Észak-Magyarország, 2001. május (57. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-04 / 103. szám

2001. május 4., péntek Aktuális 3 Éneklő ifjak találkozója Miskolc (ÉM) - Az Éneklő Ifjúság megyei kórustalálkozóját tartják május 4-én, pén­teken délelőtt fél 11-től a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumban. A találko­zóra Miskolc, Bocs, Szikszó és Sátoral­jaújhely gimnáziumaiból érkeznek fellé­pők, összesen 15 kórus. Az összkar előadásában elhangzik Berthier: Glória, glória és Bárdos - Ambrózy: Visszhangoz­zátok! című művei. Dékáni ciklusváltás Miskolc (ÉM - PTA) - Beérkeztek a pá­lyázatok a Miskolci Egyetem három érin­tett karának vezetői posztjára. Az egyetem februárban írt ki pályázatot a Bölcsészet­tudományi Kar, a Gépészmérnöki Kar va­lamint a Műszaki Földtudományi Kar ve­zetői tisztségeinek betöltésére - miután a jelenlegi dékánok ciklusváltása most vált esedékessé. A Bölcsészettudományi Karra két, a másik két karra egy-egy pályázat ér­kezett. Az egyetem szakmai fórumainak bevonásával a kari tanács május 24-én hirdeti ki választásának eredményét. Táncfesztivál. Tegnap Sátán volt a világ szeme, legalábbis a folklórbemutató­kat illetően. Az észak-borsodi táncosok mellett Cigándról is érkeztek vendégek, mégis egy japán táncos vitte el a közön­ségsikert a kalotaszegi legényes tánc be­mutatásával. A helybelieket a Vadvirág és a Vadvirág utánpótlás táncegyüttesek képviselték. Fotó: Kovács István Beszéljen róla! - lelkisegély telefonon Miskolc (ÉM - PTA) - Megerősített ügye­letet tart a telefonos nap alkalmából a Miskolci Lelkisegély Telefonszolgálat ma és holnap. A szolgálat a nap 24 órájában várja a problémákkal küzdő emberek hí­vását ingyenes számain. A szövetség minden év májusában tele­fonos napot rendez az emberek közötti megértés és segítségnyújtás jegyében. A telefonszolgálatok az egész országban a nap 24 órájában a hívók rendelkezésére állnak. A szolgálatok szakmai programo­kat szerveznek önkéntes munkatársaik számára. Az általános iskolák felső tago­zatosai és a középiskolások részére pedig a szolgálati tevékenységet ismertető előadásokat tartanak a szakemberek. A nemzetközi normák alapján működő lelki elsősegély-telefonszolgálatok célja az öngyilkosság-megelőzés, a válságfeloldás és a lelki egészség védelme. Törekvésük, hogy a problémákkal küszködő, nehéz helyzetben lévő emberek azonnal elérhes­sék a szolgálatok ingyenes vonalait. Úgy tartják: beszélni a problémákról, megosz­tani valakivel a belső érzéseket, első lépés a megoldás felé. A hívó mindvégig ano­nim maradhat. Ma egészségügyi, szociális szakembe­rek segítségét kérhetik a hívók, május 5- én pedig pedagógiai, hitbeli témakörök­ben fordulhatnak kérdéseikkel a szakem­berekhez. Emellett hiteles tájékoztatásra számíthatnak a szenvedélybetegségekről érdeklődők is. A gyermek és ifjúsági hívásokat a 06- 80-505-003-as telefonszámra várják, a fel­nőtt vonal száma 06-80-505-515. Közös a cél: az óvodások védelme A vasgyári óvoda példaértékű Fotó: Ádám János Miskolc (ÉM - SzK) - Az óvo­da és a családsegítő - ezen belül a gyermekjóléti szolgá­lat - együttműködését tár­gyaló szakmai tudományos konferenciát tartott tegnap a Miskolci Egyetem Tovább­képző Központja. Miként a hazai gyermekvédelem történetében is voltak sikerek és kudarcok egyaránt, a jelenle­gi gyakorlatban is fellelhető mindkettő. A miskolci (vasgyá­ri) Kabar utcai óvoda és a terü­letileg illetékes gyermekjóléti szolgálat gyermekvédelmi tevé­kenysége - melyet korreferátu­mok keretében mutattak be - például mintaértékű. Ugyanak­kor - véli dr. Dobos László - ko­rántsem lehetünk általánosan elégedettek, annak tudatában, hogy a Miskolcon nyilvántartott veszélyeztetett gyermekek ará­nya többszöröse a az országos átlagnak; hogy megyénk 365 te­lepülésén mindössze 151 gyer­mekjóléti szolgálat működik, mely 282 önkormányzathoz tar­tozó lakosságot lát el. S bár jól hangzik, hogy - Miskolc gyám­ügyi osztályának adatai szerint - 2000 decemberéig az egy évvel korábban védelemben volt 538 gyermekből 340 védelme meg­szűnt (döntően a gyermekjóléti szolgálatok munkájának ered­ményeképp és javaslatára), azonban ugyanakkor 333 gyer­mek védelembe került (közülük 135 „újnak” számított). A megfelelő- A gyermekjóléti szolgála­tunk és a Kabar utcai óvo­da kapcsolata 1997-re nyú­lik vissza. Az óvodavezető keresett meg minket - idéz­te fel Földessy Judit (a Bu­dai József utcában műkö­dő) Családsegítő Szolgálat vezetője, mert érzékelte: van egy pont, ahol a peda­gógus kompetenciája véget ér. A két intézményben - nagy mértékben az óvoda­vezető nyitott személyisé­gének (s részben a földrajzi közelségnek) köszönhetően- példás az együttműködés. Egy munkatársuk hetente két alkalommal, reggel fél 8 és fél 10 között az óvodá­ban tartózkodik. Éppen ab­ban az időszakban, így al­kalma van együtt foglal­kozni a szülőkkel és a gyermekekkel. A Szociális és Családügyi Miniszté­rium pályázati támogatásá­nak köszönhetően családi napok címmel rendezvé­nyeket szerveztek, melyek jól hasznosulnak a közös­ségfejlesztésben. Miskolcon nyilvántartott veszélyeztetett gyermek: 14 789 fő Környezeti okból: 14 789 fő Magatartási okból:2 111,fő Anyagi okból (köztük segélyezettek is): 10 634 fő Egészségügyi okból:18 fő (2000. évi adatok) A í le i‘ < iljíÁrxóaAs ________________________________________________________I Van, ahol még a papírt is a szülők viszik Miskolc (ÉM - KHE) - Miskolci szülőket kérdezve egybehang­zó választ kaptunk: sokba ke­rül az óvoda. Elbeszélésükből kiderült, még a rajzoláshoz szükséges papírt is ők viszik. A legtöbb kiadás akkor terheli a szülőket, amikor először viszik csemetéjüket óvodába - tudtuk meg Baintnerné Molnár Kriszti­nától, akinek kisfia egy éve ke­rült közösségbe. Az óvoda sokba kerül - összegzi tapasztalatait, és indokolja is: a gyermeknek szüksége van ágyneműre, 2 da­rab törülközőre, fogmosó felsze­relésre, tisztasági felszerelésre (szalvéta, szappan, WC-papír, fogkrém), melyeket negyedéven­te újra be kell szerezni. Aztán gondoskodni kell tornacipőről, benti ruháról és lábbeliről, mele­gítőről. Természetesen a térítési díjat is ki kell fizetni, ami 3 ezer 600 forint volt eddig az esetük­ben, de ennek összege már emel­kedett. Bizonyára gazdaságosabb lenne, ha az anya otthon marad­na gyermekével, de a munka­hely biztonságot jelent számára - fogalmazta meg véleményét Baintnerné Molnár Krisztina.- Az óvoda nagyon sokba ke­rül - osztja meg velünk tapasz­talatait Szűcs Judit, és sorolja a havi fizetnivalókat: a térítési díj 3 ezer 800 forint, kulturális hoz­zájárulás 300 forint, néptánc ok­tatás 200 forint, csoportpénz 400 forint (ebből a tisztasági felsze­relést vásárolják meg az óvó­nők). Ezen kívül még választhat­nak a szülők gyermeküknek an­gol oktatást, ami havi 400 forint, vagy ha mazsoretcsoportba sze­retné járatni, akkor öt-hatszáz forintot kell fizetni. Nyáron úsz­ni, télen korcsolyázni viszik a gyerekeket, ami újabb kiadáso­kat jelent. Szerveznek a gyere­keknek bentlakásos nyári óvo­dát, ami 12-20 ezer forintba ke­rül, ez persze nem kötelező. Az­tán az ünnepek közeledtével új­ra és újra a zsebükbe kell nyúl­ni a szülőknek, és mindezek mellett nincs papír az óvodában - teszi hozzá Szűcs Judit. - A szülők a munkahelyükről visz­nek olyan papírt, ami még rajzo­lásra használható. És még csak ezek után említi az ágyneműt, ruhákat és cipőket, amik mind­mind feltételei az óvodába járás­nak. Véleménye szerint a kiskeresetű anyának gazdaságo­sabb otthon maradni gyermeké­vel, aki pedig többet keres, le­het, hogy bébiszitter alkalmazá­sával - főleg ha két kicsi gyerek van - jobban jár. Patakon nagyító alá került az oktatás Szekeres Imre és Pálinkás József a beszámolón Fotó: Bódisz Attila Sárospatak (ÉM - BSZA) - Az előzetesen beharangozottak- kal ellentétben Pokorni Zol­tán oktatási miniszter he­lyett Pálinkás József politi­kai államtitkár számolt be a tárca eddigi tevékenységé­ről és terveiről Humán infra­struktúra (oktatás) címmel az Országgyűlés költségveté­si és pénzügyi bizottságának tegnapi, sárospataki kihelye­zett ülésén. Az eseményen Jánosdeák Gá­bor, a vendéglátó város polgár- mestere ecsetelte Sárospatak mai oktatási jellemzőit. A kihe­lyezett ülést a grémium Soós Győző országgyűlési képviselő (MSZP) - bizottsági tag - kezde­ményezésére tartotta tegnap a zempléni városban. A honatya a térségre jellemző magas munka- nélküliség mellett beszélt a fia­talok és az értelmiségiek elván­dorlásáról. Hozzátette: előrelé­pést csak útépítés és a vasút fej­lesztése, valamint a szlovák ha­tár jobb átjárhatósága eredmé­nyezhet. Pálinkás József beszámolójá­ban elmondta, a tandíj eltörlése azonnali növekedést okozott a felsőoktatási intézményekbe je­lentkezők számában. A kiesett 8-9 milliárd forintot költségvetési forrásból pótolták, ami jó befek­tetésnek bizonyult - taglalta. Az integrációként elhíresült felnőtt- oktatási törvénymódosítás so­rán 53 oktatási intézményből 28 lett. Az új helyzet hatékonyabbá tette az iskolák működését és az oktatás spektrumait is kiszélesí­tette - értékelte az államtitkár. Pálinkás József emellett szólt a szakképzési törvény módosításá­ról, valamint a felsőoktatás fej­lesztéséről is. Rámutatott, a fel­mérések szerint azokban a ház­tartásokban, ahol van felsőfokú végzettségű ember, magasabb színvonalon élnek, mint az ala­csonyabb szintű iskolát végzett családok. A beszámolóból kide­rült, hogy a kormány a jövőben több pénzt szeretne fordítani a oktatás-kutatás fejlesztésére. Az előadó kitért a felsőoktatásban dolgozó oktatók bérének növeke­désére is. A mérce a professzori illetmény lesz, ahhoz igazítják majd a docensek, adjunktusok és tanársegédek fizetését. Az ál­lamtitkár kérte a bizottság tá­mogatását az oktatási tárca ter­veinek megvalósításához. Szekeres Imre (MSZP), a bi­zottság elnöke azt nehezményez­te, hogy a közoktatásban nincs esélyegyenlőség. Mint elmondta, ma a fiatalok 20 százaléka nem szerez középfokú végzettséget. Az elnök javasolta a kollégiumi férőhelyek bővítését is. Hangsú­lyozta, összhangot kell teremte­ni a felnőttoktatás, a tudomá­nyos kutatás és a piaci igények között. Szekeres Imre ezzel együtt nem látja biztosítottnak a felnőttoktatás finanszírozásának alapjait. Emellett elfogadhatat­lannak tartotta, hogy a térítéses képzések esetében a kormány el akarja törölni az alsó pontha­tárt. Indoklása szerint amíg a térítésmentes szakra jelentke­zők komoly erőpróbának van­nak kitéve, a jó anyagi háttérrel rendelkező diákok akármilyen diplomát megszerezhetnek. Sze­keres Imre szorgalmazta egy új nyelvvizsga rendszer kidolgozá­sát, valamint a számítógép-keze­lés oktatásának fejlesztését is. Látogatás A bizottsági ülés után Pálin­kás Józsefet Hörcsik Richárd a térség országgyűlési képvi­selője (Fidesz) elkísérte az Ár­pád Vezér Gimnáziumba, va­lamint a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főis­kolai Karára (MECTF). A kö­zépfokú intézményben tavaly óta folyik az Arany János te­hetséggondozó program, az ál­lamtitkár találkozott a felké­szítő oktatásban résztvevő gyerekekkel. A vendéglátók kérték, támogassa a Pharéhoz benyújtott kollégiumépítési pályázatukat. A MECTF pedig a 400 millió forintos világban­ki hitelből megvalósuló fej­lesztés mellett a volt malom­épület helyén egy sportcent­rumot létesítene. A megvaló­sításhoz kérték az államtitká­ri segítséget.

Next

/
Thumbnails
Contents