Észak-Magyarország, 2001. február (57. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-15 / 39. szám
2001. február 15., csütörtök Kultúra / Hirdetés 8 TELEVÍZIÓ Időutazás Bujdos Attila A megújulásra való képtelenség egyik fontos jelképe a közszolgálati televízióban az Önök kérték. Időutazás ez, visszarévedés a kizárólagosság, a felülről vezéreltség évtizedeibe. Vélhetően nem is annyira a nézői igények tartják életben, mint inkább a tévések nosztalgiája a daliás idők iránt, amikor a nézőkre való hivatkozás legfeljebb alibi volt a szerkesztői akarat érvényesítéséhez. Egész nemzedékek szabadidejét ragyogta be az úgynevezett demokratizálódás eszméin pallérozott szerkesztői ízlés: egy kis ez, egy kis az, s ha Hofi Géza sem maradt ki belőle, akkor másnap biztosan beszédtéma volt a műsor (ha kimaradt, akkor meg azért). A késő hatvanas, kora hetvenes években ez a fajta televíziózás olykor kifejezetten üdítően hatott, de ma avítt és ásatag. Produkcióként szegényes, egy sokszorosan meghaladott múltat idéz. Biztos, hogy ebben a műfajban nem a Dáridó típusú műsoroknak kellene a mércét jelenteniük, azonban arra oda lehetne figyelni, hogy a kereskedelmi adók legalább láthatóan valódi nézői igényt elégítenek ki e produkciókkal. Ehhez képest az Önök kérték szerkesztőinek szombaton a kedves néző sorairól egy Trunkó-je- lenet jutott az eszébe. Erre gondolhatott a 1 kedves néző, amikor egy kis önfeledt nevetésre vágyott? Nehezen hihető, hogy a szórakoztatás dömpingjében egyáltalán emlékszik még valaki erre a kabaréra. Emberileg persze érthető a ragaszkodás e műsorhoz, ami az állami televíziózás számára tényleg feledhetetlen időket idéz. Viszont az állami tévé nem a ragyogó múltban, hanem a tünékeny jelenben kénytelen versenyezni a nézőiért. Ehhez nincsenek meghatározó személyiségei, nincs korszerű hitvallása a televíziózásról (vagy ha van, titkolja), s az Önök kérték-féle szórakoztatással a kínálati piacon nemcsak a kedd esti és a szombat délutáni műsorsávban versenyképtelen, hanem általában is az. Szerintem azért nagy baj ez, mert az igényes szórakoztatásban nemcsak felelőssége lenne az állami tévének, de számtalan lehetősége is. Miattunk is kár, ha nem él vele. A népi igazságszolgáltatás jókedve A Lúdas Matyi bemutatója a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínházában Mikita Gábor Miskolc (ÉM) - Hatalmasko- dók voltak, vannak, lesznek - nem árt erre időben figyelmeztetni a gyerekeket. Ezt teszi Lúdas Matyi meséje, amelyet az elmúlt szombaton mutatott be a Miskolci Nemzeti Színház társulata. A miskolci előadás a történet manapság ritkán játszott, Móricz Zsigmond által írt feldolgozását vitte színre. Erénye ennek a változatnak ízes, népies nyelvezete mellett a humora. Móricz, aki a vidéki Magyarország helyzetét drámai erővel ábrázolta, itt jókedvvel rajzolja meg a földesúr s az elnyomott nép viszonyát a sáros falusi világban. Majoros István rendezése és koreográfiája pedig tovább gazdagítja a mű - néhol bohózati - humorát a lendületes, jellemet, helyzetet egyaránt karikírozó táncbetétekkel. Gyerekelőadáson régen lehetett ennyit nevetni, ám a kellő pillanatokban érvényesülnek a mű sötétebb színei is. A vásári kép lépésről lépésre komorul drámaivá - bár furcsa, hogy Matyi deresrehúzá- sa takarásban zajlik, csak hallani az ütéseket. A Döbrögi megja- vulását mutató befejezés pedig a példázatok erkölcsi súlyával szól a nézőhöz. Móricz a kiszolgáltatott falusiak sorsán keresztül erősen érezteti, hogy a megfélemlített kisemberek miként kényszerülnek szerepjátszásra. S mennyire jellemző az alázatoskodás, a koncért való kapkodás. Jól tükrözik ezt az epizódalakítások - a karakteres, de a kelleténél kissé mozgékonyabb Öregbíró (Kris- ton Szabolcs), az intrikáló cselédlányok (Szitás Barbara, Németi Gyöngyi, Juhász Adrienné). A figura jellemét mozgásával is kifejező Latabár Árpád is sejteti, mennyire nem őszintén szolgálja urát Kobak. Kirí ebből a hazug környezetből Matyi. A címszereplő Molnár Sándor Tamás nem viszi túlzásba sem a világot nem ismerő siheder naivitását, sem a népi hős büszke elhivatottságát - a ludait áruló legény az egyetlen, aki teljesen természetes, emberi módon viselkedik egy torz világban. Álruhát öltve pedig ő maga is „hasonlóvá válik” a többiekhez - felszabadult ko- médiázással rajzolja meg a karikatúraszerű olasz és a doktor alakját. Érezhető, hogy az író nagy élvezettel karikírozta a kiskirály figuráját - ahogy a vidéket, úgy a darabot is Döbrögi uralja, s a szerepet kiválóan játszó Fandl Ferenc él is a lehetőséggel. Bővérű, burleszkbe illő komédiázá- sa a testi-szellemi tohonyaságot sokszínűén ábrázolja: kedélyesen atyáskodó beszéde mögött végig ott lapul, s minduntalan feltör a fenyegető szigor. Udvarlóként pedig mackós bájával egészen emberivé válik a „vén kokas”. S hitelessé tudja tenni, hogy a testi-lelki megtörtség hogyan vezeti el a kényúrt ahhoz, hogy jó útra térve igaz ember módjára éljen. Teljesen új elem a színműben - Móricz a színházi dramaturgia követelményeire figyelhetett megalkotásakor - a szerelmi szál. Matyinak itt kedvese is van, akibe Döbrögi is belehabarodik. Ez a motívum az első részben még arányosan illeszkedik az eredeti történetbe, a második rész elején viszont már megbillen az egyensúly, s később is nehezen találják a lány helyét a mesében. Az Évit játszó Tari Teri is nehezen boldogul passzív szerepével, pedig alakjában, hanghordozásában megvan a népies naivitás, tisztaság. A díszlet- és jelmeztervező Juhász Katalin a több helyen játszódó darabhoz egyetlen játékteret tervezett: a forgószínpadra helyezett néhány fát, amelyek körbe-körbe forogva jelzik a hely szín váltásokat. Ez ugyan alkalmas az erdő, a faluszél, a vásár megjelenítéséhez, mégis hiányérzetet kelt: Döbrögi portáját nem tudja érzékeltetni. A kiskirály világát így a rendezés és a színészi játék varázsolja elénk. Hirdetés Ingyenes hirdetési szelvény 25 szóig Hirdetését a következő újságok egyikébe adhatja fel: Újság neve terjesztési terület (megye) postacíme □ Borsodi Apró Borsod-Abaúj-Zemplén 3530 Miskolc, Szemere u. 20. □ Keleti Apró Szabolcs-Szatmár-Bereg 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 4-6. □ Hajdú Apró Hajdú-Bihar 4002 Debrecen, Dósa nádor tér 10. □ Hevesi Apró Heves 3300 Eger, Telekessy I. u. 5. Név: Ebben az ű Mert a vállalati hitelezés és a projektfinanszírozás területén piacvezető MKB felkészültsége és sokéves tapasztalata biztos hátteret nyújt Önnek, vállalkozásához. Széles hitelválasztékkal, elektronikus számla- vezetéssel, rugalmas betétlekötéssel és exkluzív bankkártya-szolgáltatásokkal várjuk. Személyes ügyintézőink részletes tájékoztatást nyújtanak és személyre szóló megoldást kínálnak. Önnek. Hogy nyugodtan vállalkozhasson. •MKBA VÁLLALKOZÁSOKÉRT Zöld szám. 06-80 456-456 Is hirdetheti JÖJJÖN BÁTRAN! A hirdetés feladójának aláírása: A megjelenő hirdetés szövege: (kérjük nyomtatott, olvasható betűkkel töltse ki!) Érdeklődni: Jeligekezelési díj: 100 Ft LAPZÁRTA: PÉNTEK 17.00 ÓRA Figyelem! Az adásvétel jellegű hirdetéseket csak árral jelentetjük meg!
