Észak-Magyarország, 2001. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-28 / 50. szám

2001. február 28., szerda ÉSZAK-MAGYflRORSZÁG * Aktuális 3 HÍRCSOKOR • A kör képei. Az Izsó Miklós Képzőmű­vészeti Kör tagjainak munkáiból rendez­nek kiállítást Kazincbarcikán a Városi Kiállítóteremben. A tárlatot március 1- jén, csütörtökön délután 4 órakor Sajó Attila, az Egressy Művelődési Központ igazgatója nyitja meg. • Kiállított kardok. A kard nem csak fegyver címmel mutatja be Járdán József fegyvermester mives kardjait az ózdi ÁMK Galéria. A tárlatot március 1-jén, csütörtökön délután fél 5-kor Sárváry Ta­más, a borsodnádasdi mester lakhelyének polgármestere nyitja meg. Influenzahelyzet Miskolc (ÉM - PTA) - Ugyan mérsékel­ten, mintegy 15 százalékkal, de to­vább emelkedett megyénkben az inf­luenzás tünetekkel háziorvoshoz for­duló betegek száma az elmúlt héten. Az adatok alapján a továbbiakban még számítani lehet emelkedésre. Több mint 8 és fél ezer beteget regisztrált az influenza jelentőszolgálat a 8. naptári héten. Bár valamennyi terület érintett megyénkben, a legerőteljesebb emelkedés Tiszaújváros, Ózd, Edelény térségében és Mezőkövesden volt. A legkevesebb megbe­tegedést ismét a sárospataki régióból je­lentették. Szerencs és vonzáskörzetében 40 százalékkal csökkent az esetszám. A korösszetételben alig van változás. El­sősorban a 25 év feletti felnőttek között nőtt az influenzások aránya, ennek követ­keztében emelkedett a táppénzt igénybevevők száma. Kórházi ápolásra 14- en szorultak, halálozás továbbra sem tör­tént. A szövődményes esetek száma és ará­nya csökkent. A diagnózisok megoszlásá­ban szintén kevés változás mutatkozik: to­vábbra is a hörghurut a leggyakoribb szö­vődmény, de emelkedett az arcüreggyulla­dások, és kis mértékben a szövődményes tüdőgyulladások előfordulási aránya. Az ÁNTSZ B.-A.-Z. Megyei Intézetének víruslaboratóriuma 2 mezőkövesdi beteg­nél igazolta az influenza A vírus jelenlé­tét - további 4 minta vizsgálata egyelőre még folyamatban van. A városi tiszti főorvosok Kazincbarci­kán, Miskolcon és Mezőkövesden rendelték el a csecsemő-tanácsadások szüneteltetését. A miskolci Lavotta Zsófi produkciója Versenyben daloltak Alsózsolca (ÉM) - Alsó tagozatos kisdiá­kok megyei népdaléneklési versenyét tar­tották tegnap az alsózsolcai Közösségi Ház­ban. Az Apáczai Tankönyvkiadó és bázisis­kolájuk, a Benedek Elek Általános Iskola által megrendezett versenyre 22 iskola (Ka­zincbarcikától Sárospatakig) 29 tanulója nevezett, teljesítményüket a Sulymosiné Kiss Katalin megyei ének-zenei szaktanács- adó által vezetett szakmai zsűri értékelte. A két kategória első helyezettjei részt vesz­nek az országos daléneklési versenyen is. 1-2. osztályosok: 1. Alföldi Mónika (Kazmbarcika, Újvárosi isk.), 2. Kis Milán (Miskolc, Fazekas utcai isk.), 3. Berki Sza­bina (Alsózsolca, Benedek E. isk.). 3-4. osz­tályosok: 1., továbbjutó Kovács Eszter (Tel­kibánya), megosztott 1. Bacsó Ágnes (Krasznokvajda), 2. Rudolf Vince (Miskolc, Fazekas), 3. Varga Mária (Szomolya). Horgászközgyűlés Miskolc (ÉM) - A miskolci Vásárhelyi István Horgászegyesület értesíti tagjait, hogy rendes éves küldöttgyűlésüket 2001. március 3-án, szombaton délelőtt 9 órakor tartják a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Házban (Győri kapu 27.). A vezetőség minden tag megjelenésére számít. Pályaudvarcsere a város szívében A volánosok évi tizennégymillió utasuk kedvéért döntöttek a gyökeres átalakítás mellett artnytuoms *IS«01C aavDJKXM A Búza téri állomás jelenlegi képe A terv a számítógépes „rajzasztalon" Fotó: Végh Csaba Miskolc (ÉM - KI) - A tervek szerint 2002 folyamán már működne a Borsod Volán Rt. Miskolc Búza téri új, korsze­rű buszpályaudvara. A fejlesztés nem csupán azért vált szükségessé, mert a régi pá­lyaudvar elavult, hanem mert megváltozott a környezet építé­szeti képe, és emelkedtek az uta­zóközönség elvárásai is - hang­zott el az tervek bemutatására rendezett tanácskozáson tegnap. Naponta mintegy 1400 járat fordul meg a Búza téri buszpá­lyaudvaron, a reggeli és a dél­utáni csúcsidőszakban 45 má­sodpercenként indulnak a bu­szok, s évente 14 millió ember használja a pályaudvart - né­hány főbb adat, amely az 1969- ben épült miskolci buszpályaud­vart jellemzi. A Borsod Volán Rt. tegnapi tanácskozásán Sár­közi György vezérigazgató hang­súlyozta: lassan, de folyamato­san emelkedik az utasok száma, s azok kiszolgálása már nem korlátozódhat pusztán arra, hogy fel- és leszállnak a jármű­vekről. A pályaudvarnak szá­mos szolgáltatást kell nyújtani, amely segíti a gyors, kényelmes utazást. A társaság szándékai szerint az új pályaudvar 2002-ben már működne, pontosabb határidőről azonban még nem kívánt nyilat­kozni a vezérigazgató, ahogy ar­ról sem, hogy a beruházás vár­ható költsége mekkora lesz.- A Búza tér építészeti adott­ságain változtatni nem lehet, a terület lehatárolt, tehát azt kell a lehető legoptimálisabban ki­használni - mondta Vincze Já­nos. A pályaudvart tervező Mű­építész Kft. közelekési szakértő­je kiemelte: csökkenteni kell a buszok felesleges forgalmát, s ezt kibővített és hatékonyan használható parkolóval oldanák meg. Ez az indulási kocsiállások fölött helyezkedne el. Puskás Péter, a kft. vezető ter­vezője arra hívta fel a figyelmet, hogy a tér képének átalakulása a Miskolc Plaza építésével mar­káns fordulatot vett, s annak a szolgáltató jellegéhez, amely új és megkerülhetetlen életformát jelent, felelőséggel igazodnia kell a pályaudvarnak is. Száj- és körömfájás: Faragó Lajos Miskolc (ÉM) - Az ENSZ világ- élelmezési szervezetének (FAO) illetékese szerint világméretű száj- és körömfájásjárvány fenye­geti az állatállományt. - Á beteg­ség legutóbb 1972-ben ütötte fel a fejét Borsodban, újbóli megjele­nését az előírások szigorú betar­tásával kell megelőznünk - állítja dr. Mészáros István megyei igaz­gató főállatorvos.- Az egészséges állatok fertőző­dése a beteg állatokkal való köz­vetlen érintkezés útján, a beteg állatok vírust tartalmazó váladé­kainak, illetve az állati eredetű termékek felvétele útján követke­zik be - mondja Mészáros István megyei főállatorvos. Tünetek A megbetegedett állatokon láz, bágyadtság, étvágytalanság tüne­tei jelentkeznek, szájukból nyú­lós, habos nyál szivárog, a száj­ban és az orr nyálkahártyáján ki- sebb-nagyobb hólyagok jelennek meg, amelyek egy két napon be­lül felrepednek és belőlük élénk­piros színű, felületi kimaródások keletkeznek. Ugyancsak hólya­Fertőtlenítés Fotó: Vajda János gok jelentkezhetnek - az esetek kisebb részében - az állatok lábvégein, a csülkök közötti ha- sadékokban is, ami miatt az álla­tokon mozgászavar, sántaság je­lentkezik. A betegség közvetlen kártétele az állatok jelentős leso- ványodása miatti súlyveszteségé­ből adódik. Elhullás viszonylag ritkán, elősorban a szopós álla­toknál fordul elő. Az ember ugyancsak érzékeny a száj- és körömfájás vírusára, de ez igen ritkán nyilvánul meg kli­nikai megbetegedés formájában. Az eddig észlelt ritka esetekben állatról állatra többnyire fiatal emberek, főleg gyermekek betegedtek meg a fer­tőzött állatok vírust tartalmazó nyers tejének fogyasztása után. Utoljára 1973-ban A ragadós száj- és körömfájás Magyarországon is - a múlt szá­zad ’60-as éveinek végéig - rend­szeresen, szinte menetrendsze­rűen végigvonult, főleg a szarvas- marhák és juhok, ritkábban a sertések megbetegedését idézve elő. A ’70-es évek közepétől azon­ban - a szigorú megelőző rend­szabályok következetes alkalma­zásának eredményeként a beteg­ség kórokozójának hazánkba va­ló behurcolását sikerült megaka­dályozni.- Hazánk, és benne megyénk állatállománya 1973 óta mentes e betegségtől, azóta egyetlen eset­ben sem kellett száj- és körömfá­ját diagnosztizálnunk. A távolab­bi földrészek - úgymint Afrika, Ausztrália, Dél-Amerika - egyes országaiban a betegség napjaink­ban is rendszeresen előfordul, ezért a behurcolása elkerülése ér­dekében előírt intézkedéseket to­vábbra is mindenütt szigorúan és következetesen be kell tartani. Azonnali intézkedések A Nagy-Britanniában február 21-én megállapított és bejelen­tett ragadós száj- és körömfá­jás Magyarországra behurco- lásának megakadályozására azonnali hatállyal szigorú ren­delkezéseket léptetett életbe a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium. Esze­rint tilos Nagy-Britanniából Magyarországra behozni és az országon átvinni élő, hasítot- tkörmű állatokat (szarvasmar­ha, juh, kecske, sertés, vadon élő kérődzők stb.) ; a felsorolt állatokból származó nyers húst és nem hőkezelt húské­szítményeket; a felsorolt álla­tokból származó nyers tejet és nem hőkezelt tejtermékeket; a felsorolt állatokból származó egyéb termékeket (nyersbőr, szőr, gyapjú, pata, szarv stb.); szalmát és szálastakarmányo­kat; egyéb ragályfogó tárgya­kat (takarmányos zsákok, más göngyöleg). MEGKÉRDEZTÜK AZ OLVASÓT: MENNYI FIZETÉST ADNA A NŐVÉREKNEK? nővér szerepe na­gyon fontos a beteg- ellátásban, sokszor ve­tekszik az orvosokéval, hiszen ő van a nap folya­mán tartósan a betegek körül. Egy jő nővér lelki támasz a betegnek és a családnak egyaránt. Én sokkal jobban megfizet­ném őket, hiszen mindezek mellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a betegek körül a legnehezebb munkát is el kell végezniük. Szak­mai tudásuk, embersé­gük gyógyulást jelent a betegek számára. Fürjes József HUMÁNPOLITIKÁI TANÁCSADÓ LAZBÉRC I smerve az egészségügy mai állapotát, a nővé­reknek nagyon felelős­ségteljes a munkájuk, dolgozzanak bármely te­rületen is. Ahhoz viszo­nyítva, amit elvár tőlük az egészségügyi intézet és a gyógyulni vágyó be­teg, nincs arányban a munkájukért kapott fize­tés. Ahhoz, hogy ne le­gyenek egzisztenciális gondjaik, és a betegekkel úgy tudjanak törődni, hogy közben ne a megél­hetésük problémáival foglalkozzanak, több fize­tést kellene nekik adni. Csóra György OSZTÁLYVEZETŐ Kazincbarcika M inimum kétszeresére kellene emelni az ápolónők bérét. 34 éve az vagyok, és csupán 38 ezer forintot viszek haza havonta. Pedig ez az összeg már tartalmazza az ügyeleti és éjszakai pótlé­kot is. Sorstársaimmal együtt dolgozunk vasár­nap, ünnepnap és éjjel is a rendelőben. Aki pedig sür­gősségi ellátásra szorul, nincs ideje a hálapénzen gondolkodni. De talán nem is tellene rá. Lehet, hogy a mi munkánkat is borravalósnak gondolják, és ezért kevés a bérünk. Kozma BélAné ápolónő Sárospatak A képzettség és felelős­ség tudatában szük­ségesnek tartom az ápo­lónők legalább nettó 80 ezer forintra történő fize­tésemelését. Amint a jö­vedelmi viszonyok rende­ződnek, a munkáltató máris jogosulttá válik a minőségi munka elvárá­sára, s nagyobb figyelmet fordíthatnak a kórházi ápolás színvonalára. Az egészségügy alulfinanszí­rozottságának tükrében meghatározó szerephez kellene jutnia a társada­lombiztosítási járulékok befizetésének is. Tolnai-Tóth László POLGÁRMESTER Szemere V annak hivatások, amelyek képviselői méltatlanul alacsony bé­rért kénytelenek dolgoz­ni. Természetesen idetar­toznak az ápolónők is, ugyanis azt hiszem, való­ban embert próbáló munka az övéké. A bete­gek teljes kiszolgálását csak teljes odaadással, emberségesen szabad vé­gezni. Az ilyen munka megérdemli a mainál sokkal méltányosabb fi­zetést, hiszen gyakran az ő lelkiismeretes hozzáál­lásukon múlik az éle­tünk. Molnár János MUNKAÜGYI VEZETŐ Encs

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents