Észak-Magyarország, 2001. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-08 / 6. szám

2001. január 8., hétfő Kultúra 8 Alexander Baillie (cselló) 1994 óta a brémai főiskola csel- lóművész-tanára. Tanult töb­bek között André Navarránál és Rosztopovicsnál. Szólista­ként koncertezett számos euró­pai országban, az USA-ban, Ja­pánban és a Távol-Keleten. Katrin Scholz (hegedű) 14 évesen a Nemzetközi Wie- niawski Hegedűversenyen má­sodik lett, 1989-ben megnyert egy tokiói, 1991-ben egy kölni nemzetközi versenyt. 98-tól a brémai művészeti főiskola vo­nós tanszékvezető professzora. Stefan Adelmann (nagybőgő) Kolozsvárott kezdte tanulmá­nyait, a művészképzőt Berlin­ben végezte. 98-ig Berlinben ta­nított, jelenleg a brémai főisko­lán. A Bambergi Szimfonikus Zenekar nagybőgős szólistája. Számos CD-felvétele jelent meg. A miskolci városháza műtárgyai Fotó: végh Műtárgyak leltára Miskolc (ÉM) - Az év elején kezdődött a miskolci önkormányzat intézményeiben található műalkotások leltára. Az első eredmény, több mint 2000 műtárgy listája, a közelmúltban született meg. Tartalmi következtetések azonban csak a jövőben várhatók. A város 58 költségvetési intézményében található alkotások, összesen 2058 tárgy szerepel a precíz összesítő leltárban, így már lehet tudni, milyen műalkotások hol találhatók. Nem látható azonban ma még, milyen értéket képviselnek, milyen álla­potban vannak. A listát csak nemrég kapta meg dr. Dobrik István, a Miskolci Galéria igazga­tója, komoly elemzésnek így még nem ve­tették alá. A következő lépés az lesz, hogy a leltár adatai alapján kiszűrik a további vizsgálat alá vonandó alkotásokat, ezek állapotáról, valós kvalitásairól személye­sen tájékozódnak. Ennek nyomán alakul majd ki egyfajta helyi védettséget élvező műtárgyak csoportja, amelynek elhelyezé­sét, állapotát figyelemmel kíséri a galéria. Hogy mennyi ideig tart majd a felmérés ezen második része, nem is sejthető, hi­szen még nem látni, hány műtárgyat kell megnézniük a szakembereknek. Az igaz­gató - bár nem szívesen bocsátkozik jósla­tokba - véleménye szerint várhatóan mintegy ötszázra tehető ez a szám. A nagy munkára mindenesetre várakozással te­kint a galéria is, hiszen eléképzelhető, hogy előkerülnek olyan munkák, amelyek helyéről eddig nem tudtak, de amiket eset­leg már kerestek egy kiállítás rendezése­kor, vagy amelyekre ezután lesz szükség egy-egy gyűjteményes, áttekintő tárlaton. Kurzust tartanak a brémai muzsikusok A bájkeverő Miskolc (ÉM - DK) - Egy ko­molyabb kapcsolatnak is a kezdete lehet a mostani mesterkurzus: a brémai mű­vészeti főiskola három taná­ra foglalkozik a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zene- művészeti Intézetének hall­gatóival. A mesterkurzus első napján - az elmúlt csütörtökön - a vendég- professzorok adtak sikeres kon­certet.- Együtt tanítunk ugyan, de csak most adatott meg, hogy együtt játsszunk. Már csak ezért is érdemes volt ide eljönni - mondja a nagybőgős Stefan Adelmann. - Hiszen külön-kü- lön szinte állandóan úton va­gyunk. Alexander amerikai tur­néra készül, Katrin sokat jár Angliába, Finnországba, én meg Németországba, Magyarország­ra. De úgy érezzük, nem ez volt az utolsó alkalom, ha lesz még ilyen kedves lehetőség, minden­képpen élünk vele... Ám ez csak az egyik oka, hogy jól érzik itt magukat, s ál­talában is szívesen tartanak kurzusokat más nemzetiségű ze­nésznövendékeknek.- Számunkra is tanulságos egy-egy ilyen külföldi kurzus, hiszen megfigyelhetjük, hogyan Alexander Baillie tanít tanulnak zenélni másutt a nö­vendékek - vallja a hegedűs Katrin Scholz. - Nekünk is nagy öröm látni, milyen lelkesen mu­zsikálnak a hallgatók. Tudjuk, sok jó zenész van itt, de más koncerteken látni „kész” zené­szeket, és más személyesen is megtapasztalni az itteni zenei gondolkodásmódot. Mindenhol a világon találkozunk olyan dol­gokkal, melyeket érdemes akár nekünk, tanároknak is átvenni. A művésztanárok szerint egyáltalán nem lehetetlen, hogy később a főiskolák között kiala­kul egy komolyabb - akár csere - kapcsolat is, de ehhez előbb meg kell ismerni, meg kell érte­ni egymást. Fotó: Dobos Klára- Nagyon fontos, hogy a fiata­lok komolyan vegyék a zenélést - hangsúlyozza a csellista Ale­xander Baillie, aki egyébként két angliai fiatalt is meghívott kurzusára. - Szeretnénk megis­mertetni és továbbadni azt a faj­ta zenét és művészi gondolko­dásmódot, ami nálunk van. Re­méljük, megértenek és elfogad­nak itt minket. A mostani kurzusoknak nincs konkrét tematikája, a diákok egy-egy általuk választott darab szép megszólaltatásához kaphat­nak segítséget a vendégművé­szektől.- Itt Magyarországon nagyon sok szólista anyagot tanulnak a zenésznövendékek - állítja Stefan Adelmann. - A kollégáim is szólóanyagokkal foglalkoz­nak, én viszont szeretném a ze­nekari zenélés lényegét és örö­mét elfogadtatni a hallgatókkal. Ez a bőgősöknél azért nagyon fontos, mert a legtöbben zeneka­ri tagok lesznek. Ezért a zeneka­ri munkát ugyanolyan komo­lyan kell venni, mint a szólista muzsikálást. A mesterkurzus zárónapján, január 10-én, szerdán délután 4 órától a professzorok által kivá­lasztott résztvevők adnak hang­versenyt - köztük néhány bremeni hallgató. Két Mária művészi játéka a tűzzel Miskolc (ÉM - CsM) - Egy sö­rözőben rendezte meg közös kiállítását Horváth Mária üvegtervező iparművész és Kovács Mária tűzzománc­készítő. Mindkét Mária fiatal, tehetséges, tűzben született munkákat készít, ám mégis lehet, útjuk csak egyetlen szép pillanatra találkozott. A találkozást a véletlen hozta egy közös ismerős személyében, és Kovács Mária agyában ha­mar megszületett az együttes be­mutatkozás gondolata.- Nem gondoltam kiállítóter­mekre. És ez nem a kívül reked­tek fanyalgása, hiszen szerepel­tem már csoportos tárlatokon - indokolja a helyválasztást. - De nem várom el senkitől, hogy csak az én kedvemért lépjen be valahová. Ám azt szerettem vol­na: miattunk is örüljenek, hogy ide jöttek... Eltérő utakon A két Mária igen különböző hely­zetben van. Kovács Mária még a Gárdonyi Művelődési Ház szak­körében ismerkedett meg a tűz­zománccal, azóta nem tud szaba­dulni a varázsától. Sokáig min­dent magától tanult, három éve jár a salgótarjáni szervezésű zo­mánctáborba. Mindig az vitte elő­re, hogy kereste az új színeket, technikákat, hatásokat. Most érzi úgy: ideje zsűriztetni a munkáit. Horváth Mária is évekig fog­lalkozott tűzzománccal - de őt az üveg ragadta magával. A zőknek - hangsúlyozza Horváth Mária. - Most viszont nehéz helyzetbe kerültem, hiszen egyik munkám sem kifejezetten kiállításra készült. Illetve az egyik mégis. A ber­lini közönség láthatta a Halotti beszéd üvegre írt sorait 1999- ben, a Frankfurti Könyvvásár, Magyarország díszvendégsége idején. A Könyv körül - ez volt a tárlat témája. Egy borítóvá na­gyított ólomüveg iniciálé, mö­götte rogyasztott üveglapokra kézzel festett ómagyar szöveg - Horváth Mária alkotása. Emellett valóban olyan mun­kák szerepeltek, amelyek meg­rendelésre készültek - többek között a budapesti állatkert Kós Károly-féle madárházának tor­nyához most készülő, nagymére­tű ólomüvegeinek növényeket és állatokat felmutató részletei. Az utak keresztezése A tárlat közös tartalma így lett a természet. De láthattunk tiffany-képeket tűzzománc kere­tekben - a két Mária munkája­ként. Hogy lesz tovább? Még nem tudni. A két anyagot nehéz egy egységgé ízlésesen összedol­gozni. Horváth Máriát lekötik a megrendelések - és jelenleg nincs másik kiállításra való anyaga. Kovács Mária válaszút előtt áll, hová helyezze az életé­ben a tűzzománcot. Bemutatásra érdemes képek azonban még vannak a tarsolyában, csak hely kellene hozzá, ahol ismét soka­kat megszólíthat. Miskolc (ÉM - MAL) - Megint egy örökérvényű téma, csak az a kérdés, hogy hány bőrt lehet még lehúzni róla? Az ör­döggel való szövetkezésnek sohasincs jó vége, kivéve ha az egy vígjáték keretében történik. A bájkeverő producerei Harold Remis és Trevor Albert mindketten nagy tisztelői voltak a Stanley Donén rendezte filmeknek, azt gon­dolták, hogy a té­ma valóságos aranybánya, hi­szen az eredeti mo­zi bemutatása óta eltelt harminc év. Elliot Richards (Brendan Fraser) egy csetlő-botló, szerencsétlen, ám mégis barátságos és végtelénül jólel­kű fazon, pontosan ezért válik tökéletes célponttá az ördög számára. A komplexusokkal teli hős tehát nem tud és nem is akar ellenállni a csábí­tásnak, hiszen melyik férfi ne akarná, hogy lábai előtt heverjen az azelőtt szá­mára megközelíthetetlen nő, ki ne akarná a hatalmat és az ezzel járó rengeteg pénzt magához ragadni? Megtörténik a csoda és reggel felkelve egy kolumbiai drogbáró­ként éli mindennapjait. Mindez persze csak a kezdet a végleges átváltozásig még számtalan kínos és kellemes helyzetekbe keveredik Elliot, ami nem is csoda egy olyan nő mellett, mint az ördögöt megtes­tesítő Elizabeth Hurley. A színésznőnek minden adottsága megvan ahhoz, hogy már csak a látvány miatt is jegyet váltsa­nak a mozit kedvelő férfiak. A bájkeverő háromszögének harmadik szereplője Ali­son, aki a hős szerelmének tárgya. Á lány szintén számos átalakuláson megy keresz­tül, attól függően, hogy Elliot éppen kinek a bőrébe bújik. Hol tüzes mediterrán vad­macskaként, hol pedig nimfomán sportri­porter alakjában tűnik fel. Mi nézők pe­dig csak majszoljuk a popcornt és neve­tünk a poénokon, hogy aztán a végén elé­gedetten távozunk-e a moziból, mert egy átlagos vígjátékot láttunk, az már más kérdés. négy év alatt, amióta ólomüveg munkákat készít, nagyon szép megrendeléseket kapott, többek között a miskolci deszkatemp­lom ablakainak rekonstrukció­ját. Ám a legtöbb munkája Bu­dapesthez köti, ezért is fontos volt számára, hogy bemutatkoz­hasson a hazai közönségnek. Ugyanakkor, éppen a megrende­lések miatt, kevés ideje van csak a maga örömére alkotni, nem volt könnyű tehát a kiállí­tásra szánt anyagról dönteni. Mária titkai- Minél több emberhez akartam szólni a képeimmel, ezért kü­lönböző stílusú munkáimat mu­tattam be, de az a legtöbben kö­zös, hogy előjönnek a fém szí­nei. A zománc eleve kísérletező anyag, és most ezzel kísérlete­zem a legszívesebben - vallja Kovács Mária. Azután, ahogy megmutatja egy munkáján, hogyan épülnek be a képbe az anyag feszültsége miatti repedezések, lassan magá­val ragadja a hév. A technika ap­ró titkai kerülnek napvilágra, és ezek felismerhetővé teszik a réz­lemez áttűnését, az alapban elin­dított kontúrokat, a festék pará­nyi beégéseit, körvonalazódik, mi mindent kell ismerni ahhoz, hogy az égetés hatását ki lehes­sen számítani - hiszen egy alko­tás nem bízható a véletlenre. Mária könyve- Sok munkám középületben lát­ható, mondhatni maga egy kiál­lítás, és így szerencsésnek mondhatom magam, hiszen nem vagyok kiszolgáltatva a szer*ve­Kovács Mária az egyik alkotása előtt Fotó: Végh Csaba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents