Észak-Magyarország, 2001. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-04 / 3. szám

2001. január 4., csütörtök ÉM-Extra: Egészség 8 Szűrővizsgálat megyei, a másik a Diósgyőri Kórházban. Ami viszont nincs, az a szervezett szűrés. Egy me- gyényi lakosság szervezett szű­rési rendszerének kiépítése, egy emlőcentrum létrehozása a főor­vos tudomása szerint 15-20 mil­lió forint. A működtetése is költ­ségigényes. Borsod-Abaúj-Zemplén a Vi­lágbank által támogatott, né­hány éve indult emlőrákszűrő­programba bevont megyék, il­letve intézmények sorából is kimaradt (jóllehet két évvel ezelőtt lapunknak azt nyilat­kozta a projektvezető, hogy adottak az együttműködés felté­telei). A létező emlőcentrumok tapasztalatai jó szolgálatot te­Fotó: Farkas Maya hetnének egy országos - a tüdő­szűréshez hasonlóan működő - hálózat kiépítésénél. A nyugat-európai országok­ban és az USA-ban általánosan kiépített rendszer lényege: az emlőrák szempontjából legin­kább veszélyeztetett 50-65 év kö­zötti nők teljes populációjának rendszeres, névre szóló behívá­sa által történő (2-3 évenkénti) mammográfiás szűrése. Jelenleg alkalmi és esetleges a betegek megjelenése az emlő­ambulancián, ahol egyébként beutaló nélkül is fogadják a be­tegeket. A röntgenosztályon a mammográfiás felvételt egy (Nyugaton két radiológus egy­mástól függetlenül) értékeli. A célzókészülékkel ellátott mam- mográf segítségével, egy igen vékony tűvel, fájdalommentesen mintát vesznek az észlelt rendel­lenességből. Ebből sejtcitológiai vizsgálattal eldönthető, jó- vagy rosszindulatú-e az elváltozás. A jóindulatú nem igényel műtétet. Ellenkező esetben műtétre kerül sor, amelytől kezdeti stádium­ban teljes gyógyulás remélhető. A kicsiny, még nem tapintható elváltozásoknál a műtétet végző sebészt segíti az az eljárás, me­lyet Miskolcon is alkalmaznak már: műtét előtt a szöveti elvál­tozás helyére fémszálat juttat­nak be, így a műtét során e fém­szállal jelzett elváltozást kell fel­lelni és eltávolítani.- Rendszeres szűrés hiányá­ban a háziorvosoknak kellene nagyobb gondot fordítani arra, hogy az említett korosztályba tartozó nőket rendszeresen beutalják az emlőambulanciák­ra. Emellett természetesen min­den érintettnek saját felelőssége is, hogy kezdeményezze a szűré­sét - hívja fel a figyelmet dr. Csáky Gergely. | MELLDAGANATMŰTÉTEK STATISZTIKÁJA a megyei kórház sebészetén Összes műtét Jóindulatú Év (db) daganat (db) Rosszindulatú daganat (db) Rosszindulatú daganat, de emlőmegtartó műtét (db) 1998 247 81 16662 1999 250 91 159 66 A szűrés olcsóbb, mint az ellátás Magyarországon 1 millió 300 ezer nő esik az érintett 40-65 éves korosztályba. Ez, két­évenkénti szűrést tekintve, évi 650 ezer pácienst jelent. Ha a szűrőállomásokon a naponta vizsgálni kívánt létszám kb. 50 fő, ez országosan 60-65 gépet, igényel. (Megyénként legalább egyet, bizonyos hozzá tartozó felszerelésekkel együtt.) Azok­ban az országokban, ahol évti­zedes múlttal nagy lefedettség­gel működik az emlőszűrési rendszer, azért működtetik, mert csökkenti a halálozást és egészében véve olcsóbb, mint a szűrés hiányában várható előrehaladott esetek ellátása. (Elhangzott: Szent Agáta Mammológus Nap 1998. február) Levél és kérés A közelmúltban az alábbi levelet kapta szerkesztőségünk: Emlőrákszűrés: még marad az alkalmi Nem mindegy, mekkora egy rákos csomó: gombostűfejnyi, vagy krumpli nagyságú Az orvosok ajánlják az otthoni emlővizsgálatot is, ennek mozzanatait ábrázolja fotósorozatunk Fotó: Bujdos Tibor Közeledik a karácsony, az új év, ami bizo­nyára az Ön számára is a családi szerete- tet, a békét és a jövőbe vetett reményt je­lenti. Annak a harmincezer embernek azonban, akiknél ebben az évben rákos megbetegedést regisztráltak, hirtelen bi­zonytalanná vált a jövő. Sajnos, közülük több ezernek már későn érkezett a segít­ség. Nem kellene, hogy így legyen! Akik ezt a megrázkódtatást családtagként, barát­ként, vagy munkatársként éljük át, min­dent