Észak-Magyarország, 2001. február (57. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-07 / 32. szám
2001. február 7., szerda Miskolc és környéke 7 HjMf? - .rr'W’" * • . t Juhtúrós pizzát ígértem a családnak, minden megvan hozzá, kivéve a juhtúrót. Csakhogy kevés bolt van már nyitva, azok közül is csak egy esik utamba. Pechemre a hűtőpultról épp a juhtúrós tál hiányzik. Azért rákérdezek: „Biztosan nincs?" - Erre az eladónő előkap egy üres tálat, s játékosan mutatja: „Ebben lenne, ha volna, itt állna, ha lenne, s én már csak tudnék róla, mert én árulnám. Úgyhogy biztos." Közvetlensége láttán előbátorkodom az én nagy problémámmal, szégyenbe maradok a család előtt... A szemem megakad a sajtkinálaton. Ha volna juhsajt, azt belereszelném a jó sűrű tejfölbe... De van-e juhsajt? A hölgy sorolja a márkaneveket, s azt, melyik honnan való: kunsági, geleji. Mindebből persze nem derül ki, melyik való juhtól, melyik tehéntől. Ám ő szolgálatkészen sorra mutatja mindet, még szagmintát is vehetek. Csakhogy egyik sem az igazi. Magamtól lelek fel egy kövér, bontatlan sajtot, melynek címkéjén a juhtej is szerepel. Rábökök. Az eladó figyelmeztet, az nagyon drága. Most ő kérdi: biztos? Hogy nem tágítok, kibontja, megszegi. Megszaglássza. Nyert: juhsajt. Ám miközben a kimetszett cikket jobbjával a mérlegre teszi, a baljából kifordul a jókora sajt, s darabokra törik. „Na, most mentem az agyára" - próbálom biztosítani együttérzésemről. - „Most megy az agyamra, most megy az agyamra" - mormogja. S bár nem esik jól a helybenhagyás, még elnézést is kérek. Erre tisztázza: nem azért ismételgeti, mert tényleg az agyára megyek, hanem azon akadt fenn: hogy lehet ilyet mondani?! „Én itt eladó vagyok, de ha itt végzek, és bemegyek egy másik boltba, ott én vagyok a vevő, s egészen természetes, hogy az ember megnézi, mire adja ki azt a kis pénzét." Természetes? Ahol olyan a hó, mint Balatonon a napsütés Bükkszentkereszt (ÉM - PTA) - Az idei tél eddig nem hozott sok jót a téli vendégforgalomra minden esztendőben számító Bükkszentke- resztnek. A fogadókban alig- alig kér valaki szállást. Csodálkozva nézzük az autóból a nagy havat, ami Bükkszentke- reszten fogad érkeztünkkor - Miskolcon szárazak az utak. A falu üresnek látszik, az utcákon semmi forgalom. Szembe velünk egy idős férfi birkózik az emelkedővel. Amikor elhaladunk mellette, barátságosan biccent felénk. Jólesik leolvasni szájáról az „adjon istent”. Még ha ismeretlentől kaptuk is. Sőt, annál inkább. Ezen a télen kevesen tapasztalhatták a bükkszentkeresztiek vendégszeretetét. A falu akkor él igazán, ha leesik a hó, és érkeznek a turisták. De idén ugyancsak fukarkodott a hóval a természet. Csak január utolsó napjaiban esett annyi, hogy használatkor ne csikorogjon a szánkó, ne karcolódjon a síléc. Ám, ha minden tökéletes, megvan a hideg, és a hó is, akkor sem feltétlen telnek meg minden nap a fogadók. Tavaly januárban épp a nagy havazás volt a baj: az emberek az elakadástól félve nem mertek elindulni a hegyekbe - mondja egy fogadós.- Ha nincs hó, az olyan itt, mint mikor a Balatonon esik az eső. Az év elején rendszerint a hó tartja a forgalmat, aztán sokáig szünet. Az iskolaszezon után általában másfél hónapig újra fellendül a turizmus, aztán Igyekszünk a vendégeink számára programokat szervezni: mindent megteszünk, ami egy kis önkor mányzat erejéből telik ................................................» HALÁSZ REZSŐ Kevés alkalom adódott ezen a télen lovasszánon utazni Fotó: v. Cs. még előfordul, hogy néhány iskoláscsoport eljön ide kirándulni, de újra csak szilveszterkor ugrik meg a vendégszám - árulja el Hegedűs János, a Privát fogadó vezetője. A településen mintegy 500 szálláshely található. Évente akár több mint 150 ezer éjszaka is „eladható” lenne. 1999-hez képest ugyan nőtt a vendégforgalom - 10 ezerről 13 ezerre -, de a kihasználtság így is alig 10 százalékos. Bár jó eredmény ez az emelkedés, ám Bükkszentkereszt sokkal nagyobb érdeklődésre tarthatna számot. A falu sajátos elszigeteltsége, érintetlensége, a természeti értékek és a híresen jó hatású levegő sokat ígér. De önmagában mégis keveset. . - Ha egy érdeklődőnek elsorolom, mindezt örömmel veszi, de rendszerint azonnal megkérdezi, hogy milyen programokat, fürdőket találhatnak a közelben - osztja meg tapasztalatát a fogadó vezetője. - Ezért össze is állítottam egy 5 napra kikapcsolódást ígérő programot a térségbeli látnivalókról - Lillafüredről, Miskolctapolcáról, Aggtelekről, Szilvásváradról, Tiszaúj- városról. Igaz, autózni is kell hozzá, de az nem szokott gondot okozni. Hogy népszerűsítsék Bükk- szentkeresztet, ismertetőket, programfüzeteket készíttetett az önkormányzat. Ezekkel a kiadványokkal, diafelvételekkel és a helyi kultúrát bemutatandó kü: lönböző faragásokkal, üveghutai tárgyakkal tavaly 3 vásáron vettek részt - egy alkalommal kíilöndíjat is kaptak.- Tavasszal a Budapesti Turisztikai és Idegenforgalmi Vásáron is be szeretnénk mutatkozni. Mindeközben pedig igyekszünk a vendégeink számára programokat szervezni. Nagy hírverést ugyan nem tudunk csapni, de mindent megteszünk, ami egy kis önkormányzat erejéből telik - mondta Halász Rezső polgármester. Hegedűs János Túra növénygyűjtéssel Felismerve, hogy a bükkszent- kereszti vendégforgalom fejlesztése helyi összefogást igényel, tavaly decemberben megalakult a falu első, idegenforgalmi fóruma, a Szállásvárók Szövetsége. Az egyesülés, még új, de a megvalósítandó ötletek már régen megfogalmazódtak a tagokban - árulta el Szabó György, a szövetség elnöke.- A falusi turizmus rákfenéje, hogy egy kis település kevés programot képes nyújtani a vendégeknek - világított rá az elnök. - Épp ezért minden adottságát ki kell használnunk. Télen jó kikapcsolódásra ad lehetőséget a hegyvidék és a hó. Nyáron pedig a túrázásra, lovaglásra fektethető a hangsúly. Itt is változatosságra van szükség, hogy minél tovább nálunk akarjanak maradni a turisták. Magyarországon egyedülálló túrát tervezünk előkészíteni. Nem csak kirándulásról lenne szó, de elvezetnénk az arra kíváncsiakat a Bükk botanikai ritkaságaihoz, megmutatnánk az itt található gyógynövényeket, beavatnánk őket a gyógynövénygyűjtés rejtelmeibe. De ennél is előbbre tervezünk. A célunk, hogy megalapítsunk egyfajta Szedd magad! mozgalmat. Az elhanyagolt földeken gyógynövény-telepítésbe kezdenénk. A „gyümölcs learatásában” aztán a turisták is, részt vehetaének. A gyűjtést, szárítást, feldolgozást megtanulva akár egy hetes elfoglaltságot is tudnánk számukra biztosítani - és mellette a többi program. Az üveghuták, a mészégetők, a környező látványosságok... Szabó György HÍRCSOKOR • Idősek napja. Idősek napja-rendez- vényt szervez a Görömbölyi Kulturális Egyesület. A településrészen élő 70 év felettieket holnap délután fél 4-től látják vendégül a közösségi házban. • Lovasszánkóverseny. Második alkalommal rendezi meg a bükkszentkereszti ön- kormányzat kedvező hóviszonyok esetén az Országos Lovasszánkó Ügyességi Versenyt február 18-án. Az esemény délelőtt fél 10-kor kezdődik a parkoló alatti szánkópályán. VAROS/KEP A Miskolc és környéke összeállítást írja és szerkeszti az Eszak-Magyarország társadalom rovata Telefon: (46) 414-022/212, 218, 230 e-mail: bujdos@inform.hu, szaloczi@inform.hu, wmitty@inform.hu Ad-vesz. Hogy mit lehet használtan venni és eladni? Ma már kideríthetetlen. Marad a falra mázolt / egykori csábító ajánlat - és a mai szemét. Fotó: Bujdos Tibor MEGKÉRDEZTÜK A MARTINTELEPIEKET: a részönkormányzatról A rról hallottam, hogy részönkormányzat alakult Martintelepen. Támogatom is a dolgot, hiszen, elég nagy „település” ez ahhoz, hogy legyen közvetlen képviselete az itt élőknek. Sokat fejlődött már eddig is a városrész, bízom benne, hogy eztán még erősebb lesz az érdekképviselet. Tompa Béláné (45), női szabó udok a részönkormányzat híréről. De azt nem tudom, hogy ez pontosan mit jelent, jár-e valamilyen közvetlen előnnyel a helyiek számára. Például, hogy egyszerűbb lesz-e az ügyintézés. Sok kérdés felmerül ilyenkor, épp ezért hiányolom a részletesebb tájékoztatást. Tamás Ágnes (44), gyesen lévő kismama M i már 1956-tól itt lakunk a férjemmel. Szeretünk is itt élni, még akkor is, ha Martintelepre nem kimondottan jellemző a dinamikus fejlődés. Ami van, az elég. A politikával meg nem foglalkozunk, majd meglátjuk, hogy mit hoz ez az önállósodási törekvés. Budai Józsefné (76), nyugdíjas N em foglalkozom igazán a várospolitikai dolgokkal. A martintelepi változásokról természetesen hallottam, de mint hogy7 ez nem hoz igazán változást az életünkbe, nem is beszédtéma igazán. Amit lehetett, idáig is fejlesztettek ebben a városrészben, gondolom eztán is így lesz. Eördögh Ákos (23), minősített hegesztő tthon a szüleim beszéltek erről a változásról, de igazán nem követtem a történéseket. A fejlődés sosem árt, de nekem itt úgy tetszik minden, ahogy van. Nagyobb változásokat nem is lehet várni. Martintelep túl kicsi ahhoz, hogy idejöjjön például egy multi vagy hasonló. Fónagy PÉTEr (16), tanuló MISKOLCIAK MONDJAK Fotó: Végh Csaba A Zsamaiért: Az Észak-Magyarország 2001. január 29-i számában megjelent „Miskolchoz hozzátartozik a Zsarnai?” cikkben elhangzott kereskedői nyilatkozatra megyei szervezetünk elnöksége nevében tett észrevételünket kérnénk megjelentetni. Úgy érezzük, igazán így lesz teljes a kép, amely a valós helyzet megjelenítésére szolgál. A cikkben nyilatkozó kereskedők helyzetét megértve, ezúton is tájékoztatjuk a megyében működő vállalkozóegységesen kát, hogy érdekképviselet működik, több mint ötven éve, természetesen azok számára, akik tagjai a szervezetnek. Megyei szervezetünk több éven át nyújtott eredményes érdekképviseletet a Zsarnai piacon működő kereskedők részére. Például: a büfé soron működő kereskedők jelenlegi működésüket is az érdekképviseleti fellépésnek köszönhetik. Mi megértjük és átérezzük a Zsarnai piacon működő keA Zsarnai piac reskedők helyzetét, tudjuk, hogy itt megélhetési lehetőségek szűnnek meg több család számára, de egységes fellépés és segítség csak összetartó érdekképviseleti tagsággal lehet eredményes. a KISÓSZ B.-A.-Z. Megyei Szervezet elnöksége nevében Szalári István, megyei elnök
