Észak-Magyarország, 2001. május (57. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-14 / 111. szám

Fotó: Ádám János 2001. május 14., hétfő ÉSZAX-MAGYARORSZAG ÉM-ixtra: Egészség 14 Nagy szívás A dohányzó egyének, elsősorban a férfiak gyakrabban terméktelenek, mint a nem dohányosok. A dohányzó terheseknél gya­koribbak a spontán vetélések, amelyek kb. 11 százaléka tulajdonítható a cigaret- tázásnak. A dohányzó anyák magzatai kö­rében gyakoribb a szülés körüli halálozás (például a bölcsőhalál, azaz a hirtelen cse­csemőhalál), valamint az élő csecsemők testsúlybeli elmaradása az átlagtól. A so­ha nem dohányzó, dohányzást abbahagyó, a napi 20 cigaretta alatti szívó és az ennél többet szívó anyák újszülöttjeinek átlagos testsúlyát összevetve, jelentős és folyama­tos csökkenés látható az utolsó kategória felé. Újabb kutatások és elméletek szerint az alacsony születési testsúlyhoz kisebb tartalékkapacitás társul számos szervben, így az alacsony születési testsúlynak sze­repe lehet a hasonló fokú károsító ténye­zők hatására kialakuló veseelégtelenség vagy cukorbetegség kialakulásában. Atyai örökség A dohányzó férfiak spermája átörökítheti a rákos megbetegedésre való hajlamot az utódokba - állapították meg brit kutatók. A birminghami egyetem kutatói szerint a gyermekkori rákos megbetegedések 15 százaléka az apa dohányzására vezethető vissza. Azok az apák, akik 20 szál cigaret­tánál többet szívnak naponta, nem do­hányzó társaikhoz képest 42 százalékkal nagyobb kockázatnak teszik ki gyermekü­ket a rák szempontjából. A napi 10-20 szál között szívóknál ez az esély 31, míg a ke­vesebb mint 10 szálat elfüstölőknél mindössze 3 százalékkal nő. A vizsgálatba 1500 olyan szülőt vontak be, akinek gyer­mekei rákban hunytak el, s adataikat olyan szülőkével hasonlították össze, akiknek gyermekei nem haltak meg. A kutatás során minden jelentősebb hajla­mosító tényezőt figyelembe vettek, így például az anya dohányzását, a szülő ko­rát, illetve azt is, hogy az anyát érte-e ra­dioaktív sugárzás a terhessége alatt. Az eredmények alapján az apa dohányzása jelenti a legnagyobb kockázati tényezőt: ez a dohányzás hatására bekövetkező gén­hibák átörökítésére utal. Együtt jóban-rosszban A passzív dohányzás káros volta sokáig kényes és eldöntetlen kérdés volt. az el­múlt évek 42 tanulmánya közül 35-ben azt találták, hogy a dohányosok nem dohány­zó társaiknál magasabb a tüdőrákok és szívbetegségek száma, mint a nem do­hányzók nem dohányzó házasfeleinél. Bomlasztó A fokhagymaevés után órákig vagy akár egy napig is érezhető kellemetlen szag nem feltétlenül a fokhagymától szárma­zik, sokkal inkább azoktól a - jórészt zsírszerű - anyagoktól (köztük például a koleszterintől), amelyeket a fokhagyma a szervezetben lebont. Az innsbrucki egyetem kutatói a kísérleti alanyaik ál­tal kilélegzett fokhagymaszag összetevőit vizsgálták a gerezdek elfogyasztásától számított 30 órán át. Legnagyobb megle­petésükre kiderült, hogy az eredeti fok­hagyma-hatóanyagok nagy része már 5 órával az étkezést követően eltűnt a le­heletből. Ezzel szemben nagy koncentrá­cióban találtak olyan anyagokat, ame­lyek a vérben tipikusan a zsír-, köztük a koleszterinlebontási folyamatok során képződnek. A kutya ­Miskolc (ÉM - PTA) - Az állat­orvos pártolja, hogy a kis­gyermek mellé kutyát is vá­sároljon a szülő. Hiszen an­nak nevelő hatását és a ku­tya-gyerek közötti barátság­ból eredő tanulási folyama­tot nem pótolhatja más. Mindemellett azonban óva­tosságra és a higiénia betar­tására int. Akármilyen házikedvenc tartá­sáról is legyen szó, alapvető fontosságú a higiénia. Különö­sen a kutyák, macskák eseté­ben. Bármennyire is kedves és szép az állat, az igényességről nem szabad elfelejtkezni. Ebben az összefüggésben érvényes: a kutya van a gazdájáért és nem fordítva. Élősködők A kutyáról emberre terjedő be­tegségek közül különösen az élősködők jelentenek veszélyt a gyermekekre. A kutya vagy a macska szőrében meglapuló pa­raziták, mint például a bolha, az emberre is fogékonyak. Csak­úgy, mint a bélben élősködő fér­gek nagy része. Roppant ritkán, de előfordul­ja A gyermeket és az állatot rá kell nevelni: az arcot nem nyalogat­hatja meg a kutya. ................................................................................................ ..... szemben a díszhallal - harap! engedjünk - főképpen felügyelet nélkül - kutyát. A szakember szerint nem le­het csupán arra az ismeretre tá­maszkodni, hogy az adott kutya fajtája milyen tulajdonságokat hordoz, hogy falkaállat vagy sem, hogy támadókutya vagy jámborlelkű.