Észak-Magyarország, 2001. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-20 / 43. szám

2001. február 20., kedd Aktuális 4 HÍRCSOKOR • Faluszépítés. Megyaszón elhatározták, hogy az utcákban mind több zöldet tele­pítenek, így idén is lesz fásítás. A harangodvölgyi település főutcáján dísz­fákat ültetnek. Ezen túl szép, ám hasznos útjelző táblákat helyeznek ki itt, hogy az erre járók könnyebben találják meg a ke­resett utcákat. • Ingyenes jogi tanácsadás. A Függet­len Kisgazdapárt Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Szervezete miskolci székhá­zában (Baross Gábor u. 18. szám) min­den szerdán délután kettőtől négy óráig ingyenes jogi tanácsadást tart dr. Korcsmáros Attila, az FKGP megyei ügy­védje. Sárospataki Október 23. tér Sárospatak (ÉM - VT) - Lapunk koráb­bi híradását követően elmozdulni lát­szik a holtpontról a sárospataki Ok­tóber 23. tér 9. számú ház több, mint egyéves, folyamatos beázásának ügye. A cikk megjelenését követően a lakók megkeresték a Május 1. La­kásszövetkezet ügyvezetőjét. Istenes Lászlónét, hogy tartsanak a Május 1. irodájában lakógyűlést, ahová hívják meg a tetőszigetelést korábban vég­ző vállalkozót. A szakember nem zárkózott el a találko­zótól, sőt, az előzetes hírek szerint megígérte azt is, hogy elvégzi a szigete­lés javítását. Továbbá azt kérte a lakók­tól, hogy írják össze, milyen mérhető káruk keletkezett a lakásokban. Ezt is megtéríti a vállalkozó, az ésszerűség mértékéig - mint mondotta. A már-már „happy end”-nek tűnő történetben van egy-két homályos folt. Az egyik, hogy ha a lakók mérhető kárát meg is térítik, mi lesz azzal a kellemetlenséggel, hogy ne­kik, csaknem két esztendeig - ha a nyárra elkészül a szigetelés - egy négy- emeletes zuhanyozóban kellett élniük, ahol csendesen rothadozott a konyha- szekrény. Ráadásul a ház távfűtőveze­ték-hálózata is tönkrement mára, és en­nek rendbehozatala is milliós nagyság- rendű. Spk kérdés van tehát nyitva, de reméljük, az egyeztetésen sikerül vala­milyen előrevivő megoldást találni. Az említett lakógyűlés kedden, délután öt órakor lesz, amelyre meghívást kapott lapunk munkatársa is. Vajon mikor jön az újabb csapadék - a biztosítékdobozból Foto: Vincze Tamás Képzés a földprogram koordinátorainak Encs (ÉM - LL) - Az eddigi eredmények­re való tekintettel a megyei szociális föld­programok koordinátorai számára inten­zív képzést szerveznek február 27-e és március 2-a között az encsi városházán a rendezvénynek otthont adó település és a szociális földprogramok országos felada­tait ellátó minisztériumi osztály közös szervezésében. A tervek szerint olyan szakmai előadásokat hallgathatnak meg a résztvevők, amelyek alapján még sikere­sebb lehet a program Borsod-Abaúj- Zemplénben. Zarándokhely négy völgy összefutásánál Dédelgetett tervek válhatnak valóra Óhután: kisvasút, vízimalom, kis Niagara Keresztes József mutatja: arra van Tokaj Fotó: vincze Tamás Vincze Tamás Tolcsva, Óhuta (ÉM) - Vidá­man ugráló mókus szalad át előttünk az úton. Hatalmas, loboncos farka libeg utána. Látszik rajta a jókedv, ami érthető, hiszen ő is Zemplén talán legszebb részén, a hutai völgyben él. Mellettem zötykölődik az autó­ban Keresztes József, akivel Tolcsváról érkeztünk ide, a szü­lőfalujába, Óhutába. A falu ele­jén megállunk, és gyalog kapta­tunk a