megadnánk, hogy segíthessünk, de idegenként sem maradhatunk közömbösek. A Rákellenes Liga fő célja, hogy min­dent megtegyen a betegség korai felismeré­se érdekében: tíz éve segítjük mammográ- funkkal az emlőszűrést, kiadunk és terjesz­tünk tájékoztató kiadványokat, ingyenesen hívható lelki-elsősegély szolgálatot tartunk fenn. Mindezért adományokat gyűjtünk a céljainkkal azonosuló cégektől és magán- személyektől. Az emlőrák korai felismeré­sét célzó pályázati kiírásunkra 72 pályázat érkezett. A pályamunkák arról tanúskod­nak, hogy az országban nagyon sok helyen a korai felismerés elemi- eszközei is hiá­nyoznak. Az Ön segítségét is kérjük, hogy támo­gassa a korai diagnózist segítő eszközök beszerzésére irányuló erőfeszítéseinket! S alatta: Göncz Árpádné elnök aláírása A Magyar Rákellenes Liga telefonszá­ma, ahol érdeklődni lehet a befizetés mód­járól: (1) 212-9255 // Orszemnyirokcsomók Újdonság a megyei kórház sebészetén az őrszemnyirokcsomó-keresés. (Hogy megért­sük, tudni kell, hogy a rákos elváltozás az egyik góctól a másikig a nyirokutakon ke­resztül vezet.) Őrszemnyirokcsomónak a daganathoz legközelebbi nyirokcsomót ne­vezik. Nemzetközileg sem régi az a felisme­rés: ha el tudják kapni az őrszemnyirok­csomót, s arról bebizonyosodik, hogy nega­tív (nem tartalmaz daganatos áttétet), ak­kor nem kell további nyirokcsomókat kioperálni. (Az eddigi gyakorlattal szem­ben, amikor például a melldaganatnál a hónaljárokban talált összes nyirokcsomót eltávolították. Ez olykor külső deformitás­sal, az adott oldali kéz dagadásával, a vállízület nehéz mozgásával járt együtt.) Az őrszemnyirokcsomó-keresés technilkai- lag kétféle úton történik. A festéses mód­szernél a daganat közelében a bőr alá egy kevés festékanyagot fecskendeznek a műtét alatt, ami 5-10 perc alatt a nyirokúton eljut­va megfesti a nyirokcsomót. A jó szemű se­bész pedig a kékre festett őrszemnyirokcso­mót eltávolítja. A másik eljárás az izotóp­technika. A műtét előtti napon izotópot jut­tatnak az emlődaganatba, ami némi ván­dorlás után, másnap az emlőhöz közeli nyi­rokcsomókba jut. Ezek közül az elsőt, azaz az őrszemnyirokcsomót úgynevezett gam­madetektorral lehet kiválasztani. A megta­lálásban a sebészt a készülék hangeffektu­sai segítik. A két módszert párhuzamosan alkalmazzák, természetesen a beteg be­leegyezésével. Miskolc (ÉM) - Nemzetközi tapasztalatok bizonyítják: ahol az érintett lakosság kö­rében bevezetik a szervezett mellszűrést, ott - tíz év után- 16 százalékkal csökkenhet a emlőrák okozta halálozás. Megyénkben - noha a ma­gyarországi nők körében e betegség az első számú ha­lálok - egyelőre csak alkal­mi szűrés folyik. A rosszindulatú daganatok ese­tében az életkilátást alapvetően befolyásolja a daganat nagysá­ga. Minél kisebb korában sike­rül „elcsípni”, annál jobbak a gyógyulás esélyei. Igaz ez a mellrákra is. Csaknem biztosan sikerül útját állni a rák terjedé­sének, ha már akkor felfedezik a gócot, amikor még nem ta­pintható, nem okoz panaszokat- mondja dr. Csáky Gergely, a B.-A.-Z. Megyei Kórház sebésze­tének osztályvezető főorvosa. Az ilyen kezdeti stádiumban lé­vő elváltozást azonban csak műszerrel, úgynevezett mam- mográffal lehet felfedezni. Ez­zel szemben nálunk gyakran csak akkor kerülnek a nők mellröntgenre, ha már tapint­ható a - sokszor diónyi, sőt krumpli nagyságú - csomó a mellükben. Ma már létezik szűrésre és te­rápiára egyaránt alkalmas ké­szülék is. A legkorszerűbb képes arra, hogy a néhány milliméte­res rosszindulatú daganatot felismerje és azonnyomban ki­vágja. Ilyen műszer, lévén igen drága (forintba átszámítva mintegy 80-100 milliót kóstál), Magyarországon sehol sincs. Mammográf, korszerű, mely már a kezdeti szövetelváltozást is észleli, megyénkben - Miskol­con - kettő létezik. Az egyik a Nem ismerik saját testüket - mondja az orvos Miskolc (ÉM) - A megye két mammográfiás készülékének egyike a Diósgyőri Kórház Ra­diológiai Osztályán található. Telepítése óta - 1999 január­jától - 15 ezer 200 nő vizsgá­latát végezték el.- Az ISO 9002 szerint minősített laborunk a legmodernebb, a kor szakmai követelményeinek meg­felelő készülékekkel (mammog­ráfiás és ultrahang-készülék; speciális filmelőhívó; kazetta-fó- lia-film-rendszer) felszerelt - tá­jékoztat dr. Jenei Judit osztály- vezető főorvos. Kiemelt esetek Mint mondja, a technika mel­lett legalább olyan fontos a megfelelően képzett szakember- gárda: 3 radiológus szakorvos, 5 szakképzett röntgenasszisz­tens látja el a munkát (péntek kivételével két műszakban, reg­gel fél 8-tól este 8-9 óráig). Fo­lyamatos a kapcsolatuk a se­bész, onkológus és patológus kollégákkal. A vizsgálati mód­szer megegyezik a Megyei Kór­házban leírtakkal. Ha a rendel­kezésükre álló diagnosztikai el­járások (fizikális vizsgálat, mammográfia, UH-vizsgálat, cytológiai mintavétel) nem bi­zonyulnak elégségesnek, akkor további kiegészítő vizsgálatra küldik a betegeket, például MRI-vizsgálatra Budapestre, izotópvizsgálatra a B.-A.-Z. Me­gyei Kórházba.- Azzal nem engedünk el sen­kit, hogy nem tudjuk, milyen jellegű az elváltozása: jóindulatú vagy rosszindulatú - fogalmaz dr. Jenei Judit. Szervezett szűrés még nem lé­vén, az itt vizsgált nők zöme már kiemelt eset - vagy maga a beteg jelentkezik, mert a mellé­ben csomót észlelt, vagy a szak­orvos kéri a mellrák szempont­jából fokozottan veszélyeztetett (például hormonkezelt) páciens vizsgálatát. Emellett szűrést is végeznek. (Ehhez jelenleg házor­vosi vagy szakorvosi beutaló szükséges, amin természetesen változtatna a szervezett szűrés bevezetése, amikor behívót küldenének.) A két év alatt itt megfordult 15 ezer 200 nő 6-6,5 százalékánál találtak rosszindu­latú daganatot. Mielőbb beindul- A háziorvosokkal nagyon jó a kapcsolatunk, így egyre több 45 fölötti nőt utalnak be szűrési céllal. Sok elhanyagolt esettel találkozunk, és ami meglepő, egyre több a rosszindulatú megbetegedés a fiatalabb ko­rosztályon belül. Elkeserítő az­zal szembesülni, hogy a nők igen keveset tudnak a saját em­lőjük anatómiájáról, betegsé­geiről és az önvizsgálatról - so­rolja tapasztalatait a főorvos. - Épp ezért folyamatosan tartunk felvilágosító előadásokat kisebb csoportoknak, és a vizsgálaton megjelent nőket tájékoztatóval látjuk el, szóban is, írásban is. Az orvos minden esetben fel­hívja a figyelmet az önvizsgá­latra. Jenei főorvos reméli: a szer­Egyretöbb a rosszindulatú betegség a fiatalabb korosztályon belül dr. Jenei Judit vezett szűrés mielőbb beindul országos program keretében is. Úgy ítéli meg: laboratóriumuk ennek megfelel, Miskolc terüle­tén fel tudnák vállalni a behí- vási, visszahívási és követési rendszer kiépítését, s ezt a ka­pacitásuk is lehetővé teszi. A túlélés előrejelzése Egyre finomodnak a rákos betegség stádiu­mának és prognózisának, azaz a beteg élet­esélyeinek meghatározását segítő módsze­rek. A patológusok többféle (kb. 20-féle) prognosztikai faktort tudnak vizsgálni. En­nek költséges volta miatt a hazai klinikai gyakorlatban ez 3-5-re korlátozódik. A kioperált nyirokcsomók mindegyikének vizsgálati lehetősége is korlátozott olykor (ezért jelentős az őrszemnyirokcsomó-kere­sés bevezetése). De a jelenlegi gyakorlat mellet is elég jó eséllyel megállapítható: az öt évet meghaladó túlélés hány százalékos. Általában szólva: minél nagyobb a daga­nat, annál nagyobb az esélye, hogy a rákos elváltozás megtámadta a nyirokrendszert is. Ha a nyirokcsomó pozitív, a túlélés 30-40 százalék; ha negatív, 60-70 százalék (ekkor még általában mellmegtartó-műtétet tudnak végezni). Ha pozitív, akkor na­gyobb a veszélye, hogy távoli áttét is fellép. A távoli áttétnél már kevés a remény a gyógyulásra. De lemondani sohasem kell, mert rengeteget segíthetnek a kiegészítő te­rápiák (kemoterápia, sugárkezelés, hor­monkezelés) és a megfelelő életvezetés. Az összeállítást készítette: Szalóczi Katalin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents