Észak-Magyarország, 2001. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-05 / 30. szám

2001. február 5., hétfő Aktuális 2 A volt politikai foglyok az MDF mellett Mezőkeresztes (ÉM - SZÍ) - Kihelyezett gyűlést tartott szombaton a Magyar Politi­kai Foglyok Szövetségének megyei szerveze­te Mezőkeresztesen. A megyei elnök, Klibán András beszédében kifejtette, hogy nagyon él még az emléke a „malenkij robotnak”, él­nek még a kényszermunkára elhurcoltak. A múltat megszenvedett POFOSZ tagok pár­ton kívüliek ugyan, mondta Klibán András, de fogjanak össze azért, hogy baloldali párt ne jusson ismét hatalomra. Meghívott ven­dégük, Halmai István, az MDF régióbeli el­nöke a Fórum közelmúltban lezajlott orszá­gos ülésén elhangzottakat ismertette, s vála­szolt az időskorú jelenlévők kérdéseire. A POFOSZ már most biztosította a Demokrata Fórumot arról, hogy számíthat tagjaira a 2002-es választáson. Nem számolják fel a mezőcsáti vasutat Miskolc (MTI) - A Budapest-Miskolc fő­vonalhoz kapcsolódó Hejőkeresztúr-Mező- csát mellékvonalon az M3-as autópálya építésével nem szűnik meg a forgalom - tá­jékoztatta az MTI-t Steinemé Vasvári Éva (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője. Mint ahogy azzal az Észak-Magyarország többször is foglalkozott, a mintegy 20 kilo­méter hosszúságú vonal leállításának terve az autópálya-építés kapcsán vetődött fel, mivel a beruházó konzorcium egyes becslé­sek szerint 500 millió, más számítások sze­rint 1 milliárd forintot tudna megtakaríta­ni, ha a tervből kivennék a vonalat a tér­ségben metsző M3-as felüljárójának építé­sét. Az országgyűlési képviselő elmondta, hogy Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter elfogadta érvelésüket, amely sze­rint a vonal felszámolása nem szolgálja, sőt rontja a dél-borsodi térség jövőjét. Hóban, jégen baleset Miskolc (ÉM - FL) - A szánkózás, sízés, a csúszós úton történő közlekedés baleset­tel is járhat. Mint történt ez tegnap né­hány eset bizonysága szerint megyénkben is. Miskolcon, a Görömbölyi úton egy cég üdülője területén egy 20 éves lány sérült meg szánkózás közben. Gerinctáji sérülé­seket szenvedett, a mentősök első megál­lapítása szerint súlyosat. Perecesen, a Bá­nya utcában egy idős ember csúszott el, őt a mentők váll- és bordatörés miatt szál­lították kórházba. Bükkszentkereszten egy Békés megyéből kirándulni érkezett 15 éves fiatalember járt pórul, szánkózás közben kartörést szenvedett. Németországban pozitív kép él a magyarokról Wilfried Gruber szerint az uniós csatlakozással javul a keleti országrész helyzete Porcsin Zsolt Debrecen (HBN) - A magyar a nyolcadik nyelv, amit meg­tanul Wilfried Gruber német nagykövet és felesége, ők ugyan még szabadkoznak, hogy keveset tudnak, ma­gyar fül számára azonban már igen hízelgőek igénye­sen fogalmazott mondataik. A Németországi Szövetségi Köz­társaság rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete, Wilfried Gruber feleségével együtt a Deb­receni Nyári Egyetem téli kurzu­sán mélyítette nyelvtudását az el­múlt napokban. Ekkor kértünk tőle lehetőséget beszélgetésre. □ Köztudottan nehéz megtanulni a magyar nyelvet. Aki veszi a bá­torságot, annak valószínűleg komoly és hosszú távú céljai van­nak vele. • Igaza van, a magyar nyelv nem könnyű. Szeretnék legalább annyit elérni, hogy amikor átla­pozom a magyar újságokat, megértsem mit írnak, figyelem­mel tudjam kísérni a híradások­ból a politikai eseményeket. Jó lenne olyan szinten beszélni a nyelvüket, hogy megnézhessem filmjeiket, elmehessek színházba, és megértsem azt, hogy min ne­vetnek az emberek. □ Nagykövet űr nem először for­dul meg Debrecenben, az ország keleti végein. Európában járato­sabb honfitársaink szerint Ma­gyarországnak ez a része nem az uniós átlag arculatát mutatja. Ezen a vidéken utazva látja-e ön a jövendőbeli uniós régiót? • Két hét alatt volt időm arra, hogy megismerjem a Debreceni Égyetemet. Az volt a benyomá­som, hogy ez az egyetem európai szinten is versenyképes. Láttam persze mást is. Volt egy kirándu­lásunk Hajdú-Bihar északi és Szabolcs déli részén, átutaztunk olyan falvakon, ahol még sok te­rületen fejleszteni kell. Azt gon­dolom, hogy az uniós csatlako­zással ennek az országrésznek sokkal jobb lesz a helyzete. □ Ön tavaly nyáron tartott egy előadást a magyarországi német befektetők tapasztalatairól. Akkor arról beszélt, hogy egyre nehezebb nálunk szakképzett munkaerőt ta­lálni, nehézkes a hatósági bürok­rácia, gyakran változnak a gaz­Wilfried Gruber Fotó: ikiódy daságot érintő törvények és kíván­nivalót hagy maga után az infra­struktúra is. Mi volt megállapítá­sainak a visszhangja? • Azokat a válaszokat összegez­tem akkor, amiket a német ipar­kamara áprilisi kérdéseire adtak a magyarországi befektetőink. Az azóta eltelt időszakról nem tudok új eredményekkel szolgálni. A következő felmérés májusban lesz; egy biztos, nagy erőfeszítése­ket kell azért tenni, hogy Ma­gyarország vonzó legyen minden befektetőnek. Nem volt szeren­csés például, hogy a magyar áramelosztó rendszerbe nagy pénzeket beruházó német cégek­nek a magyar kormány megszab­ta, hogy milyen áron adhatják to­vább az áramot ügyfeleiknek, mi­közben az áramot előállító Ma­gyar Villamos Művek sokkal je­lentősebben emelhette az áram­elosztók számára kiszabott árait. Az ilyen lépések sok befektetőt elgondolkodtatnak. □ Hallgatnak a magyar politiku­sok arra, amit ön mond mint leg­nagyobb gazdasági partnerünk nagykövete? Állítólag a magyar kormány képviselői nehéz tárgyalófelek, követelőzőek. • Én nem tanár vagyok itt, ha­nem nagykövet. Az a feladatom, hogy a közös érdekeket támogas­sam. A két ország között meglévő tradicionális gazdasági és kultu­rális kapcsolatokat elmélyítsem, tovább bővítsem, és lehetőleg a felnövekvő fiatalabb generációra is kiterjesszem. □ Tehát akkor ön nem érzékeli azt a mentalitást, amivel a jelenle­gi ellenzék vádolja a magyar kor­mányt, hogy épp az uniós tárgya­Wilfriedn Gruber 1942. augusztus 15-én Überlin­genben született. Az érettségi után politikatudo­mányt, történelmet és roma- nisztikát hallgatott Berlinben, Párizsban, Freiburgban és Den- verben. 1970 óta van külügyi szolgálat­ban. 1972-től 1976-ig a londoni, 1976-tól 1979-ig a La Paz-i, 1983-tól 1986-ig pedig a moszk­vai német nagykövetségen dol­gozott. 1990-től 1996-ig a külügymi­nisztérium politikai osztályának vezető referense. 1996-tól 1999-ig a belgrádi német nagy- követséget vezette. 2000. ápri­lisi budapesti kinevezését megelőzően a Delkelet-európai Stabilitási Paktummal kapcsola­tos lépéseket koordinálta a kül­ügyminisztériumban. lások kapcsán túlzott határozott­sággal fogalmazza meg igényeit? • Minden politikai vitán felül áll az, hogy a magyar parlamenti pártok az uniós csatlakozás ügyé­ben együttműködnek. Szerintem 2001 lesz az az esztendő, amikor az Országgyűlésük minden jog­harmonizációs intézkedést meg­tesz az Unióba történő belépés ér­dekében. □ Úgy tűnik, mintha az Európai Unió politikusait zavarná minden kérdés, ami a csatlakozás idő­pontját firtatja. Mi nem készül­tünk fel eléggé a csatlakozásra, vagy az Unió a befogadásunkra? • Három feltétele van a csatla­kozásnak: az Unió alkalmassá­ga, Magyarország kellő felké­szültsége, a belépési tárgyalások lezárása. Az Európai Unió intéz­ményrendszerét érintő nizzai döntések lehetővé teszik az új tagok felvételét. A Magyaror­szágról szóló legutóbbi jelentés felsorolta a hiányosságokat, azo­kat a területeket, amelyeken még jelentős fejlődést kell elérni a belépéshez. Az EU készített egy menetrendet arról, hogy mi­lyen témákat kell még megtár­gyalni 2002 közepéig. Ha ezt a tervet betartják, akkor valószí­nűleg lehetőség van arra, hogy a tárgyalásokat 2002 végére lezár­juk. Természetesen a tárgyalá­sok ritmusát a jelöltek is meg­határozzák viselkedésükkel, készségükkel. □ Jelenleg hol tartunk? • Most a svéd elnökség alatt négy szabadságjogot vizsgál az Unió: a tőke szabad áramlásának lehetőségét, a kereskedelem, a szolgáltatások és a munkaerő vándorlásának szabadságát. Né­metországban - ahol jelenleg is 3,8 millió munkanélküli van - a nyüvánosságot leginkább a mun­kaerő szabad áramlása foglalkoz­tatja. Szerintünk az lehet a megoldás, ha a belépés után hét évig átmenetileg korlátozzuk ezt a lehetőséget. Magyarország is kért átmeneti időszakot például a külföldiek itteni ingatlanvásárlá­sa ügyében, ami jelentősen érinti a mezőgazdasági befektetéseket. □ Magyarországon mostanság az egyik legsúlyosabb gondnak a gazdaságot és a politikát is átszö­vő korrupció tűnik. Tapasztaltáé ezt a jelenséget? Mértéke nem kés­leltetheti uniós csatlakozásunkat? • A gazdaságuk átalakulásának időszakát élő országokban min­denütt előtérbe kerül a korrup­ció, ami ellen természetesen küzdeni kell. Politikusaiknak, vezetőiknek fel kell ismerni, hogy a korrupció visszaszorítá­sa érdekében célzott intézkedé­sekre van szükség. □ A magyarokhoz kötődő hagyo­mányos sztereotípiáik - gulyás, csárdás, puszta, illetve az 1989-es határnyitás - mellé nem társul-e a negatívumként a korrupció? Hogyan vélekednek most rólunk a hazájában? • Németországban pozitív kép él a magyarokról. Talán azért is, mert a kommunizmus ellen az elsők között léptek fel a magya­rok 1956-ban. Természetesen nem merül feledésbe az a szerep, amit Magyarország ját­szott a keletnémet menekültek előtt a határok megnyitásában. A rendszerváltozás utáni tíz esz­tendőben Magyarország meg­nyílt a külföldiek előtt, s már a német piacon is versenyképes termékeket tudnak előállítani, például az Audi TT-t. Diákként vagyok itt a Debreceni Egyete­men, figyelem a magyar fiatalo­kat, és