Észak-Magyarország, 2001. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-19 / 91. szám

2001. április 19., csütörtök Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Sebestyén tárlat. Sebestyén Ágnes rajz­tanár kiállítását április 20-án, pénteken délután 4 órakor nyitják meg a sátoral­jaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban. • A természet színei. Ezzel a címmel nyitja meg Keller Lívia festőművész ápri­lis 20-án, pénteken délután 5 órakor az miskolci Ady Endre Művelődési Házban a Hegedűs Erika és Kriskó Péter festmé­nyeiből rendezett kiállítást. • Párnakönyv. A Miskolci Galéria filmmű­vészeti előadássorozatának keretében Greenaway Párnakönyv című filmjét vetí­tik ma, csütörtökön este 7 órától a Kon­dor-teremben. Az előadó Zemlényi Attila. Három nap Egressy Béni tiszteletére Kazincbarcika (ÉM) - Emléknapokat tartanak Egressy Béni zeneszerző és szö­vegíró halálának 150. évfordulója tisztele­tére április 20-23. között Kazincbarcikán. Az emléknapokat pénteken az Egressy Béni Nemzetközi Szavalóverseny nyitja, amelyre több mint száz diák érkezik az or­szágból és a határon túlról. Szombaton egyéb programok mellett a művelődési köz­pont és a Gyermekek Háza művészeti cso­portjai, a Kodály Zoltán Művészeti Iskola táncművészeti, zeneművészeti és iparművé­szeti tagozatai lépnek fel egy gálaműsor­ban. Az emlékünnepet április 23-án, hétfőn délután 3 órakor a sajókazinci református templomban tartják. Az ünneplést koszorú­zások kísérik végig az Egressy-emléktáblá- nál, a -mellszobornál és -emlékoszlopnál. Búcsú barátaimtól Fecske Csaba A Baka István emlékezete alcímet viselő nemesen egyszerű, elegáns kötet - Fűzi László szerkesztésében - a Nap Kiadó In memórián sorozatában jelent meg olyan klasszikusok társaságában, mint Dsida Jenő, Füst Milán, Karinthy Frigyes, Ne­mes Nagy Ágnes, Sinka István, Szabó Lő­rinc és Vas István. Baka István tragikusan korán, alig negyvenhét évesen hagyott itt minket hosszan tartó betegség után, testben-lé- lekben meggyötörve. Utolsó időszakának nagy verseit a halálközelség szorongató élménye szülte. Tipikus magyar poétasors az övé: való­di értékeit csak halála után fedezték föl, akkor látták meg benne a nagy költőt. Jóllehet a kötet nem csupán emlékező írá­sokat tartalmaz, hanem a költő életében született interjúkat, portrékat, tanulmá­nyokat, de a szétszórtan megjelent írások nem mutathatták meg markánsan, amit ez az emlékező könyv világosan körvona­laz: Baka István költészete a XX. századi magyar irodalom kiemelkedő értéke, Ba­ka klasszikus költőink sorába emelkedett. Életében ugyan kapott díjakat, elisme­réseket, de megközelítően sem érdemei szerint. Nem lehet meghatottság nélkül ol­vasni például a Népszabadságban 1995. jú­lius 10-én megjelent Kis igényű ember va­gyok c. interjút, amelyet Varga Lajos Már­ton készített a költővel. A megélhetésről van s?ó. Baka rokkantnyugdíjasként tizen­háromezer forint rendszeres jövedelemmel rendelkezik akkor, ehhez jöttek a honorá­riumok, szerencsés esetben annyi, mint a nyugdíj. A kérdésre, hogy kell-e nélkülöz­nie, határozott nem a válasz. Kis igényű ember vagyok, mondta. S ahelyett, hogy panaszkodott volna, inkább arról beszélt, milyen sok segítséget kap mindenfelől. Csak én fűzöm hozzá, hogy életében nem sikerült telefonhoz jutnia. Baka István nevével és verseivel 1972- ben a Kortársban találkoztam először, ott mutatta be Alexa Károly. Metaforikus, zárt kompozíciójú versei első olvasásra meg­győztek tehetségéről. Utolsó kötetét, a No­vember angyalához címűt halála után özve­gye küldte el nekem ’95 karácsonyán. Resz­kető kézzel még diktálta, de elküldeni már nem -volt érkezése. 1995. szeptember 20-án halt meg Szegeden. A városnak Juhász Gyula óta nem volt ilyen nagy költője. A legtöbbet olvasott költőim közé tarto­zik, főleg utolsó könyveit (Farkasok órája, 1992, Sztyepan Pehotnij testamentuma, 1994, November angyalához, 1995) lapozom fel egyre gyakrabban. (Nap Kiadó, 2000) Tizenkét nem egyformán dühös ember Az értelmes beszéd és a kétkedés drámája a miskolci Játékszínben Életük vitával töltött közös órájának értelmét a tét nagysága adja Fotó: Dobos Klára Bujdos Attila Miskolc (ÉM) - Leginkább az értelmes beszéd drámája Reginaid Rose Tizenkét dü­hös ember című darabja, a mű, melyben értelmet nyer­nek a szavak: nem csak indu­latokat lepleznek le, de tes­tet öltenek általuk ismerős és ismeretlen érzések, embe­rek mutatkoznak és igazul- nak meg a segítségükkel. Kevéssé színházszerű az alkotás: a szerző maga is tévéjátéknak ír­ta meg egykori, esküdti élményei­ből táplálkozó történetét, amelyet csak később követett a Sydney Lumet-féle film-, illetve a színpa­di változat. Tizenkét esküdtet zsúfolt össze a szűk térbe a sors, hogy maguk is a sors eszközeivé váljanak: egyhangú ítéletet kell mondaniuk egy apagyilkossággal vádolt fiúról. Életük vitával töl­tött közös órájának értelmét a tét nagysága adja: akit bűnösnek mondanak, villamosszékbe kerül. Tisztük szerint: akár az istenek. És többnyire darabbeli pozíciójuk szerint is: ítéletük tárgya oly tá­voli, az ítélet maga oly beláthatat­lan, bármennyire gyakran emlé­keztessék is magukat rá, hogy mi a dolguk. Tizenegyen szilárdan hisznek a bűnösségben, de egy nem venné jó lélekkel, ha ilyen könnyen adnák. Érvei lassan a kétkedők táborába terelik a ma­gabiztosakat, hogy végül is fel­mentő ítéletet hozzanak. Bár számtalan értelmezési le­hetőséget kínál ez a darab, még­sem érint meg igazán. Nehezen átélhető a jog mindenhatóságába vetett hit, a bármely döntéssel já­ró felelősség vállalásának eszmé­je. Nem meglepő hát, ha a miskol­ci Játékszín előadásának ameri­kai rendezője, Peter Hackett sem Vidám Vegyes páros Miskolc (ÉM) - A Vidám Szín­pad vendégjátéka látható április 30-án, hétfőn este 7 órától a mis­kolci Rónai Művelődési Központ­ban. A társulat Ken Ludwig: Ve­gyes páros című komédiáját adja elő. A történet szerint a clevelan­di operaház igazgatója meghívja a világhírű olasz tenoristát, Tito Morellit Othello címszerepére, aktualizál, hanem ellenkezőleg: kortalanít, a darab örök emberi vonásait hangsúlyozza, a színészi játékra bízza, hogy valóban drá­ma szülessen az amúgy túl stati­kus, leginkább egymásba fűzött élőképekre emlékezető műből. Ez a darab ebben a felfogás­ban nem az ideák világába ve­zet, nem a jogbiztonságról vagy a garanciák ingatag voltáról szól, hanem emberekről, mint bármelyikünk. Ismerősen igény­telen környezetet teremt Dávid Attila díszlete, hétköznapivá fo­kozza a szereplőket a Zeke Edit tervezte jelmez. Érteni véljük, hogy miért is nem egyformán dühös mind a tizenkét ember, bár külön-külön is lenne okuk az indulatra. Ki­nek a mások fafejűsége, kinek a túl könnyen születni készülő döntés láttán. Viszolyogtatóan dühös a 10-es esküdt, Fandl Ferenc: a másságot küldené a vérpadra a vádlottal. Elakad a szava, habzanak feltor­azonban a sztár sokat iszik fellé­pés előtt, ez okoz bonyodalmakat és alakítja ki a vegyespárosokat. A társulat eredetileg április 23- án, hétfőre tervezett, a Család el­len nincs orvosság című komé­diája elmarad a társulat tagjának, Kosa András színművésznek ha­lála miatt. Az április 23-ára meg­váltott jegyek érvényesek az ápri­lis 30-i előadásra, vagy visszavált­hatók a Rónai titkárságán. lódó mondatai, hebeg és megret­ten, amikor végre felsejlik előtte is önnön gyűlöletének űrje. A magány dühe szikrázik a 3- as esküdt, Szegedi Dezső szavai­ban: ő a fia fölött mond ítéletet, mert apaként bevallani képtelen, hogy sokkal inkább maga fölött kellene, hiszen a gyerek félresik- lott élete az ő lelkét (is) terheli, ha más miatt nem, hát a tehetet­lenségéért, az általa örökölt, al- kalmazhatatlan magatartásmin­tákhoz való ragaszkodásért. Az ő dühe a leginkább megokolt, mi­ként összeomlása is a leginkább megrendítő: a katarzis pillanata visszafelé is hitelesíti a tajtékzást. A düh hiánya, hűvössége és ti­tokzatossága emeli a főhős rang­jára a 8-as esküdtet, Schlanger Andrást: bár sokat nem tudunk meg róla, de azt igen, hogy vele szemben esélytelen bárki. Értel­met ad a szónak, bizonyítva: az érvekkel (még ha a kétségeket fogalmazzák is meg) nem vitaké­pes a zsigeri érzés. Régi vágású, hangsúlyos, figyel­met ébresztő jelenség a 9-es es­küdt, Kulcsár Imre: agg lovag, aki nem akarja, hogy társa egyedül küzdjön a kétkedésben. Precízen erőteljes, komoly alakítás Varga Gyuláé: a 11-es esküdt kisember, a maga egyszerűségében képes átlát­ni: mi is történik körülötte, s élet­bölcsességének megfelelő rendet teremt magának a történetben. Vida Péter 7-es esküdtje a felü­letessége áldozata: szégyenében adja fel a magabiztos szerepet - mind közül talán a legnagyobb utat téve meg ezzel. Elegánsan látja be tévedését az elegáns 4-es esküdtet adó Kiss József: mivel a tényekre hagyatkozott, ez nem is annyira nehéz neki. Kevésbé há­lás és árnyalható szerep jut a töb­bi esküdtnek, de valamennyien új színeket hoznak a drámába: Kiss ^ László pontos, Kanda Pál ingatag, a proletársorsból kivakarózott Bartus Gyula keserű, a munkás­sorsban ragadt Chajnóczki Balázs egyszerű, Lukács Gábor őszinte. Gyermekszínjátszók fesztiválja Miskolc (ÉM) - Ezen a hétvé­gén rendezi meg a X. Orszá­gos Weöres Sándor Gyermek- színjátszó Fesztivál megyei találkozóját a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Közművelő­dési Intézet és a Drámapeda­gógiai Társaság. Az általános iskolás diákok színjátszócso­portjainak megmérettetése április 22-én, vasárnap dél­előtt fél 9-kor veszi kezdetét Miskolcon, az Ady Endre Mű­velődési Házban. Teliinger István kérdezőivel a Dispután Fotó: Bujdos Tibor Önigazolás a képek által Miskolc (ÉM - MAL) - Teliin­ger István szerint a művész magának dolgozik, kivéve akkor, ha megrendelésre ké­szül a kép - hangzott el a múlt heti Dispután a Miskol­ci Galéria Dőry-pincéjében. Az ember tíz évenként megújul, ez történt Teliinger Istvánnal is, melyre képeinek hangulatából, színeiből következtethetünk. A munkácsi születésű művész nem kíván semmi elvárásnak megfe­lelni, ami által beskatulyázhat­nák. Legfőképpen magának és a közönségnek dolgozik, arra törek­szik, hogy érzéseit megmutassa sajátos egyedi stílusában.- A képzőművész infantilis és önigazolást keres a képei által. Én túl sokat foglalkozom a világ­gal, például azzal, hogy a multik térhódítása nem hagy teret a kul­túrának, vagy ha igen, akkor ál­kultúra válik belőle. A másik fá­jó pontom, hogy nem tudok könyvet vásárolni, mert nincse­nek számomra értékesek. Az em­berek nem olvasnak, csak a tévét bámulják - fűzte hozzá a művész. A mostani kiállításon a kitel­jesedett Teliingert ismerheti meg a közönség.- A kiállított munkáim egy fo­lyamat eredményei, nagy változá­sok mentek végbe bennem. Ma, ha nem vibrál egy kép, a fiatalok meg sem nézik. A számítógépek világában élünk, de én úgy hi­szem, amit géppel meg lehet csi­nálni, azt emberei kézzel is el le­het készíteni - vallotta Teliinger. Arra a kérdésre, hogyan zaj­lik az alkotás folyamata azt vá­laszolta, hogy elindul jobb oldal­ról, és mire eljut a balig, akkor­ra elkészül a kép. A következő, ma este 6 óra­kor a Dőry-pincében kezdődő Disputa vendége Homonna György festőművész lesz. Hirdetés Az Inform Média Kft. egy osztrák újságkiadó magyarországi leányvállalata, mely a regionális újságpiacon tevékenykedik. Nyomtatott és online médiák teitiletén vállalatunk piacvezető Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Az Inform Média Kft. a régió vezető lapkiadója tevékenysége bővítéséhez ügyvezetési asszisztenst keres Elvárásaink: • tárgyalóképes német nyelvtudás • jól megalapozott számítógépes ismeretek (Word, Excel) • az ügyvezető támogatása, önálló projektek gondozása • számok szeretete, kimutatások és elemzések készítése • önálló, problémamegoldó képesség és hajlandóság • átlagon felüli teljesítőkészség, rugalmasság • B kategóriás jogosítvány Előnyt jelent: • angol nyelvtudás • gazdasági végzettség Kínálunk ezért: • nyitott, fiatal munkahelyi légkört • sokrétű, változatos tevékenységet • a feladathoz mért fizetést Ha hirdetésünk felkeltette érdeklődését, örömmel fogadjuk fényképpel ellátott német nyelvű, írásos pályázatát 2001. május 4-ig a következő címen: Inform Média Kft. Fodor István 4002 Debrecen Balmazújvárosi út 11. e-mail: fodor@inform.hu

Next

/
Thumbnails
Contents