Észak-Magyarország, 2001. május (57. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-14 / 111. szám

2001. május 14., hétfő ÍSUK-HUUmUtORSláG# Kultúra 8 • Közös tárlat. Birgányné Bállá Angéla, Bállá Aranka, Bállá Renáta és Balláné Ve­res Aranka unkáiból rendez kiállítást Mo­zaik Földünkért címmel a miskolci Teleki Tehetséggondozó Kollégium. A tárlat megnyitóját május 14-én, hétfőn délután 4 órakor tartják. • Selyemképek. Macskássy Izolda selyem­festményeiből nyílik kiállítás május 15-én, kedden délután 5 órakor Mezőkövesden a Városi Galériában. A tárlatot Szántó Jó­zsef kanonok, a mezőkövesdi Jézus Szíve plébánia plébánosa nyitja meg. • Ezredéves kiállítás. Szerencsi képző-, ipar-, és népművészeti alkotók műveiből rendeznek Ezredéves kiállítást a szerencsi Rákóczi-vár árkádos termeiben. A tárlat május 18-án, pénteken délután 4 órakor nyílik meg, és július 1-jéig látható. • Sajtófotó 2000. A megyei sajtó képvise­lőinek meghirdetett Sajtófotó 2000 pá­lyázat anyagából mától látható kiállítás a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház Fotó­galériájában. / Énekelve versenyeznek Miskolc (ÉM) - Döntőjéhez érkezett a IV. Regionális Énekverseny. A miskolci Ady Endre Művelődési Ház színpadán május 19-én, szombaton délelőtt 11 órától mutat­koznak be a szereplők. A négy megyéből - Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, He­ves és Szabolcs-Szatmár-Bereg - érkező 20 fiatal népdal, operett-musical és opera-mű- dal kategóriában mutatja be produkcióit. A háromtagú zsűri ebben az évben is az intonációt, a zeneiséget, a választott mű és az előadó személyiség harmóniáját tekinti a mérlegelés alapjának. A legtehetsége­sebbnek ítélt versenyzőre a hagyományok­hoz híven, a közönség is leadhatja voksát. Miskolc (ÉM - MAL) - A Farkasok szö­vetsége 1776-ba kalauzolja a nézőket, be­mutatva a kor mindennapjait, az arisz­tokrácia intrikáit és egy titkos társasá­got. A francia produkcióban visszatér egy ismerős, Vincent Cassal, akinek ez­zel párhuzamosan fut a hazai mozikban egy másik lebilincselően izgalmas filmje, a Bíbor folyók. A történet az Álmosvölgy legendája és a Mátrix turmixolt változata, túlzott misz­tikummal, rengeteg brutális akcióelem­mel, kungfuzó parasztokkal és némi sze­relemmel megfűszerezve. Egy olyan titkos szövetségről szól, kiknek célja a király hatalmának megdöntése, és a szent cél ér­dekében egy a népet tizedelő fenevadat használnak a „farkasok” eszközként. De a szörnyű Bestia megjelenítésére valószínű­leg kevés pénz maradt a költségvetésből, mert megjelenése után pár perccel a néző rájön, hogy egy oroszlán, aminek testét valamiféle azonosítatlan fémtárgy takarja el a külvilágtól és ettől úgy néz ki, mint egy elfuserált tarajos vadkan, 30 centis fémfogakkal. Mindezek ellenére biztosan lesznek majd, akik elégedetten távoznak a moziból, hiszen a Christophe Gans által rendezett film kép és hanghatásaival igencsak borzolja az idegeket, mely a ki­tűnő operatőri munkának, a vágásoknak és a jó zenének egyaránt köszönhető. Farkasok szövetsége Kevesebből is lehet több a Bartókban Mozgásművészeti központ szerepét szeretné betölteni az intézmény Miskolc (ÉM - PB) - A miskol­ci Bartók Béla Művelődési Ház számos kulturális és hob­bi csoportnak ad otthont an­nak ellenére, hogy az elmúlt években a fenntartása is csak nehézségek árán sikerült. A tulajdonos és a működtető közös célja elérni, hogy az in­tézmény újra kulturális, főleg mozgásművészeti központ szerepét töltse be. A Bartók Béla Művelődési Ház életében sok változás következett be az elmúlt egy évben. Tulajdo­nos- és vezetőváltás történt, most pedig szó van arról is, hogy a Vasas Szakszervezet visszavásá­rolja az épületet, amelyet a DAM Rt. felszámolása során tavaly márciusban értékesítettek. A je­lenlegi tulajdonos a budapesti Parkforg Ingatlanforgalmi, Ke­reskedelmi és Szolgáltató Kft. - a működtető továbbra is a Bartók Béla Művelődési Ház Egyesület. Jobban kihasználni- A Bartók korábbi igazgatója, Kovács Lajos, idén februárban a közgyűlésen bejelentette, hogy nyugdíjba kíván vonulni, ezért kértek fel engem a vezetésre - kezdte Ágotái József, az egyesület társadalmi elnöke. - Most foly­nak a tárgyalások a Parkforggal a hosszú távú bérleti szerződés­ről, mivel az előző megállapodás májusban lejár. A tulajdonos ru­galmasan áll a szerződéshez, hi­A nagyobb kihasználtságra érett táncterem - és a nem igazán jövőbe mutató bejárat Fotó: Ádám János szén mindkét fél közös érdeke, hogy a Bartók újra kulturális, el­sősorban mozgásművészeti köz­pont lehessen úgy, mint a rend­szerváltás előtt. Ez azonban ter­mészetesen nem jelenti azt, hogy a többi csoportunk rovására vál­na a mozgásművészet támogatá­sa, csak szeretnénk jobban ki­használni a tánc- és balett-ter­münkben rejlő lehetőségeket. Ki mennyit fizet? A ház csoportjai három kategó­riába sorolhatók, vannak úgyne­vezett saját csoportok, a könyv­tár, a képzősök, fotósok, a kü­lönböző klubok - nekik nem kell fizetniük bérleti díjat. Csak re­zsi hozzájárulással tartoznak a táncosok, a mozgásművészeti csoportok. A harmadik kategó­riába tartoznak az emelt díja­sok: egyedi rendezvények szer­vezői, a hangszerbolt, a fénymá­soló. A termek eseti bérbeadásá­ból befolyó pénz a ház saját be­vételének számít, ami segítséget jelent a működtetéshez. Ez a helyzet továbbra sem változik, a megemelkedett bérleti díjat, amelyet a Bartók a tulajdonos felé fizet, nem a csoportokon ke­resztül akarja kompenzálni.- Azt mondja, nem terhelik át az emelkedő bérleti dijat a cso­portokra. Akkor viszont honnan teremti elő a művelődési ház a működéséhez szükséges anyagi hátteret?- A Területi Művelődési In­tézmények Egyesületéhez kell beadnunk a költségvetést, majd elbírálás után kapunk egy össze­get, amelynek felhasználásáról be kell számolni. A Vasas Szak- szervezet is segít a finanszíro­zásban, ezen kívül pályázatok útján szerzünk pénzt - elsősor­ban céltámogatást a könyvtár­nak, csoportoknak. Ezeket az anyagi forrásokat egészíti ki a ház saját bevétele. Tárlatok tükrében Bár a Bartóknak vannak anyagi nehézségei, ez nem lesz negatív hatással a ház kulturális tevé­kenységére. Kiállításokon szeret­nék bemutatni a különböző kö­rök - fotósok, képzősök, rádiósok - tevékenységét és megpróbálják visszaállítani a nyári szabadidős foglalkozásokat, hogy a gyerekek hasznosan tölthessék a nyarat. Terveznek rádióamatőr-tanfolya- mot, és kéthetes alkotótábort a képzőművészeti kör tagjainak. A művelődési ház állandó hét végi nyitva tartása is szerepel a ter­vek között, de ez idén még nem valósítható meg. ....................................................... A tulajdonos rugalmasan áll a szerződéshez, hiszen mindkét fél közös érde­ke, hogy a Bar­tók újra kultu­rális központ lehessen. A Bartók csoportjai A képzőművészeti és a fotókör több elismerő díjat mondhat magáénak: a fotósok 1997-ben elnyerték a Vasas Művészeti Nívódíjat, 1999-ben Vasas Fesz­tivál díjat kaptak, a képzősök pedig 2000-ben Vasas Fesztivál díjat. A vegyes kar vezetője, Pogonyi Lászlóné, április 28-án vehette át a kórus minősítő dí­ját, a Vasas Művészeti Nívódí­jat. Helyet kapnak klubok: a rá­dióamatőr-, reiki-, a miskolci rendőr, a nyugdíjas- és a ze­nészklub. Számos mozgásművé­szeti csoport is otthonra talált: a Lazúr formációs táncegyüttes több csoportja, a Reál Action, de aerobik, illetve karateokta­tás is folyik. Emellett működik modellező kör, hobbikártyások csoportja és könyvtár. Hatodik tanítványa jutott a döntőbe Nagy Ottóné díjazott tanítványaival Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - KHE) - Har­minchatodik alkalommal rendezte meg a győri Kazin­czy Ferenc Gimnázium a Ka- zinczyról elnevezett Szép Magyar Beszéd verseny or­szágos döntőjét április vé­gén. Miskolcot négy tanuló képviselte. Nagy Ottónét, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola magyarta­nárát a Z. Szabó László-em- lékéremmel tüntették ki. Ma már a Kazinczyról elnevezett Szép Magyar Beszéd verseny or­szágos, sőt nemzeti versenymoz­galommá nőtt. A döntőben 62 gimnáziumi, 60 szakközép- és sza­kiskolai, valamint 22 határon túli középiskolás diák versengett. Az anyanyelvi mozgalomban becslé­sek szerint évente 14-15 ezer diák vesz részt, az országos döntőt ugyanis megelőzik az iskolai, vá­rosi és megyei versenyek. A ver­seny célja a tanulók anyanyelvi kultúrájának gazdagítása. Miskolcot négy tanuló képvi­selte a győri döntőben: Hafner Éva az Avasi Gimnáziumból, Pál Mónika a Gábor Áron Szak- középiskolából, Virosztkó Jó­zsef, a Fráter György Katolikus Gimnázium tanulója Kazinczy- érmet és oklevelet kapott (felké­szítő tanára: Deres László), vala­mint Németh János, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközép- iskola növendéke, aki szintén Kazinczy-emlékérmet és okleve­let, illetve a szabadon választott és kötelező szöveg legszebb, legértőbb tolmácsolásáért külön- díjat kapott (felkészítő tanára: Nagy Ottóné). Nagy Ottóné immár hatodik alkalommal jutott el tanítványai­val az országos döntőbe. Ez év­ben harmadik növendéke nyert Kazinczy-érmet. Az anyanyelv ápolásáért és eredményes felké­szítő munkájáért Z. Szabó Lász- ló-emlékéremmel tüntették ki. Nagy Ottóné az anyanyelvi mozgalom jelentőségét egyrészt abban látja, hogy a gyerekeket az érthető, világos, kifejező beszédre tanítja, másrészt fontosnak tartja a verseny személyiségformáló szerepét. A kissé visszahúzódó ta­nítványok is már a felkészülés alatt „kivirulnak”, lelkesednek, ragyog a szemük, a siker pedig önbizalmat ad nekik. És persze nem felejthető Győr hangulata sem, ahol a döntő idején még a fodrász is a versenyről beszél Művészeti napközi a Csodamalomban Miskolc (ÉM) - A miskolci Csodamalom Bábszínház az idén is megszervezi művé­szeti napközijét. A július 2-27-ig tartó egyhetes tur­nusok foglalkozásainak te­matikája egymásra épül, de a hetek szétválaszthatok. A közel egy hónap alatt a gyer­mekek lépésről lépésre nyomon- követhetik, hogyan készül egy bábszínházi előadás egészen a kezdetektől, a meseválasztástól, a dramatizáláson és szerepjátéko­kon át a pantomimig. Sőt, nem­csak látják mindezt, hanem ők A tavalyi táborban Fotó: Dobos K. maguk is résztvesznek egy saját kis bábszínház megalkotásában. Minden héten a felsorolt négy nagyobb terület egyike kerül a középpontba, e köré csoportosul a heti elfoglaltság. A gyermekek számos, kézügyességet fejlesztő, érdekes tevékenységet próbálnak ki a foglalkozások alatt. Az első héten a mesét választják ki, ezt követően elkészítik a meséhez il­lő bábokat, maszkokat és díszlete­ket. A második héten már illuszt­rációkkal, játékok, faképek és építhető mobilok készítésével te­szik még életszerűbbé a kiválasz­tott történetet. A harmadik héten már szerepjátékokkal, szituációs játékokkal, olvasási gyakorlatok­kal készülnek az előadásra. Ek­kor osztják ki a szerepeket és ké­szítik el a jelmezeket. Az utolsó héten a színészmesterségbe pil­lantanak be a gyermekek, vala­mint ez a hét a próbák és a főpró­bák ideje. A szülők nemcsak az utolsó héten, hanem minden hét­végén megnézhetik a gyermekeik munkáiból rendezett kiállítást. A foglalkozások reggel 8 órától délután fél 5-ig tartanak. A nap­közibe június 22-ig lehet jelent­kezni a miskolci Csodamalom Bábszínházban.

Next

/
Thumbnails
Contents