Észak-Magyarország, 2001. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-08 / 6. szám

2001. január 8., hétfő Aktuális 5 Betlehem Plaza Kiss József IVI őst, hogy jó darab idő eltelt, már higgadtan tudok visszagondolni a karácsonyi ünnepekre. A mai karácsonyok fő­ként abból a bibliai hagyo­mányból táplálkoznak, amikor is Gáspár, Meny­hért és Boldizsár, Máriához menvén, beugrottak a Betlehem Plazába, hogy az ő kezükkel a kisded számára Kindertojást, meg Legót shoppingoljanak. E hagyománynak megfelelően mi is belevetettük magunkat az ünnep előtti beszerzési csatába. Erős képzavar­ral élve fél szemünkkel szeretteinkre gondol­tunk, másik szemünkkel pedig pénztárcánkra sandítottunk, és igyekeztük kihasználni az ilyentájt gyakori vevőcsábitó kedvezményeket. Ebből a kettős látásból jöttek aztán a ba­jok. Vettünk egy hihetetlen olcsó szabadidő- ruhát, aminek a nadrágja (mint utóbb kide­rült) hasadó anyagból készült, a felső részéről pedig csak egy elismervényt adtak, amelyet egy másik helyen lehetett beváltani felfújható hasizom fejlesztő hogyishívjákra. Az ünnepekre való tekintettel az utcai áru­sok is vérszemet kaptak: a nyílt tekintetű öreg­embernek öltözött karácsonyfaárus a villany- oszlopot is belemérte a fa hosszába, a máris pergő tűlevelekre pedig azt mondta, hogy a meleg szobában majd magához tér a fenyőfa. A bobajkának gyártott egyenes izékről bebizo­nyosodott, hogy valójában közönséges kiflik, csak egy gátlástalan pék kiegyenesítette őket. Természetesen a szaloncukorról is csak otthon derült ki, hogy a szavatossági ideje valamikor a Tanácsköztársaság idején járt le. Ráadásul, míg az egyik boltban tülekedtünk, az autónk sárvé­dőjét valaki (a szeretet ünnepe szellemében) csak úgy, passzióból berúgta. Ma már nem haragszom rá, sőt. Végül is betörhette volna a szélvédőt, de ő beérte a sárvédővel. Visszatért a hitem: mégiscsak jók az emberek! Hálózatoknak kell kialakulniuk Először készíttet területrendezési-fejlesztési tervet a megyei önkormányzat Miskolc (ÉM - BAL) - A politi­ka és az építészszakma szá­mára egyaránt nagy kihívást jelent(het) a törvény által előírt megyei területrende­zési terv elkészítése, illetve elfogadása. A munkában a települési érdekek egyezte­tésére törekszenek. A térségi jelentőségű (tehát egy településnél szélesebb hatáskö­rű) tervezésben eddig a szakági tervezés dominált, mint például egy gázvezetékrendszer vagy egy villanyáramhálózat kiépíté­sekor. Emiatt az adott térségre vonatkozó tervekben nem volt, nem lehetett meg a kellő össz­hang az építészeti, továbbá ter­mészeti, gazdasági és egyéb szempontok között. A helyi fej­lesztési tervek hátránya ugyan­akkor az, hogy a települések esetleg fel sem ismerik lehetősé­geiket, vagy ha igen, akkor sincs módjuk egyedül kihasznál­ni azokat. A megyei rendezési tervek ké­szítését a szakma is jól fogadta - mondja Klein György, a borsodi dokumentációt készítő Régió Kft. vezető tervezője. Nagy, egyúttal újfajta kihívást jelent az építészek számára, újfajta tervezési metodikát kíván, kor­szerű tervezéstechnikai megol­dásokat, amiket eddig ritkán al­kalmaztak a várostervezésben. Egy folyamat kezdete A területhasználati mutatókat (hogy egy-egy területet ipar, me­zőgazdasági, bányászati stb. cél­ra használnak-e jelenleg) mű­holdról fényképezett térkép alap­ján mérik fel, s digitális, a kato­nai tervezésben használt térké­pen, számítógéppel dolgozzák fel. A megyei terv elkészülte (egy­másfél év múlva) egy folyamat kezdete lesz: rendszeres aktuali­zálás, illetve a települési tervek­kel való folyamatos összhangba hozatal követi. Klein György szerint a kész anyagnak, annak ellenére, hogy politikai testület, a megyei közgyűlés fogadja el, szakmailag védhetőnek kell len­nie, bár tény: a végső döntés po­litikai és gazdasági tényezőkön alapszik majd. Ezen szempon­tokhoz a mérnököknek - 25-30 tervező működik közre a mun­kában - már menet közben al­kalmazkodniuk kell. Indokolt javaslatok- A terv rajzilag két lényeges elemből épül fel - magyarázta az építész. - Egyrészt bemutatja a térszerkezetet, az úthálózatot, a területfejlesztési struktúrá­kat. Másrészt rögzíti a jellemző területhasználatot; ahol szak­mailag indokolt, javaslatot tesz a változtatásra. Például: mező- gazdasági művelés alól kivenni egy területet - és ez egész ko­moly nagyságrendű terület is lehet -, és erdőtelepítésbe von­ni; az erdőtelepítés az állami koncepció része. Javasolja majd a terv, hol cél­szerű ipari hasznosításra alkal­mas területet - ez azonban nem jelenti, hogy megmondanák, hol legyen ténylegesen (és kizáró­lag) például ipari park. Azt vi­szont igen, hogy a megjelölt irányelvekhez a helyi rendezési terveknek alkalmazkodniuk kell. Pontosabban: a szabályozá­si tervnek lesznek kötelező és javasolt elemei egyaránt. Előb­bi kategóriába tartozik, mond­juk, hogy kijelölik az árvízvé­delmi védőterületet: lehetetlen­ség volna, hogy egyik falu emide tenné a gátat, a másik meg amonnan csatlakozna hoz­zá. „Hálózatoknak, összefüggé­seknek kell kialakulniuk” - fo­galmaz Klein György. Kérdőív alapján- Próbálunk összhangot teremte­ni, de óhatatlanul kialakulnak helyzetek, amelyek valaki szá­mára hátrányosak. Ilyenkor más, pozitív tervezői javaslattal próbáljuk kompenzálni a negatí­vumot. Meg kell találni a komp­romisszumot; nyilvánvaló, hogy szeméttelepet senki sem szeret­ne a faluja mellé, de valahova azért gyűjteni kell a hulladékot. Más előnnyel ezt is egyensúlyba lehet hozni. Tény, ez kritikus része a munkának. A tervezés előkészítése során Klein Györgyök a megye min­den önkormányzatához kérdő­ívet juttattak el, azt kitöltve je­lezhették a települések elvárá­saikat, elgondolásaikat (a doku­mentumok 70 százaléka érke­zett vissza). A legtöbb község inkább konkrét igényeit nevez­te meg, főleg az infrastruktúra hiányosságait illetően. Ezekre a megyei területrendezési terv nem adhat választ, másokra igen. A válaszokból rövidesen összeáll az első programjavas­lat, amit széleskörű egyeztetés követ az érintettekkel. (A régió­ban szeretnék a számítógépes világháló által is hozzáférhető­vé tenni az előzetes terveket, al­kalmat adva bárkinek a hozzá­szólásra). Utasszámlálás: még pár nap kell Miskolc (ÉM - BAL) - Késik a Miskolc Vá­rosi Közlekedési Rt. szeptemberi-októberi utasszámláló akciójának végső kiértékelése. A forgalmi felmérés végeredményét a .cég szakemberei annak idején még néhány hé­ten belülre ígérték; utóbb azonban a várat­lan további feladatok torlódása, illetve szá­mítógépes problémák következtében a mun­ka befejezése eltolódott, végül egészen az új év januárjáig húzódott. Az illetékesek most azt ígérik: napokon belül megszületik az elemzés az utasszámlálás tapasztalatairól. Csak a papír égett Miskolc (ÉM) - Lángra lobbant a föld­szinti átjáróban összegyűjtött papír szom­baton délután a Szentgyörgy utcában Mis­kolcon. A tüzet a tűzoltók hamar eloltot­ták, így kárérték nem keletkezett. Az ese­tet valószínűleg egy figyelmetlenül eldo­bott gyufa vagy cigarettacsikk okozhatta. Emelkedik az iskolai étkezési norma Miskolc (ÉM - BAL) - Várha­tóan hat százalékkal emelke­dik idén az iskolai étkezési norma, követve a hivatalo­san feltételezett infláció mértékét a miskolci önkor­mányzathoz tartozó intéz­ményekben. Az iskolai étkeztetésben a finan­szírozás megoszlik: nagyobb részt fizet a szülő, kisebb részt vállal át az önkormányzat. A diák családjának kell állnia a nyersanyagok árát: ezt nevezik étkezési normának, és önkor­mányzati rendeletben állapítják meg. A közpénz a készítés költ­ségére megy, és a norma össze­gének mintegy kétharmadával ér fel. Az étkezési norma oktatá- siintézmény-típusonként eltérő, konkrét mértékét a városi költ­ségvetésben állapítják meg. Ta­valy nem változott - az érdekvé­delmi szervezetekkel egyeztetve döntött emellett a városháza idén 6 százalék körüli átlagos emelésre van kilátás. A pontos összegek még nem ismertek, azok csak a költségvetés teljes elkészültére válnak ismertté (a büdzsé elfogadása március elejé­re várható). Mint Juhász Géza, a polgármesteri hivatal pénz­ügyi osztályvezetője kérdésünkre elmondta, a 6 százalékot a beje­lentett kormányzati inflációs vá­rakozásokhoz igazították; ha utóbbiakat illetően, illetve az ez évre tervezhető nyersanyagkölt­ségek tekintetében ettől eltérő emelkedéssel kellene számolni, a hátralévő időben módosítani fogják a normával kapcsolatos számításaikat. Olyan jelzéseket az önkormányzat nem kapott az elmúlt időszakban, hogy a nor­ma, tehát az iskolákban az élel­miszer-nyersanyagok beszerzé­sére fordítható pénz kevés vol­na, az ismert panaszok inkább arra utalnak, hogy a családok egy részénél a (jelenleg) 120-320 forint közötti norma befizetése is gondot okoz. A közpénz az ételkészítés költségét fedezi Fotó: Bujdos Tibor Halálos gázolás Sátoraljaújhely (ÉM) - Az Audi személy- gépkocsit vezető sofőr Cigánd belterületén, a kivilágítatlan úton, a nedves időjárás és a szemből érkező járműforgalom zavaró fé­nyei miatt csak későn vette észre az úttes­ten fekvő 64 éves helyi férfit csütörtök délután. Elgázolta, majd kocsijával egy da­rabon maga előtt tolta a szerencsétlenül járt személyt, aki a helyszínen életét vesztette. Idegen útlevéllel Miskolc (ÉM - PT) - A Tomyosnémeti Ha­tárátkelőhelyen szlovén útlevelet felmutató négytagú családnak nem volt szerencséje a minap. Az útlevélkezelő észrevette, hogy az okmányokban nem az eredeti képek van­nak. Nemcsak a fotók nem stimmeltek, ha­nem az állampolgárság sem. A család Len­gyelországba tervezett utazása ezzel meg­hiúsult. Helyette őrizetbe vették őket. Megoldanák a parkolást a megyei kórházban Miskolc (ÉM - BAL) - Szigorí­tani szeretnék a parkolási rend betartatását a B.-A.-Z. Megyei Kórházban: a jövőben közterület-felügyelők ellenőr­zik majd az intézmény terüle­tét, és ha kell, büntetnek. A kórház két autós bejáratánál a portaszolgálatot, továbbá a parkolóüzemeltetés és -ellenőr­zés feladatát mától a Közterület­felügyelet látja el. Az önkor­mányzati hivatal dolga lesz, hogy intézkedéseivel megszüntesse az intézmény területén eluralkodott parkolási „anarchiát” - derül ki a kórház lapunkhoz eljuttatott közleményéből. A nem a kijelölt helyeken leállított gépjárművek az utóbbi években már a kórház működé­sét, a mentőautók közlekedését akadályozták, olykor veszélyez­tetve a betegellátást; ez tartha­tatlan helyzetet eredményezett - tájékoztatta az Észak-Magyaror- szágot Csiba Gábor főigazgató főorvos. A hosszabb benttartóz- kodásra érkező betegek leálltak az autójukkal, és azt hetekre ott­hagyták; a szomszédos Szent- péteri kapui lakótelepen élők közül is sokan beálltak jármű­vükkel a kórház területére éj­szakára, vagy akár hosszabb időre. A most bevezetett szabá­lyozás értelmében a tilosban parkolókat ugyanúgy büntetni fogják, mint a város bármely más pontján, ahol nem engedé­lyezett a parkolás. A cél, hogy az autóval érkező ápoltak és lá­togatók csak az intézmény terü­letén található kijelölt parkoló­helyeket vegyék igénybe; Csiba Gábor szerint ilyen mindegyik gyógyászati tömb mellett vagy közelében található. Hozzátette még: nem a szankcionálás a cél, reméli, sikerül is azt elke­rülni, hanem a normális álla­pot helyreállítása. Ennek érde­kében az intézkedés valójában nem január 8-tól, hanem továb­bi két hét „türelmi időt” köve­tően lép életbe. Egyúttal könnyebbé teszi a kórház a hosszabb idejű, rend­szeres gyógykezelésre oda járó betegek behajtását: egyszer megváltandó, 100 forintba (plusz áfa) kerülő, a kezelés tel­jes időtartamára érvényes ideiglenes behajtási engedélyt vezetnek be számukra. A láto­gatóknak ezután is egyszeri be­hajtásra jogosító parkolójegyet kell vásárolniuk, immár 170 fo­rintos áron. Az intézmény veze­tése egyúttal szeretné elérni, hogy a jövőben kialakuljon a behajtás átlátható rendje: emiatt kérik a gyógyellátásra érkezőket, hogy járművükkel a déli portán át (a Blaskovics ut­ca felől) közelítsék meg a kór­házat, míg a látogatókat arra, hogy - a kórházi dolgozókhoz hasonlóan - az északi portán (Barcika felé haladva a szülé­szet utáni mellékutcából) jus­sanak be autóval az intézmény­be. Utóbbi esetet tekintve prob­lémát jelenthet, hogy a keresz­teződésben nincs rendőrlámpa, így a Szentpéteri kapui főútvo­nalra való kihajtás gondot okoz; a megoldás érdekében a kórházvezetés egyeztetést kez­deményez az Állami Közútke­zelővel.

Next

/
Thumbnails
Contents