Cserepes-dűlőre, ami iga­zából egy kisebb hegy, borzas fe­nyőerdővel a tetején. Gyalog- utunk felfelé nyomokkal sűrűn teletűzdelve sejteti: milyen va­dak használják közlekedésre. Ez itt róka, az meg szarvasborjú, az a nagy öblös pedig azt mutatja: szarvasbika járt erre tegnap. Azért nem ma, mert a délelőtti nap idetalálása előtt fagyott a talaj - világosít fel Keresztes Jó­zsef. Valóban, az árnyékos, észa­ki oldalon a lágyan simogató ta- vaszias idő ellenére kevés hó még megmaradt. Látja - mutat visszafelé a völgybe kísérőm - ott lent szaladt régen a kisvasút, és ha régóta dédelgetett tervem valóra válik, akkor megint így lesz. De a faanyag és a bor mel­lett most szállíthat rengeteg ki­rándulót, a világ minden tájáról. Mesterséges vízesés Kicsit lihegve érünk fel a tétőre, ahol kalauzom észak felé, egy hegyormon álló várrom felé bök: az ott a regéci vár. Nem olyan, mintha csak a kertek vé­gében lenne...? Ezen a ponton négy völgy fut össze: Sárospa­tak, Hercegkút, Tokaj és Telki­bánya felé mutatnak. Itt gondol­tam felállítani egy Szenthárom­ság szobrot, ami egykor zarán­dokhely is lehetne. De elképzel­tem ide egy mesterséges vízesést is, ami nem olyan nagy, mint a Niagara, de szép lenne. Ennél vonzóbb helye szerintem nincs a világnak. És ezt a csodálatos tá­jat viszonylag kevesen látogat­ják, pedig ha kicsit segítenénk neki, akkor 2-3 év alatt úgy fel­futna az idegenforgalom, hogy biztosan visszajönne a befekte­tett pénz. Ezért is gondolkodom már hat éve ezen a zarándokhe­lyen, és ezért írtam levelet Stumpf Istvánnak - mondja Ke­resztes József, majd folytatja: a miniszter úr azt válaszolta, hogy ő is nagyon fontosnak tart­ja Zemplén helyzetének javulá­sát. Ezért-azt javasolta, fordul­jak a Széchenyi-programhoz, hi­szen nagyszabású terveimhez láthatóan sok pénz kell. Ezt én értem, de pályázni csak akkor lehetséges, ha van saját erőnk. De az meg nincs, hiszen a kör­nyező önkormányzatok szegé­nyek, mint a templom egere. Elveszett birtok Na, menjünk lefelé - indul el kí­sérőm - majd mégis irányt vál­toztat. Erre jöjjön! - hív maga után egy tüskés bozótcsíkon ke­resztül. A másik oldalra átérve csenevész, és láthatóan gondo­zatlan ligetre mutat: a ’80-as éve­kig ez volt a szüleim földje, a fa­luban utolsókként ők tartottak tehenet. Ez a parcella most az Északerdő „kezelésében” van, pedig mi soha nem adtuk el ne­kik. Volt itt is egy rosszemlékű kárpótlás, és ekkor derült ki: a föld, amin gazdálkodtunk, régen nem a miénk. Először a földhi­vatalnál próbáltam kideríteni, mikor „veszett el” a birtokunk, majd mivel csak gyanúsan zava­ros válaszokat kaptam, hát ír­tam a sátoraljaújhelyi ügyész­ségnek, az igazamat keresendő. Tőlük négy hónap után érke­zett a kimerítő válasz, arra nézvést, mi történhetett az évti­zedek alatt a szüleim földjével. A levélből megtudhattam, hogy a többször módosított helyrajzi számú terület nem 1978-ban, ha­nem 17 évvel korábban, a tagosí­tás során került le a tulajdono­sok nevéről. Mit mondjak, ez egészen megnyugtató, csak az nem világos, ha egyszer is meg­változott a tulajdonos, akkor az előző gazda mért nem kapott er­ről soha értesítést? Most már tényleg menjünk lefelé! - indul előre a rokkantnyugdíjas erdész. Itt a Cserepes aljában lakik egy néni, ő is tud mesélni ezekről a dolgokról, mert az ő földje