Észak-Magyarország, 2001. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-22 / 68. szám

2001. március 22., csütörtök íszak-magyarország $ Aktuális 3 • Fogadóóra. Fogadóórát tart Gyárfás Ágnes országgyűlési képviselő (MSZP) ma délután 3 és fél 5 között pártja kazincbar­cikai irodájában (Rákóczi tér 4. szám). • Várja választóit. Várja választóit foga­dóórájára Kádas Mihály országgyűlési képviselő (Fidesz), ma délután fél 6-tól az avasi Gimnáziumban. • Illemtani vetélkedő. „Tudni illik, hogy mi illik..." címmel városi szintű vetélkedőt ren­dez a Selyemréti Általános Iskola és Városi Pedagógiai Intézet ma délután fél 3-tól. Megnyílt Miskolcon a Billa Szupermarket Miskolc (ÉM - FL) - A megyeszékhely városközpontjában és szélein már műkö­dő nagyáruházak után tegnap ünnepélye­sen átadtak, ma hivatalosan is megnyit­nak Diósgyőrben egy új szupermarketet. Az osztrák tulajdonú Billa a diósgyőri vá­rosközpont szépülésének újabb állomása.- Ezerkétszáz négyzetméteres eladótér, legalább tízezer élemiszer- és háztartási árucikk, több mint ötven magyar dolgozó - sorolta a Magyarországon 21.-ként meg­nyílt szupermarket jellemzőit Szendrő Ta­más értékesítési vezető. Janisch Wolfgang, a Billa áruházlánc ügyvezetője a cég filozó­fiáját hangsúlyozta: közel a vevőkhöz, európai színvonalon. Ez magyarán szólva a teljes áruválasztékot és az áruk frissessé­gét jelenti. Hangsúlyozta: a Billa, árucik­keinek jó minőségével, alacsony áraival és sorozatos kedvezményes akcióival veszi fel a versenyt a konkurenciával. Centizve apad a Bodrog Miskolc (ÉM - BGO) - A Tisza felső ré­sze Dombrádig, Tiszabercelig árad, Tokaj­nál 742 centiméteres vízállással stagnál, alatta pedig lassan apad, ezért ezen a sza­kaszon itt másodfokúra mérsékelték az árvízvédelmi készültséget - tudtuk meg az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgató­ság ügyeletesétől. A Bodrog lassan, cen­tizve apad, körülbelül naponta egy centi­vel csökken a víz szintje. Az árvizes terü­leteken jelenleg 616,6 kilométeres szaka­szon védekeznek - hallhattuk. A tegnapi adatok szerint a Tiszán harmadfokú a ké­szültség Sarud és Tiszakeszi között, má­sodfokú Tiszakeszi és Zemplénagárd kö­zött. A Bodrogon másdofokú a folyó alsó szakaszán Viss és Sárospatak között és el­sőfokú Sárospatak és az országhatár kö­zött. A Taktán pedig másodfokú az Inérhát-taktaföldvári árvízvédelmi sza­kasz inérháti és a kesznyéteni őrjárásain, első fokú a tiszalúci, taktaharkányi, tak- taszadai és taktaföldvári őrjárásokon. Muzsikáltak! A Muzsikás együttes, Sebestyén Márta és Jandó Jenő Bartók-Ko- dály koncertjének ősbemutatóját a Miskol­ci Egyetemen tartották tegnap este - ahogy várható volt telt ház előtt és vastapsok kö­zepette. A produkció valójában egy tízéves músorsorozat harmadik része, amelyben Bartók és Kodály műveit illetve a mögöt­tük lévő népzenei hátteret bontja ki az együttes partnereivel. Fotó: Vajda János A HÉT TEMAJA: A TAVASZI TAKARÍTÁS Ami tél után a természetben marad... BLYÖI­Ti ,Y3: Tr Llj j.yi í \ l 3 h -VI ? : 1997/19981998/19991999/20002000/2001 só (tonna) 2 5648 2028 0653 353 kalcium-klorid (tonna)-­166* egyéb (osztályozott kohó­salak, zúzottkő - tonna) 6 105 18 348 18 473 6 083 * ez hozzávetőleg 300 tonna só hatékonyságával ér fel Forrás: B.-A.-Z. Megyei Közútkezelő Miskolc (ÉM) - Az élő környe­zet történései a tavasz bekö- szöntével felgyorsulnak. A télre jellemző olyasféle ártal­mas külső hatásokat, amelye­ket például a közutak sózása, vagy a hagyományos fűtési rendszerekből a természetbe kikerülő melléktermék okoz, az élővilág rendszerszerű mű­ködésének köszönhetően idő­ről időre földolgozza. A környezeti hatásokra az élő­lényközösségek összetételük, működésük megváltozásával vá­laszolnak. Negatív hatásokra az érzékenyebb fajok kiszorulnak, helyüket tágabb túrőképességú, degradációs folyamatokat jelző fajok veszik át. A télre jellemző, a környezetet érő ártalmak között tartják szá­mon példáid a síkosság megszün­tetésére kiszórt sót; a fűtési idényben a levegőben megnöve­kedett károsanyag-koncentrációt (a hagyományos fűtési rendsze­rek melléktermékeként keletkező kén-dioxid és koromszennyezést, míg azokon a településeken, ahol a gázfűtés a jellemző, a szokásos­nál magasabb nitrogén-dioxid koncentrációt); valamint - csapa­dék nélküli tél esetén, mint volt az az idei is - a szálló por na­gyobb mennyiségét. Az említet­teknek a hatása az emberi kör­nyezetre meglehetősen különbö­ző, komplex összefüggéseiket, beépülésüket az ökológiai lánco­latba még kevéssé vizsgálták, azt is csupán külön-külön. A só különösen agresszív anyag: tönkreteszi nem csak a nátrium-kloridra érzékeny nö­vényfajokat, de szétmállasztja a betont is. Bár a tél után a talajba kerülő sómaradvány mennyisége a tavaszi esők nyomán folyama­tosan csökken, időlegesen mégis megváltoztatja a termőföld össze­tételét. Ezért sem véletlen, hogy a városok növényzetét, az utak mellé kerülő fák, sövények fajtá­ját úgy válogatják meg, hogy azok a szélsőséges viszonyokat e tekintetben is elviseljék - fejti ki Nagy Dezső, a miskolci Ökológiai Intézet tudományos munkatársa. A só említett negatív tulajdonsá­gai miatt ezért nem használható síktalanításra a védett területe­ken, az ivóvízbázisok környezeté­ben. Az idei télen - számol be egy, a most kipi'óbált újdonságról - az Aggteleki Nemzeti Parkban így a serényfalvi téglagyárból származó téglaőrleményt hasz­nálták útszóráshoz. A téli légszennyezés a sónál kevésbé maradandó hatásokkal jár. Az égéstermékek egy része kiülepszik a hóra (ezáltal a talaj­ba kerül), míg nagyobb része föl­hígul a levegőben. A légtérbe kerülő szálló por mennyisége különösen a szá­raz, csapadékmentes telek ide­jén okozhat problémát, amikor a kifagyott talaj felső rétegeit - ezzel együtt az abban található műtrágya és vegyszermaradé­kokat - hordja be a szél a la­kott területekre. A nagyüzemi szántóföldi kultúrákban hasz­nált vegyszerek összetevőinek egy része csak évtizedek alatt bomlik le, de akad köztük nem egy olyan is, amely soha le nem bomló nehézfémet - hi­ganyt, kadmiumot, ólmot - tar­talmaz. A nehézfémek tulajdon­sága, hogy az élő szervezetben felgyülemlik, bekerül a táplá­lékláncba, így az emberi szer­vezetbe is. A vegyszermaradék­kal szennyezett por betegség­keltő hatása - miután esetleg csak évtizedek múltán jelentke­zik, akkor sem közvetlen mó­don - nehezen kimutatható. T öbb mint 30 évet dol­goztam a közlekedés­ben. Ha másért nem, hát a buszok indítása miatt mindig tudni kellett, hogy mennyi a pontos idő. Az óraátállítás sem okozott problémát, már napokkal előtte figyel­meztettük egymást a kol­légákkal. Most, nyugdí­jasként a sajtó irányítja rá a figyelmemet. FIoór Bertalanné (60), nyugdíjas A z óraátállításokra mindig nagyon odafi­gyelek. Vasárnaponként ugyanis focimeccsekre járok, és azt nem szere­tem elmulasztani. Egy­szer már volt rá példa: 11 évvel ezelőtt pont az „időeltolás” miatt késtem le egy meccset. Örök ta­nulságul szolgált - most már tudatosan számolok a nyári időszámítással. Papp Balázs (43), elektrikus C sak annyira foglal­koztat a dolog, amennyire szükséges. Igyekszem nem elfelejte­ni beállítani a helyes időt, ha már egyszer aszerint élünk. Sokan azt mondják, hogy nincs is igazán szükség az átállí­tásra, én más vélemé­nyen vagyok. Azt az egy óra differenciát nem olyan nehéz elviselni. Csóka Klára (38), gyermekgondozó A ki rádiót hallgat, ha akarja sem felejtkez­het el az óramutató visszaállításáról. Én is tudok róla, vagyis in­kább tudomásul veszem, hogy ezt kell tenni. De igazából fölösleges do­lognak tartom. Az átállí­tást követő napokban a biológiai órám még más­képp jár, mint a „ren­des” óra. Szabados Attila (15), tanuló N em is egyszer gondol­tam már rá, hogy las­san át kell állítani az órá­kat, de eddig hiába kér­deztem az ismerőseimet, senki sem tudta megmon­dani, hogy pontosan mi­kor kell. Pedig jó lenne megtudni. Tavaly majd­nem egy héten át a régi idő szerint mentem min­denhová, amíg végül rám nem szólt valaki. Mészáros Zoltán István (19), tanuló Borsodvíz: mérlegen a fejlesztési tervek Miskolc (ÉM - FL) - Január el­sejétől német-magyar együttműködéssel működik a GW-Borsodvíz Kft. Tegnapi taggyűlésüket követően saj­tótájékoztatón ismertették a negyedévnyi közös munkál­kodás tapasztalatait és a tár­saság további feladatait.- A három hónap az összeszokás időszaka volt: egymáshoz igazí­tottuk a német és magyar eljárá­sokat. Most ennek alapján dol­Miskolc (ÉM - CsM) - Másod­szor rendezi meg a Frankofó- nia ünnepét Miskolcon és a megyében a Kiss Ernő Fran­cia Nyelvi Központ és az Alli- ance Francaise. A megnyitót tegnap tartották, ám a ren­dezvények egészen április 6- ig tartanak. A Frankofónia ünnepét 1988 óta tartják meg - és minden évben a világ egyre több országában gyűl­nek össze így a tavaszi napfordu­ló táján a francia nyelvet beszé­lők, a francia kultúrát kedvelők. A borsod-abaúj-zempléni rendez­vények is részeivé válnak egy na­gyobb ünnepsorozatnak, amely­nek többek között pécsi és buda­pesti eseményeit említette a gozzuk ki és kezdjük el a re­konstrukciós, rehabilitációs munkákat. Aktívan részt ve­szünk a hálózatok felújításában - kezdte tájékoztatóját Alexander Beck, a GW-Borsodvíz Kft. ügy­vezető igazgatója. Mint elmondta: speciális szak­embereket hoznak Németország­ból, akik a vízfogyasztás pontos mérésére, a precíz elszámolásra szakosodtak. Terveik között sze­repel, hogy kedvezményes ak­ciókkal is ösztönözzék a lakossá­Frankofónia ünnepének tegnapi megnyitóján Christian Sahuc, a francia nagykövetség attaséja. Azt is hangsúlyozta, ez itt immár a második alkalom - és ha a fran­ciák azt mondják: második, bizto­sak abban, hogy lesz harmadik is. Ezt a bizakodást szándékoltság nélkül is alátámasztották Alak- szainé dr. Oláh Annamária, Mis­kolc alpolgármestere, a rendez­vénysorozat fővédnöke szavai. Ő ugyanis többek között arra emlé­keztetett megnyitójában, több mint tíz éve működik Miskolcon az Alliance Francaise, és munka­társai igen sokrétűen gazdagítják a város életét. Csak egy példa: a miskolci nyári rendezvénysoro­zat minden évben június 21-én, a zene ünnepén kezdődik, és ez a got a már kiépített szennyvízve­zetékekre történő rácsatlakozás­ra. Lehetőséget látnak arra is, hogy az önkormányzatokkal együttműködve folytassák a szennyvízcsatornák és -tisztítók építését, üzemeltetését. A tegnapi taggyűlésen felügyelő bizottságot is választottak, valamint döntöt­tek arról, hogy 2000 liter zacskós vízzel segítik a kárpátaljai árvíz­károsultakat. Kádár Sándor, a Borsodvíz önkormányzati Közüzemi Szol­hagyomány is az AF tevékenysé­géhez köthető. Mivel a legtöbb miskolci frankofón Kiss Ernő tanár úr „köpögenyéből bújt elő”, az is ha­gyomány, hogy az ő nevét viselő emlékplaketteket fia, a debreceni egyetemen szintén francia nyel­vet oktató Kiss Sándor adja át annak a gondolatnak a jegyében, hogy „tanárnak lenni nemcsak mesterség, hanem életmód”. Az idén Németh Józsefné, a Bláthy Ottó Szakközépiskola franciata­nára, illetve dr. Váradyné Nagy Andrea, a putnoki Serényi Gim­názium tanára, a helyi magyar­francia baráti kör szervezője kap­ta munkájáért az elismerést. A hivatalos rész után Jean- Claude Meurisse sanzonestjével gáltató Rt. igazgatója elmondta, hogy az rt.-nek 200 önkormány­zat a részvényese és 109 telepü­lésen üzemeltetnek. A tulajdo­nosi oldalról úgy látják, hogy az új együttműködési modell bevált, megalapítása jó elöntés volt. Eredményeként a 109 tele­pülésen az első évi program szerint folyamatosan megújul­nak a hálózatok és a berendezé­sek, s az EU-előírásainak meg­felelő vízminőséget szolgáltat­hatnak. A nyitány: sanzonest Fotó: v. j. kezdődött meg a kéthetes ren­dezvénysorozata, amelynek ke­retében ma este Pál Frenák tár­sulatát láthatja a közönség a Miskolci Nemzeti Színházban. Frankofónia: ünnep a folyamatos jelenlétben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents