Észak-Magyarország, 2001. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-02 / 52. szám

2001. március 2., péntek észak-magyarorszAg § Aktuális 3 [CSOKOR • Fórum. Dr. Giday Erzsébet közgazdász professzor, a MIÉP országgyűlési képvise­lője március 3-án, szombaton délután négy órakor a miskolci Vigadóban fóru­mot tart, amelynek témája: az Európai Unióba való csatlakozás feltételei. • Pályázat. Az Ifjúsági és Sportminiszté­rium 52 pályázatot írt ki 2001. február 28- án az ifjúság, a kábítószerügy, a sport és a fogyatékosok sportja területeken. Az Észak-magyarországi Regionális és Ifjúsági Szolgáltató Iroda pályázatíró-képzést szervez március 5-én, hétfőn 10 és 16 óra között Miskolcon, az ITC-székház nagyter­mében (Mindszent tér 1.). Öregdiákok találkozója Miskolc (ÉM) - Első öregdiák találkozó­ját rendezi meg a fennállásának 10. évfor­dulóját ünneplő miskolci Teleki Tehetség- gondozó Kollégium most szombaton, már­cius 3-án délután 3 órától. A rendezvény védnökségét Kádas Mihály országgyűlési képviselő, a kollégium első igazgatója vál­lalta. Az ünnepségen felavatják Jószay Zsolt szobrászművész alkotását, amely a Teleki-család egy hölgytagját, báró Vay Bélárié született gróf Teleki Zsófiát ábrá­zolja, és átadják a Teleki Tankertet is. Nyerteseink Miskolc (ÉM) - Szépítse otthonát az Északkal! címmel hirdettünk pályázatot a közelmúltban olvasóinknak. A 2001. ja­nuár 16. és március 1-je között szervezett játékra 7564 megfejtés érkezett, amelyek közül végül 7279 bizonyult érvényesnek. Tegnap délután az ÉM-székházban Raffayné dr. Bartók Ágnes közjegyző je­lenlétében megtartottuk a sorsolást, azaz végül kiderült, hogy kik nyerik a húsz da­rab egyenként 30 ezer forint értékű sző­nyegvásárlási utalványt, amelyet a Kelet- Szőnyegházban (Miskolc, Zsigmondi u. 2. sz.) lehet beváltani 2001. április 30-ig. A nyertesek: Szabó Sándorné (Ózd, Bolyki főút 18.), Kubus Miklós (Miskolc, Damjanich u. 2/b.), Hanák István (Szir- mabesenyő, Vörösmarty u 25.), Hernádi Jánosné (Miskolc, Körösi Cs. S. u. 1.), Horváthné Varga Ilona (Kazincbarcika, Egressy u. 21.), Gál Balázsné (Alsózsolca, Gagarin u. 19.), Burinda József (Sajóiván- ka, Állomás u. 39.), Boldog Ferencné (Ke­nézlő, Kun B. u. 4.), Barati Jánosné (Ti- szadorogma, Deák F. u. 11.), Burányi Sán­dor (Berzék, Hunyadi u. 7.), Gazdig Ist­vánná (Miskolc, Barkóczi F. u. 19.), Virosztkó Józsefné (Arnót, Móricz Zs. u. з. ), Kacsmarik Sándorné (Miskolc, Kőris и. 25.), Répási János (Onga, Berzsenyi u. 36.), Molnár János (Tiszatarján, Vásártér u. 1.), Nagy Sándorné (Miskolc, Klapka u. 7.), Fűzi Jánosné (Vizsoly, Szent János u. 114.), Balajti Sándorné (Alsózsolca, Petőfi u. 11.), Varkoly Györgyné (Méra, Vörös­hadsereg u. 1/a), Anga László (Tardona, József A. u. 30.). A nyerteseket természe­tesen levélben értesítjük arról, mikor és hol vehetik át nyereményüket. Versenyben olvastak Miskolc (ÉM - PTA) - Pick up a Penguin címmel országos olvasói vetélkedőt hirde­tett általános és középiskolás diákok szá­mára a Lonkman Kiadó. A vetélkedő cél­ja: megkedveltetni a fiatalokkal az olva­sást. A verseny egyik elődöntőjét a Mis­kolci Egyetemen tartották meg tegnap mintegy 60 diák részvételével. Az ország­ból 600 fiatal jelentkezett, a 8 nagyváros­ban megtartott regionális elődöntőket kö­vetően a budapesti döntőbe jutnak a leg­jobb csapatok. Nevezni két - 7. és 8. osztá­lyos, illetve 9-11. osztályos - kategóriában lehetett. A 3 tagú csoportoknak 6 külön­böző* nehézségű, úgynevezett szintezett szöveget, könyvet kellett elolvasniuk. Az árhullámok miatt csúszott a terv Mezőkövesd (ÉM - SZÍ) - A fi- deszes országgyűlési képvi­selők rendszeresen szervez­nek találkozót az autópályát építő Vegyépszer-Betonút Rt. konzorciummal, ezúttal a tavaszi kezdés volt az össze­jövetel apropója tegnap Me­zőkövesden, a konzorcium új épületében. Mint Lenártek András ország- gyűlési képviselő kifejtette, a megye legnagyobb beruházását folyamatosan figyelemmel kísé­rik, a sajtót pedig nemcsak az elején és a 2002-es befejezéskor akarják tájékoztatni az építke­zésről, hanem legalább félévente. A képviselő ismertette a nagyszámú sajtómunkatársak­kal, hogy délelőtt több olyan kérdésről is tárgyaltak a kon­zorcium vezetővel, melyek foko­zottan érdeklik a lakosságot. Ilyen a mezőcsáti vasút, illetve Tiszaújváros, Hejőkürt csatlako­zása az autópályához.A felüljárók, kisebb hidak építése lassíthatja a munkát Fotó: Szatmári Szilágyi András, az Nemzeti Autópálya Rt. vezérigazgató-he­lyettese a Széchenyi-terv autó­pálya-programjait ismertette. El­mondta többek között, hogy a Miskolc felé leágazó M30-as autó­pálya 24,5 km-es szakasza, amely magába foglalja a miskol­ci körgyűrű 4-5 km-es szakaszát is, a legjobb stádiumban van. Farkas László, a Vegyépszer vezérigazgató-helyettese arról számolt be, hogy a polgári Tisza- híd építése télen is folyt, csak az árhullámok levonulása okozott a tervhez képest némi csúszást. A munka kritikus pontja egyéb­ként a Tisza-híd és az ártéri híd, hiszen egy magasabb vízállás késleltetné az építkezést. Másik kritikus pont a minőség, hiszen közel 400 vállalkozásnak kell azonos szinten, összehangoltan dolgozni. Tavaly ősszel például 1800 fő, 800 munkagép, gépkocsi építette a pályát. Az idén a mun­kálatok 65-70 százalékával szeret­nének végezni. Az élőlények élettere is védelemre szorul Miskolc (ÉM - ML) - A közép- keiet-európai országok, köz­tük Magyarország büszke ar­ra, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozásával ter­mészeti és kulturális érté­kekkel gazdagíthatja a kö­zösséget. Az elmúlt évek környezeti válto­zásait megtapasztalva azonban úgy tűnik: a hazai állat- és nö­vényvilág természetes élőhelyei eltűnnek, vagy szűnik meg kö­zöttük az átjárhatóság, ez pedig magával hozza az élővilág sok­színűségének csökkenését hangzott el azon a tegnapi be­szélgetésen, amelyen többek kö­zött erre a problémára hívták föl a figyelmet a miskolci Ökoló­giai Intézet munkatársai. Az élő környezetben végbe­menő folyamatokat évekre visszamenően nyomon követő magyarországi bio-monitoring program is alátámasztja azt a megfigyelést, hogy felborulni látszik a Kárpát-medence időjá­rásának periodikussága: 15 év száraz időt 3 csapadékos köve­tett, majd az elmúlt év eleji ár- és belvizeket nyári aszály. A korábban tíz évenként bekövet­kezett száraz és nedves periódu­sok változásaihoz az élővilág jobban képes volt alkalmazkod­ni mint a mostani, kiszámítha­tatlanul változóhoz - hívta fel a figyelmet Gyulai Iván, az Öko­lógiai Intézet igazgatója -, ami így együtt jár bizonyos fajok el­tűnésével. Ahhoz, hogy az élőlé­nyeket hozzásegítsük a számuk­ra nehezebb időszakok átvésze­léséhez, szükség van viszonylag összefüggő természetes élőhelyi területeknek, az úgynevezett ökológiai hálózatnak a megőrzé­sére. Ezzel azonban ellentétes folyamatok zajlanak Borsod- Abaúj-Zemplénben is, szakado­zik az ökológiai háló, apad a me­nedékekben megmaradt fajok el­terjedése - jelentette ki Gyulai Iván, aki ezt a negatív folyama­tot mindenek előtt a mindent feláldozó gazdasági érdekeltsé­gekkel hozott összefüggésbe. Csökken a terület Az élőhelyek fölaprózódását, majd minimálisra csökkenését Nagy Dezső, az intézet munka­társa kétszáz évre visszanyúló kutatások alapján készült öko­lógiai térképpel illusztrálta, amelyen nyomon követhető volt, miként szűkült egyre ki­sebbre a természetben feltalál­ható élőlények által használha­tó területek aránya. A nap­jainkban tapasztalható helyzet­ről szólva elmondta: a Zemp­lén előterében megnyitni ter­vezett kőbányák (a Páncél­hegy, a Cigány-hegy, Erdőbé- nye környéke), a kisebb-na- gyobb külszíni bányák nyitása a Sajó és a Szuha völgyében, illetve az autópálya-építés igé­nyeit kiszolgáló újabb kavics­bányák a Sajó és a Hernád mentén tovább szűkítik a ter­mészetes élettereket. A Páncél-hegyi andezitbánya majdani megnyitásával az élő­helytöredék biológiai, tájképi, történelmi