is itt volt. Az öregecske házhoz érve előjön a láthatóan szintén nem fiatal, de energikus mozgású Kiss Gyuláné. Kicsit akcentussal beszél - nekem tótos kiejtésnek tűnik. Mint megemlíti: régen es­tek meg ezek a dolgok, arra sem emlékszik pontosan, mi történt a kárpótlási licitáláson. Csak annyit tud bizonyosan: neki is errefelé volt a földje valamikor, de ma már nincs sehol. Telekspekuláció zempléni módra Keresztes József közben elso­rolja, hogy itt, Óhután nem csak ők jártak így, mások is, jónéhányan. Mi lehet ennek az oka - kérdezem -, hiszen eze­ket a földeket ma nem haszno­sítja senki. Egyszerű a magya­rázata: telekspekuláció. Látja azt a csinos házikót, ott a völgyben? - mutat jobb felé, egy tekintélyes méretű házra a földnélküli tulajdonos. Azt egy nyugdíjas pedagógus házaspár építette - a hírek szerint. Állí­tólag egész életükben erre ku­porgattak, bérlakásban éltek, így gyűlt, össze az a néhány milliócska, ami a telekre kel­lett, meg az a néhány tíz, ami a ház felépítése volt. Itt hihetetle­nül drága egy telek, és ha to­vább növekszik az igény, akkor kerülnek elő az „elveszett” föl­dek gazdái a félhomályból, hogy learassák a vastag dohányt. No de, elég volt a maffiás történe­tekből, szedelődzködjünk! In­kább nézzük meg, hol állt a vízi­malom! Itt, az erdő alatt folyt régen a Tolcsva-patak, arra te­relték. Ahogy haladunk, egyszer csak megállít útitársam. Jobb oldalon az út mellett a régi patak nyomvonala. Az út alatt, balra levő házikóra mutat: itt lenne a vízimalom, ami ugyan nem látná el liszttel egész Hu­tát, de vidáman forogna, min­denki örömére. Az úton hazafelé ismét átvil­lant előttünk egy evet (a mó­kus népies neve), talán épp az előző. Én pedig arra gondolok: az Álmoskönyvben nincs-e va­lami arról, ha az ember előtt egy úton kétszer szalad át egy mókus... Galvácson a turizmusé Galvács (ÉM - UJ) - A Szend- rő közelében fekvő borsodi község a XX. század hatva­nas, hetvenes éveiben még több, mint ötszáz lakost számlált. Mára a település lélekszáma alig haladja meg a százat. Galvács újabb fellendülésének záloga a falusi turizmus feltéte­leinek megteremtése, és színvo­nalas lebonyolítása - vallja a polgármester, Németh Józsefné. Hétköznap délelőtt csupán az élelmiszerbolt közelében látunk némi mozgást a községben. Két, fekete, illetve sötétszürke kabát­ba burkolózó idősebb asszony igazít útba, merre találjuk a kastélyt, s azzal majdnem szem­közt a polgármester lakását.- Nem véletlen, hogy csak ko­rosabb emberekkel találkozott - mondja Németh Józsefné. - A község elöregedett a fiatalabbak sajnos már nagyítóval kell ke­resni. Amíg Romániában az egész világ felháborodására dó­zerekkel rombolták le a falva­kat, addig nálunk fű alatt, észre­vétlenül pusztították el az élet- képtelennek ítélt községeket. A körzetesítés programjának kö­vetkezményeként - amikor is számos közintézményt szüntet­tek meg - a fiatalok nem a falu­ban, hanem inkább Kazincbarci­kán vagy Miskolcon, esetleg Szendrőben építkeztek. Ezért van most kevés gyermek Galvá­cson. Két éve született fia egy falubeli kismamának, de azóta még áldott állapotba sem került egyetlen asszony sem. Mind­össze két óvódás és öt általános­ba járó gyermeket tartunk szá­mon. Az egykori Szabad Föld Mezőgazdasági Termelőszövetke­zet volt istállóját most egy vál­lalkozó bérli. Libákat nevel az épületben, de sok munkáskézre neki nincs szüksége. Németh Józsefné immár a harmadik ciklusban dolgozik polgármesterként a község irá­nyításán fejlődésének elősegíté­sét. Mint sorolja, 1990-től folya­matosan korszerűsítik, komfor- tosítják a falut.- Elsőként, 1991-ben az ivóvíz- hálózatot fektettük le - halljuk a polgármestert. A beruházáshoz akkor kilencven százalékos álla­mi támogatást kaptunk. Két év­vel később a falu temetőjéhez vezető Berek és Temető utcák burkolatát újítottuk fel. Mivel a bolt szomszédságában található híd már életveszélyes állapotba került egy esztendő múltán azt építettük újjá, 3 millió forint sa­ját erő felhasználásával. Az I. és a II. világháborúban elesett gal- vácsi hősök emlékművét a Fő és a Tanács utca kereszteződésé­ben 1996-ban avattuk fel. Később korszerűsítettük a közvilágítást, és részt vettünk a telefonhálózat korszerűsítési programjában. - A jövőt - bizakodik Németh Jó­zsefné - az idegenforgalom fel­lendítése jelenti nálunk. A turis­ták fogadására már jelenleg is van alkalmas, jól berendezett házunk. Az idén pedig egy mis­kolci székhelyű építőipari cég felújítja a Törley-kastélyt, pár­huzamosan pedig faluházat emel a községnek. • •• // ajovo Németh Józsefné A részben már megindult re­noválásnak, illetve az építkezés­nek érdekes előtörténete van. Németh Józsefné ugyanis - ter­mészetesen a falu képviselő-tes­tületének jóváhagyásával - nem mindennapi megállapodást kö­tött a már említett megyeszékhe­lyi társasággal. Az önkormány­zati tulajdonban lévő, a felújítás­ra már hosszú évek óta megérett épületet átadták a cégnek. A kft. ennek fejében megépíti a faluhá­zat, amelyben a polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő mel­lett helyet kap majd a közösségi szórakozást szolgáló kultúrte­rem. A kastély emeletén pedig egyszerre ötven vendég fogadá­sára alkalmas szállót, igényes ét­termet alakít ki a cég. Ha pedig sikerül megépíteni a Gal- vács-Rakacai-tó összekötő utat, akkor nemcsak a vadászturiz­mus lendülhet fel a környéken, hanem XXI. századi ellátásban részesülhetnek a horgászok és a fürdőzők egyaránt. Jótékonysági bál Megyaszó (ÉM) - A megya- szói óvoda már több jótékony- sági bált rendezett az utóbbi időben. Az ideit február 17-én, szombaton tartották, amely­nek bevételét a harangod­völgyi község óvodájának a működésére fordítják. QJ N 'O Hiteltörlesztés Megyaszó (ÉM) - Tavaly ha­tározta el a megyaszói képvi­selő-testület, hogy a költ­ségmegtakarítás érdekében energiaracionalizálási prog­ramot hajtanak végre. Ehhez pályázaton is nyertek pénzt, s első lépésként 1999-ben kor­szerűsítették a településen a közvilágítást. Csáki Barnabástól, Megya­szó polgármesterétől megtud­tuk: a tavalyi volt a próbaév, s ennek kapcsán le tudták mérni, mennyi villamos energiát takarítottak meg. Pénzben kifejezve ez egymil­lió forintot tett ki. A követ­kező lépésben az intézmé­nyeknél végzik el a nyílászá­rók szigetelését. Az óvodá­ban ez már megtörtént, kö­vetkezik az iskola épülete, az idősek otthona, majd a hiva­tal. Mindezt még ebben a fű­tési szezonban megvalósít­ják. Ezekre a munkálatokra hitelt vettek fel, melyet 2002- től kezdenek törleszteni. A törlesztést az energiaspóro­lásból nyert pénzből állják,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents