Észak-Magyarország, 2001. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-05 / 4. szám

2001. január 5., péntek Kultúra 8 • Ezeregy év meséi táncban. A Román Sándor táncszínháza előadásában törté­nelmi tánc-show-t láthatnak két részben Ezeregy év meséi címmel az érdeklődők a Pesti Várszínházban január 10-én, 20-án és 25-én este 7 órakor Román Sándor ren­dezésében. • Fiatal Koreográfusok Estje. A Magyar Nemzeti Balett Stúdiójának támogatásá­val 2001. január 17-én este 7 órakor a Pesti Magyar Színházban tekinthetik meg a balett kedvelői a Fiatal Koreográfusok Estjét. Az est első felében a Magyar Nem­zeti Balett Alapítványa által kiadott pá­lyázatokra készült koreográfiákat mutat­ják be, a második részében pedig a már sikert aratott művek kerülnek színpadra. • Harangok. A Honvéd Táncszínház előadásában a Harangok, mely Garcia Lorca drámájának nyomán készült és a Lagzi című darabokat nézhetik meg a Pesti Magyar Színházban az odalátoga­tók 2001 .január 15-én este 7 órakor. Lovas színház Kisbéren Kisbér (MTI) - Lovas színház alakult kisbéri központtal, melynek alapítója és igazgatója Sasvári Sándor színész, a lovak és a lovaglás szerelmese - tudta meg az MTI Riez Gyulától, a bakonyalji városban már több éve működő Batthányi Műem­lékegyüttes Védelméért elnevezésű alapít­vány elnökétől. Településük - mondta el - örömmel adott helyet e sajátos kezdemé­nyezésnek, Kisbér ugyanis hosszú ideig büszke volt az 1853-ban alapított katonai ménesre és Közép-Európa akkori legna­gyobb fesztávú lovardájára. - Ez mára azonban - folytatta az elnök - már a múl­té. Olyannyira, hogy a lovarda állaga erő­sen leromlott, s az alapítvány egyik fontos feladatának tekinti megmentését és hasz­nosítását. Az elképzelések szerint elsőként 2001 nyarának hétvégéin Gárdonyi Géza: Láthatatlan ember című darabját mutatják be a lovarda melletti szabad téren, az USA- ban élő Hódi Jenő rendezésében. TÉKA Ónod és Miskolc a szabadságharcban Miskolc (ÉM - MAL)- Ónod és Miskolc kapcsolata az 1848/49-es szabadság- harcban címmel je­lent meg Dr. Ágoston István könyve a B.-A.-Z. Megyei Köz­gyűlés és a Miskolc Város Kulturális Me­cénás Alap támogatá­sával. 1848-ban min­den korábbinál hatalmasabb forradalmi áradat borította el Európát. Az 1848-as év első harmadában egymás után tizenhárom város lett a forradalmi események színhe­lye. A szabadság szele eljutott Magyaror­szágra is. A szerző témaválasztása való­ban aktuális, hiszen átléptünk a bűvös XXI. századba és nem szabad, hogy elfe­ledkezzünk a szabadságharcban elhuny­takról, akik életüket adták a nemes cé­lért. A 48-as úrbéri törvényekért folyta­tott küzdelmekről a könyv második’ ré­szében olvashatunk, ahol képes illusztrá­ciókat is találunk a szabadságharc hő­seinek emlékére állított síremlékekről az ónodi temetőkben. Egyebek között fel­tárja a mezővárosok lakosságának küz­delmeit, melyekkel érvényre akarták jut­tatni a mindennapi gyakorlatban is a szabadságharc vívmányait, illetve megismerkedhetünk azokkal a honvédel­mi intézkedésekkel, melyek Borsodban és Miskolcon zajlottak le. A szerző olyan témákat is boncolgat, mint például a társadalmi vakság, ho­mály és mozdulatlanság, mindemellett fény derül Ónod történelmének 1848/49-es időszakának eseményeire, melyekkel az eddigiekben megjelent írások nem foglakoztak. A jegyzetek között értékes feljegyzések vannak. Bepillantást nyerhe­tünk a szabadságharc ideji ónodi pénztár- könyv részleteibe és a haza rendkívüli szükségeire adakozók névsorába. A boritó első oldalát Feledy Gyula, Miskolc neves grafikusművészének rajza, a hátsó részét pedig Than Mór Kápolnai csatarészlet cí­mű munkája díszíti. 1 (i)iniíi is íUtüluth i kuKtttm £ j; ÍÜ-iJ -1*7 i* i i jk.ito.biturt tuu * A szimfonikusoknál is a pénz muzsikál Nem látni perspektívát, és ez elvándorláshoz, a minőség romlásához vezethet a miskolci zenekarnál Miskolc (ÉM - CsM) - A zene­kari muzsikusság soha nem tartozott a kiemelten jól fi­zető szakmák közé. Az állam által fenntartott, illetve a cé­gek által szponzorált zeneka­roknál az elmúlt időszakban sokat javult a helyzet - az önkormányzatiaknál viszont csak romlott. Erről beszél­gettünk a Miskolci Szimfoni­kus Zenekar igazgatójával. Sir Lászlóval.- A bérek mindig is szűkösek voltak, ám ez nem jelentett kü­lönös gondot addig, amíg a köz­alkalmazotti bértábla nem kez­dett differenciálódni, és a zené­szek nem kerültek a lemaradók közé - foglalja össze a lényeget Sir László. - A lemaradás 2000- ben újra reálbércsökkenést je­lentett, ami nem csak az anyagi, de az erkölcsi megbecsülés hiá­nyát is felveti. Mindez pedig akár legjobb zenészeink elvesz­téséhez is vezethet. Plusz emeléssel csökkenés Sir László konkrét példaként a legutóbbi éveket hozza. így 1999- ben a közalkalmazotti bértábla befagyasztása ellenére az önkor­mányzat nagyvonalúan biztosí­tott 13 százalékos emelést. A köz­oktatásban viszont 19 százalékot emeltek - rögtön 6 százalékos lett a lemaradás. A következő év­ben, 2000-ben a megelőző „rend­kívüli” emelés miatt nem járt volna nekik semmi a több mint 8 százalékból, mégis kaptak 6-ot - ám a 10 százalékos inflációnál ez )) ...................... A zenei oktatás színvonala is attól függ, mennyi jó zenészt tu­dunk a vá­roshoz kötni. ............................................ már önmagában 4 százalékos reálbércsökkenés. Konkrétan: minden pótlékkal együtt havi 60 ezer bruttó az átlagfizetés a zene­karban. És míg az egészségügyi, közoktatási, közgyűjteményi dol­gozókat legalább biztatják, a mű­vészeti dolgozóknak ígéret sincs a zsebében. Sőt.- Valamivel több mint 8 szá­zalék a terv, ami akkor is legfel­jebb szinten tartást jelent, ha kedvezően alakul az infláció. És mivel kétéves költségvetés ké­szül, felzárkózásra még két évig nem számíthatunk - mutat rá egy lényeges pontra Sir László. - Külön probléma, hogy a szak­mán belül 600 százalékos kü­lönbségek vannak - például a miskolci szimfonikusok és a nemzeti filharmonikusok között. A Fesztiválzenekarhoz viszo­nyítva 4-500 százalékos, a Matáv és a Rádió Zenekarhoz 2-300 szá­zalékos a különbség. Ezt már nem lehet minőségi különbség­gel indokolni. A legtehetségeseb­bek körében egyre inkább érző­dik az elvágyódás. A napokban mondott fel egy Zeneakadémiát végzett bőgősünk. Az indok? Perspektívátlanság. Megéri-e? Ma már felvetődik: ha a zenepe­dagógusi bérek is lehagyják őket, vajon megéri-e majd főál­lásban vállalni az állandó telje­sítménykényszert, a próbákat, a sok utazást, az esti elfoglaltsá­got? Mellékállásban pedig nem lehet zenekart csinálni. A zenekari működés más te­rületei természetesen szintén pénzfüggőek: mozgásterük ösz- szesen 170 millió forint, ebből 100 önkormányzati, 45 állami és 25 millió saját, tehát jegyárbevé­tel, felkérésre adott koncert, pá­lyázati, szponzori pénz. Ráadá­sul a zenekar gazdálkodását alapvetően felborította a Filhar­mónia átalakulása, a szervezés­re fordítható összeg jelentős csökkenése. Addig csak zenél­tek, azóta koncertet is szervez­nek - a zenekari feltételek javí­tására szolgáló állami pénzből. Valószínűleg nem nagyon kell magyarázni, mi marad így fej­lesztésre. És már szinte hallani is: miért nem csinálnak keve­sebb koncertet?!- Azt kell, hogy mondjam, sor kerülhet rá - mondja Sir László. - De a jelenlegi koncertszámot az igény alakította ki. És nem szívesen vonulnánk vissza ebből a pozíciónkból, hiszen egy-egy sorozat felépítése 5-6 év! Megte­hetnénk azt is, hogy nem hí­vunk neves vendégművészeket, de azt a közönség is megsínyle- né. Ha csökken a színvonal, csökken az igény, és ha ez folya­mat beindul, megállíthatatlan. Márpedig nemcsak a zenekar - amely igenis egyedi értéke az észak-magyarországi régiónak -, de a zenei oktatás színvonala is attól függ, mennyi jó zenészt tu­dunk a városhoz kötni. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar megújításakor négy fő szempontot vet­tek figyelembe - ehhez tesszük hozzá a Miskolc Szimfonikus Zenekar hely­zetére vonatkozó tényeket. 1. Minőségi, jól fizetett zenészek. • A zenészek bére alacsony, ezért Zeneakadémiát végzetteket régóta szin­te lehetetlen visszacsábítani. A régi tagokat egyre nehezebb megtartani. 2. Évi 150 millió forint hangszerre. • Hangszert ritkán vesznek, csak felújítanak és vigyáznak rájuk. 3. Évi 120 millió vendégszólisták meghívására - öt évre előre leköthetők. • Á fejlesztési pénzből, spórolásokból és esetleg barátság révén olcsóbban igyekeznek jó szólistákat hívni. 4. Hangversenyterem szükséges. • Ez Miskolcon éppúgy nincs, mint Budapesten. Itt most tervben sincs - al­kalmas meglévő helyeit felújítása is legalább 2-300 millióba kerülne. Elindult az első elektronikus könyvkiadó Budapest (MTI) - Hivatalo­san is megkezdte szolgálta­tását az első magyar elekt­ronikus könyvkiadó, a Vikk.net. Az e-könyvkiadás Magyaror­szágon egyfajta küldetést is je­lent, lehetőséget és teret kíván adni a hazai alkotóknak - is­merteknek és még ismeretle­neknek egyaránt-- a publiká­láshoz. A weboldalakon szépiroda­lom és szakirodalom is megta­lálható, e két terület arányait Gligorics Teréz Szimultán Ez a könyv is megrendelhető az olvasói érdeklődés dönti majd el. Az e-könyvtár látogatói az internet adta lehetőségeknek kö­szönhetően hozzá is juthatnak a web-helyen publikált művekhez, természetesen a terjesztés és a kereskedés útja is virtuális. A Vikk.net a hónap elején tartott próbaüzem alkalmával már feltöltött néhány művet a netre, mégpedig Chi Wicca alko­tását, a NemS negyedek című érzelmi naplót, majd Gligorics Teréz Szimultán című kisregé­nyét, Szilágyi Vilmos Intim kap­csolatok című szakkönyvét, Nógrádi Gábor Galambnagyma­ma című, gyerekeknek szóló könyvét, illetve Sztolár Miklós (a Vikk.net felfedezettje) elbeszé­lés gyűjteményét, a Jelzálogjo­got. Már megtalálható a weboldalon Németh Ibolya levél­regénye a Mexikói üdvözlet, il­letve a közeljövőben kerül fel Perjés Judit a bonsairól írt, gra­fikákkal illusztrált kertészeti könyve, a szakkönyvek választé­kát gazdagítja majd Perjés Lász­ló munkája, az Intermarketing magyar szemmel. Akik esélyesek a Grammy-díjakra Brunszvik Teréz kiadatlan írásai Martonvásár (MTI) Brunszvik Teréz - az első ma­gyar óvoda alapítója - jórészt kiadatlan írásaiból Versek, cik­kek, naplóidézetek címmel jubi­leumi füzetet jelentetett meg a Martonvásáron működő Brunsz­vik Teréz Szellemi Hagyatéka Alapítvány. Az Őrláng füzetek sorozatban kiadott kötet Brunszvik Teréz 11 versét, négy cikkét, illetve cikkfogalmazvá­nyát, 15 levelét, valamint több oldalnyi naplójegyzetét tartal­mazza. A kiadványban közölt verseket Kalász Márton költő fordította. A grófnő egykori cik­kei közül az Őrláng füzetekben a magyar kisdedóvó 1838-ban cí­mű írásának részletei, valamint a cselédképzővel egyesített nevelőnőképző iskola terveiről, a nő hazán és háztartáson belüli szerepéről, a kisded- játszóte­rek, vagy menedékhelyek létesí­tésével kapcsolatos elképzelései­ről megfogalmazott munkái ol­vashatók. Los Angeles (MTI) - Eminem rapénekest és Vince Gill countrysztárt négy-négy ka­tegóriában jelölték Grammy- díjra - vált ismeretessé szer­dán Los Angelesben. A legnagyobb figyelemmel kí­sért kategóriák közül Madon­na Music, az N Sync By By By című lemeze és a U2 Beautiful Day című albuma verseng az év felvétele díjért. Az év albu­ma díjra jelölték Eminem The Marshall Mathers című ko­rongját. Szerepel a versenyben Beck, Paul Simon, a Radiohead és Steely Dán leme­ze is. Az év egyik új arca a múlt évben szép sikereket ara­tó Sisqo. A popénekesnők között több jelölést kapott Madonna, Christina Aguilera, Britney Spears. A férfiaknál Don Henley, Ricky Martin és Sting verseng. A legjobb popegyütte­sek díjára jelölték a Backstreet Boyst és, az N Sync együttest, itt szerepel B. B. King és Dr. John közös dala. A rockénekesnők jelöltjei Fiona Apple, Sheryl Crow és Alanis Morissette, a férfi rockereké Dávid Bowie, Bob Dylan, Don Henley és Lenny Kravitz. Kid Rock, Limp Bizkit és a Pearl Jam a hard rock, a Deftones és az írón Maidén á metálkategória jelöltje. Erykah Bady a rhytm and blues legjobb énekesnői, R. Kelly és Sisqo a legjobb férfi előadók között je­lölt. A hagyományos blues kate­góriában az év lemeze lehet B. B. King és Eric Clapton közös albuma. A zenei Oscarnak is nevezett trófeára száz kategóriában mintegy ötszáz zenészt és közre­működőt jelöltek. A díjkiosztót február 21-én rendezik Los Angelesben. Madonna az éneklésen kívül a film világában is otthonos

Next

/
Thumbnails
Contents