és kulturális érté­keinek visszavonhatatlan el­vesztésének lehetőségére hívta fel a figyelmet Barati Sándor, az intézet másik munkatársa, aki ennek kapcsán egy nap­jainkban eltűnt élőhelyet emlí­tett: a sajóhidvégi keményfás ligeterdő nemrégiben történt tarra vágásával olyan, ritka és védett fajok is eltűnnek kör­nyezetünkből, mint a díszes tarkalepke, a farkasalma lepke, vagy a növények közül a fehér madársisak. lm SZAMA Nővéröröm: az idősebbeket valami még hajtja... Miskolc (ÉM - PTA) - Egy nő számára szebb feladatot nem tudok elképzelni, mint hogy nővér legyen - mondta el Földessy Attiláné, a B.-A.-Z. Megyei Kórház ápolási igaz­gatója. E szép, és a gyógyítás rendszerében alapvető fon­tosságú hivatást felvállalók azonban egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. Annak, hogy kevés a nővér, és az elhivatottak is egyre nehe­zebben viselik a rájuk zúduló elvárásokat elsősorban az alul­fizetettség az oka. A nővérek nagy része komoly anyagi gon­dokkal küzd. Legfőképpen azok, akikre a munkanélküliség miatt a családfenntartó szerep is hárul. A megyei kórházban 1566 szakdolgozó dolgozik, eb­ből 906 nővér közvetlenül a be­tegágy mellett. Az intézet dolgo­zói közül 1343-an kapták meg a törvényi szabályozásnak kö­szönhetően a 40 ezer forintos minimálbért. Ezzel azonban ko­rántsem rendeződött a helyzet, sőt: eltűnt a megbecsülést jelké­pező kicsinyke differencia is a bérekből. A fizetések ugyanis olyannyira alacsonyak, hogy a pályán már több évtizede dolgo­zó nővér keresete ezután, a kez­dő kollégájáéval került egy szintre. Mindezt tetézendő: mi­vel a megyei intézmény is telje­sítményelvű finanszírozással működik, nem tudni, hogy mek­kora összeg áll majd rendelke­zésre a bérfejlesztésre. A 20 szá­zalékos bérfejlesztési keret 14 százalékát azonban mindenkép­pen a minimálbérezésre kell fordítania a kórháznak. Ami marad, az szinte elenyésző. Mint azt Földessy Attiláné ápo­lási igazgatótól megtudtuk: je­lenleg még tart az adatok osztá­lyonkénti kigyűjtése, összesíté­se, március első heteiben a „bérrendezési munka” befejező­dik, április elsejével pedig ér­vénybe lép az új bérrendszer. Az anyagi megbecsülés hiánya, az abból eredő családi problé­mák akarva-akaratlanul is hat­nak a napi munkára.- Ezt a stresszhelyzetet egye­dül egy jó osztálylégkör képes oldani - vélekedett Földessy At­tiláné. - Nagyon sok múlik a fő­nővér személyén. Aki nem csak a munkát követeli meg, de való­di főnővérként, majd hogy nem anyaként törődik a nővérekkel. Sok munka, kevés pénz A kórházban úgy tartják: példa­értékű a Il-es idegosztály beteg­ápolói közössége. Kóbor Pálné 1971 óta dolgozik főnővérként az osztályon.- Nálunk valóban jó a közös­ség, annak ellenére, hogy ez az osztály az egyik legleterheltebb figyelünk egymásra, és ez na­gyon fontos. Á főnök-beosztott viszony mellett szükség van egy­fajta baráti kapcsolatra is. Hi­szen rengeteg a munka, sok a stressz... kire számíthatnánk, ha már egymásra sem. Arra törek­szem, hogy senki se féljen el­mondani, ha valamilyen problé­mája, gondja van - még ha az nem is munkahelyi eredetű. Mindezek ellenére nem min­den nővér bírja az osztályon el­várt munkatempót. Csak egyet­len részleget kiemelve: a 40 ágyás helyen legalább 20 fekvő­beteget kezelnek, akik csaknem teljes embert igényelnek. És ter­mészetesen a többi beteg ápolá­sára is oda kell figyelni. Minder­re 3 műszakban 12 ápoló adott.- A gyakorlott, régóta nővér­ként dolgozókat hajtja a hivatás- tudat. De a fiatalabb korosztály már másképp nevelkedett. Sze­retik a hivatást, de szem előtt tartják azt is, hogy a munkáért cserébe megfelelő juttatást kap­nak-e. Mondván: kevés pénzért legalább a munka legyen könnyebb, előfordul, hogy át­mennek valamilyen más osztály­ra. Nem hibáztatom őket érte, de aggódom. Az idősebb generá­ció lassan „kikopik”. Ha semmi sem változik, félő, hogy 5 év múlva nem lesz majd, aki felvál­lalná a betegek ápolását..

Next

/
Thumbnails
Contents