Észak-Magyarország, 2001. május (57. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-16 / 113. szám
2001. május 16., szerda É&W-MKnnt8S£á8 # Aktuális / Országban-világban 2 ÉZŐPONT Célok és eszközök PETNEHÁZI ATTILA A cél szentesíti az eszközt - szokták mondani. De mi van akkor, ha az egyébként nemes célt elhibázott eszközökkel akarják szolgálni? Vállalkozhatunk-e bármire előzetes hatásvizsgálatok, illetve a lehetséges következmények mérlegelése nélkül? Olyan kérdések ezek, amelyekre (rendhagyó módon) kérdésekkel válaszolhatunk. Feltehetjük például: a környezetvédelmi tárca miért akar környezetvédelmi adót (termékdíjat) kivetni immár a könyvekre, újságokra is, miközben a csomagolóanyagoknál öt éve működő termékdíjrendszert 2005-ig a magánszférára alapuló hulladékgyűjtési és -újrafelhasználási rendszer váltja fel? Vagy: miért kell adminisztratív intézkedésekkel a lapkiadásban dolgozó kisvállalkozások létét veszélybe sodorni, ha ugyanez a cél (mármint a környezetterhelés mérséklése, a körforgásos gazdaság megteremtése) piaci eszközökkel is elérhető lenne? Ezzel szemben ma az a helyzet, hogy a termékdíjat az állam csak részben használja arra, amire beszedi, ráadásul a visszaosztás pályázati rendszere lassú és bürokratikus. Napnál világosabb, hogy ez az állami szférához kötött működési mód nem hatékony. A jelenlegi termékdíjrendszer nem is EU- konform, ezért kizárt, hogy a csatlakozás után kiállja az összehasonlítást az uniós országok piaci mechanizmusra épített modelljeivel szemben. Még nem késő módosítani az elképzelésen, és változatlan célok mentén új eszközöket keresni a megvalósításhoz. Az érintettek bevonásával kimunkálhatnának például egy olyan, valóban hatékony rendszert, melyben az állam határozná meg a fő célokat, ellenőrizne, szükség esetén szankcionálna, a működés megszervezését azonban a gazdasági szereplőkre hagyná. Egyszóval olyat, amelyben végre mindenki tudná és tenné is a dolgát. Torgyán József új helye Budapest (MTI) - Pápai Mihály, a kisgazdafrakció volt tagja mellett ül majd a parlamentben a független képviselővé lett Torgyán József. Áder János, az Ország- gyűlés elnöke jelenleg tíznapos hivatalos látogatáson külföldön tartózkodik, ezért a döntésről csak hazaérkezését követően értesíti az FKGP képviselőcsoportjából kizárt Torgyán Józsefet. r -i Miskolc és Borsod-Abaúj-Zemplén megye független napilapja A kiadó vezetője: Szabó Miklós (szabo@inform.hu) Főszerkesztő: Kiss László (kiss.laszlo@inform.hu) Szerkesztők: aktuális: Bánhegyi Gábor (3240-es mellék, banhegyi@inform.hu) társadalom: Bujdos Attila (3230-as mellék, bujdos@inform.hu) gazdaság: Méhes László (3260-as mellék, mehes@inform.hu) kultúra: Csőmök Mariann (3290-es mellék, csornok@intorm.hu) térség: Buzafalvi Győző (3280-as mellék, buzalalvi@inlorm.hu). sport: Berecz Csaba (3250-es mellék, bereczcs@inform.hu) Szerkesztőség: 3526 Miskolc, Zsolcaí kapu 3. Postacím: 3501 Miskolc, PL: 351. Szerkesztőségi fax: 501-262 Telefon: 502-900 A központ jelentkezése után közvetlenül tárcsázhatók a rovatok mellékei, valamint a titkárság: 201, Hírügynökség: Magyar Távirati Iroda (MTI), European Press Agency (EPA). Kiadja az INFORM MÉDIA Kft. Ügyvezető igazgató: Jósét Kogler Felelős kiadó: Szabó Miklós Terjesztési vezető: Seszták Ottó (06/20-958-9923, sesztak@inform.hu) Marketingvezető: Szókéné Kórik Erika (06/20-977-5596, szokene@inform.hu) Hirdetési vezető (Miskolc): Farkasné Lovász Zita (06/20-9147-209, lovasz@inform.hu) Hirdetési vezető (térség): Maros Éva (06/20-9-589-908, maros@inform.hu) A kiadó címe: 3526 Miskolc, Zsolcai kapu 3. Postacím: 3501 Miskolc, PL: 178. Telefon: 502-900 Hirdetési fax: 501-260, marketing és terjesztési tax: 501-261 Az áruspéldányokat terjeszti az INFORM MÉDIA Kft. Gere Sándor (304-es mellék, gere@inform.hu) Lapunk eladott példányszámát rendszeresen vizsgálja és auditálja a Magyar Terjesztés-ellenőrzési Szövetség Az előfizetők részére terjeszti az INFORM MÉDIA Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. ' Kézbesítési problémáikat az alábbi ingyenesen hívható telefonszámon jelezhetik: (06-80) 305-305. Előfizethető az INFORM MÉDIA Kft. hírlapkézbesítőinél és a kiadóban, postautalványon vagy átutalással az INFORM MÉDIA Kft. Bank Austria Creditanstalt-nál vezetett 10911004-00000002-01580060 bankszámlaszámra, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetési díj egy hónapra 799 forint, negyedévre 2290, fél évre 4490, egy évre 8690 forint. A lap példányonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 42 íorint, a pénteki lapszám a TV Plusszal 49 forint. Az előfizetés lemondása 30 napos határidővel, írásban történhet. Index: 25 655. ISSN 0133-0357 Nyomás: INFORM MÉDIA Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 526-626. Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! Megállítják a gyógyszerkassza apadását További vizsgálatok várhatók a patikákban (illusztráció) Budapest (MTI) - Az egészségügyi tárca intézkedéscsomagot dolgozott ki a gyógyszerkassza apadásának lelassítására - közölte Borókai Gábor szóvivő, a kormány keddi ülése utáni sajtótájékoztatón. Borókai Gábor közlése szerint ezt az indokolja, hogy a tervezettnél gyorsabban apad a kassza: az első negyedévben 43 milliárd forintot használtak fel, így az év végéig 174 milliárd forintra lenne szükség a rendelkezésre álló 147 milliárddal szemben. Az intézkedési csomag előirányozza a kiugróan nagy forgalmú és magas árú, támogatott gyógyszerek körének felülvizsgálatát és kiváltását olcsóbb, generikus készítményekkel azokban az esetekben, amikor erre mód van. A csomag korlátozza a forgalmazók promóciós tevékenységét. Készül egy ren delet, amely megtiltaná például a gyógyszert felíró orvos, illetve a gyógyszert forgalmazó gyógyszerész rendeletben előírtnál nagyobb összegű ellenszolgáltatással történő honorálását. A szaktárca anyaga lehetővé kívánja tenni a gyógyszerkészítmények gyógyszertári megbontását, és előírja, hogy a 3501 forintnál magasabb nagykereskedelmi árú gyógyszerek esetében legfeljebb 630 forint lehet a kiskereskedelmi árrés. Borókai Gábor elmondta, hogy a tárca az intézkedési csomaggal összefüggésben hatékony ellenőrzést kíván, az ÁNTSZ-en és a társadalombiztosítás ellenőrző szervein keresztül. Kitért arra is: vizsgálat indul annak kiderítésére, hogy tavaly milyen okokból kifolyólag emelkedett 28 százalékkal a forgalma mintegy 20 gyógyszerkészítmények - inzulinoknak, daganat ellenes gyógyszereknek - az előző évi adatokhoz képest. A szóvivő beszámolója szerint a kabinet elfogadta az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális és a gyermekvédelmi ellátást érintő egyes törvények módosítását célzó tervezetet, amelynek értelmében - várhatóan az év második felétől - a fogmegtartó tevékenység beépül az egészségbiztosítási pénztár terhére igénybe vehető szolgáltatások közé. A családok hónapja, a család napja Budapest (MTI) - Széles társadalmi összefogásra van szükség ahhoz, hogy a család fontosságát megjelenítő értékrend tudatosodjon az emberekben - közölte a szociális és családügyi miniszter a család nemzetközi napja alkalmából adott nyilatkozatában. Az ENSZ 1994-ben nyilvánította május 15-ét a család világnapjává. A felhíváshoz Magyarország is csatlakozott. Harrach Péter kifejtette: a családi értékek erősítését célzó közgondolkodás kialakításában kiemelt szerepük van a civil és egyházi szervezeteknek, amelyek ilyen jellegű programjaik széles körű megvalósításához pályázat útján kaphatnak támogatást a minisztériumtól. A szociális tárca vezetője szerint fontos feladata a társadalmi és egyházi szervezeteknek, hogy a fiatalokat felkészítsék a tudatos családalapításra, gyermek- vállalásra. Jellemző javulás Harrach Péter szerint a magyar családok helyzetének javulását jellemzi, hogy különböző okok, köztük a családpolitikai intézkedések, együttes hatására az elmúlt évben emelkedett a születések és a házasságkötések száma, kevesebb volt az abortusz, a halálozás és a válás. A miniszter kiemelte, hogy a kedvező tendencia az idén is folytatódik. Harrach Péter arról is beszámolt, hogy a Szociális és Családügyi Minisztérium idén első alkalommal májust országosan is a családok hónapjává nyilvánította. Kampány Mint mondta, májusban ünnepeljük a családok, a gyermekek és az anyák napját, ezért a tárca egész hónapon át tartó rendezvényekkel, kampánnyal kívánja a társadalom figyelmét a családokra irányítani. ....................... A családi értékek erősítését célzó gondolkodás bán kiemelt szerepük van a civileknek. HArrach Péter 99 Alternatív médiatörvény Budapest (MTI) - A négy magyarországi újságíró-szervezet vezetői kedden Budapesten megállapodtak abban, hogy bizottságot hoznak létre az 1996-os média- törvény új változatának kidolgozására. Wisinger István, a Magyar Újságírók Szövetsége (MÚOSZ) elnöke elmondta: megvitatták a hazai időszerű médiakérdéseket. Jelezte: a médiatörvény új változatának kidolgozásában a négy újságíró-szervezet számít a Külügyminisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint Michael Laké, az Európai Unió budapesti nagykövetének támogatására. A termékdíjnak csak az alapelve jó A Magyar Lapkiadók Egyesülete ellenzi a termékdíjat az információhordozó papírokra Budapest (HBN) - A Környezetvédelmi Minisztérium termékdíjat kíván kivetni az információhordozó papírokra ( könyv, újság, magazin). A cél nemes: megoldani a használt papír újrahasznosítását; de nem így... A termékdíj rendszere 1995 óta működik. Alapelve jó: a hulladékgyűjtés ' és -hasznosítás beépítése az árakba és így forrásteremtés a környezetterhelés mérséklésére és a körforgásos gazdaság megteremtésére. Csakhogy a termékdíj rendszere az alapelvekkel szemben nem szolgálja jól a környezetvédelmi célt - állítja a Magyar Lapkiadók Egyesülete. Miért rossz? A csomagolóanyagok és az autógumik esetében az alábbi működési problémák jelentkeztek az elmúlt 5 évben: a termékdíját csak részben használja arra az állam, mint amire beszedi azt. A gumi esetében az eredeti célra történő felhasználás 1999-ben nem érte el a 10 százalékot, a csomagolóanyagoknál ez az arány 60 százalék A termékdíj felhasználásáról az állam dönt. Ez nem csak azt jelenti, hogy a beszedett díj egy jelentős részét a meghirdetett céloktól eltérő területekén használják fel, de az eredeti célok esetében is több hónapos késéssel, hatásvizsgálatok nélkül és monitoringrendszer hiányában döntenek. Mit eredményeznek ezek a jellemzők? A használt termékek összegyűjtésével és felhasználásával foglalkozó cégek teljes bizonytalanságban működnek, hiszen nem tudják, mikor jutnak hozzá a tevékenységüket részben finanszírozó termékdíjból származó támogatásokhoz. A KAC (Környezetvédelmi Alap célfeladat) pályázati rendszer bürokratikus, lassú és rugalmatlan. Ez az állami szférához kötött működési mód gazdaságilag nem hatékony. Megalapozatlanul A Magyar Lapkiadók Egyesülete szerint további probléma a hatásvizsgálatok hiánya: a döntések szakmailag nem megalapozottak, nem készülnek forrásfelhasználási mérlegelemzések, amelyekkel a célok realitását, illetve a költségeket és a várható eredményt vetnék össze. Hiányzik a monitoringrendszer: a termékdíjakat elosztó államnak ahhoz nincsenek elegendő adatai, hogy a fel- használás módját és hatékonyságát mérni tudná. Nem EU-konform A termékdíjrendszer nem EU- konform. Ez azért problematikus, mert a néhány éven belül várható uniós csatlakozásunk esetében ez a lassú, bürokratikus és alacsony hatékonyságú rendszer nem fogja megállni a helyét az uniós országok piaci mechanizmusra épített modelljeivel szemben. Ez a felismerés vezette a környezetvédelmi tárca vezetőit, amikor arról döntöttek, hogy a csomagolóanyagoknál már 5 éve működő termékdíjrendszert 2005. július 1-jéig felváltja a magánszférára alapuló hulladékösszegyűjtési és -újrafelhasználási rendszer. Ez is azt támasztja alá, hogy egy rossz hatékonyságú és lecserélendő rendszert nem szabad más termékekre is kiterjeszteni, hanem esetükben már az EU- konform, gazdaságilag hatékony és kedvező környezetvédelmi és egyéb járulékos hatásokat generáló szisztémát kell az érdekeltek bevonásával kidolgozni és megvalósítani. Kényszerű lapdrágulás, növekvő infláció A környezetvédelmi termékdíj kivetése az információhordozó papírokra súlyos következményekkel jár. Ilyen például a kényszerű lapáremelés és az infláció gerjesztése. A nyomdák és a papírszállítók a termékdíjat a lapkiadókra hárítják, azok pedig kénytelenek ezt a terhet részben vagy egészben a fogyasztóknak továbbadni. Ahhoz, hogy a kiadók a felmerült költségeket fedezni tudják, a költség kétszeresét kell az áfás árbevételükben realizálniuk, mert az áfás bevételt arányosan csökkenti a 10,71 százalékos áfa és az átlagban 39 százalékos terjesztési költség. Az infláció máris nagyobb a tervezettnél, így ez nemcsak a meghirdetett kormányzati lépésekkel ellentétes, de sújt minden fogyasztót is. Ráadásul csökkennek az állami bevételek. A költség fedezését szolgáló lapáremelés csökkenti az eladott példányszámokat, ami mérsékli a befizetendő áfa, kulturális járadék és a helyi adó mértékét. A többletterhek egy részét a lapkiadók nem lesznek képesek áthárítani a fogyasztókra. Ez a nyereségességi szint csökkenése miatt társasá- giadóbevétel-kiesést okoz az államháztartásnak. A termékdíj (ami egyben az olvasásra és az információhasználatra is kivetett adó) veszélybe sodorhatja a lapkiadásban dolgozó kisvállalkozásokat. Mit javasol a termékdíj helyett a Magyar Lapkiadók Egyesülete? Az érdekeltek részvételével jöjjön létre egy szakértői munkacsoport, amely egy hatékony, a környezetvédelmi célt jól szolgáló, EU-konform rendszer kialakítását végzi el. Az új rendszerben az állam a fő célokat határozza meg, ellenőrzi a megvalósulást és szükség esetén szankcionál. A működés megszervezését a gazdaság szereplőire kell bízni, hogy a hulladékok összegyűjtése és újrafelhasználása során is érvényesülhessen a piac gazdasági hatékonyságra szorító feltételrendszere.
