Észak-Magyarország, 2001. április (57. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-25 / 96. szám
2001. április 25., szerda Miskolc és környéke 1 ] .'iÜü-S LÍi ' dőj \< rT> r \y \< rő Elemi ösztön Bujdos Attila Vélőig hatol az igazság holdfényes hajnalon: az embert nem lehet becsapni. Küszködik bár még a természet a téllel a Mi Városunkban, de csalhatatlan a szív. Tavaszt érez: énekelnek az emeleten. Ivem puha melódia kél az ajkakról, az inkább az őszt köszönteni való, hűlő nyári éjjelekre, savanykás bor mellé, midőn az édes dallam azt susogja: vége a szabadság évadának, és nem is a hidegtől vacogunk, de a múlandóság örök, s most újra megtapasztalt bizonyosságától. Mennyire más a tavaszi dal: nem az agyból, hanem a lélekből fakad. Nem körülmé- nyeskedő, de egyszerű. Nyers, erőteljes. Már- már nem is dalszerű, sőt! Őriz valamit az állatősök késztetéséből: elemi ösztön, hogy párra vágyunk, s üzenetünket - miként magunkat - a természetre bízzuk. Vesszünk, ha vesznünk kell. Az ilyen bódulat italt sem kíván (legfeljebb a nyomaték kedvéért). Csak közönséget: a szív szava nem maradhat titok. Nem is marad. Boldogító hát a sötétben üvöltésre riadni, keresve tekintetünkkel a mennyezetet, értő figyelemmel hallgatni hosszan az elnémult madarakkal a szerelem elapadhatatlan üzenetét, figyelni: ereinkben pezsdül-e a vér, lelkesülni, hogy valóban tavasz van. VAROS/KEP Amíg osztályvezetőig le nincs cserélve... Fórumon mutatkozott be a jelenlegi városvezetést bíráló Új Miskolcért Egyesület Miskolc (ÉM - BAL) - Az ön- kormányzat mai (elmúlt tíz évbeli) képviselő ebbéli megbízatásukat, a városi politizálást egyfajta hitbizománynak tekintik, a helyhatóság mai felépítésében amúgy sem alkalmas a városlakók érdekeiknek érvényesítésére - ez a véleménye az Új Miskolcért Egyesületnek, amely a napokban első nyilvános fórumán mutatkozott be a nyilvánosság számára. A bevallottan politikai ambíciókat dédelgető társadalmi szerveződés néhány hete alakult, s neve eddig sajtótájékoztatók nyomán lehetett ismert. Múlt hét pénteken aztán az egyesület megtartotta első, úgymond lakossági fórumát, amelyen két- háromtucatnyi érdeklődő előtt ismertethették az alapítók alapvető célkitűzéseiket.- Ez a város az elmúlt tíz év alatt nem futotta be azt a pályát, amit más városok, például Nyíregyháza vagy Debrecen igen. Miskolc lemaradása immár tíz években mérhető - fogalmazott bevezetésképpen az elnök, dr. Loss Sándor jogászszociológus, aki szerint annak oka, hogy politikai szerepvállalásra (már 2002-ben képviselőjelölt-állításra) készülnek, nem az, hogy, mondjuk, belőle polgármestert csináljanak, hanem „hogy Miskolc barátságos várossá váljon, amelyen büszkén lehet a látogatókat végigkísérni”. Mint emlékezetes, az egyesület önmagát alakulása pillanatától mint „a város lelkiisAz érdeklődő közönségFotók: Végh Csaba merete” kívánja aposztrofálni. Civil egyesület csak civil programot tud megvalósítani - szólt az érvelés -, s mivel az Űj Miskolcért ennél többet akar, a politika mezejére kell lépnie. Egy ilyen nagységrendú városban unikum lenne az úgynevezett harmadik oldal megjelenése - folytatta a gondolatmenetet egy másik alapító tag, Balázsi Tibor újságíró, médiabefektető: erre márpedig szükség van, mert úgy látják, a pártok képviselői csak országos vezetőik egyfajta helyi végrehajtói, akik felsőbb pártszempontjaikat a városlakók érdekei fölé helyezik. Ezzel szemben az egyesületet „csak a helyi politizálás érdekli”. A tíz alapító mind sikeres, többségében az üzleti életben (is) tevékenykedő ember, zömmel a városi közéletből ismert név (köztük például az a Lu- terán László és Csontos Gábor, akik a Diósgyőri FC végnapjai során, mint utolsó befektetők, váltak ismertté az újságolvasók számára), akiknek - hangzott el a rendezvényen - nem egzisztenciális kérdés a politikai előmenetel. Ez az egyesület vezetése szerint mellettük szóló érv, bár dr. Loss Sándor lapunk érdeklődésére elismerte: hogy az alapítók személyükben mennyire tudják majd képviselni az ígért hitelességet, csak a lakosság döntheti el. Ő úgy látja, „ha demokratikus úton el tudjuk érni meghirdetett céljainkat, akkor nem számít, ki kicsoda, kinek mi a múltja”. A bemutatkozást követően a fórum további részében a megjelent érdeklődők reagálták az elhangzottakra. Többen biztosították az egyesületet támogatásukról: vagy direkt módon, vagy azáltal, hogy a város, az önkormányzat mai helyzetét, működését illetően az alapítók kritikáját saját történeteikkel, lakóhelyi példáikkal támasztották alá. A többek között a pereces i esővíz-elvezetés áldatlan állapotáról vagy a tapolcai építési anomáliákról tanúskodó panaszokra azonban dr. Loss Sándor azzal reagált: efféle gondok megoldását csak az önkormányzattól lehet várni, az egyesülettől, mai helyzetében, természetesen nem. Egy megszólaló hölgy viszont ekként nyilvánított véleményt: „Amíg a közigazgatás, osztályvezető-helyettesig le nincs cserélve, addig nem lehet rendet tenni ebben a megyében”. A fórum végeztével az egyesület aláírásgyűjtést hirdetett meg a Vörösmarty-lakótelepen létesítendő új ábécé építése ellen. Dr. Loss Sándor A jó gazda gondossága: felvételűnk a miskolci önkormányzat tapolcai vendégházáról készült. Fotó: Bujdos Tibor • Képviselő-testületi ülés. Alsózsolca polgármestere mára hívta össze a település képviselő-testületének ülését, délelőtt 9 órára a polgármesteri hivatal földszinti tanácskozótermébe. • Saját rajzok kiállítása. A tavalyi harmadik osztályos tanulók munkáiból nyílt kiállítás az elmúlt hetekben a felsőzsolcai Szent István Általános Iskolában. A tárlaton a diákok rajzórán készített alkotásait mutatták be az érdeklődőknek. A rendezésben a tantestületet a Szülői Szervezet segítette. • Kirándulásra költenek. A közelmúltban jegyezték be az ongai óvoda alapítványát, mely fő céljaként az intézmény tárgyi eszközeinek fejlesztését tűzte ki. Az Ongai Óvodásokért Alapítvány létrejöttét minden óvónő és szülő támogatta. Trizsi Józsefné óvodavezető tájékoztatása szerint az alapítvány számlájára érkező pénzből játékokat, szemléltető eszközöket kívánnak majd vásárolni, illetve az óvodai kirándulásokat szeretnék ebből finanszírozni. A Miskolc és környéke összeállítást írja és szerkeszti az Eszak-Magyarország társadalom rovata Telefon: (46) 414-022/212, 218, 230 e-mail: bujdos@inform.hu, szaloczi@inform.hu, wmitty@inform.hu MISKOLCIAK MONDJAK: A TAMPERE-PARKROL . * • , N -> "'v' ’ Városunk igazán nem bővelkedik zöldterületekben, parkokban. Miskolc városképére rányomja bélyegét az 1970-es évektől kezdve létrehozott, túlzsúfolt beton lakótelepek tömege. Az utóbbi években csaknem hasonló tendencia valósult meg a magánépítkezések során is. Sorházakból, többlakásos társasházakból álló zsúfolt „modern lakótelepek” jöttek létre, s alig maradt zöldterület az épületek között. Ezért különösen megdöbbentő volt a városi főépítész úr március 28-i lapszámukban megjelent nyilatkozata a Tampere- park tervezett beépítése kapcsán. Amint elmondta, a Tampe- re-telep ezen pontján nincs szükség (!) közparkra, sőt a város számos pontján találhatók még olyan területek, amelyek csak látszólag közparkok, mindössze beépítésük illetve értékesítésük várat magára. Nosza, itt az ideje tehát, hogy megszüntessük a város fellelhető valamennyi zöldterületét, hogy némi bevételhez jusson a város. Építsünk be minden talpalatnyi füves részt, „látszólag parkot” is, nőjenek ki új épületek, üzletházak, ott, ahol eddig gyerekek futkároztak, édesanyák sétáltatták gyerekeiket vagy egyszerűen csak kis üde zöld foltot jelentettek a poros városban. Ez a szűklátókörű, anyagelvű szemlélet megengedhetetlen a város jövőjét szem előtt tartó, felelősen gondolkodó ember számára. Inkább a még meglévő zöldterületek kulturáltabb kinézetéért, további parkosításáért, padok kihelyezéséért kellene kardoskodni városunk felelős vezetőinek és polgárainak. A Tampere-park környékén élők néhány hónapja értesültek arról, hogy Miskolc önkormányzata a park legnagyobb részét értékesíteni kívánja. A korábbi zöldterület helyén három, nagyméretű ingatlan kialakítása és eladása van folyamatban, a tavaly jóváhagyott rendezési terv értelmében. A terület képviselője a hozzá érkezett panaszok nyomán felszólalt az önkormányzat ülésén a park védelmében. A főépítész úr, bár „szakmai szempontból logikusnak és helyesnek” tartja a korábbi döntést, megemlíti, hogy a közgyűlés megváltoztathatja a tervet, s legalizálhatja a közparki funkciót. Miért lenne erre szükség? Ez a park egy kis zöld sziget volt a környéken élőknek, egy kis felüdülés az Avasi lakótelep felé haladóknak. Egykor még szabadidős, pihenőparkot, gyermekjátszóteret szántak ide, ke- rékpárúttal és sportpályákkal. Ez a terv sajnos nem valósult meg, a szép elgondolások papíron maradtak. A Tampere-park hivatott arra, hogy a környék nagy forgalmat lebonyolító, szűk utcáin megrekedt kipufogógázait, benzingőzét lekösse. Az egyébként is szennyezett levegőjű városnak létszükséglete, hogy minél több zöldterülete legyen. Az ismételten kétirányúsított Szabadságharc utca forgalma ezt csak megerősíti. Több levegőt kérünk a városnak! Ezt csak a parkok, a fák fogják biztosítani. Miért kell minden parányi zöldterületet értékesíteni ebben a városban, ott, ahol egyébként sem bővelkedünk parkokban? Parképítés helyett rombolása történik a meglévőknek, s ez csak egyetlen eset, a sor folytatható. Kérjük a város lakóit, tiltakozzanak a zöldterületek egyre nagyobb mértékű beépítése ellen, s fogjanak össze újabb parkok létesítése, a meglévő csinosítása érdekében! Udvarhelyi Nándor mérnök Gázlánggyújtás Befejeződött Miskolc tetemvári városrészében a gázberuházás első szakasza. A kivitelezés 80 millió forintba került. Kobold Tamás, Miskolc polgármestere az esemény alkalmából elmondta: most a családi házas városrész nyolcvan lakásába jutott el a gáz, de a három évvel ezelőtt megkezdett beruházásoknak köszönhetően megoldódott a terület csapadék- és szennyvízelvezetése, és teljes egészében kiépült az ivó- vízhálózat is. A családi házanként 100 ezer forintba kerülő beruházás költségeinek kétharmadát az önkormányzat és a Tigáz Rt. állta, harmadát kellett fizetniük a lakóknak. A polgármester megjegyezte: a munkát hamarosan folytatják, a második ütem elkészülte után pedig elmondható, hogy Miskolc infrastrukturális kiépítettsége a gázt, a szennyvízelvezetést és a vízhálózatot illetően csaknem 100 százalékos lesz. Fotó: Bujdos T.
