Észak-Magyarország, 2001. május (57. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-28 / 123. szám

2001. május 28., hétfő észak-maqyarorszAg i Aktuális 3 Polgárőrközgyűlés Miskolc (ÉM) - A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Polgárőr Szövetség tegnap délelőtt tartotta meg éves közgyűlését a Miskolci Városi Rendőrkapitányság épületében. A délig tartó rendezvényen először a szövet­ség tavalyi tevékenységéről hangzott el beszámoló, majd a hozzászólásokat köve­tően kitüntetéseket is kiosztottak az arra érdemesnek bizonyultak részére. Lelépett, eltört Sárospatak (ÉM) - A szájhagyomány szerint a hét végén levágta a vonat egy gyerek lábát a sárospataki vasútállomá­son. Mindebből annyi igaz, hogy egy 20 éves fiatalember ismerősét kísérte ki a vasútállomásra és fel is szállt vele a vo­natra. Már elindult a szerelvény, amikor a férfi megkísérelte a leszállást. Egy kö­zelben álló vasutas rákiáltott, hogy most már maradjon fent, de a fiatalember mégis leugrott. Olyan szerencsétlenül ért talajt, hogy a bokáját eltörte. A mentők kórházba szállították, ahol ellátták a sé­rültet, majd otthonába szállították. Mozdult az Avas. Mozdul az Avas címmel szombaton egész napos sportfeszti­vált rendeztek Miskolcon. A testmozgásra vágyók reggel kilenctől délután négy óráig számtalan helyszínen tehették próbára álló- képességüket és ügyességüket. Fotó: Bujdos T. Alagút és gurulás Miskolc (ÉM - BGO) - Mint az elő­re is sejthető volt, nehéz olyan témá­ról előadást tarta­ni, amely sokak szemében a legfi­nomabb kifejezés­sel élve is a határ- tudományok közé tartozik. Akik azon­ban hisznek - szá­mukra ez a kivételes alkalmak egyike. Hogy igaz-e, avagy sem, hogy a halál közeli élmények egy valós világba enged­nek bepillantást, vagy pusztán egy oxi­génhiányos állapot agyi reakciói - dr. Liptay-Wagner András (képünkön), a Revital Alapítvány kuratóriumi elnöké­nek szombaton, Miskolcon tartott előadá­sa nem is ezekre a kérdésekre kereste a válasz. Pusztán tárgyilagosan - már amennyire egy mérésekkel, fényképek­kel, megismételhető kísérleti eredmé­nyekkel nem rendelkező kutatás a külvi­lág számára tárgyilagos lehet - ismerte­tett bizonyos információkat. Mint el­mondta, a halál közeli élmények közel­múltban bekövetkezett ugrásszerű emel­kedése az egyre tökéletesedő újraéleszté­si technológiáknak köszönhető, ma már 6-7 perccel a klinikai halál beállta utánról is visszahozhatók emberek az életbe. A visszahozottak sajátos élmé­nyekről, látottakról, hallottakról számol­nak be, az elmondottak pedig feltűnő sza­bályossággal tartalmaznak bizonyos, rendkívül hasonlatos elemeket. Ilyen pél­dául a saját test kívülről való látása, a vízszintes aiagúton keresztüli repülés, az alagútból történő kiugrás, vagy kiguru- lás, az elhunyt rokonokkal találkozás, az „életfilm” lepergése. Ezek az élmények - hangsúlyozta - megtörténnek egészen kis gyermekekkel, akik még nem mélyedhettek el a halál közeli állapotok irodalmában vagy akár a született vakoknál is, akik szintén egyfaj­ta látványról számolnak be. Magyarországon a becslések szerint - hallhattuk - 100-200 ezer embernek volt halál utáni/közeli élménye. Repülés, Búss Gábor Olivér Miskolc (ÉM) - A gyereknap lényege a fagyi, a csoki, az, hogy el lehet (sőt kötelező) menni valahová és egy ilyen napon - bármilyen jó is az idő - a nyafogásért egyébként ki­járó fülesek nehezebben ér­nek. Miskolcon vasárnap a re­pülőtéri és Diósgyőri várban rendezett eseményeken lehe­tett a fenti elméletet a gya­korlatban is próbára tenni. A szülők is rákészültek a napra, a Repülőtér bejáratától a gépe­kig tartó séta során a legtöbb felnőtt arra próbálta oktatni (nem kimondottan erősen erre koncentráló) gyermekét, hogy „kisfiam, ha elvesznél...”, eset­leg „ha nem találnád anyát...” és hallható volt néhány „figyeld a hangosbeszélőt, úgyis bemond­ják...” kezdetű intelem. Az aggo­dalom érthető is volt, hiszen amint feltárult a gumiugrálóval, bazárral, gumicukorárussal, re­pülőgépekkel zsúfolt horizont, tényleg elszabadultak a gyerme­ki szenvedélyek. A legnagyobb szám - már csak a hely adottságai miatt is - a bérreptetés volt. Többszemé­lyes Cessna kisgépekkel 3300, motoros sárkányrepülővel 2500 erőművész és egy kefir... Nick Árpád gyerekekkel súlyosbított bemutatója Fotó: Bujdos Tibor forint volt egy út. Mint Gajdán Józseftől, az egyik Cessna piló­tájától megtudtuk, a gyerekek sokkal természetesebben, külö­nösebb feszültségek nélkül élik meg a légi utazást. Kosztrub Laura a maga majd­nem három évével szintén nagy útra készül, bár - mint szülei el­mondják - inkább ők szeretnék, hogy kipróbálja a gyerek, mert egy kicsit fél a repüléstől, hátha így leküzdi. Minderről megkér­deztük a kislányt is, aki a Sze­retnéd kipróbálni? kérdésre egy halk, de elnyújtott Neeem...-mel felel. A komolyabb ellenvetésre azonban nincs idő, a pilóta in­dul, Laura és mamája a fedélze­tein a motorok felbőgnek és a gép rövid gurulás után a levegő­be emelkedik. Közben megtud­juk: Pereces - Diósgyőr - Nép­kert az útvonal, körülbelül tíz perc az indulástól landolásig. Lauráék gépe le is száll, a kis­lány mosolyogva kászálódik ki az ülésből, és bár mesélni nem nagyon akar, az anyukája el­mondja: fent a repülés élményét annyival nyugtázta: olyan, mint a csónak. A Diósgyőri várban egészen más jellegű élmények szórakoz­tatják a gyermeknapi közönsé­get. A diósgyőri várjátékok zá­rónapján ér kéziünkkor a vár­árokban éppen íjászbemutató zajlik. Fent, a várudvaron egy fakír mutatja be produkcióját - ez már onnan is sejthető, hogy egy óvodásforma szöszke kisfiú „Ott egy kefir! Kefir!” felkiáltá­sokkal rángatja fel a lépcsőn hi­tetlenkedő édesapját. Az árok­ban közben az íjászok után Nick Árpád lép a színre. A bemondó Mr. Állkapocs néven is bemutat­ja a fogai közt másfél centi vas­tag, méteres vasrudat hajlító erőmúvészt. A közönség sorai­ban akad ugyan egy önként vál­lalkozó, melegtől megmámoroso­dott jelentkező, aki minden áron Nick Árpád közelébe szeretne jutni, de a biztonsági őrök (ta­lán saját épsége érdekében) kis karszorongatások után lebeszé­lik erről. A gyerekek közben ismét csak korukhoz illő nagyszerű időtöltést találnak: a célt tévesz­tett nyílvesszőket keresgélik. Találnak is párat... Örülnek.- Egészen jó kis gyereknap ez a mai... - mondja egyikük, a tol­las rudacskát szorongatva - csak anyu el ne vegye... Talán nem veszi. Csak türelem és szeretet kell hozzá Sokan jelentkeznek, ma már válogatni is lehet a leendő nevelők közül Miskolc (ÉM - BGO) - Nevelő­szülők napja. Először Miskol­con. Minden bizonnyal nem véletlen, hogy az anyák nap­ja és a gyermeknap között ünnepük őket, akik - aho­gyan a megnyitón a lehető legkörültekintőbben fogal­mazva elhangzott - nehéz helyzetben lévő vér szerinti szülők gyermekeit nevelik - sajátjukként. A szombati csanyiki rendez­vényt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Gyermekvédel­mi Szakszolgálat szervezte, mint Lukácsné Juhász Mária igazga­tótól megtudjuk, első alkalom­mal. Nem kötődik ez a nevelő­szülők napja sem nemzetközi naphoz, sem hazai rendezvény- sorozathoz. Ez az első, de szán­dékaik szerint nem az utolsó, sőt szeretnék, ha minden évben megismételhetnék. Az api’opó egyébként, hogy idén 100 éves a gyermekvédelem (azaz 1901-ben született meg az első gyermek- védelmi törvény). A megyében 2235 gyermek ne­veléséről gondoskodnak intéz­ményes keretek között, közülük körülbelül 1290-en nevelőszülők­nél, családban élnek. Ez az 53 százalékos arány kedvezőbb az országos 50 százalékosnál és ha­marosan ismét gyarapodni fog a nevelőszülők száma. Jelenleg öt- százharmincan dolgoznak, de Szülők és gyerekek Fotó: vajda j. sok a jelentkező. Olyannyira, hogy a szakszolgálat válogathat a leendő nevelők között - tudjuk meg az igazgatótól. Míg egy sátorban számokról és arányokról, megforduló ten­denciákról és tervekről beszélge­tünk, odakint a versmondó fél­órától a sárkányeregetésig, a jazzbalett-bemutatótól a munka­kutya bemutatóig zajlanak az események. Mindez - tudjuk meg az igazgatótól - a szakszol­gálatnak egy fillérjébe sem ke­rült, a nevelőszülők napjára grandiózus felajánlások érkez­tek a Hollóházi Porcelángyártói az ingyen fellépő művészekig. No és persze az ünnepeltek is segítenek. Egyikük, Ruskó Sán­dor feleségével együtt hivatásos nevelőszülő. Megyaszón 12 gyer­meket nevelnek, közülük van­nak, akik máshol tanulnak, álta­lában kilencen vannak otthon.- Négy saját és nyolc saját, így szoktam mindig mondani - magyarázza a hazai viszonyo­kat. - A lakás' háromszáz négy­zetméteres, nyolcszobás. A felső részt teljesen a gyerekeknek rendeztük be, van külön tévé­szobájuk, meg egy most félig kész konditerem is... Hogy mitől lesz valaki jó ne­velőszülő?- Nagy szeretet, nagy szív kell hozzá. Meg türelem... - teszi hozzá. A nevelőszülő Mi kell ahhoz, hogy valakihez gyermek kerülhessen? Egye­bek között legalább 8 általános, büntetlen előélet, megfelelő la­káskörülmények (gyermeken­ként minimum 6 négyzetmé­ter) és persze egy 60 órás tanfo­lyam, ami után - adott esetben egy év múlva - képzett nevelő­szülővé válhat a jelentkező. Tizenhárom szempárból ragyog a szeretet Vámosújfalu (ÉM - BSZA) - Két bekeretezett képről hat fiú- és hat leánygyermek bal­lagási portréja tekint le a fal­ról dr. Sándor Endre vámosúj­falui lelkész-polgármester dolgozószobájában. A büszke apa azt mondja: ahhoz, hogy tizenharmadik gyermekük fo­tója is ráférjen majd valame­lyik tablóra, bővíteni kell az egyik képkeretet. Dr. Sándor Endre mindig nagy családról álmodott. Édesanyja is népes família tagjaként nőtt fel, így aztán természetesnek tűnt számára a sok gyermek. A református lelkész ugyancsak lelkipásztor feleségével 1968- ban kötött házasságot, azóta 13 gyermekük született. A legidő­sebb 32 éves, a legkisebb hete­dikes a helyi általános iskolá­ban. A sok gyermek elsősorban a házaspár hitbeli meggyőződé­sének köszönhető. - Mielőtt az anyaméhben megformáltalak, már ismertelek téged - idézi Ézsaiás prófétát a lelkipásztor. - Egyetlen gyermekünk csak tíz percig volt, ugyanis első alka­lommal legnagyobb meglepeté­sünkre ikreink születtek - me­séli dr. Sándor Endre. Az iker­szülést nem sejtették előre, s a váratlan esemény annyira meg­lepte őket, hogy hirtelen még nevet sem találtak a második jövevénynek. Aztán sorban ér­keztek a gyermekek, szinte minden esztendőben bővült a Sándor família. Szalonnasütés közben Dr. Sándor Endre nem tagad­ja, olykor voltak nehézségeik. Akadt olyan időszak például, amikor neki Golopra, kismama feleségének pedig Monokra kel­lett egy időben hitoktatói szolgá­latba menniük. Olykor gyalogo­san tették meg az utat, mert nem volt semmiféle járművük. Tizenhárom gyermek, tizenhá­rom féle gond. - De tizenhárom szempárból ragyog felénk az Is­ten szeretete - mosolyodik el az apa. A problémák megoldá­sára mindig jutott idő, ha más­kor nem, mosogatás vagy sza­lonnasütés közben keresték a választ közösen a nyitott kér­désekre.- Az élet csupán szervezés kér­dése - állítja a családfő. A min­dennapi bolti bevásárlás koráb­ban megterhelő és meglehetősen drága volt a népes család számá­ra. Emiatt megbeszélték a tejes­sel, valamint a pékkel, hogy - mivel az átlagosnál jóval na­gyobb tételről volt szó - a közeli bolt felé haladva útközben min­den reggel tegyék ki a ház előtt a reggelihez valót. Így vált olcsób­bá és kényelmesebbé a bevásár­lás. Az egyre szaporodó család á lakást is kinőtte, új épületrésszel kellett bővíteni otthonukat. Dr. Sándor Endre szerint nehéz szavakba önteni, miért is szép a nagy család. Úgy látja, a sok gyer­mek célt ad az ember életének és jóleső érzés, amikor nagyon ritkán együtt van az összes családtag. A gyerekek is nagyon szeretik egy­mást. Az idők folyamán a família egy részét máshová vitte a sorsa. Az utóbbi évek alatt négy férjjel-fe- leséggel és 8 unokával bővült a családi kör. Vámosújfalun az egy­kor tizenöt fős családból heten va­csoráznak együtt esténként. A szü­lők tapasztalata szerint manapság évente legfeljebb egy alkalommal lehet úgy összehozni a gyerekeket hogy mindenki jelen legyen pél­dául egy disznóölésnél, vagy ün­nep előtti-utáni időszakban. // Ok tizenhármán A Sándor család 13 gyerme­ke: Emese, Katalin, Cseper, Balázs, Zsombor, Taksony, Boglárka, Levente, Bende­gúz. Lilla, Töhötöm, Gyöngy­vér és Botond Endre.

Next

/
Thumbnails
Contents