- A kutyaharapások mintegy 95 százalékát keverék ebek okozzák. Kizárólag a fajtabeli- séghez tehát aligha köthető a hamisság. Alapvetés, amely minden gazdinak eszébe kell, hogy jusson: a kutya az harap! Aki semmiképpen sem szeretne ezzel szembesülni, az tartson például díszhalakat. hat, hogy a magzat is károso­dást szenved, ha a terhes anyá­nak a szervezetébe jut a - ki­mondottan macskáknál előfor­duló - véglény petéje. A gyerme­ket és az állatot rá kell nevelni: az arcot nem nyalogathatja meg a kutya. Legfeljebb a kezét, de ebben az esetben is mielőbbi kézmosás - fertőtlenítő hatású szappan használata - ajánlott. Ahol szoros a testi kontaktus a kedvenc és a gazdi között, ott az átlagosnál sűrűbben, legalább negyedévente van szükség féreg- telenítésre. A bolha- és rühatka- irtás pedig folyamatos legyen - tanácsolta Puskás Gábor. Ösztönlény marad- Bár a nevelésen sok minden múlik, az állat mindig ösztön­lény marad. Ha valami miatt fe­lülkerekedik például a táma­dóösztön, ott már nincs emberi befolyás. Kicsi baba mellé ne A mi cicánk és én Fotó: Bujdos Tibor Kendőt rá! Az állat tisztán tartását könnyítendő a Miskolci Ál­latkórház kifejlesztett egy újdonságot.- Különösen a bérházi la­kásokban élőknél jellemző, hogy sétáltatás után a fürdő­kádba állítva tisztítják meg a kutyát az utcán felszedett piszoktól - mondta Puskás Gábor, a Miskolci Állatkór­ház vezetője. - Ezt helytele­nítem. Egyéves kutatómun­kával kifejlesztettünk egy törlőkendőtípust kimondot­tan kutyák és macskák szá­mára. Áz erős anyag alkal­mas a körmök környékének tisztítására, a fül és a szőr­zete ápolására. Az anyaggal átitatott oldat nem csak fer­tőtlenítő, de bolhairtó és al­lergiaellenes hatású is. Mi fáj, gyere mesélj, Miskolc (ÉM - SZK) - Mintha jégkockákat ráznának ben­ne... Mintha a hajam vége is égne... Nem ritkán elhangzó hasonlatai ezek ugyanannak a panasznak: a fejfájásnak. Hogy mégis ennyire eltérnek egymástól a meghatározá­sok, azt sejteti: fejfájás és fejfájás között nagy különb­ségek lehetnek. Szakmailag alapvetően kétféle csoportba sorolhatók a fejfájá­sok. Elsődleges fejfájásbetegsé­geknek nevezik azokat, ame­lyeknek úgymond nincsen szer­vi oka. Másodlagosnak pedig azokat, amelyek hátterében egyéb betegség áll, mint agyda­ganat, agyvelőgyulladás, alkoho­lizmus, gyomorrontás. A fejfá­Előjegyzés A nagy forgalom miatt a Diós­győri Kórház fejfájás-ambulan­ciájára telefonon fogadnak be­jelentkezést (a kórház közpon­ti számán kérhetők), hétfőn, jás-ambulanciák, melyekből ha­zánkban összesen 28, megyénk­ben 2 működik, az első csoport­ba tartozó fejfájás kezelésével foglalkoznak. A Diósgyőri Kór­házban működő egység meglehe­tősen nagy forgalmúnak számít mind között: évente 3 ezren je­lennek meg rendelésükön, közü­lük mintegy 500 az új beteg. A fejfájásbetegségről az osztályve­zető főorvost, dr. Kovács Gab­riellát kérdeztük.- Elképesztő, milyen leromlott állapotban jelentkezik nálunk egy-egy beteg. Testileg, lelkileg megkínozva a fájdalomtól, néme­lyek már olyan mennyiségű csil­lapítóval élnek, hogy valósággal le kell őket szokatnunk róla - ecseteli a főorvos, aki máig ne­hezen tudja felfogni, miért csak szerdán és pénteken. Időpon­tot csak kb. egy hónappal ké­sőbbre tudnak megadni. (A megyei kórházban szerda dél­előttönként fogadják a fejfájás­sal küszködő betegeket. Beje­lentkezés nincs.) mondj el végszükség esetén fordulnak or­voshoz a szenvedők. Az elsődleges fejfájásoknak ugyan nincsen köznapi értelem­ben vett szervi oka, de ma már kimutatható, sőt kutatási szin­ten mérhető, hogy aki fejfájós, annak az agyában az ingerület­átvivő anyagok biokémiailag más összetételűek. Akinek nem ilyen az agya, annak soha nem lesz például migrénje. S akinek ilyen, annak legalábbis hajlama van rá, hogy migrénes legyen. (A migrént a hormonális válto­zások - például a terhesség, kli­max, menzesz - provokálhatja.) Klinikai szinten jelenleg a bio­kémiai eltérés mérésére nincs mód, a fejfájás-ambulancián in­kább a kizárás módszerével él­nek, azaz a CT, az MR és a labo­ratóriumi vizsgálatok alapján azt nézik meg, nincs-e szervi ok a háttérben. (Jó tudni: az agyda­ganat miatti fejfájás csupán ez­relékben mérhető, de az agyda­ganatnál a fejfájás nem tartozik a vezető tünetek közé, nem erre szoktak először felfigyelni.) Emellett legalább olyan fontos a beteg kikérdezése. mindent!- Sok mindenre tudunk kö­vetkeztetni a beteg elmondásá­ból: milyen időközönként jelent­kezik a fejfájás, meddig tart, hol érezhető, milyen jellegű, mit tesz a beteg, vagy mire képtelen ilyenkor? Négy fajtája van az elsődleges fejfájásnak: a migrén, a tenziós fejfájás, a cluster (ejtsd: klasz- ter), és az egyéb „csemegék”, rit­kaságok. Azonban léteznek az egyes fejfájásfajták keverékében szenvedők is (mintegy 30 száza­lék), ők a legbonyolultabb esetek. Dr. Kovács Gabriella Túl drága volna a megváltás? A migrénre, melyben a lakos­ság 10 százaléka szenved, jel­lemző, hogy rohamokban je­lentkezik, havonta 1-2 (ritkán 4-6) alkalommal. A súlyosabb migrénesek a roham alatt semmire semmilyen hasznos tevékenységre nem képesek. Lefekszenek, hacsak nem kell percenként a vécére szaladgál­niuk, hasmenéstől, hányástól hajtva. A migrénes roham kö­zeledtét sokaknál látászavar jelzi: a tárgyak körül színes burkot észlelnek, az alakok el­torzulnak. Hat éve már, hogy van gyógyszer a migrén ellen, ami - elvileg - megváltást je­lent a migrénes betegek 80 százaléka számára. A baj csak az, hogy a gyógyszer drága, s a biztosító nem hajlandó tá­mogatni, pedig a munkakiesés többe kerül, mint amennyibe a támogatás kerülne. Azonban minthogy fél-két óra alatt tel-^ jesen megszűnteti a fájdalmat, így aki teheti, áldoz rá (egy szem 900 forintba kerül). A tenziós fejfájás a migré­nesnél valamivel gyengébb. A lakosság 40 százalékát gyötri. Mint neve is mutatja - a lelki feszültség a jellemző, mely testiekben is megnyilvánul, leginkább a nyaki izmok fe­szességében. (A vérnyomás­hoz, mint sokan hiszik, sem­mi köze sincs.) Az ilyen bete­gek gyakrabban kerülnek stresszhelyzetbe, amit nehe­zen kezelnek. Nem a nyilván­való idegesség jellemző rájuk, inkább a rohanó életmód, a pihenés hiánya. A tenziós fejfájás van aki­nél igen ritka, de van akinek 15-nél is többször jelentkezik egy hónapban. Nem minden esetben elegendő a gyógysze­res kezelés, s nem is minden esetben kívánatos. A pszicho­terápiás kezelés szóba jöhet­ne, de a fejfájás-ambulanciá­nak nincs rá kapacitása (s mint tudott, megyénkben álta­lános a pszichiátriai szakem­berhiány, arról nem beszélve, hogy sokba is kerül). Akiben megvan az elhatározás, hogy változtasson, kísérletezhet diétával, természetgyógyászat­tal, relaxációval. S ami min­denkinek csak jót tehet, az a sok mozgás, a fizikai akti­vitás. A cluster igen-igen erős, pe­riodikusan, többnyire évente 1-2 alkalommal vagy ritkáb­ban jelentkező fejfájás, de ak­kor 6 héten - 2 hónapon át na­ponta gyötri a beteget. Egy- egy „roham” fél-kettő órán át tart. Jellemzően féloldali fá­jás, gyakoribb a férfiaknál. Előfordulása 1 százalék. A betegek nagy része arról számol be, hogy kínjában a falba veri a fejét, szaladgál, nem tud nyugton maradni, so­kan gondolnak ilyenkor ön- gyilkosságra. Gyakori kísérője a szem bevörösödése, könnye- zés, orrfolyás, vagy éppen az orr eldugulása. A clusterben szenvedőket is ugyanazon gyógyszerrel lehet(ne) kezelni, mint a migréneseket.

Next

/
Thumbnails
Contents