Észak-Magyarország, 2001. május (57. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-28 / 123. szám

2001. május 28., hétfő Aktuális 5 iV^Hrh' Kapcsolt világ Búss Gábor Olivér Sokáig haldoklott a miskolci ingatlanpiac, néhány évvel ezelőtt még országosan sem volt túl nagy lendülete az áraknak, itt pedig akár éveket is várhattak egy lakással -, hogy legalább a kért összeg háromnegyedéért el tudják adni. Kicsit úgy voltak akkor a hirde­tők, mint az autójukat kínálgató, ötvenen túli családapák, akik kiviszik a piacra a családi Skodát, elbeszélgetnek, jönnek-mennek, nem kerül az semmibe. Aztán ha egyszer el­viszik, hát csak jobb... Ma már korántsem ilyen a helyzet, Miskolcon is robbantak az árak, ami két éve kétmillió volt, most több mint négy, ami négy volt, a heten is túl van. Azt hihetnénk, ha már ennyire veszik, sem­mi szükség különösebb reklámra, érdeklődőcsalogató fogásra, trükközésre, rendkívüli ajánlatra. Ám a piac meghozza a maga legújabb szabályait. Budapesten - ki tudja miért, ott sem állnak sokáig üresen a csillagászati ár alatt kínált ingatlanok - van, aki kétmilliós világkörüli(l) utat ajándékoz an­nak, aki akárhanyadikáig megveszi a rózsa­dombi lakást. I~la igaz, a fővárosi példa itt is ragadós lesz - minden eddigi ragadós volt, ez miért ne lenne az - és itt is kínálnak utat lakásért. Persze kis pénz, kis foci alapon csak úgy a magunk módján. Avasi szobakonyhához pél­dául járhatna két nap Parádfürdő. Nagyobb­hoz, háromszobáshoz egy tátrai slbérlet, chopoki büfékedvezménnyel. Külterületi, részben közművesített házakhoz az eladók teljes joggal ajánlhatnának fel egy egypléd- nyi, előre lefoglalt helyet valamelyik nyéki tó partján, de a Perczel Mór környékén már legalább 7 0 napos, autóbuszos görög út jár. Ha pedig valaki rózsadombi lakást venne: ajándék egy Győri kapui panel - csendes szomszédsággal. HÍRCSOKOR • Információk, daganatos betegségekről. A daganatos betegségekről tart elő­adást május 29-én délután 3 órától dr. Horváth Zsuzsanna onkológus főorvos Miskolcon, a Kassai utca 86-ban. A ren­dezvényt a megyei össznyugdíjas szövet­ség szervezi. • Szennyvízberuházásba kezdenek. A polgármesteri hivatalt átadják, a szeny- nyvízberuházást pedig megkezdik Kisto- kajban május 30-án (szerdán) a községi önkormányzat ünnepén. SZIRÉNA Kávézással csalta lépre áldozatát Miskolc (ÉM - PT) - Az ismerősi vi­szonyban lévő miskolci féri és egy özvegyasszony a férfi kezdeménye­zésére kávézás címszóval ment fel a nő lakására a minap este. A fekete elfogyasztása a kései órán azon­ban csak trükk volt ahhoz, hogy a rossz­ban sántikáló személy a háziasszonnyal kettesben maradjon - tájékoztatott Sze­rencsi Árpád százados, a Miskolci Rend­őrkapitányság vizsgálati osztályának munkatársa. A lakásban ugyan előbb ott volt még az asszony barátnője, aki hamar távozott. Ekkor pedig a férfi azonnal letámadta a nőt. Fojtogatta, ékszereit követelte. Az asszony három nyakláncát, négy gyűrűjét és két medált átadott a férfinak, majd ar­ra kérte: engedje, hogy magához vehesse a szívproblémája miatt alkalmazott spray-t. Rosszul érzi magát. A flakont ma­gához vette, de nem a szájába fújt vele, hanem a férfi arcába, és szemébe szórta a szívgyógyszert. Fellármázott szomszédok Kihasználva a férfi visszarettenését, ki­szaladt a folyosóra, és fellármázta a szom­szédokat. A lakótársak megfogták, és a rendőrök megérkezéséig visszatartották a támadót, akit őrizetbe vettek. A férfi tagadja a bűncselekmény elkö­vetését. Lerakó: veszély nincs (?), aggály van éi Ellenérvek a szeméttelep telepítésével szemben Hejőszalonta y A dél-borsodi regionális hiiladeklerako tervezeti helye 1 r- a terület régen közigaz­gatásilag Hejoszalontahoz, ma Hejőpapihoz tartozik-földrajzilag Helyőszalon- tához van közelebb- a környékbeliek a talajvíz szennyeződésétől és attól tartanak, hogy a szél a köz­ség felé fújja a hulladékot \-a helyszín hidrogeológial- lag nem túl kedvező Hejőszalonta, Miskolc (ÉM ­BAL) - Nem nyugszanak a kedé­lyek á hejőpapi-hejőszalontai (tervezett) hulladéklerakó telep körül: az ötletgazdák a beruházás gazdasági és környezetvédelmi haszna mellett érvelnek, a ható­ság a létesítmény veszélytelensé­gére és magas műszaki színvona­lára hívja fel a figyelmet, akik­nek meg évtizedeken át közvet­len „szomszédjuk” lesz a szemét­halom, tiltakoznak ellene. Újabb kétségek Több tucat dél-borsodi település, Miskolccal az élen, pár éve elha­tározta, közös regionális hulla­déklerakót építteti. A több mil­liárd forintos költséghez külső, európai uniós ISPA-forrásból származó támogatást is szerez­tek utóbb. Több lehetséges hely­szín közül egy Hejőpapihoz tar­tozó területet választottak ki, amihez utóbb az illetékes kör­nyezetvédelmi hatóság is áldá­sát adta. Miután minderről hírt adott a sajtó, jelentkezett szer­kesztőségünknél Hejőszalonta önkormányzata, mondván: a le­rakó tervezett helye valójában az ő községükhöz van közelebb, semmint a közigazgatásilag ille­tékes Papihoz. Márpedig Szalon- ta nem akar szeméttelepet a falu mellé. Korábban idéztük már az Észak-magyarországi Környezet- védelmi Felügyelőség (ÉKF) vá­laszát a szalontai helyhatóság aggályaira, majd a projektben koordinátori (gesztori) szerepet vállalt miskolci önkormányzat illetékesének levelét: ezek a dél­borsodi község félelmeinek szak­mai cáfolatait tartalmazták, il­letve a beruházás fontossága mellett érveltek. Az azóta eltelt időben azonban szerkesztősé­günkbe több, részben szakembe­rektől, részben laikusoktól érke­zett levél is eljutott: ezek, akár­csak a lapunk által újból meg­szólaltatott hejőszalontai polgár- mester, nem fogadják el a másik oldal érveit, és továbbra is hely­szín kiválasztását illető fenntar­tásaikat hangoztatják. Az aggá­lyok főleg a víz- és levegőtiszta­ság-védelemre vonatkoznak. „Alkalmassá tehető” Az ismét nyilatkozatra kért ÉKF válaszul leírta: a hejőpapi-hejő­szalontai depónia építéséhez elő­zetesen szükséges környezeti ta­nulmány tartalmazta azokat a vizsgálati eredményeket (a várható környezetterhelés és -igénybevétel mennyiségi és mi­nőségi előírását, a várható hatá­sok becslését, a tájban és az öko­lógiai viszonyokban várha­tó változások részletes leírását, továbbá geológiai, hidrológiai szakvéleményeket, talajvizsgála­tokat), amelyek igazolják, a hely alkalmas hulladéklerakó telepí­tésére. Pontosabban: „hidrogeo­lógiai szempontból nem túlságo­san alkalmas”, ám kellő szigete­lési technológia alkalmazásával azzá tehető. Kötelmek Ennek megfelelően az engedélyt kiadó felügyelőség elő is írta, hogy a kivitelezéskor a legszigo­rúbb (EU-normáknak megfelelő) előírások szerint kell megoldani a szigetelést (háromrétegű, ter­mészetes alapanyagú, megfelelő ásványi összetételű és adszorp- ciós kapacitású szigeteléssel, és két réteg HD-PE fóliaszigetelést alkalmazó kombinált műszaki védelemmel), továbbá folyama­tos megfigyelést és azonnal riasztást garantáló monitoring­rendszert kell kiépíteni. Előírás még a „szakszerű üzemeltetés biztosítása”. A felszín alatti víz­készlet ellenőrzésére figyelő- rendszert kell kiépíteni. Ezek alapján az ÉKF szakemberei úgy vélik: a majdan elkészülő lé­tesítmény nem jelent reális ve­szélyt a közelében található tele­pülésekre - így a tudomásuk szerint 2,2 kilométerre elterülő Szalontára sem. Nem vész el A dél-borsodi nézeteltérés mai állásában nem veszé­lyezteti a már elnyert ISPA- támogatást - derült ki a la­punk által megkeresett kör­nyezetvédelmi minisztériu­mi szakember tájékoztatásá­ból. Becker László, a tárca főosztályvezetője szerint a lerakó telepítését kísérő he­lyi viták már két éve ismer­tek, ám amíg helyi szin­ten kezelhetők, nem lehet­nek hatással a beruházás európai uniós megítélésére. Hogy a pályázatra jelentke­zett településközösség tagjai között meglegyen a kellő kommunikáció, és a megkö­tött szerződéseknek érvényt szerezzen, a gesztor - jelen esetben a miskolci önkor­mányzat - felelőssége. Az ISPA 3,5 milliárd fo- rintnnyi euróval kívánja tá­mogatni a megyeszékhely és további háromtucatnyi tele­pülés igényét kiszolgálni hi­vatott regionális szeméttelep építését; ezt az érintetteknek együttesen 1 milliárddal kell kiegészíteniük. „Nem volt nyomás” Barátságos légkörű beszélge- tés(eke)t folytattak a miskol­ci politikusok a hejőszalontai polgármesterrel - emlékezett lapunk kérésére a korábbi egyeztetésekre Kis Péter, a megyeszékhely önkormány­zatának a beruházás koordi­nálásával megbízott tagja („civüben” a beruházás szak­mai irányítója, az RWE tár­saság egyik vezető tisztségvi­selője). A bizottsági elnök szerint szó sem volt arról, hogy bármilyen egyéb beru­házást ígértek volna a köz­ségnek, éppen ellenkezőleg, úgy tűnt, a helyiek szeretné­nek valamilyen azonnali, kézzelfogható előnyt kicsi­karni maguknak; „de lehet, hogy én értettem félre őket” - tette hozzá a tanácsnok. Senki nem próbált senkit presszionálni - jelentette ki. Kis Péter úgy látja: Hejő- szalontára, akár a többi kör­nyékbeli településre, a lerakó jó hatással lesz: munkahelye­ket hoz, utakat (a 3-as útra jutás jelentősen megrövidül), némelyiknek adóbevételt, és általában is élénkíti majd a gazdaságot. Hejőszalonta sze­rinte alaptalanul érzi úgy, „lemaradt valamiről”; a vitát pedig a község és Hejőpapi között meglévő, közigazgatási hátterű ellentét is erősíti. „Idehozza a piszkot ránk” A hejőszalontai önkor­mányzat minden szakmai és politikai érvelés ellené­re kitart álláspontja mel­lett: továbbra is nemet mond a falu mellett épí­tendő szemétdombra (ami az ő számításuk szerint alig egy kilométerre volna a legszélső háztól). Az igaz, hogy 1999-ben aláírta, több községgel egyetemben, a lerakó létesítéséről szóló szán­déknyilatkozatot - ismételte el lapunknak Márton István pol­gármester ami viszont csak a szándékról szólt egy, valahol Hejőpapi, később Ernőd, majd Mályi térségében kialakítandó telepet illetően; Hejőszalontá- ról szó sem volt. A Papp Ta­más, miskolci városházi osz­tályvezető által jegyzett, la­punkban korábban idézett le­vélben szereplő állítás, misze­rint „a depónia engedélyezteté­se során a hatástanulmány ki­függesztésre került a hejősza­lontai polgármesteri hivatal­ban”, nem igaz - jelezte Már­ton István, utalva arra, hogy emiatt nem is érkezhetett a fa­luból lakossági észrevétel a ha­tósághoz. Ezt utóbb úgy egészí­tett ki: rövid ideig ki volt füg­gesztve, ám tiltakozásukat mel­lékelve visszaküldték a ható­ságnak. Az önkormányzat vi­szont attól a pillanattól, hogy a szalontai helyszín vált végle­gessé (egy évvel ezelőtt), folya­matosan megtagadta hozzájá­rulását az építéshez: ezt az el­múlt időszakban a községbe lá­togató miskolci politikusok, Ludnik Ferenc és Üveges La­jos tanácsnokok, valamint a beruházás mögött álló RÉM igazgatója, Koppány György előtt is világossá tették. A pol­gármester elmondta: a szak­mai érvek mellett a felsoroltak (továbbá Kis Péter REM-vezető és miskolci tanácsnok) azzal is hatni próbáltak rá, hogy felajánlották, a beruházás „kapcsán” valamit Szalonta is kaphatna (szennyvízcsatornát, iskolát, utat, vagy ami tetszik), mondván, ilyen milliár­dos ügylet során ötven-száz millió forint „nem számít”. A szalontai képviselő-testület azonban kitart amellett, hogy tárgyalni sem hajlandók olyan tervről, amelyik a falujuk mel­lé hozna szemetet. Előírhatnak akármilyen szi­getelést, amit ember készít, az elromolhat, különben se biz­tos, hogy valami úgy épül meg, ahogy eltervezik - tá­masztja alá aggodalmukat Márton István. A másik gond­juk a szél, ami „mind ide fogja hozni a piszkot ránk”. A polgármester elmondta még: mióta a politikusok aján­latát elutasította, az engedé­lyezés folyamatából teljesen kihagyták Hejőszalontát. MEGKÉRDEZTÜK AZ OLVASÓT: a tervezett dél-borsodi hulladéklerakóról F élfüllel halottam csak a beruházásról, talán a tévében. Annyiból jó lesz, hogy megoldja sok település szemétgondját. Annyiból viszont nem, hogy a környéken na­gyobb lesz a szennyezés, a bűz. Fontosabb-e az előny, mint a hátrány? Nem tud­nék ebben dönteni. Emödi Gyula (20), diák, Mezőcsát O lvastam róla. Hátrá­nya biztosan van a dolognak, sőt, szerintem sok hátránya lesz. Ami azt a falut illeti, amelyik mellé telepítenék a regio­nális hulladéklerakót, hát én se örülnék a helyük­ben, ha a szomszédomba hordanák a szemetet. Ilyen áron nem éri meg. Simon Tibor (16), diák, Tiszaújváros N em hallottam a hejő­papi beruházásról. A betelt szeméttelepekről sem. De azt hiszem, Mis­kolc területén nincs olyan hely, ahova lerakót lehetne telepíteni. Az ön- kormányzat dolga ezt megoldani. Egy biztos: semmilyen település kö­zelébe nem szabad tenni. Vajda Sándor (48), csőszerelő, Sajóbábony A csáti út bal oldalán van, a tervezett hely­szín meg a jobb oldalán. Szerintem elég távol esik a falutól. A Nádasrét tele van, ez Miskolcot meg zavarja. Most már mu­száj máshova vinni. A hegyek közé nem lehet. Ez megfelelő, hosszú távú megoldás lesz. Takács Miklós (58), gépkocsivezető, Miskolc N em olvastam róla. A betelt Nádasrét prob­lémájáról se hallottam soha. Nem is érdekel. Az én falumat nem érinti. Különben sem gondolom, hogy minden a lakosság­ra tartozna. Megvan en­nek a hivatalos útja, nem lehet minden apró ügy­ben népszavazást tartani. Záhorszky Róbert (33), vállalkozó, Bükkszentkereszt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents