Észak-Magyarország, 2001. április (57. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-04 / 79. szám
ÍSIftK-MAGYARORSZÍG I 2001. április 4., szerda JKiL mm M álfl A kegyes halálról 11 Mit választana? Szörnyű, hogy az emberek zöme (tisztelet a kivételnek) mái' csak jogszabályban képes gondolkodni, józan ésszel, józan ítélőképességgel gondolkodva - ha még szoktak az emberek -, egyszerű a megoldás. Az ember nemcsak test, lélek is, s így együtt ember. Életünket Istentől kaptuk, csak Ő dönthet arról, meddig tart. A lélek szenvedései fájóbbak tudnak lenni a test szenvedéseinél, de mert az nem látható, nem vitatéma. Gondolkozzunk már!!! Anonymous JÓB Magyarországon a törvény tiltja az eutanáziát, nincs életképes donortörvényünk sem. Az egészségügy helyzete katasztrofális, minimális állami támogatás, alulfizetett dolgozók! Új miniszterünknek jól jött a botrány, mivel így ellenőrizhette, nem pazarolják-e a kórházak a meglévő kevés gyógyszert! El lehetett terelni a figyelmet a fizetésemelés helyett adott alamizsnáról! A hozzáértő szakemberek alkossanak értelmes törvényeket a még problémás egészségügyi kérdések megoldására! Mi csak véleményt mondhatunk, de az egészségügy átalakítása nem a mi feladatunk! Jól jött a túllihegett eset a kórházi dolgozók további lejáratásához is, megmaradt kevés becsületüket is megnyirbálják! Éljenek a sarlatánok és a táltosok! New York Az eutanázia alapvetően azt a problémát jelöli, hogy terminális állapotú, de heroikus orvosi beavatkozásokkal még napokig- hetekig életben tartható betegek esetén ki döntsön bizonyos életfenntartó, illetve életmeghosszabbító kezelések megszüntetéséről. A gyakorlatban erről Magyarországon általában az orvos dönt, a beteg bevonása nélkül, orvosi indokokra hivatkozva. Nem is tehet másképp, hiszen a mai hatályos jog akut életveszély esetén nem teszi a beteg számára lehetővé az orvosi beavatkozás visszautasítását, s az orvosi kezelést kötelezővé teszi, akár a beteg akarata ellenére is. Ugyanakkor - már csak az erőforrások korlátozottsága miatt is - ritkán fordul elő, hogy terminális állapotú, sokszor haldokló betegek életének (illetve haldoklásának) a meghosszabbításáért minden létező heroikus orvosi beavatkozást igénybe vegyenek. Ezt az orvosok (és a közvélemény is) kegyetlenségnek, a beteg szenvedései és haldoklása felesleges meghosszabbításának tekintené. A gyakorlatban ezért - orvosi indokokra hivatkozva - ilyenkor beszüntetik az orvosi kezelést, s csak palliatív, komfort terápiát biztosítanak. A probléma ezzel az, hogy ebbe a döntésbe nem vonják bele a beteget, az akarata itt nem érvényesülhet. Ezt a mai jogszabályok szerint az orvos nem is tehetné meg, hiszen a beteg életmentő kezeléséről Magyarországon nem mondhat le, illetve az orvos ilyen kérést nem vehet figyelembe. A magyar törvények szerint az orvos maga sem hozhatna ilyen döntést, hiszen még gyógyíthatatlan beteget is a legnagyobb gondossággal kellene kezeljen, minden lehetségest megtéve élete (haldoklása) meghosszabbításáért. A gyakorlat tehát a jog által részben szabályozatlan, részben jogellenes, s nincs megnyugtatóan megoldva sem a beteg önrendelkezési joga, sem az ilyen döntéseket hozó orvos jogi védelme. Medical Az agykárosodást szenvedett ember nincs tudatánál, nem is lesz soha. A szíve ver, lélegzik, de köhögni, nyelni, táplálkozni nem tud, gyomrába vezetett csövön és vénájába kötött tápinfúziókat kap. A légútjaiban lévő váladékot a gégéjén ejtett metszésbe vezetett kanülön át szívják le. Vizelete katéteren át ürül, széklete beöntésekkel. Ha szükséges, lélegeztetik is. Elektromos agytevékenysége sincs! Csak azért él, mert kötelességből életben tartják! A tüdőgyulladás néhány hét alatt végez vele, nincs olyan gyógyszer, ami az elveszett agytevékenységet pótolni tudná, de él, hiszen van szívverése. Kérni, választani nem fog! Mit tennétek!?? Frage Félix Az az ember, aki határozottan minden esetben elutasítja az eutanáziát, képzelje magát a következő szélsőséges helyzetbe. Egy baleset után mind a négy végtagját amputálva, és megvakulva fekszik egy kórházi ágyon. Egy ilyen helyzetben (ha lehetne) te mit választanál? Feca Eutanázia - ahogy az olvasók látják Miskolc (ÉM - SzK) - Időről időre felmerül a kérdés, mi az eutanázia: kegyes halál, vagy öngyilkosság? Az Inform Média internetes portáljának, a Borsod Online-nak a látogatóit arra bíztattuk, nyilvánítsanak véleményt e kérdésben. A Nyíró Gyula Kórházban történt eset kapcsán Magyarországon ismét fokozottan kezdte foglalkoztatni a közvéleményt az eutanázia - még akkor is, ha a konkrét bűncselekmény csak igen erőszakoltan hozható összefüggésbe e fogalommal. A Borsod Online három kérdést megfogalmazva szavazásra bocsátotta a témát. 1. Ha ön halálos beteg lenne, kérné-e az orvost, vessen véget szenvedéseinek? A lehetséges válaszok közül a legtöbben azt választották (176): „ha kibírhatatlan a fájdalom, akkor igen.” Jóval kevesebben ítélték úgy (68): „az élet minden perce ajándék, még ha fájdalommal teli is.” Jóval kevesebben (31) voltak, aki teljesen elutasították - „semmi esetre sem, előfordult már téves diagnózis”. 2. Ha egy rokona felhatalmazná, Ön döntsön, ha ne adj’ isten kómába kerülne, vállalná-e a felkérést? A szavazók java (145) azt reméli, hogy ilyenre nem kerül sor. Csaknem fél- annyian (69) válaszolták azt: „ha kér, akkor igen.” Valamivel kevesebben (61) kattintotDönthet-e?Fotó: Vajda János tak arra a feleletre: „nem vagyok én Isten, hogy életről-ha- lálról döntsék”. 3. Ön szerint van-e összefüggés a Fekete Angyal-ügy és az egészségügy helyzete között? E kérdésre csaknem ugyanannyian (107) válaszolták azt, hogy „nem, őrültek mindenhol lehetnek”, mint azt (104), hogy „ezzel a feltevéssel csak elterelik a szót az eutanáziáról”. A www.boon.hu címen ki-ki szabadon is kifejthette véleményét az eutanáziáról (lásd: keretes anyagunk, oldalt). Akad közöttük teljesen ellentétes is, mint például: „Életünket Istentől kaptuk, csak Ő dönthet arról, meddig tart”, illetve „ha az orvos nem az életemet, hanem a szenvedésemet tudja meghosszabbítani, akkor segítÓn szerint van-e és az ran-e összefijjKés a Fekete Ancval-ügy i egészségiig)'nemzete közötti \ l)itti. Ki több nővér lett volna, biztosan nem fordul elő B Nem, őrültek mindenhol lehetnek C Ezzel a felvetéssel csak elterelik USÉ Forrás: Boon - grafika: ÉM sen abban, hogy minél hamarabb 'megkönnyebbüljek”. Volt - sejthetőn egészségügyi berkekből származó -, aki azt boncolgatta: a hazai gyakorlat a jog által részben szabályozatlan, részben jogellenes, s javaslatot is tesz a szerinte megnyugtató megoldásra. Kérné-e? Ha ön halálos beteg lenne, kémé-e az orvost vessen véget a szenvedéseinek? \ Ha kibírhatatlan a fájdalom, akkor igen. B Semmi esetre sem, előfordult már téves diagnózis. Q Az élet minden petce ajándék, még Ki fájdalommal teli is. Fonás: fíoon - Grafika: ÉM Az önrendelkezés lehetősége törvény szerint adott Miskolc (ÉM - SzK) - Az Egészségügyi törvény igen pontosan megszabja, milyen lehetőségei vannak a betegnek arra, hogy dönthessen: adott esetben vissza kívánja- e utasítani az életmentőéletfenntartó beavatkozásokat, vagy sem. Az más kérdés, hogy sokan nem ismerik a törvényt - vélekedik dr. Barzó Tímea jogász. Mindenekelőtt azt tisztázzuk, mit értünk aktív, s mit passzív eutanázián. Az előbbi fogalom a terminális állapotban lévő (végállapotú) beteg életének szándékos kioltását jelenti. A passzív eutanázia alatt azt a „nemtevést”, illetve . „halni hagyást” értjük, mely passzív magatartás hozzájárul az élet megrövidítéséhez. Hazánkban az aktív eutanázia minden körülmények között tilos, a passzív eutanázia azonban jogszerű és etikus magatartás lehet abban az esetben, ha a beteg joghatályos beleegyezésén alapszik. Ez utóbbi a beteg önrendelkezési jogából következik, miszerint visszautasíthat bizonyos életmentő, életfenntartó beavatkozásokat. Az orvos magától nem dönthet arról, hogy ezen beavatkozásokat alkalmazza-e vagy sem: ha közvetlen életveszély áll fenn, akkor Dr. Barzó Tímea Fotó: v. cs. kötelessége megkísérelni a beteg életének megmentését. De a cselekvőképes (potenciális) beteg gondolkodhat előre, s gondoskodhat arról, hogy esetleges cselekvőképtelenné válása esetén alkal- mazzanak-e nála életmentő, élet- fenntartó beavatkozásokat. Ennek alapvetően két útja van: az élő végrendelet (living-will) készítése, illetve a döntés jogának másra történő átruházása. Korlátok között A cselekvőképes beteg közokiratban rendelkezhet előre arról: ha bizonyos körülmények bekövetkeznének, akkor mely konkrét - akár életmentő - beavatkozásokat ne végezzenek nála (például semmiképp ne amputálják a lábát, vagy ha leáll a légzése, ne tegyék lélegeztetőgépre). Ám a törvény a visszautasított ellátások és beavatkozások egyértelmű és konkrét meghatározását várja el - s ez elengedhetetlen az orvos védelmében is -, ami azonban nehezen várható el a felektől, illetve a közjegyzőtől. Talán épp ezért sem igen élnek e lehetőséggel. No meg a további korlátok miatt: ugyanis a living-willhez szükséges egy 1 hónapnál nem régebbi pszichiátriai orvosi vélemény, mely igazolja, hogy az adott személy döntését annak lehetséges következménye tudatában hozza meg. Ráadásul az élő végrendeletet 2 évente meg is kell újítani. Cselekvőképes beteg közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban maga is visszautasíthatja azokat az életmentő, életfenntartó beavatkozásokat, amelyek nélkül lehetővé válik a betegség természetes lefolyása. Ezt a beteg azonban csak abban az esetben teheti meg, ha olyan súlyos betegségben szenved, mely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezét és gyógyíthatatlan. A visszautasítás csak akkor érvényes, ha egy 3 tagú orvosi bizottság (mely áll a kezelőorvosból, egy, a betegségnek megfelelő független szakorvosból és egy pszichiáterből) a beteget megvizsgálja, és egybehangzóan, írásban nyilatkozik ti................................. .. Cselekvőképes beteg közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban maga is visszautasíthatja azokat az életmentő, életfenntartó beavatkozásokat, amelyek nélkül lehetővé válik a betegség természetes lefolyása. .............................................................. arról, hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg, illetve hogy annak feltételei fennállnak. Ráadásul a betegnek a bizottság nyilatkozatát követő 3. napon két tanú előtt újra ki kell nyilvánítania a visszautasításra irányuló szándékát. Mindezek után a nyilatkozat - formai kötöttség nélkül - bármikor visszavonható, azaz elég egy „Doktor úr, mentsen meg!” sóhajtás is hozzá. Ha terhes Nem utasíthatja vissza az életmentő, életfenntartó beavatkozásokat az a várandós nő, aki előreláthatóan képes a gyermek kihordására. A 18 év alatti, illetve gondnokság alá helyezett személy pedig nem utasíthat vissza olyan beavatkozást, mely elmaradása súlyos vagy maradandó károsodást okozhat. Amennyiben a jelzett kategóriákba tartozó beteg esetében kerül sor életmentő, illetve életfenntartó ellátás visszautasítására, akkor a kórház köteles keresetet indítani a beleegyezés bíróság általi pótlása iránt. Azaz például véletlenül sem kizárólag a szülő (törvényes képviselő) dönt arról, hogy a gyógyíthatatlan gyermeket „lekapcsolják-e” a lélegeztetőgépről vagy sem. Megnevezett helyettes A szakember a living-willnél életszerűbb megoldásnak tartja, ha valaki cselekvőképessége birtokában arról rendelkezik, hogy cselekvőképtelenné válása esetén kit hatalmaz föl arra, hogy az életmentő, életfenntartó beavatkozások visszautasítá- si jogát helyette gyakorolja. A megnevezett helyettes cselekvő- képes személy beavatkozást visszautasító nyilatkozata esetén is érvényesek a korábban ismertetett korlátok. Dr. Barzó Tímea tisztázta: nem igaz az az olvasói felvetés (Medical), mely szerint a betegnek nem áll jogában visszautasítani az életmentő, életfenntartó kezeléseket. Ugyanakkor azt is hangsúlyozza: aki a jelenleg hatályos jogszabályok megsértésével eutanáziát végez, az bűncselekményt követ el. Csökkenteni a szenvedést A Magyar Orvosi Kamara „Etikai statútuma” szerint a terminális palliatív medicina - ami nem azonos a passzív eutanáziával - az orvosi tevékenység sajátos területe. Célja a végső állapotba jutott, a tudomány mindenkori állása szerint gyógyíthatatlan beteg testi és lelki szenvedéseinek csökkentése. Az orvos kellő mérlegelés alapján javasolja a helyes kezelést és az eredménytelennek ítélt gyógymód mellőzését. Ez azonban csak a beteg, illetve hozzátartozójának kellő felvilágosítása utáni beleegyezésével alkalmazható.
