Észak-Magyarország, 2001. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-31 / 76. szám

2001. március 31., szombat ÍSUK-MAGYARORSZÁG# Aktuális 3 Ezerarcú minikönyvek Miskolc (ÉM) - Az ezerarcú minikönyv címmel nyílt kiállítás tegnap Miskolcon, az Egyetemi Könyvtár aulájában. A tárlat a Magyar Olajipari Múzeum egyedülálló, mintegy kétezer darabos minikönyv gyűj­teményéből mutat be közel ezer „köte­tet”. A megnyitón részt vett Tóth Pál nyu­galmazott bányamérnök is, akinek fontos szerepe van a kiállítás sokszínűségében.- A magyar vegyipari olajtermelés öt­venéves évfordulóján, 1987-ben készült el a Magyar Olajipari Múzeum történetét leíró minikönyv Tóth Pál bányamérnök közreműködésével. Ő alapította meg ugyanis a Péch Antal Minikönyv Gyűjtők Klubját, amely húsz éven át adott ki és gyűjtött miniatűr könyveket. A kiállítá­son látható „köteteket” jórészt Tóth Páltól vásárolta a múzeum, akkoriban még volt anyagi lehetőségünk ilyen beruházásokra - fogalmazott Tóth János, a Magyar Olaj­ipari Múzeum igazgatója. A tárlaton látható minikönyvek változa­tosak, a bányászat, olajipar, ipartöi'ténet mellett művészet, irodalom, politika és történelem témaköréből is merítenek. A legnagyobbak 6-7 cm-esek, a legkisebb 2x2 mm-es, ez utóbbi olvasópéldánya (2x2 cm- es) is csak nagyítóval olvasható. A köny­vek különböző színű bőr, műbőr, ritkáb­ban vászon és karton kötésűek, a borítóla­pokat rajz, lemezdomborítás, tűzzománc, porcelán, bőr és fafaragvány díszíti.- A minikönyvek egy részének egyetlen példánya van, ilyen például a Bugac cí­mű, amely festett tájképrészleteket tartal­maz. A legtöbb kötetből azonban több da­rab készült, ezek megvásárolhatók. Elő­fordul, hogy ugyanaz a könyv akár 30 bo­rítóváltozatban is megjelenik, ezért, illet­ve a témák sokfélesége miatt mondható ezerarcúnak a kiállítás - mondta végül Tóth János. Fidesz-születésnap. Hagyomány már, hogy a Fidesz Magyar Polgári Párt minden márciusban megrendezi Miskolcon a megyei születésnapi ünnepségét, amelyre a meghívottak visznek egy számukra fon­tos könyvet ajándékba - az így összegyűlt köteteket pedig a Lévay József református gimnázium könyvtára kapja meg. Érdekes lesz majd az utókornak tanulmányozni, ki milyen bejegyzésekkel látta el a leendő ol­vasók számára a könyveket. Az idén a Her­mán Ottó Gimnázium nagytermében gyűl­tek össze a vendégek, ahová Rockenbauer Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériuma minisztere is megérkezett. Fotó: Vajda János Fábry bocsánatot kért Miskolc (ÉM) - Fábry Sándor, hazánk el­ső számú show-sztárja elnézést kért a diósgyőriektől a csütörtök esti műsorá­ban. Mint ismeretes, a legutóbbi adásban vicc gyanánt egy rosszul öltözött, mond­hatni lecsúszott alakot megjelenítő szí­nészre mutatott, mondván: egy diósgyőri lakos. T. Asztalos Ildikó SZDSZ-es miskol­ci képviselő levelet írt, és felhívta Fábry Sándort, mondván, hogy ez a rosszul el­sült 'poén igaztalan, és sérti a diósgyőriek önérzetét - erről adtunk hírt nemrég la­punkban. Fábry Sándor megígérte, hogy elnézést kér - s ezt most meg is tette a műsorban, szokásától eltérően komoly stí­lusban hangszerelve. Az más kérdés, hogy rokonszenves poénként a végén bemond­ta: piros az isten! Úgy látszik azt nem tud­ta, hogy a DFC már letűnt a színről, s a diósgyőri labdarúgásnak még kell jó né­hány év és nem kevés szerencse, hogy visszakapaszkodjon oda, ahol egykoron volt. Azért a segítő szándékot és a szurko­lást köszönjük. 168 lakásbérlő kapott felmondást Ózdon Ez marad az önkényes lakásfoglalók után Fotó: Kovács István Ózd (ÉM - ÓKI) - Ózd Város Önkormányzata egyre haté­konyabb lépéseket tesz kinn­levőségének behajtására, mivel kötelességének érzi a fizetőképesség megtartásá­nak biztosítását. Ettől füg­getlenül a hideg évszakban nem hajtottak végre kilakol­tatásokat, ám a tavasz bekö- szöntével ismét beindult a sajtóhadjárat Ózd ellen. A Roma Sajtóközpont a napok­ban juttatott el egy körlevelet az országos médiákhoz, mert sze­rintük a város egyes területei­nek „cigánymentesítése” zajlik, ami miatt a jogvédő iroda az ál­lampolgári jogok országgyűlési biztosához fordul. A hozzánk ju­tott információ birtokában ke­restük meg Papp Annát, az Ózdi Ingatlankezelő Iroda igazgatóját azzal a kérdéssel: mennyire megalapozottak ezek a hírek?- Az igaz, hogy március 31- én lejár a moratórium, és azt követően érvényt szerzünk a jogerős bírósági határozatok­nak. Kinnlevőségünk már elér­te a 110 millió forintot, és el akarjuk kerülni a csődöt. Ezért nem tudjuk tovább eltűrni, hogy bárki ingyen használja az önkormányzati lakást. Különö­sen az összkomfortos lakások esetében emelkedik gyorsan az adósság, ezért az az álláspon­tunk, hogy aki azt nem képes megfizetni, alacsonyabb kom­fortfokozatú lakásba költözhet. A pillanatnyi állás szerint 168 lakásbérlő bérleti jogviszonyát mondtuk fel, intézés alatt pe­dig 80 ügy van. A családok kö­zül 30-an semmiféle hajlandó­ságot nem mutatnak az együtt­működésre, a részletfizetésre. Jövő hét elején négy családot lakoltatott volna ki a végrehaj­tó, ám közülük hárman törlesz­tettek adósságukból, így ma­radhattak a lakásban. Mi tehát keressük a humánus megol­dást, de nem nézhetjük el, hogy egyesek élősködjenek a város nyakán. 2001-ben 30 kila­koltatás várható Ózdon, amibe az önkényes lakásfoglalók még nem számítanak bele. A város­rehabilitáció pedig a hangulat- keltések ellenére folytatódni fog - mondta határozottan Papp Anna. Digép-csoport: áprilisi esélylatolgatások Ha sikerül a cégeladást tető alá hozni, elmaradhat az újabb létszámcsökkentés Miskolc (ÉM - ML) - A Digép- csoport miskolci divízióira április 12-ig érvényes az az opcionális vételi szerződés, amellyel a társaságok eladá­sára tavaly kiírt pályázat nyertese, egy budapesti kft. élhet, amelynek a hírek sze­rint érdeke a termelés fenn­tartása. Amennyiben elma­rad az adásvétel, csoportos elbocsátásokra lehet számí­tani a társaságnál. A Digép-csoport eladóját képvi­selő Magyar Befektetési és Va­gyonkezelő Rt. (MBV) - noha a Digép egyes részegységeinek auditálását még nem fejezte a be a cégcsoport lehetséges vá­sárlója - bízik abban, hogy az adott határidőre megköthető lesz az adásvételi szerződés. A vevőjelölt szándékainak ko­molyságát abban látják, hogy a budapesti cég több tízmillió fo­rintos bánatpénzt helyezett le­tétbe, amelyet elveszít, ha az üzlet az eladó szándékai ellené­re meghiúsul - tudta meg az Észak-Magyarország az MBV Rt. vezérigazgatójától, Budavá­ri Katalintól. Ahhoz, hogy a Digép- csoportot „tiszta lappal” adhas­sák el, a cégeknél tavaly nyáron úgynevezett korlátozott reorga­nizációs programot indítottak: amellett, hogy külön üzleti egy­ségekbe szervezték a társaságot, 1,3 milliárd forintot juttattak a Digépnek adósságrendezésre. A pénz felhasználásáról Farkas Kálmán, a divíziókat egybefogó Diósgyőri Ipari Park Kft. (DIP) ügyvezető igazgatója elmondta: 950 millió forintból kiegyenlítet­ték a banki hiteleket, az APEH és az energiaszolgáltatók felé fennálló tartozást, megszüntetve ezzel a felszámolásközeli helyze­tet. A program akkor 250 fő el­bocsátásával járt együtt. Csak azért ennyivel - tette hozzá -, mert a melegalakítóra szóló üz­leti tervek ei'edményt ígértek. Ez azonban sem tavaly, sem az elmúlt hónapokban nem történt meg - így maradt a túlfoglalkoz­tatás, vagyis az alkalmazotti lét­szám nem fedezi a ráfordított költségeket. A kovácsüzem meg­rendelések hiányában pillanat­nyilag a tavalyi produkciójának 30 százalékát tejesíti. A Digép-társaságok évek óta tartó bizonytalan helyzete hat­ványozottan jelentkezett a dol­gozói bérekben, s további bérfe­szültségeket okozott az idén be­vezetett 40 ezer forintos mini­málbér, amely az alkalmazottak­nak közel harmadát érintette. Bérfejlesztést utoljára 1999-ben hajtottak végre a társaságnál - ismerte el Farkas Kálmán a digépes keresetek így az ipari átlag 60 százalékát érik csak el. A DIP-en belüli társaságok 2001 első két hónapjában 240 millió forint bevétel mellett 50 millió forint veszteséget hoz­tak ami jelzi: az eladósodási folyamat a reorganizáció vé­geztével újra elindulhat. Ezt előzheti meg, ha a vevő - amely korábban is üzleti kap­csolatban állt a Digéppel - át­veszi a divíziókat, amelyek kö­zül különösen a kovácsüzem­nek van megrendelésekre szüksége. Amennyiben ugyan­is az adásvétel nem történik meg, az április 12-ét követő na­pokban - legalább 150 főt érin­tő - kényszerszabadságolásra, majd csoportos elbocsátásokra lehet számítani. A privatizá­ciós kísérletek viszont folyta­tódnak - mondta az MBV ve­zérigazgatója: divíziónként kü- lön-külön próbálnak vevőt ta­lálni a Digép eszközeit működ­tető társaságokra. A HÉT TÉMAJA: Hírverés kell a kultúrának, hogy hírvivő lehessen Miskolc (ÉM - CsM) - A mis­kolciak egész évben látogat­ják a város kulturális rendez­vényeit. Ha ők beszélnek ezekről máshol élő ismerő­seiknek, az a legjobb reklám a városnak, hiszen úgy hiszik el leghamarabb az emberek: itt valóban zajlik az élet, és ez nem csak a szakmának fontos. A miskolci nyár programfüzetét az idén hamarabb megismerik a debreceinek, mint a miskolciak: a cívisváros Utazás kiállítására tegnap vitte el a nyomdából éppencsak kikerült kiadványo­kat a Miskolci Idegenforgalmi és Kulturális Iroda vezetője, Stehlik Ágnes.- A nyári programok termé­szetesen több idegent vonzza- nak, de nem szabad elfelejteni, hogy egész évben gazdag a mis­kolci kulturális kínálat. Prog­ramfüzetekkel, kiadványokkal igyekszünk ennek hírt verni, a legjobb reklám azonban az, ha a városlakók, akik igazán ismerik a kulturális életet, beszélnek er­ről máshol élő ismerőseiknek - mondta Stehlik Ágnes. Ugyanakkor a tapasztalatok alapján érdemes megkülönböztet­ni a szakmában és a nagyközön­ségben élő képet. Az alkotóház és a galéria több évtizedes tevékeny­sége révén a grafika városaként tartja számon a képzőművészeti élet Miskolcot. A vüág igen sok karmestere tudja, hogy kétévente az itteni szimfonikusokkal tart mesterkurzust Jurij Szimonov, magára a zenekarra pedig az egyik legjobb vidéki együttesként tekintenek - a magyarok többsé­gének azonban kétségkívül nem ez jut eszébe a városról.- Vendégkönyvünk mindig te­le van a látogatók kedvező visszajelzéseivel, így a múzeum imázsának erősödése javítja a város megítélését is. Más persze a szakmai kritériumoknak meg­felelni, s nekünk ez az elsődle­ges feladatunk - fogalmaz Ignácz Erzsébet, a miskolci Her­mán Ottó Múzeum munkatársa. A pénz természetesen megha­tározó: nemcsak a produkciót, a reklámot is befolyásolják - már­pedig sok múlik a tálaláson. A Zempléni Művészeti Napok ren­dezvénysorozata például nagy előnnyel indult azáltal, hogy fő­szponzora révén már az első al­kalommal is bekerült a televízió műsorába, tegyük hozzá, mél­tán. A nagy, bejáratott fesztivá­lokhoz kapcsolva igen messzire eljutott a tavalyi Magyar Szín­házak Fesztiváljának híre is. Ám ahhoz, hogy a városról, a megyéről kialakult képre a gaz­dag kulturális élet igazán visszahasson, helyben is meg kell adni a rangját, értékként kell felmutatni, segíteni. Emel­lett igen fontos az országos mé­dia szerepe. Ha csak a botrá­nyokról, a gondokról szólnak, az a kép rögzül az olvasók-nézők fejében.- Ha valakinek nincsenek sztereotípiák a fejében Miskolc­ról, akkor természetesként fo­gadja a kulturális kínálatunkat mondja tapasztalatairól Stehlik Ágnes. - Azok viszont, akik csak a munkanélküliségről hallottak, igen meg szoktak le­pődni a programok láttán. A meglepetés akár plusz vonz­erőt jelenthet. Ám ha ez valakit annyira megragad, hogy el is jön, akkor már ismét a közleke­dés, az útviszonyok, az étter­mek, a szállások, az árak, a tisz­taság, az emberek kedvessége, és sok egyéb más alapján ítéli meg a várost, a megyét. A színház udvara is turistacsalogató Fotó: Bujdos Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents