Észak-Magyarország, 2001. január (57. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-04 / 3. szám
2001. január 4., csütörtök fiV" 1/iÉ liHlili Hitélet / Aktuális 4 Január 4. Szf. Titusz, Szt. Angéla, Szt. Renáta Január 5. Szí. Simon, Szt. Emília, Szt. Amáta Január 6. Gáspár, Menyhért, Boldizsár (Az erdélyi egyházmegyékben: Vizkereszt) Január 7. ' Vízkereszt Szt. Bálint, Szt. Rajmund, Attila Január 8. Urunk megkeresztelkedése Szt. Szeverinusz, Szörény Január 9. Szt. Juliánusz, Szt. Marcella, Marcell Január 10. Szt. Vilmos, Vilma, Melánia II. Szent Anastasius (496-498) Mihelyt Gelasius tetemei fölött az exequiákat elvégezték, Péter római presbyter fiát, Anastasiust emelték a pápai trónra, valószínűleg azért, mert kiválóan békeszerető főpapnak ismerték. Anastasius pápasága alatt történt az a kiváló esemény, melyet Ehrhard világtörténelmi fontosságára nézve egy vonalba helyez Nagy Konstantin császár megtérésével: Chlodvig, a frankok királyának megtérése. Chlodvig Jézus Krisztus nevének segítségül hívásával győzedelmeskedvén az alemannokon a 496. évi Tolbiacum - Zülpich melletti iszonyú csatában, Szent Remegius rheimsi püspök kezéből fölvette a keresztséget, s ebben őt rövid idő alatt népe is követte. Chlodvig megkeresztelkedésének még nagyobb kihatása volt, mint Konstantinénak, mert ez csak egy új korszakot alkotott az őskereszténység keretén belül, de amaz új idők kezdetét hozta. Mert Chlodvig megkeresztelkedésének következménye a katolicizmus győzelme a germán népeken uralkodó arianizmus felett. A frankok megtérése az addigi pogányságban sínylődő többi germán törzs katolizálásának kezdete, melyet az ír és angolszász szerzetesek Nagy Károly idejében befejezték. Anastasius 498. november 19-én meghalt. Porga Zsolt A festett kazettás mennyezet világ-virága Dobos Klára Miskolc (ÉM) - A templommennyezetek festett kazettáinak készítői kaput nyitottak a Mennyországra. Megyénkben van néhány ilyen „kapu", de a „kulcsokat" egyre nehezebb megtalálni. Rudolf Mihály miskolci építésszel a nemrégiben felújított mező- csáti mennyezet apropóján beszélgettünk a témáról. • Pécsett jártam a Nagy Lajos Gimnáziumba, s diákként eljutottam az Ormánságba, ahol rengeteg festett mennyezetű református templom van - magyarázza a téma iránti érdeklődését az építész. - Az ormánsági templomokban ősiséget hordoznak a festett mennyezetek. Ez a gyönyörű szó egyébként nem másról szól, mint magáról a Mennyországról. Ha valaki kifesti a plafont kiscicák- kal, akkor az festett plafon lesz. De hogyha a mennyezetet festi ki, akkor tudja, hogy létezik Mennyország, és ügy fest, hogy a Mennyországra kaput nyisson magának. Lényegi kérdés, hogy valaki díszíteni akar és festeget, vagy valami nagyon lényegeset akar elmondani. Ha utóbbit szeretné, akkor az életről beszél, és a mennyezet felé néz, fölfelé az „ötödik irányba”, az abszolút lényeg felé. S ha abszolút lényegről A mezőcsáti templom kazettája A zubogyi templom mennyezetének részlete Fotó: Dobos Klára végigjárta az utakat, tudja, hogy jel-jelentés összefüggése van itt mindennek, nagyon elronthatja. □ Ezt tapasztalatból mondja? •I Imola templomának például gyönyörűséges, de felújításra szoruló festett mennyezete volt. Tíz évvel ezelőtt egy onnan elszármazott Svájcban élő atyafi adott 500 ezer forintot, amiből a gyülekezet meg akarta újítani a mennyezetet. Egy zubogyi férfi vállalta a festést. Párhuzamosan jelentkeztek a műemlékesek, hogy az ő restaurátoraik - persze több pénzért - megcsinálják, ahogy tették azt nagyon szépen Rudabányán, Zubogyon. Itt azonban nem volt rá központi pénz. Az egyik presbiter fölvágta a mennyezetet, a deszkákat sokáig egy színben tárolták, s a végeredmény nem éppen tökéletes... Tudom, ennél nagyobb tragédiák is vannak, csak sajnálatos lenne ha eltűnne ez a kultúra. □ Református „sajátosság” ez a különleges megoldás? • Nem. Csak meg kell nézni a szentsimoni katolikus templomot! □ De az kimondható, hogy csak ránk, magyarokra jellemző? • Láttam kazettás mennyezetet például Olaszországban is, a reneszánszban sok ilyen készült, beszélünk, rögtön a Jóistennél vagyunk. Tehát nagyon egyszerű a világképlet: van fent és lent, font lakik a Jóisten, lent meg mi vagyunk itt a „mocsárban”. □ És még lentebb?! • Arról most ne beszéljünk, mert annak sok bugyra van, és illetlenség lenne, ha a festett mennyezet a téma... □ Hogyan fogadta a mezőcsáti kazettás mennyezet felújításának hírét? • Egyrészről nagyon örültem, hiszen nem lehet gyakran ilyesmiről hallani. Viszont kissé szkeptikus vagyok, mert ha nem olyan ember festi, aki gondolatilag is Fotó: Szegő Péter gyönyörűek, de semmitmondóak - nem az életről szólnak. Svájcban és Németországban olyan festett kazettás mennyezettel találkoztam, ahol minden kazetta egyforma. Mint most a reformátusok székházában: egyforma, nem életigenlő barnával lekent kazetták... Valakitől hallottam, hogy a Heidelbergben, Wittenbergben és Göttingában tanult lelkészek nagyon okosnak gondolják magukat - az utolsó 200 évről beszélek -, s mikor hazajönnek, lestukatúroz- tatják a festett kazettás meny- nyezetet azért, mert ott nem láttak ilyet. Azért nem láttak, mert nem ugyanaz a kultúra. Hiába református ez is meg az is, de mások a gyökerek... A mi mennyezeteinken minden kazetta más, mindegyik külön világ - külön virág. A virág az élet. Nem is az az igazán érdekes bennük, hogy szépek, hanem hogy olyan ősi világot jeleznek, amit már alig ismerünk. Aki ezt tudatosan vagy tudás nélkül eltűnteti, bűntényt követ el! □ A képek festőiről tudunk valamit? • A „képírók” a legjobb asztalosok voltak. Rudabányára például Szepsiből érkeztek, Kontra András és Kontra János. Felírták a nevüket, nem voltak szerények, mert nem volt mire. Megnyitották a gyülekezet előtt a lehetőséget, hogy a lelkűket a Mennyország felé irányítsák. Ezt a taljá- nok vagy a németek nem tudják, mert nincs máshol ilyen képi beszéd. Örvendjen tehát mindenki, aki ebbe a Kárpát-hazába született. Ez ilyen egyszerű... ..................... A festett mennyezetek olyan esi világot jeleznek, amit már alig ismerünk. Rudolf Mihály • Ünnepi juttatás az időseknek. Mezőcsá- ton minden 70 év feletti lakost négyezer forint egyszeri juttatásban részesített a délborsodi város önkormányzata karácsony alkalmából. Az ajándékozás csaknem hatszáz embert érintett a dél-borsodi városban. • Köszöntötték a legkorosabbakat. Először köszöntötte az elmúlt esztendő végén legidősebb polgárait Mezőcsát ön- kormányzata. Boros Gábor és Kondrák Mihály bizottsági elnökök közösen látogatták meg a település két legidősebb lakosát. Darab Istvánná és Kerekes Imre egyaránt 1905-ben látták meg a napvilágot. A megbecsülés jeleként a két képviselő ajándékcsomagot adott át a mezőcsáti önkormányzat nevében. • Felülvizsgálat. Az encsi képviselő-testület elhatározta a NÍVÓ Satellit GMK-val kapcsolatos eddigi együttműködés felülvizsgálatát. Tekintettel arra, hogy írásos szerződés megállapodás az abaúji város ön- kormányzata és a szolgáltató között nincs, indokolatlannak látja a lakossági érdek - az utóbbi időben sok kifogással terhelt - szolgáltatás alaposabb vizsgálatát és ezt követően: a jogilag lehetséges önkormányzati intézkedések megtételét, egy szerződésnek a lakosság érdekeit védő, egy más szolgáltatóval történő megkötését. • Temetkezési rend. A vita során elhangzott módosításokkal elfogadta az encsi képviselő-testület a város temetőiről és a temetkezés rendjéről szóló rendeletet. A rendelet 2001. július 1-jével lép hatályba. A hatályos rendeletet a hivatali hirdétőtáblán január 1- je után kifüggesztjük és kérésre annak teljes szövegét rendelkezésre bocsátjuk. • Orvos-igazgatói megbízás. Mivel dr. Tóth István ózdi kórházigazgató-főorvos január elsejétől - önként - megvált posztjától, a kiírt pályázat elbírálásáig, illetve az eredmény kihirdetéséig dr. Pohánka Lajos kapott megbízást az igazgatói teendők ellátására. A régi fogalmak újból kísértenek Tiszakarádon Szivárgás, csurgás, fakadó víz, buzgár, gátszakadás a Bodrogközben Batta Sándor a hatalmas tüsköt mutatja Fotó: vincze Tamás Tiszakarád (ÉM - VT) - Lánctalpas és kerekes traktorok nyoma mindenfelé a töltés tövében. Itt-ott tüskök, sokfelé gallyak. A képet még lehangolóbbá teszi, ha tudjuk: az árvízvédelmi töltésről van szó. Ráncolt homlokú, mélyen aggódó emberrel találkoztam a Ber- celi úton, a töltés tetején. Kérdésemre, miért ilyen nagy az aggodalma, Batta Sándor így válaszolt: Nézzen végig itt a töltésen! A falu ráépült, a szélesítés, amit erre a szakaszra terveztek, csak úgy Tehetséges, ha mindezt a folyó felőli oldalon végzik. Ez eddig rendben is lenne, de a munkákkal csak addig jutottak el, hogy a gát tövében kivágták a fákat, és kiásták a tuskókat. Ezzel pedig fellazították az amúgy is erősen szivárgó gát víz felőli oldalát. Tavasszal itt akkora volt az ár, hogy egy méter sem látszott ki a töltésből. Jöjjön velem, megmutatom milyen állapotok voltak itt az árvíz idején az udvarunkon, meg a többiben és a földeken: Batta Sándor megmutatta nekem, hol jártak ki az utcára, hiszen az udvarukon félméteres víz állt. Ez a sor homokzsák volt a járda, ezen jártunk ki - gyalog. Az autó pedig szántotta a vizet. Ezt mind értem - vetettem közbe -, de miből gondolja, hogy ezek a gondok fokozódnak, hiszen a gát nem azért van itt, hogy ilyesmi ne legyen? Az állékonyságával mindig is óriási bajok voltak. Amikor a legnagyobb volt az ár, és ebből adódóan a szivárgás, a töltésen járva olyan érzése támadt az embernek, mintha dunnán járna. Lötyögött az egész, mintha mocsár lett volna, de jöjjön velem, mutatok valamit - mondta Batta Sándor. Beültünk az autóba, és elindultunk a Bakó-járó felé. Útközben találkoztunk Pataki Sándorral, aki szintén itt lakik a töltés alatt. A szomszéd is furcsának tartja, hogy csak a tüskök kiszedéséig jutottak el a szakemberek. Az ő véleménye szerint is a „csobakok” kiszedése nagyban rontotta a gát állékonyságát. Mit tennék majd, ha újból itt lesz a hatalmas víztömeg, a másik oldalon? Mit tehetünk, mi csak egyet tudunk: félni. Meg ha elküldenek, akkor megyünk védekezni. Mást nemigen tehetünk - mondta el Pataki Sándor. Batta Sándorral ezután hamar odaértünk a Bakó-járóhoz. Itt egy háromméteres tuskót láthattam, de már bent a fák között - nem tudták elvinni. Ennek négy méter mély gödröt kellett ásni, hogy kivehessék. Vagyis négy méter .mélységig fellazították az amúgy is laza, homokos talajt. Tovább haladva a falu református templomához értünk, ahol Egeresi László tiszteletes szintén hatalmas tuskókat, „csobakokat” mutatott. De ezeket már nem szedték ki, hiszen a gyökerek mélyen benyúlnak a töltésbe, melynek másik oldalán áll az Isten háza. Egeresi László szerint a józan paraszti ész is azt diktálja: ilyen munkába csak akkor érdemes fogni, ha őszre befejezhetik. Ráadásul Tiszakarád száz esztendő óta, szinte minden évben hatalmas árvizet kapott. A református tiszteletes szerint itt már csak egyet lehet tenni: imádkozni, hogy az Úristen ne küldjön árvizet a tavasszal. Akkor talán megmenekülünk - reménykedett Egeresi László. Ezzel szemben Nagy Sándor, a vízügyi szakaszmérnökség vezetője biztosnak tartja a nagy tavaszi árvíz megérkezését. Mint mondta, csak ennek levonulása után lehet folytatni a töltés építését. Az átszivárgó vizekről és ami ezzel jár: buzgár és gátszakadás - azt mondta a vízügyi mérnök: ezek nem fenyegetnek. - Miért? - tudakozódtam. - A mentett oldali töltés-talp magasabban van, mint a falu felőli oldalon. így tehát nem várható erősebb szivárgás mint eddig. Nagy Sándor ezekkel a gondolatokkal kívánta megnyugtatni a karádiakat.
