykor sem a politikának, sem a befektetőknek nem volna érde­ke, ha a szakmai igényesség be­folyásolná a döntéseiket... A pénz nyomása Volt valaha egy városi tervta­nács, ez azonban - miután for­mai okoból megtámadták a létét - tíz éve, a rendszerváltást köve­tően megszűnt. A szerepe az vol­na, hogy a jelentősebb építési beruházások, a városképet alap­vetően meghatározó épületek ki­vitelezését megelőzően szakem­berekből álló zsűri tekintené át a terveket, elképzeléseket - a zsűri akár helyi, akár meghívott építészekből állhat, és léte nem igényelne különösebb anyagi rá­fordítást -, hogy időben nemet mondjon egy-egy rossz elgondo­lásra, megelőzve azt, hogy köz­nyelven csúnya, szakmai szem­mel igénytelen, stílustalan épü­letek árasszák el a (bel)várost. Amint az történt az elmúlt né­hány évben a kamara szerint: a szakemberek sem a plazákkal, sem a villanyrendőri „cifra pa­lotával” (és még több belvárosi építménnyel) nincsenek megbé- külve, hasonlóan a lakosság jő részéhez.- A politika nyomását - amely az előző érában a nagyarányú la­kótelepépítéshez vezetett - mára a pénz nyomása váltotta fel. Eh­hez idomul mindenki. Ez elkese­rít, mert azt reméltük, hogy a '90 előtti viszonyokat végre olyan építészet váltja fel, ami saját identitásunkon alapszik, ami a sajátunk. Ehelyett jöttek az új sztenderdek, a befektetők típus­tervei, a benzinkutaktól a hipremarketekig. Pedig ha vala­mi fontos lenne a sokat emlege­tett ország- vagy városimázs szempontjából, az az építészet. Ha elmegyünk valahová, az épü­letek adják a legerősebb benyo­mást. A finneknél, a dánoknál vagy éppen a fraciáknál a házak kisebbek, szerényebbek, mégis stílusosabbak. Ott igényességet sugároznak, nem hivalkodást, mint mifelénk - fogalmazott Bo­donyi Csaba. A kamarai elnök hozzátette: nemigen látják,, mi­ként lehetne hatni a rossz beidegződésekre. Mindenesetre a levelük választalansága folytán immár a polgármester személyes megkeresését fontolgatják. Csök­kenti a kilátásokat, hogy az épí­tész ügy látja: a politika egyfajta gőggel vagy elfogultsággal áll a kérdéshez, az sugallja: „roppant jók vagyunk, minden kritika fe­lesleges”. Hogy mennyire szükség volna a hivatal és a szakma közötti párbeszédre, az egyeztetés folya­matának bővítésére, annak iga­zolásaként Bodonyi Csaba csak annyit mond: elég végigmenni autóval a városon... A civil szféra várost és véleményt formálna Miskolc (ÉM - PTA) - Áruhá­zak, bevásárlóközpontok, közlekedési csomópontok - javarészt ezek szolgálnak ma útirányjelzőként Miskolcon. Nem így egykor, amikor jel­lemzően építészeti alkotások töltötték be a mindennapok­ban ezt a szerepet. A Miskolci Városszépítő Egyesü­let Menner László építész mun­kásságára emlékezve rendezett kiállítást a közelmúltban. A szak­mában elismert, ám nem túl is­mert építész terveiről, alkotásai­ról számos dokumentum maradt az utókorra. De nem csak a meg­sárgult papírok jelzik munkássá­gát, az idősebbek még emlékez­nek rá: egykor határozott úti­rányt adott a Miskolctapolcán ál­tala tervezett szálloda, kerthelyi­ség - ismert nevén Bungaló. A Miskolci Városszépítő Egyesület már évek óta forszírozza ennek újraépítését. A kiállítás apropó­ján is szóba jött: a Barlangfürdő rekonstrukciója és a park(sz)épí- tés ellenére is hiányzik Tapolcá­ról a jellegzetes épület. Az egyesület szervezte kiállí­tások soha sem önmagukba va­lók - fejtette ki Békés Dezső, az egyesület elnöke. Az emlékek felidézése során fórumot terem­tenek arra, hogy rég elfeledett, vagy kellő törődés nélküli épüle­tek, városszépítő ügyek újra be­széd tárgyává váljanak a város­vezetők körében is. A cél termé­szetesen nem mindig a régi épít­mények újjáépítése, annál is in­kább, hiszen a régiek mellett nincs hiány a jelenkor tehetsé­ges építészeiben sem. Sok eset­ben a miskolciak sem az épüle­tek stílusa miatt, hanem a lakó- környezetüket érintő városren­dezési szándékok ellenzése okán fordulnak az egyesülethez. Leg­utóbb például a Tampere város­részben élők léptek fel az önkor­mányzat parcellázási terve el­len, amely egy parkos zöldte­rületet érint. Áz egyesület és a sajtó közreműködésének köszön­hetően várhatóan újra mérlegre teszik az érveket, ellenérveket a várost irányítók. Mindezt megelőzendő, Békés Dezső véleménye szerint az építé­szeti döntéseket a társadalmi vé­lemények nagyobb figyelembevé­telével kellene meghoznia a vá­rosnak. Jelenleg ugyanis kevés tér jut a döntések előtt a lakos­sággal élő kapcsolatot tartó civil szervezeteknek. A Miskolci Vá­rosszépítő Egyesület is hatéko­nyabban működhetne, ha egy-egy készülő épülettervbe betekintést nyerhetne, és nem csupán utólag, a már elkészült épületet látva formálhatna véleményt. » ••••••• Az építésze­ti döntése­ket a társa­dalmi véle­mények na­gyobb figy e- lembevételé- vel kellene meghoznia a városnak Békés Dezső ...................................... MISKOLCIAK MONDJAK: A VÁROSKÉPRŐL Számos érdekes fórum bonta­kozott ki a közelmúltban az Észak-Magyarországban feldolgozott témák apropó­ján a Borsod Online-on (www.boon.hu). Az alábbiak­ban az internetes médiumon a miskolci városképről folyó polémiából szemlézünk. Összeállításunk előzménye: Én még emlékszem, hogy gye­rekkoromban a Szinvapark he­lyén lényegében grund volt, ami semmi másra sem volt jó, mint a cirkuszosok és egyéb mutatvá­nyosok felvonulási helyéül. A terület gazos volt és elhanya­golt. A legtöbben rosszul voltak, ha ránéztek. A mostani kép sok­kal felemelőbb. A Plaza területe is enyhén szólva lelakott volt egy cseppet. Summa summárum: városképileg jót tet­tek ezek az épületek. Az már más lapra tartozik, hogy a látké- pi hatáson kívül más hasznunk is származik-e belőle? Zotyka Kukac Véleményem szerint a Szinva­park építészetüeg jobban simul a városképbe, de belülről sokkal rendezetlenebb (nekem) mint a Plaza. A Plaza kívülről „krema­tórium”, viszont belül teljesen élhető. A kettő ötvözete az, ami építészetileg és városképileg meg­felelne. Persze tudom: krititizálni könnyű. De egy jó tervezőnek jót tervezni is az. Ultra Pepita Dudvás, kaszálatlan terület év­ről évre keletkezhet, és egy év alatt a látvány helyre is hozható. Kaszálással. De, hogy Pepita ha­sonlatával éljek, a krematóriumi látványt, hogy ne kelljen „élvez­ni” kevés néhány kaszás ember! Ezt évtizedekre a nyakunkba varrták, függetlenül, hogy mi­lyen a beltartalmi értéke. Mel­lesleg a béltartalom kialakításá­hoz a kereskedőknek kell érteni, abban meg nincs hiány! Se itt, se ott! A „Bermuda háromszög” bérházai és a piac szervező hatá­sára a térségre rátelepedett nagy fajsúlyú egységek, mint autó­busz-pályaudvarok észak-déli át­menő forgalmat biztosító soksá- vos út... A felsoroltak épp elég gondot adtak a várostervezők­nek. Jön erre még egy ilyen rá­telepedő monstrum, és a még meglévő szabadsági fokokat tel­jesen tönkrevágja. Api Papi Olvasva az építészkamara állás- foglalását, sajnos igazat kell ad­nom. A Miskolcon utóbbi évek­ben épült és épülő létesítmé­nyek önmagukban nem rossz épületek, sőt egyik-másik kifeje­zetten világvárosi színvonalú, de valahogy mégis idegen. A magyarázatot is megkapjuk a közleményben, szinte alig van közöttük olyan, melyet a megyé­ből tervezett valaki. Sajnos a közlemény által ki nem mondott ok is benne van: a tőke hozza magával a tervezőt is. És akkor most bele kellene nyugodnunk, hogy ez már ezután így lesz? Szerintem nem! nem!! nem!!! Az építési engedélyek megadásakor nem csak a száraz építési előírá­sokat kell megkövetelni a terve­zőtől, hanem a városképieket is. Teljes mértékben azonosulni tu­dok, a B.-A.-Z. Megyei Építész- kamara véleményével. Szakmai­lag ugyan nem tudom megítélni, de az ízlésem háborog. De ugyanígy háborog attól is, ha szolid kisvárosias hangulatú há­zak között a Genfi-tó partjára való mediterrán stílusú csodavilla épül. E jő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents