Észak-Magyarország, 2001. február (57. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-05 / 30. szám
2001. február 5., hétfő Gazdaság 7 Február 5. • Bevallás: Gyakoribb áfa • Befizetés/támogatásigénylés: Áfa gyakoribb áfaengedmény alapján Február 12. • Befizetés/támogatásigénylés: Áz előző havi kifizetésekből a munkáltató által levont jövedelemadó-előleg, a kifizető által levont jövedelemadó és jövedelemadóelőleg; kifizető által levont osztalékadó; kifizető által külföldi személytől levont adó; kifizető által a termőföld bérbeadásából származó jövedelemből levont adó; a munkáltató és a kifizető által levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék; a munkáltató és a kifizető társadalombiztosítási járuléka; társas vállalkozás baleseti járuléka, tételes, illetve a munkáltató, a kifizető és a magánszemély százalékos egészségügyi hozzájárulása Február 15. • Bevallás: Az éves bevallók 2000. évre vonatkozó valamennyi adójának - ideértve a járulékokat és az egészségügyi hozzájárulást is - bevallása, kivéve a vállalkozási tevékenységet nem folytató, áfafizetésre nem kötelezett magánszemély jövedelemadóját, a társasági adót, valamint az osztalékadót; éves áfa; rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás; szakképzési hozzájárulás; havonta beszedett idegenforgalmi adó; a kifizető bevallása az önkormányzati adóhatósághoz a termőföld bérbeadásából származó jövedelemből levont adóról; adatszolgáltatás a költségvetési támogatás igénybevételéhez felhasználható igazolások kiadásáról • Befizetés/támogatásigénylés: A vállalkozói tevékenységet folytató vagy áfafizetési kötelezettséget eredményező értékesítést végző magánszemély személyi jövedelemadója (járulékelszámolása); éves áfa; a beszedett idegenforgalmi adó; rehebilitációs foglalkoztatási hozzájárulás előző évi előlege és éves összegének különbözete; szakképzési hozzájárulás; az egyéni vállalkozó vállalkozói osztaléka utján fizetendő százalékos egészségügyi hozzájárulás KAMARAI HÍREK A Széchenyi-tervről A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara EU-s felkészítő programjának keretén belül tájékoztatót szervez a Széchenyi-tervben megjelent pályázati lehetőségekről. A tájékoztató február 13- án 10 órai kezdettel Sátoraljaújhelyen a polgármesteri hivatalban, és ugyanezen a napon 15 órától Miskolcon a BOKIK- székházban kerül megrendezésre. A rendezvényen a GM munkatársai tartanak előadást a kis- és középvállalkozás erősítő, a vállalkozásfejlesztési, valamint a regionális gazdaságépítési program pályázatairól. A rendezvényen való részvétel ingyenes. Jelentkezési lap kapható a BÖKIK ügyfél- szolgálati irodáin (Miskolc, Szentpáli u. 1., 226. sz.) és letölthető a kamara honlapjáról. H ACCP-táj ékoztató A HACCP-rendszer bevezetését előíró jogszabályokról, a rendszer lényegéről és kiépítésének alapvető kérdéseiről, valamint a bevezetéshez elnyerhető pályázati forrásokról tájékozatót szervez a BÖKIK február 14-én 10.00-12.00 óra között, a BOKIK-székházban (Miskolc, Szentpáli u. 1 sz., IV. em., tanácsterem). A rendezvényen a részvétel ingyenes. Jelentkezési lap letölthető a kamara honlapjáról (http://www.bokik.hu), illetve kapható bármely ügyfélszolgálati irodán. További információ: Horánszky Árpád, tel.: 46/ 328-539. ISO minőségbiztosítási tájékoztató A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara valamint a Ccqua Kft. ISO minőségbiztosítási tájékoztatót szervez február 13-án, 10 órai kezdettel a BOKIK-ban IV. emeleti tanácsteremben. A rendezvényen a részvétel ingyenes. További információt Horánszky Árpád ad a 46/328-539-es telefonszámon. Kis- és középvállalkozói menedzsmentképzés A BÖKIK Kht. és az ÉMGK szervezésében 380 órás menedzsmentképzést indítanak a területfejlesztési tanács támogatásával. A tanfolyamon az üzleti élet legfontosabb területeiről és új technológiákról tartanak előadásokat. Jelentkezés és részletes felvilágosítás: BÖKIK, Horánszky Árpád, tel.: 46/328-539. „Tatarozás alatt is működött a bolt A Borsod Volán vezérigazgatója a választásról, az ördögi körről és a mélypontról Miskolc (ÉM - KI) - A siker furcsa jószág: igazán élvezni, együtt élni vele csak akkor lehet, ha a megszerzéséhez vezető utat közmegbecsülés, elismerés kíséri. Mi sikeres embereket kerestünk szű- kebb pátriánkban, olyanokat akik a gazdasági életben ahhoz is hozzájárultak, hogy a városnak, amelyben dolgoznak, jobb híre legyen. Sárközi György, a Borsod Volán vezérigazgatója szerint túl vagyunk a tavalyi mélyponton. • Nagy kérdőjel volt előttem is, merre tanuljak tovább. A nyelvek mindig jól mentek, de azt nem tudtam elképzelni, hogy nyelvtanár legyek. Gondolkoztam, mi jó egy fiúnak. A mérnöki pálya akkor presztízst és jó keresetet ígért. így már csak abban kellett dönteni, hogy autóvagy repülőgép-tervező legyek. Az előbbit az NDK-ban, a másikat a Szovjetunióban oktatták. A külföldi egyetemekre a felvételi - ha jól emlékszem - már februárban volt, s gondoltam, nincs mit veszítenem, ha nem sikerül, még mindig felvételizhetek máshová. így kerültem a Drezdai Műszaki Egyetemre. □ Tervezett autót? • Nem. Illetve 1991-ben egy japán ösztöndíj során számítógépen terveztem egyet. Ez persze csak játék volt. □ A Borsod Volánnál dolgozott egész pályafutása alatt. • Valóban végigjártam a ranglétrát, s éppen mivel nem tervezhettem autókat, nem elégedtem meg a műszaki területtel: gazdasági vonalon is képeztem magam. A rendszerváltás évében az akkor még Nyugat-Né- metországban egy menedzsertanfolyamon tisztába kerültem azzal, hogy miként mennek a dolgok piacgazdasági körülmények között. Különben sem szeretek a fenekemen ülni. Mindig arra készültem, hogy magasabb beosztásokban is megálljain a helyem: ’90-ben megpályáztam a cégvezetést, sikerrel. □ Sosem akart elmenni? • Amikor megnyertem az igazgatói pályázatot, jött egy nemzetközi vállalat és „megkínált” egy ügyvezetői állással, a házam elé hozták a legújabb Audit s a többi... De végül a gyerekek miatt, és mert már a Borsod Volánnál igent mondtam, nem mentem. A cég meg két év múlva ki is vonult MagyarországSÁRKÖZI GYÖRGY 1953-ban született Sajó- szentpéteren 1977-ben szerez diplomát a Drezdai Műszaki Egyetemen, ebben az évben fejlesztőmérnökként kezd dolgozni a Borsod Volánnál 1993-tól a cég vezérigazgatója 1998-ban megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét ról. Persze csak utólag vagyok ilyen okos. Különben pedig igen izgatott, hogy mi lenne akkor, ha ott mondhatnám meg egyszer, mi hogyan történjen, ahol a munkámat kezdtem. □ A ’90-es évek folyamán is csak egyre romló gazdasági környezetben működtek, s ma már szolid eredményt produkál a cég. • A közlekedés alapvetően összefügg a gazdasággal, mert ahol az rosszul megy, ott nincs élénkülés, nincs mobilitás. Ki utazzon hová és miért? A közlekedés nem tud a gazdaság előtt járni. A megyében a Kazincbar- cika-Miskolc-Tiszaújváros jelenti a dinamikusan fejlődő tengelyt. Miskolcnak van Budapest után a legnagyobb agglomerációja, hiszen a statisztikai hivatal ide számítja Kazincbarcikát is, s a rövid távú ingázás nagyon fontos. A tehetősebbek egy része a külső városrészekbe költözött, s a családfő autóval is jár, de a gyerek már bérlettel buszozik, mondjuk a Földesbe. Jelenetős utazóközönséget jelentettek azok is, akik például a panelházakban éltek, elvesztették munkájukat, és a városból szintén elköltöztek, kertet vettek, s ott termelnek ezt-azt. De, hogy azt eladhassák, nekik is be kell jönni a városba. Vannak a megyének - sajnos - olyan területei is, ahol nulla és egy fő között ingadozik az utazóközönség. Amíg ezekben a térségekben nem lesz munkahely, addig nincs pénz, ha nincs pénz és munkahely sincs, kevés a tömegközlekedés, amíg kevés a tömegközlekedés kevés az esélye, hogy munkahelyek létesüljenek - ördögi kör. Mi rugalmasan igazodunk az igényekhez, de egy fő az nem tömegközlekedés. Egy új busz beállítása pedig több tízmillió forintba kerül. A közfeladatok - ilyen, veszteséges - ellátást is biztosítanunk kell, erre vannak az állami pénzek, hiszen többségi állami tulajdonú a cég. Továbbá keresztbefinanszí- rozással élünk: a már említett tengely nyereségén tartjuk fenn a teljesen veszteséges járatokat a leszakadó vidékeken. □ A gazdaságban milyen tendenciát lát megyénkben? Emelkedőt vagy csökkenőt? • A mi szemszögünkből, tehát az utasszámot tekintve, élénkülés mutatkozott. Az évek óta csökkenő tendencia az előzetes adatok alapján tavaly érte el a mélypontját. Ha pedig nő a forgalom, az a gazdaság pezsdülését jelzi. Kétmillió sertés sorsa lehet kétséges Budapest (MTI) - Mintegy kétmillió sertés sorsa válhat az idén kérdésessé, ha nem születik rövid időn belül döntés a sertéságazat támogatási rendszeréről - mondta Menczel Lászlóné, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) titkára. A húsfeldolgozó üzemek az exporttámogatás hiányában csökkentik a vágásszámot. így, ha a helyzet nem változik rövidesen túlkínálat lesz a hazai sertéspiacon. Ez pedig sem a tenyésztőknek, sem a feldolgozóknak nem érdekük. Nehezíti a feldolgozók helyzetét, hogy szabályozás hiányában nem tudnak szerződéseket kötni külföldi partnereikkel. Ennek következtében pedig kiszorulhatnak megszerzett piacaikról.- Ahelyett, hogy a kergemar- ha-kór miatt kitört pánik miatt A sertéságazat támogatási rendszerre vár Fotó: Bujdos Tibor kialakult helyzetben piacokat tudnának szerezni a magyar sertésfeldolgozó üzemek - érvelt a Hússzövetség titkára -, esetleges piacvesztéssel kell számolniuk a szabályozás terén kialakult anomáliák miatt. Menczel Lászlóné utalt arra, hogy az ágazat exporttámogatásként nem kért többet a WTO, azaz a Világkereskedelmi Szervezet által engedélyezettnél, erre az évre 4,8 milliárd forintot. Ugyanakkor a minőségi támogatást is szorgalmazzák, mivel csak így ösztönözhető a minőségi és biztonságos, egészségre semmilyen módon veszélyt nem jelentő termék előállítása. A minőségi támogatás finanszírozására exporttámogatással azonos összegre, azaz 4,8 milliárd forintra lenne szükség. A Hússzövetség titkára azzal kapcsolatban is értetlenségét fejezte ki, hogy a szaktárca az ország EU-csatlakozása előtt szeretné alapvetően megváltoztatni a sertéságazat szabályozását. Menczel Lászlóné szerint ez az egyik fő oka annak, hogy az ágazati támogatások megvonásával nem értenek egyet sem a társminisztériumok, azaz a pénzügyi, a gazdasági és a külügyi tárca és az érdekképviseletek sem. Turizmus: a bevételből másra is telik Budapest (MTI) - A turizmus olyan dinamikusan fejlődik, hogy az innen származó állami plusz bevételek más ágazatok támogatását is lehetővé teszik - mondta Laszto- vicza Jenő, az Országos Idegenforgalmi Bizottság elnöke egy szakmai konferencián.- Míg 2000 első tizenegy hónapjában a turisztikai deviza bevételek 16 százalékkal növekedtek, miközben a hasonló kiadások 1999 egészéhez képest is csökkentek - mondta Lasztovicza Jenő az idegenforgalmi szakembereknek és ön- kormányzati vezetőknek tartott Turizmus és profit című rendezvényen. - Az első 11 hónapban az idegenforgalmi bevétel értéke 3,455 milliárd eurót tett ki, míg a kiadás összege 1,062 milliárd euró volt. Lasztovicza Jenő hangsúlyozta, hogy az évek óta tartó dinamikus bevételnövekedés is azt mutatja, hogy a jelenlegi kormányzat nagy hangsúlyt fektet a turizmus fejlesztésére. Erre a célra az idén 25 milliárd forintot különített el, 2002-ben pedig 28,2 milliárdot. A turisztikai célelőirányzat (te) alakulásáról az elnök elmondta, az elmúlt öt évben mintegy 8 milliárd forinttal nőtt, és 2000-ben elérte a 10 milliárd forintot. Budai Zoltán turisztikai helyettes államtitkár elmondta, meg kell sokszorozni az idegen- forgalmi fejlesztésekre fordítható forrásokat más tárcák, illetve a külföldi és hazai befektetők bevonásával. A helyettes államtitkár kiemelten szólt a gyógyAz egyik legnépszerűbb idegenforgalmi vonzerő Fotó: bt és termálturizmus jelentőségéről. Elmondta: a 2001. január közepén kiírt pályázatokban a termálfürdők kialakítására és azok infrastrukturális fejlesztésére az elnyerhető maximum összeg egymilliárd forint, a támogatás mértéke pedig 50 százalék. Az államtitkár kiemelte a gyógy- és termál túr izmus fejlődésével kiküszöbölhetőek a turizmusra jellemző gondok, így a szezonalitás, a területi koncentráció, a rövid tartózkodási idő, a vendégek alacsony pénzköltése és a belföldi turizmus gyengesége. Mint mondta: azok az országok válhatnak idegenforgalmi nagyhatalmakká, amelyek nem hanyagolják el a belföldi szolgáltatást. Véleménye szerint e nélkül nem lesz igazán sikeres ez a szektor.