azt szeretném, ha nekik már élő kapcsolatuk lenne Né­metországgal i- Éai-MIFáWfiliS# -i Miskolc és Borsod-Abaúj-Zemplén megye független napilapja A kiadó vezetője: Szabó Miklós (szabo@inform.hu) Főszerkesztő: Kiss László (kiss.laszlo@inform.hu) Szerkesztők: aktuális: Bánhegyi Gábor (214-es mellék, banhegyi@inform.hu) társadalom: Bujdos Attila (212-es mellék, bujdos@inform.hu) gazdaság: Méhes László (211 -es mellék, mehes@inform.hu) kultúra: Csomók Mariann (210-es mellék, csornok@inform.hu) térség: Buzafatvi Győző (298-as, 430-as mellék, buzafalvi@inform.hu). sport: Berecz Csaba (241-es mellék, bereczcs@inform.hu) Szerkesztőség: 3526 Miskolc, Zsolcai kapu 3. Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 351. Szerkesztőségi fax: 501-262 Telefon: 414-022 A központ jelentkezése után közvetlenül tárcsázhatok a rovatok mellékei, va­lamint a titkárság: 201, Hírügynökség: Magyar Távirati Iroda (MTI), European Press Agency (EPA). Kiadja az INFORM MÉDIA Kft. Ügyvezető Igazgató: Josef Kogler Felelős kiadó: Szabó Miklós Terjesztési vezető: Seszták Ottó (06/20-958-9923, sesztak@inform.hu) Marketingvezető: Szókéné Kórik Erika (06/20-977-5596, szokene@inform.hu) Hirdetési vezető (Miskolc): Farkasné Lovász Zita (06/20-9147-209, lovasz@inform.hu) Hirdetési vezető (térség): Maros Éva (06/20-333-2530, maros@inform.hu) A kiadó cfme: 3526 Miskolc, Zsolcai kapu 3. Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 414-022 Hirdetési fax: 501-260, marketing és terjesztési fax: 501-261 Az áruspéldányokat terjeszti az INFORM MÉDIA Kft. Gere Sándor (304-es mellék, gere@inform.hu) Lapunk eladott példányszámát rendszeresen vizsgálja és auditálja a Magyar Terjesztés-ellenőrzési Szövetség Az előfizetők részére terjeszti az INFORM MÉDIA Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Kézbesítési problémáikat az alábbi ingyenesen hívható telefonszámon jelez­hetik: (06-80) 305-305. Előfizethető az INFORM MÉDIA Kft. hlrlapkézbesitőinél és a kiadóban, postautalványon vagy átutalással az INFORM MÉDIA Kft. Bank Austria Creditanstalt-nál vezetett 10911004-00000002-01580060 bank­számlaszámra, valamint megrendelhető a kiadó elmén. Az előfizetési díj egy hónapra 699 forint, negyedévre 1990, fél évre 3990, egy évre 7590 forint. A lap példányonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 42 forint, a pénteki lapszám a TV Plusszal 49 forint. Az előfizetés lemondása 30 napos határidővel, írásban történhet. Index: 25 655. ISSN 0133-0357 Nyomás: INFORM MÉDIA Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 526-626. Meg nem rendelt kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza! Ki fizeti meg (és ki nem) a tanulópénzt? Megszűnt az egészségügyi főiskolai kar Miskolcra kihelyezett képzése Miskolc (ÉM - SzK) - A kari ta­nács decemberi döntése értel­mében a Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kará­nak bármely szakára felvett levelező hallgatója kizárólag Nyíregyházán folytathatja a jövőben tanulmányait. A ha­tározat megyénkben csaknem 100,1-3. évfolyamra járót érint hátrányosan. A Miskolcra járó hallgatók csak­nem mindegyike aláírta azt a - Fodor Ottóhoz, a miskolci kon­zultációs központ addigi vezető­jéhez (egyébként az Őszi Napsu­gár Otthon igazgatójához) írt - levelet, melyben kifejtik: hátrá­nyosan érinti őket a döntés. Mint leszögezik, az új feltételek mellett nagy valószínűséggel nem jelentkeztek volna - családi és munkahelyi körülményeik miatt, a nagyobb utazási/szállá- si költségek mellett - az egyéb­ként költségtérítéses képzésre. Ezért arra kérik Fodor Ottót, járjon el ügyükben, s támogas­sa, hogy a már meglévő évfolya­mok tanulmányaikat az eredeti feltételek mellett fejezhessék be. Fodor Ottó a levelet továbbí­totta a nyíregyházi főigazgató­nak, s a vele folytatott beszélge­tés során úgy tapasztalta: nem zárkózott el annak a lehetőségé­től, hogy gyakorlati idejüket a megyénkbeli hallgatók Borsod- Abaúj-Zemplén megfelelő intéz­ményeiben is letölthessék. Fodor Ottó kezdeményezte továbbá a Miskolci Egyetem oktatási rek­torhelyettesénél, hogy a szociá- lismunkás-képzésben mutatkozó űrt saját képzéssel igyekezzenek betölteni. Mint az igazgató el­mondta: nem utasították el, de jól tudja, hogy egy újfajta képzés akkreditálásához évek kellenek. Szenvedők A képzésben beállt változások egyik szenvedő alanya Molnár Józsefné, a Vöröskereszt B.-A.-Z. Megyei Szervezetének dolgozója. Másodéves. Vele, csakúgy, mint három társával, munkáltatója tanulmányi szerződést kötött. E szerint a Vöröskereszt fizeti a félévente 50 ezer forintos tandí­jat, s biztosítja a konzultációkon való részvételt.- Csakhogy nem mindegy, hogy hetente az egyébként is rö­vid pénteki munkanapon kell-e bennünket nélkülözni, vagy ha­vonta 5 teljes munkanapon át. Határidős munkák idején pél­dául ez el se várható, s ha hiány­zunk, mi húzzuk a rövidebbet. Nekünk eddig csak a tanköny­vek és jegyzetek árát kellett áll­nunk. Ezentúl azonban vagy vál­laljuk a naponkénti utazást kon­zultációk idején (félévente 4 al­kalommal), ami még diákigazol­vánnyal is napi 500-600 forint, vagy pedig szállást keresünk - minthogy azt az iskola nem tud biztosítani -, éjszakánként legke­vesebb 1500 forintért. Ekkora ter­het a munkáltatók aligha vállal­nak fel, s közülünk is kevesen engedhetik meg maguknak. Kü­lönösen sújtja a nem miskolcia­kat, akik mondjuk Ózdról, vagy Sárospatakról valók. Sokan csa­ládosak közülünk, s már csak a gyermekek miatt is lehetetlenség megoldani a többnapos távollé­tet. És akkor még nem is szól­tam a gyakorlatról, ami féléven­te 4-szeri alakalom, harmadéven pedig egy teljes hét - sorolja Molnárné. S még hozzáteszi: mindenesetre beiratkozott, de hogy eleget tud-e tenni kötele­zettségének, az az új körülmé­nyek miatt bizonytalan. Felszívta a szféra Fodor Ottótól tudjuk: az eddig évente helyben végzett 40 szo­ciális munkást „felszívta” a szo­ciális szféra (többségüket addig is alkalmazták, a munkájukhoz elengedhetetlen végzettség nél­kül). Továbbra is szükség van rájuk a hajléktalanszállókon, gondozószolgálatoknál, a karita­tív és egyházi szervezeteknél, a munkaügyi központokban, a nagy munkáltatóknál, a honvéd­ségnél. Átgondolt megyei szoci­ális koncepció azonban nem lé­tezik, így pontosan nem határoz­ható meg a szükséglet. Gyerekprogram a Napfényt az életnek! Alapítványnál Fotó: vajda j.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents