Észak-Magyarország, 2001. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-30 / 25. szám

ÍSZAK-MAQYARORSZAQ # 2001. január 30., kedd Csatlakozunk Az lM Éti-melléklete 6 EU-LEXIKON • ACP-államok: összesen 70 fejlődő ország az afrikai, karibi és csendes-óceáni térség­ben, amelyek a (IV.) loméi konvenció révén kapcsolódnak az EU-hoz. • Adonnino-bizottság: az Európai Tanács által 1984-ben Fontainebleau-ban kezde­ményezett „Polgárok Európája" ad hoc bizottságának elnevezése, amely azzal a kérdéssel foglalkozott, hogyan lehet a bonyolult európai politikai rendszert „polgárközelibbé" tenni. • Adóügyi harmonizáció: az eltérő adóterhek hátrányosan befolyásolják a közös belső piacot. A Római Szerződés a közvetett adók közelítését irányozza elő. Ezzel eltűnnének az Európai Közösségen belüli adóhatárok. A visegrádiak között Miskolc (ÉM - BGO) - A kilencvenes évek előtt leginkább testvérvárosok­nak, ma már inkább partnervárosok­nak nevezik a szoros kapcsolatot kiala­kító településeket. Miskolcnak hama­rosan új partnere lehet - Ostrava. A miskolci közgyűlés e heti ülésén dönt a cseh Ostravával kötendő megállapodásról. Mint lapunknak Pfliegler Péter, a polgár- mesteri kabinet nemzetközi kapcsolato­kért felelős referense elmondta, ugyan­csak februárban tárgyalnak erről az együttműködésről az ostravai képviselők. Kedvező döntés esetén márciusban aláír­hatják a megállapodást. Amennyiben megvalósul a Kassa-Kato- wice-Ostrava-Miskolc négyes együttműkö­dés, a „visegrádi négyek” kapcsolatán be­lül nemzetközi (gazdasági, oktatási, kultu­rális) alapokból konkrét pénzügyi forráso­kat is jelenthet. Azon kívül ez a Magyaror­szágon még egyedülálló „négyes” az euró­pai uniós felkészülést segítő közös munká­ra is lehetőséget adhat. Pfliegler Péter és a Miskolcot népszerűsítő kiadványok Fotó: Bujdos Tibor EU-források, Miskolcon Miskolc (ÉM) - Több, európai uniós erede­tű forrást felhasználó projektben is részt vesz a miskolci önkormányzat. A városhá­za korábban beadott pályázatai egyaránt kedvező elbírálásra találtak. Már beindult az a program, amely az EMAS név alatt fut, és az úgynevezett környezetirányítási rendszer bevezetését célozza az önkor­mányzati tevékenységekben. A másik projekt a RELIEF névre hall­gat, és az ICLEI (a Helyi Környezeti Kez­deményezések Nemzetközi Szervezete) égisze alatt idén Miskolc is bekerül azon európai városok közé, amelyekben tudo­mányos vizsgálatnak vetik alá az úgyne­vezett környezetbarát beszerzések meglé­tét, technikáját, működését - tájékoztatta lapunkat Lencsés József, a polgármesteri hivatal várospolitikai osztályvezetője. Vendégváró szállodák: ajánlják magukat Miskolc (ÉM - MVZs) - A leg­nevesebb, megyénkben mű­ködő vendéglátóhelyek már megtalálhatóak az Európai Unió országaiban megjelent tájékoztatókban. A turisták számára a legújabb ismerke­dési lehetőséget a számító- gépes világháló kínálja, sa­ját internetes honlappal is több megyei szálloda rendel­kezik már. Miskolc egyik frekventált idegen­forgalmi célpontja, a Hotel Palota a külföldi utazási irodák által kiadott, igen színvonalas kiadvá­nyokban rendszeresen megjele­nik. A lillafüredi szálló és kör­nyéke bemutatása, szolgáltatásai­nak felsorolása így olvasható töb­bek között a németországi, az angliai és a franciaországi, a hol­landiai, a finnországi katalógu­sokban. Ezen kívül az itt megfor­dult vendégek is magukkal viszik a szálloda kínálatát tartalmazó kiadványokat. A Hotel Palota azonban több neves turisztikai vásáron önállóan is megjelenik kínálatával. Irány Magyarország!- Számtalan olyan vállalkozás van Magyarországon, amely kap­csolataira építve meghatározott külföldi célközönséget megcéloz­va állítja össze kiadványát - hangsúlyozta Dósa Kálmán, a Hámor Holiday elnök-vezérigaz­gatója. Ezek közül kiemelte a „Hungary fór Visitors” angol nyelvű turisztikai útikönyvet, melyet külföldön terjesztenek. Német nyelven havonta jelenik meg a Reise Info magazin, amely Elvárható színvonal ugyancsak tartalmazza a Hámor Holiday kínálatát, míg külföldi cégvezetőkhöz jut el a három nyelvű „Irány Magyarország” cí­mű kiadvány. A cég emellett köz­vetlenül is megjelenik a nemzet­közi vásárokon, így többek kö­zött a berlini ITB-n is. Dósa Kál­mán azonban hozzáteszi: sokan tájékozódnak ma már az interneten keresztül is, ezért az idegenforgalmi cégek számára fontos, hogy jelen legyenek a vi­lághálón. Segítenek a kapcsolatok A külföldről érkező kezdeménye­zések mellett sokat tehetnek a népszerűsítésért a megye idegen- forgalmával foglalkozó szerveze­tek, így a kereskedelmi és ipar­kamara, ahol idegenforgalmi osz­tályba tömörültek a tevékenység­gel foglalkozó cégek, vállalkozá­sok. Mint az Bágyi Pál, az osztály elnöke - aki egyébként a Hotel Bodrog vezetője - elmondta: az EU országaiban működő, nagy hagyományokkal rendelkező ka­marai kapcsolatrendszer jelentő­sen hozzájárulhat a megye érté­keinek megismertetéséhez. A szálláshelyeket és a vendéglátó- helyeket többnyire programcso­magokkal együtt ajánlják, hiszen mindenkinek az a célja, hogy több napot töltsenek el megyénk­ben a turisták. A turizmus fej­lesztését szolgáló pályázatok is a magasabb igényekkel érkező ven­dégek, így többek között a lovas turizmus bővítését szolgálják. Az osztály elnöksége most várja azo­kat a pályázatokat, amelyeken Fotó: Ádám János részt vehet majd a kamarai tag­ság, de tervezik egy, a megyében található színvonalas szálláshe­lyeket csokorba szedő kiadvány összeállítását is. Vásári katalógusok Kovács Gábor, a Megyei Idegen- forgalmi Hivatal vezetője arról tájékoztatott, hogy az elmúlt hó­napokban több új megyei kiadá­sú katalógus jelent meg, ame­lyek a miskolci éttermeket, szál­láshelyeket, valamint a szabadi­dő eltöltési lehetőségeket sorol­ják fel. A legújabb kiadványok legutóbb a lipcsei vásáron vol­tak láthatóak, s hamarosan az ITB nemzetközi turisztikai vá­sárrá is elviszik őket. Tavaszra elkészül a falusi turizmust nép­szerűsítő katalógusuk is. Országimázs Központ - mint egy katalizátor Más országokban nincs ilyen hivatal, a csatlakozásra készülők viszont igényelnék Miskolc (ÉM - PTA) - Az Országimázs Központ tavaly januártól működik a Minisz­terelnöki Hivatalban. Az Európában egyedülálló in­tézmény eddig az új évezred­re való felkészülés jegyében azon munkálkodott, hogy az ország belső imázsát és kül­ső képét új formába öntse, és közvetítse más nemzetek számára hazánk értékeit. A központ feladata, hogy felmérje a Magyarországról itthon, illetve külföldön kialakult képet, felku­tassa az ország egyedi értékeit, erősségeit és más szervezetek be­vonásával „kommunikáljon” azokról. A stratégiai lépések, a „marketing” kialakításához szük­séges az ország pozicionálása, amelyhez nélkülözhetetlen a ma­gyarokról, hazánkról kialakult kép alapos ismerete. Ennek segít­ségével határozható meg az alap­üzenet, a mondanivaló, amelyet aztán több kommunikációs csa­tornán továbbító - vélekedett Né­met Attila, a központ helyettes vezetője. A millennium éve jó apropót szolgáltatott ahhoz, hogy az Ma­gyarországot minél jobban megismerhessék a külföldi nem­zetek. Európában, sőt, a világon is egyedülálló szervezett formá­ban látott munkához a magyar kormány azzal, hogy létrehozta a központi költségvetés által támogatottt Országimázs Közpon­tot. Bár a kezdeményezés újsze­rű, több országban megfogalma­zódott már az igény hasonlóra - tudjuk Német Attilától. Elsősor­ban azon országok esetében, ame­lyek a közeljövőben az EU tagjai­vá szeretnének válni. De még a tagországoknál is érzékelhető a törekvés: amellett, hogy hirdetik a globalizációt, mégis minden or­szág a saját, az eddigiekhez ké­pest újonnan bemutatandó érté­keire próbálná felhívni a figyel­met. Hazánk esetében különösen fontos, hogy mit beszélnek, és gondolnak rólunk, magyarokról.- Amikor egy külföldi turis­ta előtt nyitva áll az egész vi­lág, fel kell hívni magunkra a figyelmet. Hogy amikor elgon­dolkodik: miért pont Magyaror­szágra jöjjön, választ adhasson magának, és tudjon róla, hogy milyen előnyöket nyújthat ez az ország. És ugyanígy a befek­tetőkkel. Az Országimázs Köz­pont működésének jelentősége ebben rejlik, hogy szinte látha­tatlanul, de mégis produktí- van hasson - mint egy katali­zátor. Ennek érdekében prog­ramokat, konferenciákat szer­vezünk és minden lehetőséget megragadunk - mondta a he­lyettes vezető. MEGKÉRDEZTÜK AZ OLVASÓT: milyennek lát minket Európa? A politikusoknak és az adott EU-állam polgá­rainak a véleménye sok esetben eltérő. A közsze­replők szorgalmazzák az unió bővítését, ugyanak­kor aggályaikat is kifeje­zik. Azok az „európaiak”, akik nem jártak még Ma­gyarországon, nem sokat tudnak- és gyakran téves információval rendelkez­nek rólunk. Ezért fontos megmutatni magunkat a tagállamokban. dr. HuszAgh Andrea (24), jogász T alán már a Kádár­rendszer idejében nyitni kellett volna, hogy megismerjenek bennünket. Túl hosszú ideig éltünk elzártan, a falak mögött. Nem hi­szem, hogy tíz év alatt sokat megtudhattak vol­na rólunk az Európai Unióban. Szerintem a csatlakozás is csupán po­litikai kérdés. Mindegy hogyan ítélnek meg ben­nünket. Szatmári Józsefné (70), nyugdíjas A z északi államok ked­vezőbben ítélik meg országunkat, mint például az osztrákok, németek, vagy a franciák. A tudat­lanság alapvető forrása: nem ismernek bennünket. Magyarország fővárosa­ként tévedésből sem sza­bad Bukarestet megne­vezni. Aki azonban ellá­togat hozzánk, többnyi­re kedvező tapasztalat­tal tér haza és viszi ma­gával jó hírünket. Molnár György (22), egyetemi hallgató A munkánk minősége alapján egyértel­műen jó véleménnyel vannak rólunk az ÉU tagállamok. Magam is egy ismert nevű osztrák cég hazai vállalatcsoport­jánál dolgozom. Ugyanazt a technikai színvonalat képviseljük, mint az anyavállalat egyéb képvi­seletei. Annyira elégedet­tek tevékenységünkkel, hogy újabb beruházások­ra készülnek az idén. Szabó Ferenc (51) szaktanácsadó T uristaként, pénzköltő idegenként ugyanúgy elfogadnak bennünket az uniós országokban, mint minden más utazót. A kedves vendégség azon­ban csak addig tart, amíg fizetünk. Bérmunkaerő­ként ugyancsak szívesen és mindenekelőtt érdek­ből fogadják el a magyart. Ha szabadon beléphet­nénk az EU-ba, akkor el­hinném: jó véleménnyel vannak rólunk... Szappanos István (40), ügyvezető

Next

/
Thumbnails
Contents