Észak-Magyarország, 2001. március (57. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-03 / 53. szám
2001. március 3., szombat ISIAK-MMIYMORSIáG# Aktuális 3 • Vadasparki nyitva tartás. A látogatói igények miatt a Miskolc Városi Vadaspark 2001. március 31-ig minden nap 9 és 17 óra között tartja nyitva pénztárát. A parkot a pénztár zárását követő egy órán belül kell elhagyni. • Fogadóóra. A betegsége miatt távol lévő polgármester helyett Szerencs város alpolgármestere, Nyitrai Tibor tart fogadóórát 2001. március 5-én, hétfőn délelőtt 9 és 11 óra között a szerencsi polgármesteri hivatal alpolgármesteri szobájában. • Adószünet. Az Antenna Hungária Rt. 2001. március 5-én, hétfőn délelőtt fél tíz és délután fél kettő között adókarbantartási munkákat végez, ezért Miskolc körzetében a következő URH rádióműsorok sugárzása szünetel: Petőfi, Bartók, Danubius, Sláger, Kossuth. • Bulgária ünnepe. Bulgária felszabadulásának évfordulóját ünnepli a miskolci Bolgár Kisebbségi Önkormányzat ma délután 5 órától a Bulgárföldi Általános Iskolában (Fazola utca 2.). Gázközmű-vágyon járandóságfejlesztésre Nyékládháza, Hernádkak (ÉM) - A gázközmű-vágyon önkormányzatokat megillető járandóságának kifizetéséről már korábban döntött az alkotmánybíróság. Ennek értelmében az önkormányzatokat mintegy 61 milliárd forint illeti meg. Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára által hozott szerződésben foglaltak szerint Nyékládházának az őt megillető 173 millió forintból 42 millió, Hernádkak önkormányzatának számláján a neki járó 153 millió forintos gázközmű- vagyonból napokon belül 38 millió forint készpénz jelenik majd meg, melyet mindkét település többnyire, pályázati önrészként fejlesztésre kíván fordítani. Aláírás Utáni kézfogás Fotó: Szilágyi Anita Tesztelik a szarvasmarhákat Ezek garantáltan fertőzésmentes húsok Fotó: Bujdos Tibor Budapest, Miskolc (ÉM - FL)- A kergemarhakór-pánik lázban tartja egész Nyugat- Európát. Tegnaptól Magyarországon, így Borsodban is elkezdték a szarvasmarhák úgynevezett prion- teszttel történő szűrését. A vágóhidakra kerülő, 30 hónapnál idősebb állatok 4-5 százalékát ellenőrzik - szúrópróbaszerűen.- Mivel Magyarországon évente átlagosan 140 ezer szarvasmarhát vágnak le, ezért legalább 2500 állaton végzik el évente a prion-tesztet. Emellett természetesen úgy, mint eddig, továbbra is elvégzik a kórszövetteni vizsgálatokat az idegrendszeri betegségekben elhullott állatoknál. Március 31-től újabb szigorításokat vezetnek be. Ennek lényege, hogy a fogyasztásra alkalmatlan, valamint a kergemarhakór szempontjából yeszélyes termékeket meg kell semmisíteni. Mivel az Európai Unióban legkésőbb idén július elsejétől szeretnék bevezetni a szarvasmarhák teljes körű szűrését, ezért valószínűleg hazánk is hasonló lépésre kényszerül - közölte az agrártárca illetékese. Borsod-Abaúj-Zemplénben - mint azt dr. Mészáros István, a megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás igazgatója elmondta - felkészültek a feladatra. - A 30 hónaposnál idősebb állatok szúrópróbaszerű vizsgálatáról van szó - de már akkor is, ha a betegség gyanúja felmerül. Megyénkben leginkább Szikszón, kisebb mértékben Abaúj szántón végeznek kényszer- vágást. Az állatok vizsgálata minden helyen a törvények által meghatározottak szerint történt eddig is, és történik ezután is. Az újabb rendelkezés szerint a kényszervágott szarvasmarhák agyvelejéből mintát veszünk, amit fel- küldünk Budapestre. A további vizsgálatra ott kerül sor. Megyei állomásunk és dolgozóink felkészültek a mintavételre, ehhez minden eszköz rendelkezésünkre áll - nyilatkozta a főállatorvos. Mindenre kevesebb jut, de a stabilitás tartható Tiszaújváros (ÉM - SzP) - Idén valamivel több, mint 5, jövőre pedig 4,8 milliárd forintból gazdálkodhat Tiszaújváros. A kétéves költségvetést tegnap hagyta jóvá a dél-borsodi város képviselőtestülete. Más hasonló kisvárosokkal összehasonlítva Tiszaújváros mintegy 5 milliárd forintos bevétele nem mondható alacsonynak, mégis nehéz feladat volt a költségvetés kidolgozása és elfogadása. Ugyanis a források jelentős mértékben csökkentek, és a bevételeket kevés területen lehetett növelni. Mindemellett a város helyzetét az is nehezíti, hogy az idei elvonások és a tűzoltók kifizetetlen pótlékainak összege - melynek rendezését az önkormányzat magára vállalta - együttesen eléri a 600 millió forintot. E tényezők miatt az ön- kormányzatnak fel kell használl nia a korábban képzett tartalékainak egy részét. A korszerű és többek szerint évek óta túlfinanszírozott intézményhálózat műkötetése idén 2 milliárd 452 millió forintot emészt fel. Beruházásokra 159, 6 millió forintot különített el a grémium. A forráscsökkenés megnyirbálta a sport-, és a szociális támogatások összegeit is. A sportra összesen 125 millió forintot áldoz a város idén. Megmarad a négy kiemelt sportág, de a támogatási összegek jelentősen csökkennek. A futballra évi 30, a kosárlabdára 25, a kajak-kenura és a triatlonra 20-20 millió forintot szavazott meg a testület. Szociális támogatásokra a tavalyitól mintegy 20 százalékkal karcsúbb összeget fordíthat a helyhatóság, de még így is több mint 212 millió forintot. A végszavazáson a 17 tagú testület 14 tagja vett részt. Közülük az idei költségvetés tervezetére 11-en szavaztak igennel, viszont a jövő évi tervezetnek csak 9-en szavaztak bizalmat. A Fidesz-frakció négy tagja több pontban nem értett egyet a tervezettel, ezért a végszavazásnál egyöntetűen nemmel szavaztak. Vége a felhőtlen időszaknak Fotó: Szegő Péter Szabadlevegős iskola Tiszaújváros (ÉM - SzP) - Az egyre rohamosabb technikai fejlődés nemcsak kényelmet és bőséget jelent, hanem sok esetben veszélyt, betegséget is. Többek között ez is indokolja az Erdei iskola tanítási program beindítását és elterjesztését - hangzott el tegnap a művelődési központ tükörtermében, ahol a szabadlevegős iskolai képzés hívei tartottak előadásokat. Czippán Katalin, az Oktatási Minisztérium környezetvédelmi referense, az oktatási program terjesztője (képünkön) elmondta, hogy az általuk favorizált tanítási mód, amellett, hogy vonzó és hatékony alternatívája a tantermes oktatásnak, szociálpolitikai és egészségügyi program is egyben. - A tanítás a tantermekből a természetbe tevődik át, szakítva az oktatás szinte kanonizált rendjével - mondta a szakember -, ez is jelzi ennek a módszernek a sajátos szemléletét. Már eddig is több száz magyarországi általános iskola csatlakozott az Erdei iskolaprogramhoz. A szervezők várják a további érdeklődőket, már csak azért is, mert az oktatási és a környezetvédelmi tárca a közeljövőben pályázatot ír ki szabadlevegős oktatás indítására. Az előadásokon az is kiderült, hogy ez a képzési forma korántsem új keletű, hi: szén Németországban már a századelőn sikerrel működtek a mai erdei iskolák elődjei. A HÉT TÉMÁJA: NŐTT A PÁLYAELHAGYÓ NŐVÉREK SZÁMA Súlyosabb esetek kevesebb nővérrel Mezőkövesd, Sátoraljaújhely, Tiszaújváros (ÉM - BSZA, SZÍ, SZP) - Akárhonnan is próbáljuk megközelíteni a nővérkérdést, előbb vagy utóbb mindenképpen ott lyukadunk ki, azért nincs elegendő ápolószemélyzet, mert a honorárium nem áll arányban az elvégzett munkával. Megyei körképünk is ezt látszik igazolni. A miskolci Semmelweis Kórházhoz tartozó mezőkövesdi belgyógyászati osztályon 17 nővér helyett 15 dolgozik, fél éve nem tudják betölteni a létszámot - tudtuk meg Dudás Istvánná főnővértől. Délelőtt négyen, délután hárman látják el a 40 beteget, éjszakára pedig csupán két nővért tudnak beosztani. Ráadásul egyre súlyosabb állapotú betegek kerülnek a kórházba, s egyre nagyobb számot tesznek ki az állandó felügyeletre szorulók. Ennek ellenére vannak hűséges dolgozók, Bánhegyiné Paluff Mária 36 éve dolgozik nővérként. „Ha nem szeretném a szakmát, már nem lennék itt - mondja, - sőt a lányaim is az egészségügyet választották.” A fiatalok azonban nem ilyen kitartóak, nehéz a három műszak, s a nővéri munka. A sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórház nehezen tudja megtartani az ápolónőket - tájékoztatott Lénárt Józsefné ápolási igazgatóhelyettes. Mint elmondta, a fiatalok nagy része rövidebb- hosszabb idő múlva elmegy intézményükből. Többségük azonban nem más pályát választ, hanem a miskolci és a budapesti kórházakban vállalnak munkát. Az igazgatóhelyettes szerint ezt a folyamatot csak magasabb bérekkel lehetne megállítani. A minimálbér-emelés sem sokat változtatott ezen a helyzeten - tette hozzá. A kórház régebbi dolgozói azonban - javarészt hi- vatásszeretetből - maradnak, nem mennek el az intézményből a nehézségek ellenére sem - tudtuk meg Lénárt Józsefnétől A tiszaújvárosi egészségügyi dolgozók jó néhány éve kivételes helyzetben vannak, legalábbis az országos és a megyei átlagot tekintve - mondta érdeklődésünkre Fóti Péterné, a Városi Rendelőintézet vezető-asszisztense. Az önkormányzat az igen komoly anyagi elismerésen túl erkölcsileg is megbecsüli az egészségügyi szakdolgozókat, ezen belül az asszisztenseket is. A vezető-asszisztens elmondta, volt olyan év, hogy két 13. havi fizetésnek megfelelő plusz bért kaptak a kollégák, de sajnos, ahogy apadtak a helyhatósági források, úgy lassan elmaradt az extra juttatás is. - Mi 1973-tól a mai napig kapunk címpótlékot, mely a szakmai munka elismerését tükrözi. Tudomásom szerint ilyen címpótlékot nagyon kevés helyen adnak - közölte a vezetö-asszisz- tens. - A pénzbeli támogatáson túl minden évben kap valamely dolgozónk életmű-, vagy évi díjat. A szakmai munkában hasonló problémákkal kell szembenézniük az itteni asszisztenseknek, mint az ország más helyein. A különbség csak annyi, hogy itt a technikai felszereltség jobb, mint a legtöbb rendelőintézetben. Ebben valószínűleg további javulás várható, ugyanis az önkormányzat középtávú terveiben szerepel rendelőintézetünk teljes rekonstrukciója, és a technikai felszereltség, illetve a szolgáltatások bővítése. í Az elkötelezett nővérek kitartanak Fotó: Szatmári írén
