Észak-Magyarország, 2001. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-26 / 48. szám

2001. február 26., hétfő Gazdaság/Hirdetés 7 Február 28. Befizetés/támogatásigénylés: Fogyasztá- siadó-előleg; környezetvédelmi termékdíj előlege; jövedékiadó-előleg Március 5. Bevallás: Gyakoribb áfa Befizetés/támogatásigénylés: Áfa gyako­ribb áfaengedély alapján. Agrárkamara: magasabb támogatást szorgalmaznak Budapest (MTI) - A Magyar Agrárkamara (MÁK) szakértői szerint nem lesznek tart­hatók az agrárgazdasági célokra az agrár- támogatási rendeletben megjelölt össze­gek - mondta Mészáros Gyula, a (MÁK) fő­titkára. Az agrárkamaránál úgy gondolják, hogy elsősorban a piacra jutási támogatá­sokra szánt pénzeknél jelentkezhetnek problémák, mert az ugyanannyi, mint ta­valy volt. Ez pedig azt feltételezi, hogy a magyar gabonatermelés ugyanolyan ala­csony szinten marad az idén is, mint tavaly. Mészáros Gyula szerint amennyi­ben 1-1,5 millió tonnával több gabona terem - amire a jelenlegi körülmények kö­zött nagy biztonsággal lehet számítani -, akkor mintegy 8-10 milliárd forinttal több­re lesz szükség a piacra jutási támogatá­sok finanszírozásához. - Ellenkező eset­ben már a nyár közepén súlyos piaci zava­rokra lehet számítani a mezőgazdaságban- hívta fel a figyelmet. A támogatási keret­összeg beruházási részében az Agrárkama­ra szerint lehet némi mozgástere a tárcá­nak, amennyiben a SAPARD-pénzek me­zőgazdaságra eső hányadát is fel lehet használni a beruházások ösztönzésére, ez mintegy 6 milliárd forint lehet.- Ugyanakkor problémát okozhat, hogy az előző évi 8,5 milliárd forintos determi­nációval szemben 2001-ben a beruházások támogatását mintegy 23 milliárd forint­nyi áthúzódó hatás terheli - vélte a főtit­kár, aki szerint a társas vállalkozások, el- ' sősorban a szövetkezetek idei gazdálkodá­sára lehet jelentős hatással az, hogy a külső üzletrész-tulajdon kérdésében az Al­kotmánybíróság miként dönt. Csikai Miklós, az Agrárkamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Ma­gyarországon is alkalmazni kellene az EU agrárrendtartási követelményeit, mivel azokat előbb-utóbb, legkésőbb Magyaror­szág uniós belépését követően be kell ve­zetni. Szerinte a magyar és az uniós ag­rárrendtartás között az a legfontosabb különbség, hogy amíg a magyar kiszámít­hatatlan és esetleges, addig az uniós gaz­dák a legtöbb támogatást már évekkel előre ki tudják számolni és kalkulálhat­nak vele termelésükben. Az elnök példa­ként említette, hogy az EU-ban a norma­tív, azaz termelési támogatások - a beru­házási és az exporttámogatás kivételével- automatikusan járnak, ez teszi ki a tá­mogatásra adott összegek mintegy 70 százalékát. Energetika, turisztika A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereske­delmi és Iparkamara európai uniós felké­szítő programjának keretén belül tájékoz­tatót szervez a Széchenyi-tervben megje­lent energetikai és turisztikai pályázati lehetőségekről február 27-én 10 órai kez­dettel Miskolcon az ÉMÁSZ Rt. székházá­nak tanácstermében (Dózsa Gy. u. 13.), majd 14 órai kezdettel Mezőkövesden a Polgármesteri Hivatalban (Mátyás király u. 114.). Az energiatakarékossági program pályázatairól Szerdahelyi György a Gaz­dasági Minisztérium Energetikai Főosztá­lyának szakmai tanácsadója, a turizmus­fejlesztési program pályázatairól Híd- véginé Molnár Judit a Magyar Turizmus Rt. észak-magyarországi regionális mar­ketingigazgatója tart előadást. A rendez­vényen való részvétel ingyenes. Jelentke­zési lap beszerezhető a BÖKIK ügyfélszol­gálati irodáin és letölthető a kamara hon­lapjáról. Úton az EU-ba Úton az EU-ba címmel közlekedési konfe­renciát szervez a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara Köz­lekedési és Szállítási Osztálya március 9- én, a miskolci Vigadó Étteremben. A kon­ferenciával kapcsolatban további felvilá­gosítást Stoll Gáborné ad a 46/328-539-es telefonszámon. Jókor váltani, és mindig tanulni Termelőberuházások nélkül a kereskedelem sem az igazi - mondja Deme Attila Miskolc (ÉM - KI) - A siker furcsa jószág: igazán élvezni, együtt élni vele csak akkor lehet, ha a megszerzéséhez vezető utat közmegbecsülés, elismerés kíséri. Mi sikeres embereket kerestünk szű- kebb pátriánkban, olyano­kat, akik a gazdasági életben ahhoz is hozzájárultak, hogy a városnak, amelyben dol­goznak, jobb híre legyen. Deme Attila, a miskolci Metró áruház igazgatója sze­rint az idő igazolta az állan­dó tanulást. □ Igen színes a pályafutása: gé­pészmérnökből lett áruházigaz­gató. Mi motiválta az állandó váltásra? • Pedagógus családból szárma­zom, és az irodai munkától a termelésen át a nagykereskede­lemig igen sokféle feladatkörben dolgoztam eddigi négy munka­helyemen. Látszólag ezek nin­csenek egymással összefüggés­ben, mégis logikusan épülnek egymásra. Mindig akkor men­tem új helyre, ha azt éreztem: ezen a területen, itt, ennél a vál­lalatnál már nem tudok tovább­lépni, továbbfejlődni. Mindig új célokat tűztem ki magam elé, s ha valahol úgy tűnt, megreke­dek, pályát módosítottam. A Miskolci Műanyagfeldolgozó Rt.- nél (MM Rt.) az igazgató azt mondta: termelni könnyű, elad­ni nehéz. Ekkor kezdtem pél­dául a külkereskedelmi tanul­mányaimat, ekkor lettem egyéni vállalkozó. □ Hogyan fogadták az állandó váltásait? A rendszerváltás előtt inkább az volt az elfogadott, Deme Attila Fotó: Farkas Maya hogy az ember bekerült egy vál­lalathoz, ahol aztán az évek alatt egyre magasabbra került. • Ez valóban így volt, de nekem nem volt ilyen jellegű gondom. Ott, ahová kerültem, mindig jól fogadtak. A szűkebb környeze­tem azonban nem értette, miért nem azonos területen folytatom a munkám. Most már igazolha­tom mások előtt is a váltások hasznát: ez az életpálya segít ab­ban, hogy most felsővezetőként komplex módon gondolkozva eredményesebben végezhessem az irányítást. Ezáltal egy-egy termék hátteréről is több isme­retem van, mintha „csak” keres­kednék velük. □ Volt egyéni vállalkozó is. Ez a létforma nem vált be az ön szá­mára? • Ezt mellékállásként csinál­tam, és azért hagytam abba, mert fizikailag és idővel nem le­hetett bírni. Akkor az MM Rt.- nél dolgoztam, ez volt a megye első vegyes vállalata. így lehető­ségem volt külföldi tanulmány- utakra, amelyeken mindenből a legjobbat, a legújabbat lehetett megismerni. Ennek a tanulás­nak most látom igazán a hasz­nát. A Metró áruházakban a mai napig is folyamatos a szak­mai fejlődés, és a folyton változó igényekhez való alkalmazkodás lehetősége is adott számomra. □ A Metró volt az első nyugati tí­pusú nagyáruház Miskolcon. Igen megbolygatták a megye ke­reskedelmét. • Valóban, kritika is ért minket, de a siker sokkal kézzelfogha­tóbb volt. A kritika a hagyomá­nyos típusú kereskedelmi csa­tornák fejlődésének megtorpaná­sa és a verseny élesedése miatt természetes. A sikert viszont nem is elsősorban abban látjuk, hogy a beruházás tervezettnél jóval hamarabb megtérült, ha­nem abban, hogy a vállalkozók­nak új lehetőségeket tudtunk nyújtani. A C+C Raktáráruhá­zak külföldön már jól begyako­rolt formája elsősorban a vi­szonteladónak hozott új, kultu­rált és tartósan olcsó beszerzési lehetőséget. A tapasztalat azt mutatja, hogy más típusú áru­házak a mi sikerünket látva szí­ves követik a példánkat. Ma már éles a kereskedelmi ver­seny Miskolcon és a megyében, de ugyanaz a megye, ugyanaz a 180 ezer ember - és egyelőre ugyanannyi a pénz is. Ahhoz, hogy a fellendülés ideje elkez­dődjön, termelőberuházásokra Névjegy: Deme Attila 1954-ben kokon született Mis­1972-ben érettségizett a Földes Ferenc Gimná­ziumban 1977-ben kapott gépész- mérnöki diplomát Miskol­con, ettől az évtől a Digépnél dolgozik beruhá­zási területen 1980-90 között a karban­tartási üzemvezető a Mis­kolci Üveggyárban 1996-ig a Miskolci Műanyagfeldolgozó Rt.- nél termelési üzemvezető, a minőségbiztosításért fe­lelős vezető, dolgozik nagykereskedői vevőláto­gatóként, közben felsőfo­kú képesítést szerez áru­forgalmi és külkereskedel­mi szakon, egyéni vállalko­zóként pedig egy ameri­kai-belga cég képviseletét is ellátja 1996-tól németországi gyakorlat után a magyar Metró áruházakban elő­ször üzem-, majd értékesí­tési vezető 2000-től a miskolci Metró áruház igazgatója van szükség, akkor indulhatna be a szolgáltató-kereskedelmi szektor is igazán. A megye fejlő­désre jellemző, hogy az elosztó csatornák megelőzték az igaz termelő pénzforrásokat. Elemzés készült a vállalkozások életciklusáról Budapest (MTI) - A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elem­zést készített a vállalakozások demográfiájáról. Az áttekintés bemutatja egyrészt, hogy miként alakul a vállalatcsoportba tarto­zó egységek száma, nagysága, gazdasági teljesítménye. Más­részt pedig részletezi, hogy hol, mekkora gyakorisággal, milyen céllal jönnek létre a vállalkozá­sok, hogyan alakul életciklusuk. Az áttekintés alapjául az Eurostat, az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala által szerve­zett több éves kutatómunka szol­gál. Ennek kiindulópontja a vál­lalkozások 1995. január 1-jei és 1997. évi állományának alakulá­sa, illetve az 1995-1998 közötti négy évben alapított vállalkozá­sok jellemzői. Az országcsopor­ton belül az ezer lakosra jutó vállalkozások számát tekintve Magyarország Csehország után a második helyet foglalja el. A cégek élettartamát is vizsgálva kiderült: az 1995-1997 közötti két, illetve az 1996-1997 közötti egy esztendő adataiból leszűrhe­tő, hogy a Magyarországon elért 53,8, illetve 60,9 százalékos muta­tó elmarad mind az országcso­portban ismert szinttől, mind a fejlett piacgazdasággal rendelke­ző államokban megszokottól. Hirdetés­most élj a lehetőséggel, hogy a gyereknek is legyen lakása Gyors, egyösszegű hitel azoknak, akik rendelkeznek fedezetként felajánlható; tehermentes és for­galomképes ingatlannal. Minden más kölcsönnel szemben felülmúl­hatatlan előnye, hogy 5 éves futamidőn belül a bank eltekint a jövedelmi helyzet vizsgálatától. A hitel az ingatlan piaci értékének akár 45%-áig igényelhető. Ajánljuk • a már meglévő lakás felújítására, korszerűsítésére, bővítésére; • második ingatlan - például nyaraló - vásárlására; • s végül, de nem utolsó sorban szülőknek, hogy segíthessék a gyerekek otthonteremtését. Információ: 06 40 44 22 00 wvvw.postabank.hu Jelzáloghitel PostaBank

Next

/
Thumbnails
Contents