Észak-Magyarország, 2001. május (57. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-18 / 115. szám
2001. május 18., péntek Miskolc és környéke 7 Alaptalan vádaskodások Bujdos Attila aA törvénnyel riogatta az alaptalanul vá- daskodókat a jegyző. Nahát, nahát: a városháza visszavág. Ez súlyos, még akkor is, ha nem tudhatjuk: a köztisztviselők kötelességei közé tartozik-e a fenyegetés. Lehet, hogy igen (amilyen időket élünk), bár akkor sem valami elegáns. Ha úgy jogos, tessék menni a törvény elé, akár összepréselt ajkakkal is: vesszen az álnokság. Az igazság a fontos, nem az, hogy mekkora zajt csapunk körülötte. r ersze az alaptalanul vádaskodókat én sem szeretem, s arra biztatok mindenkit, hogy hasonlóan érezzen e vélhető kisebbség iránt, akárcsak én és a jegyző. S aki találkozott már alaptalan vádaskodással, tudhatja: egy idő után az ember képtelen fésülgetni a mondatait. Én is így vagyok vele. Másrészt a vészterhes időkben is célszerű megőrizni hidegvérünket. Ha másért nem, hát hogy pontosan fogalmazhassunk. Mondjuk egy jogvégzett közszereplőtől elvárható lenne a higgadtság, plusz hogy válogassa meg a szavait: a vádaskodás csak alaptalan lehet. Ha alapos, akkor az többnyire már maga a vád. Igaz, annak is vannak jogi következményei, csak másféle előjellel. Még csak annyit tennék hozzá, hogy akik miatt itten a jog pallosát lengetik, nem vádaskodtak. Vizsgálatot kértek az ügyészségtől, eldöntendő, egy építkezéssel sérelmet szenvedett-e a közérdek a Mi Városunkban. A városháza szerint nyilván nem, mert akkor egyszerűen nem lenne építkezés. De ettől még szabad mást gondolni, ugye. És ki vizsgálódjon, ha nem az ügyészség? Ez a dolga. Lesz is vizsgálat - ettől még nem kellene idegeskedni. Pláne annak nem, aki - mint olvasom - ' nem is ismeri ezt az ügyet. Tessék megvárni, mi lesz a vége, csendben szolgálni a közt, a köz megelégedésére, és nem perlekedni vele. És megpróbálni úgy dolgozni, hogy abba ne lehessen belekötni, se alaposan, se alaptalanul. HÍRCSOKOR • Főzőverseny. Főzőversenyt rendez vasárnap Jávorkúton a Vasutas Természet- járók Bükki Egyesülete. A résztvevők több kategóriában alkotva mérhetik össze tudásukat. • Családi túra. Családi túrát szervez szombaton reggel 9 órától a Görömbölyi Kulturális Egyesület közösségi háza. A résztvevők a Szentkereszt-hegyet és a Homokkő-forrást keresik fel. Tavaszi tömeg. Kilencéves hagyomány, hogy négy «ajó menti település, Szirmabesenyő, Sajókeresztúr, Sajó- vámos és Sajóbábony iskolásai együtt sportolnak egy májusi napon. Tegnap kétszáznyolcvan gyermek jött össze, hogy megmérkőzzön a vándorkupáért, és ami még fontosabb, együtt és mozogva töltsék el a napot. Fotó: Vajda János A Miskolc és környéke összeállítást írja és szerkeszti az Eszak-Magyarország társadalom rovata Telefon: (46) 502-900/3230, 3235, 3236 e-mail: bujdos@inform.hu, szaloczi@inform.hu, wmitty@inform.hu Helyi védettség vigyázhat a miskolci fákra Vágják a fát... Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - BGO) - Az Új- győri-főtér közelében található autószalon tulajdonosának minden joga megvolt arra, hogy kivágja a területén álló fákat - egy új kormányrendelet ugyanis a magánterületi fák eltávolításához nem követel engedélyt. Az önkormányzat nevében a területet értékesítő MIK Rt. a szerződésben nem rendelkezett az ott található növények sorsáról. Mint Simkó Imre, a részvénytársaság munkatársa kérdésünkre elmondta: ilyen jellegű kikötésekkel csak akkor élnek, ha védett fák vannak egy területen, de védett növényekkel rendelkező területet nem adnak el. Bár a magánterületen engedély nélküli fakivágásra is lehetőséget adó kormányrendelet nem jó, ám annak szellemében kell eljárniuk - tudtuk meg Papp Lászlótól, a miskolci ön- kormányzat környezetvédelmi csoportjának főtanácsosától. Mint elmondta, a fák védelméről szóló 21/1970-es kormányrendelet hatálya idején (1999-ig) minden belterületi fa kivágását jelenteni kellett a jegyzőnek, aki dönthetett: engedélyezi, avagy sem, esetleg pótlási kötelezettséget ír elő. Ezt a gyakorlatot változtatta meg a 128/1999-es kormányrendelet, amely sokat lazított ezen a szabályozáson és már csak néhány kategóriát véd, ilyenek például az arborétum, a belterületi közterület egyes fái, a bel- és külterületi közparkok egyes fái, vagy az üzemi fásítás fái. Az önkormányzat szakértője szerint a fák megóvásának egyik lehetséges módja az lehetne, ha bizonyos területeket különleges védett övezetekké nyilvánítanának. Az azonban már ma is rendelkezésre álló lehetőség, hogy helyi védettséget ítéljenek meg egy-egy területre, vagy akár fára. Jelenleg 13 ilyen övezetet tartanak nyilván (köztük például a Bükk áruház előtti, vagy a bulgárföldi ÉMÁSZ- telep melletti fát), de már csak 12 látható, egyet - egy avasi fenyőcsoportot - a védettség dacára elpusztítottak a rongálok. Információink szerint környezetvédelmi szervezetek, önkormányzati képviselők és a hivatal kezdeményezésére 40 új területet szándékoztak ilyen védettség alá vonni. A környezetvédelmi bizottság 23-at talált erre érdemesnek, 13 esetében indult meg az eljárás és egy kerül közgyűlés elé, döntésre: egy görömbölyi gyurgyalag-fészkelőhely. Ingyen lesz Miskolc (ÉM - BAL) - Háromszor volt már pályázat - eredménytelenül. Talán most végre lesz lógója a borsodi megyeszékhelynek. Egy biztos: a legújabban meghirdetett pályázat győztese nem kap pénzt az alkotásáért. Néhány hónappal ezelőtt megint elvetette az összes, városházi pályázatra beérkezett pályamunkát a városi képviselő-testület; akkor az a határozat született, hogy tovább kell vizsgálni a logókérdést, nem ártana például profi grafikuscéget bevonni, esetleg az addigi ötletek kidolgozásába. Utóbbira azonban nem nyílt lehetőség: pénzt ugyanis nem szavazott meg a közgyűlés e célra. így az ügyben tevékenykedő hivatal - a városháza marketingcsoportja - úgy döntött: nyilvánosan meghirdetett pályázatot nem (ha lesz) a ír ki többet, azonban újfent „megszellőztette”, hogy továbbra is várják a terveket. Amint Nagy Endre, a várospolitikai osztály munkatársa lapunk érdeklődésére elmondta, mintegy tucatnyi pályamunka érkezett be az elmúlt hetekben, profiktól és amatőröktől egyaránt, és az erre hivatott ad hoc bizottság várhatóan a jövő héten ül össze, hogy eldöntse, közülük melyiket javasolja (egyáltalán javasolja-e bármelyiket) a közgyűlési ülésre való előterjesztésre. Céges munkák Információink szerint a hivatásosok közül elsősorban miskolci grafikai cégek pályáztak, illetve ezek munkái tűnnek a legjobbnak. Náluk, de az amatőröknél - jószándékból, egyéni ambícióból tollat-ceruzát ragadó „egyszerű” városlakóknál - is ugyanazok a városlogó visszatérő alaptémák: a legtöbb lógó az avasi templom stilizált képével operálna, „játszik” még a kilátó és a vár (előbbit, úgymond, nem preferálná a helyhatóság), több tervezetben pedig háttérként a Bükk körvonalai is feltűnnek. A profiktól érkezett művek a komoly szakmai követelményeknek is eleget tesznek: hogy kis- és nagyméretben egyaránt használható legyen, illetve színes volta ellenére fekete-fehérben is jól mutasson. Szonda Szó volt róla, hogy a bizottsági,' majd közgyűlési megmérettetést megelőzően, vagy azzal párhuzamosan a közvélemény előtt is megszondáztatják a tizenkét pályamunkát (például úgy, hogy a városünnepi rendezvényeken a tizenkettekkel díszített lufikat osztogattak volna a nézelődők körében, figyelve az arcukat mérvadó reakciók reményében) - ám az ötletet azzal torpedózták meg a városházán belül: jogi aggályok adódhatnak, ha a végleges döntés előtt nyilvánosság elé tárják az alkotásokat, például azért, hiszen még egyiket sem vásárolta meg az önkormányzat, tehát egyelőre nem is használhatja. Más kérdés - tárta lapunk elé Nagy Endre -, hogy ha a ma rendelkezésre álló egytucatból kerülne ki a győztes, a Miskolc hivatalos lógója címet elnyerő embléma, annak alkotója sem számíthat semmiféle pénzbeli ellentételezésre. Ha „amatőr” volna az illető, legyen neki elég megtiszteltetés, hogy az ő rajza hirdeti majd a város dicsőségét mindörökké, amennyiben hivatásos grafikai cég pályázatát fogadják el, akkor sincs szükség adásvételi szerződésre: mindegyik vállalkozással előzetesen megegyeztek, hogy kreatív munkájukat ingyenesen, a város javára felajánlott adományként végezték. „Feltámadtak” a Sajó menti várurak Arnót, Felsőzsolca (ÉM - DK) - „A zsolcai ódon kastély körül kiirtották az erdőt a múlt télen. Megmaradt azért egy ős mocsári tölgy: nyolcszázéves lehet..." Ez a fa tudná igazolni Arnót úr mondájának valódiságát - már ha még megvan. Hiszen az a múlt tél 1932-ben volt... ... akkor mesélte el a bocsi Hideg Dániel a történetet, amely a Kis Újság Nagy Képes Naptára 1933- as számában látott napvilágot. A monda már nem él a köztudatban, talán azért, mert egyre kevesebb az „őslakos”: az elmúlt évtizedben nagyon sokan költöztek a Miskolc melletti településre. Most viszont újra megismerhetik a mondát az itt élők, hiszen a Weöres Sándor Általános Iskola színjátszói színdarabbá formálták a legendát. A monda abba az időbe vezet vissza, amikor még „rengeteg erdő” volt a Sajó partján, s az erdő két végén állt a félelmetes Arnót úr és a jóságos Zsolca úr vára. A történet szembenállásukról és összecsapásukról szól - valószínűleg a két település 1281-es illetve 1399-es földbérlet miatti pereskedésének elmosódott emlékét őrzi ez a motívum. A rege rossz színben tünteti fel Arnót urát - talán idegen, német származása miatt: a falu első urának neve német eredetű személynévből származik, valószínű, hogy az Árpád-korban Arnold nevű főúr volt a birtokosa. A monda színpadi feldolgozását nemrégiben készítette el az iskola egyik magyartanára, Mikita Gábor Aranymadár a Sajó mentén címmel. Az epikus művet a színpad dramaturgiájához igazítva új szereplőkkel kiegészítve, népdalokkal gazdagítva született meg a mesei elemeket is tartalmazó jelenet, amelyet április végén adtak elő diáktársaiknak a színjátszók. Azóta sikerrel mutatkoztak be a Weöres Sándor Gyermek Színjátszó Találkozó megyei döntőjén, készülnek a mezőkeresztesi színjátszó találkozóra, s tervezik, hogy minél több helyen bemutatják - többek közt Felső- zsolcán - a régi Sajó vidékét idéző történetet. Idővel szeretnék a mondát könyv alakban is megjelentetni, amelyhez az iskola diákjai készítenének illusztrációkat. S ha támogatókra találnak, a környékbeli iskolák minden tanulója megkaphatja ajándékként a kiadványt. Jelenet az előadásból Fotó: b. t. Zenés(z) segítség Tarpának Miskolc (ÉM - MAL) - Az árvízkárosult szabolcs-szatmár- beregi település, Tarpa Általános és Zeneiskolája javára rendezett komolyzenei koncertet Miskolcon a napokban a Borsodi Zenei Társaság. De nemcsak a koncert bevételét adták át az iskola igazgatójának, hanem a külön gyűjtésekből származó összeget is. A több mint 600 ezer forintot a tarpai iskola a gyerekekre, sporteszközökre és hangszerek vásárlására fordítja. Az adományozás szándéka a Borsodi Zenei Társaság elnökségi ülésén merült fel, és arról is döntöttek, hogy a felajánlást egy konkrét közösségnek szánják, majd pedig megszületett az elhatározás, hogy ez a közösség a Tarpai Zeneiskola lesz. A Tarpai Zeneiskolának miskolci kötődése is van, hiszen a Garabonciás művészeti iskola kihelyezett tagozata működik az intézményben, tudtuk meg Gonda Ferenctől, a társaság elnökétől. A bevétel egy része a jótékonysági koncert jegyárából és a támogató iskolák adományaiból tevődött össze, külön gyűjtést pedig a Miskolci Garabonciás Egyesület, a Fazekas Utcai Általános és Zeneiskola (Miskolc) és az Er kel Ferenc Zeneiskola (Sárospatak) szervezett. Az összegyűlt bevételt a jótékonysági koncert után vehette át a tarpai iskola igazgatója, Szűcs Miklós, aki minden résztvevőnek egy emléklappal mondott köszönetét az önzetlen segítségért.- Tarpán nagy a kár, ami sajnos a gyerekeket is érinti, ezért az adományt elsősorban a gyerekekre költjük. Finanszírozzuk a nyári kirándulásaik költségeit, sporteszközöket vásárolunk, mert a víz elöntötte a szertárat, illetve új hangszereket, hogy többféle zenei oktatás indulhasson be az iskolában - hangsúlyozta Szűcs Miklós, az iskola igazgatója.
