Észak-Magyarország, 2001. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-02 / 1. szám

2001. január 2., kedd ÉNI-Ixtra 4 A közélet meghatározó szereplői szerkesztőségünkben A hadkötelezettség eltörlésétől a pályaválasztás kitolódásáig számos fontos kijelentés hangzott el Miskolc (ÉM) - Rendszeresen láttuk vendégül szerkesztősé­günkben a helyi és az országos közélet meghatározó személyi­ségeit a mögöttünk álló évben is. Az alábbiakban az ezen láto­gatásokról készült beszámo­lóink alapján idézzük fel: .kik jártak nálunk, s mi hangzott el a találkozók alkalmával az Észak-Magyafország szerkesz­tőségében. Ugyanaz minden, csak pepitában Február 16. T. Asztalos Ildi­kó, SZDSZ-es országgyűlési képviselő Nem volna el­lenére, ha a Fi­desz és az SZDSZ között or­szágos szinten is megteremtődne az a kapcsolat, ami a két párt helyi képviselői között megvan - érzékel­tette T. Asztalos Ildikó országgyű­lési képviselő. A félszázezer aláírás elég lesz ahhoz - hangsúlyozta -, hogy az SZDSZ javasolja a parlamentnek a sorkatonai szolgálat eltörlésének napirendre tűzését. Mint a képvi­selő felidézte: korábban - például tavaly több alkalommal - hasonló kezdeményezéseik kudarcba, ér­dektelenségbe fulladtak. Most, úgy tűnik, van fogékonyság más politi­kai pártok részéről is a változta­tásra; T. Asztalos Ildikónak nin­csenek azonban fenntartásai azt il­letően, hogy a témát felkarolni lát­szó nagyobbik kormánypárt elra­gadja az ő ötletüket. Ugyanígy azt sem tartja gondnak, ha azt hallja: az SZDSZ csak a népszerűségének a növelése végett nyúlt ehhez a fontos kérdéshez. Melyik párt nem törekszik önmaga minél szélesebb elfogadtatására? - reagált kérdés­sel a felvetésre. Pazarló hadsereg, aláírásgyűjtés Február 24. Ma­gyar Bálint, az SZDSZ elnöke A szabad de­mokraták veze­tője a szerkesz­tőségünkben folytatott beszél­getésben is kiállt a sorkatonaság eltörlésének kö­vetelése mellett, saját pártjáról pe­dig a 2002-es választási esélyek, il­letve az új arcok kérdése kapcsán ejtett szót. A Szabad Demokraták Szövetsége az elmúlt időszak hall­gatása után ez évben a sorkatona­ság eltörlése érdekében folytatott kampányával lépett a nyilvánosság elé. A párt, mint ismert, aláírás­gyűjtést kezdeményezett a kény­szersorozás eltörlése érdekében, il­letve a hivatásos hadsereg létreho­zása mellett; reményeik és az ismert adatok szerint összegyűlhet az ahhoz szükséges szavazat, hogy az Országgyűlés foglalkozzon a kérdéssel. A gondolkozás lényege: itt, ide Május 19. Sza­bó László, az ISM helyettes államtitkára A regionális if­júságpolitika lényege, hogy a pályázati dönté­sek ott szülesse­nek, ahol a fia­talok élnek - fo­galmazott Szabó László, az Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes ál­lamtitkára. A most felépülő és kialakuló rendszerrel kapcsolatban elmondta még: ebben az évben a ta­nácsok 147 millió forintot oszthat­nak szét. Az észak-magyarországi tanács 24 millió forint sorsáról dönthet az általa kiírt pályázatok­nak megfelelően. (A tapasztalatok alapján tíz-tizenegyszeres pályázati túljelentkezésre számítanak.) A lé­nyeg, hogy a helyi adottságokra alapozzanak a pályázat kiírói, és hogy a pályázati döntések ott szü­lessenek meg, ahol a fiatalok élnek- ahogy Szabó László fogalmazott. A szolgáltatóközpontoktól pedig azt várja el a szaktárca, hogy két-há- rom hónapon belül, az új tanév kezdetén már hatékony, érdemi és látható munkát végezzenek. A felismerés: változtatni kell! Október 5. Bánk Attila, FKGP- frakcióvezető Az állam egé­szítse ki a külső szövetkezeti üz­letrészt bizo­nyos esetekben- erre vonatko­zik majd az FKGP javaslata- jelentette be szerkesztőségünk vendégeként Bánk Attila, a Függet­len Kisgazda Párt frakcióvezetője. A frakcióvezető úgy értékelte, az elmúlt egy évben megyei szinten is elcsitult a párton belüli csetepaté, és letisztult formában elindult az eredményességre koncentráló és hatékonyságra törekvő politizálás. Erre, mint később kiderült, szüksé­ge is van a pártnak, hiszen a felmé­rések szerint csökkent a kisgazdák­kal szimpatizálók száma. Látva a statisztikát, bizony fel kell ismerni, hogy változtatnunk kell - ismerte el Bánk Attila. Nem megyünk majd el választani? Október 16. Né­meth Miklós, volt kormányfő Kovács Lász­lót is megfelelő­nek tartja a párt­elnöki posztra Németh Miklós, a rendszerváltás előtti utolsó mi­niszterelnök. A politikus azonban szeretné, ha a kü­lönböző funkciók időben szétválná­nak. A közel egy évtized után a há­zai politikai életbe visszatért politi­kus abbéli ténykedésével is megle­petést keltett a közelmúltban, hogy szorgalmazta: a Magyar Szocialista Párt már idén novemberi kong­resszusán nevezze meg a 2002-es parlamenti választásokra szánt kor­mányfő-jelöltjét. Ezzel kapcsolatban szerkesztőségünkben úgy fogalma­zott: mindössze annak a koncepció­nak próbál érvényt szerezni, hogy a pártban időben váljanak szét a kü­lönböző tisztségek, újuljon meg az elnökség, épp azért, hogy ha a két év múlva esetleg hatalomra jutnak a szocialisták, álljon készen a megfele­lő garnitúra mind a párt, mind az ország vezetésére. Ellenkező esetben az a veszély fenyeget, ami az előző választásokon győztes erőket rendre elérte: nevezetesen hogy a kormány- alakítás nyomán kiürült a párt, azaz legjobbjai mind állami funkciót kaptak. A tolerancia tanítható Október 27. Furmann Imre, a NEKI vezetője Mind jobban elismerik, legalábbis szakmai körökben, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda tevékenységét. A NEKI származá­suk miatt sérelmet szenvedett em­bereknek próbál jogi segítséget nyújtani. Furmann Imre, a szerve­zet vezetője szerint erre a segítség­re egyre többek­nek van szüksé­ge. Csak moso­lyogni tud a gyakori „váda­kon” - idézte fel -, amelyek sze­rint „cigány bű­nözők” védelmé­re kel. Olvasatá­ban ez a tévedés épp abból az előítéletből táplálko­zik, miszerint roma polgár nem is lehet sértett, csak tettes. Holott, mint hétéves tapasztalatai mutat­ják, nő az olyanok száma, akiket egyértelműen, az iroda finomodó módszereivel igazolhatóan a szár­mazásukhoz köthetően ér hátrá­nyos megkülönböztetés, hátrány, jogsértés.- Egy eset példaként: egy főváro-, si rablás nyomán magas szőke nőt keresett a rendőrség. Alacsony ba­juszos roma fiatalember került a látókörükbe. Elfogták. Semmi köze nem volt az esethez, büntetlen előéletű volt, hat hónapot ült előze­tesben, mire kiengedték... Hasonló esetekben a magyar jog ráadásul nemigen nyújt semmilyen elégté­telt, legfeljebb némi pénzbeli kár­pótlást. De ezzel is baj van: a sér­tettek többsége nem tudja, milyen jogai vannak, s hatóságok nem is igyekeznek ezt közölni vele, más­részt a kárpótlás csak a kiesett jö­vedelmet volna hivatott pótolni. A sértettek egy részének viszont nincs jövedelme: ők semmit sem kapnának - utalt a NEKI-s esetek gyakori típusára. A felelősség a félmúlt kormányaié November 13. Lentner Csaba, MIÉP-es képvi­selő Minden kor­mány, 1988 óta felelőssé tehető az olajügyekért - véli Lentner Csaba, a parla­menti olajbizott­ság tagja: a Németh-, az An- tall-Boross- és a Horn-kormány egyaránt. Az államigazgatás más szintjein sem csak szakmai hibákat követtek el az illetékesek - állítja a MIÉP-politikus. Mint kifejtette, a felelősség há­rom szintje - a politikai, a szakmai és a büntetőjogi - közül a parla­menti bizottság ma csak az elsőt tudja vizsgálni; a büntetőjogi fele­lősség feltárása csak később, a kel­lő társadalmi igény nyomására kö­vetkezhet, s akkor semlesz könnyű. Az egyes résztvevők szerepvállalá­sát a rendelkezésre álló dokumen­tumok és bizonyítékok, még in­kább azok hiánya révén megnyug­tató módon nem lehet tisztázni - mondta a honatya. Az is kétséges, hogy ki - a politikától a hatóságo­kig bezárólag - mikor és meddig tűrte a visszaéléseket, s ez mennyi­ben tulajdonítható szakmai hibák­nak, mulasztásoknak, és mennyi­ben volt tudatos, szándékos. Lentner Csaba szerint egy ponton túl már nem hihető a rendőrség, az ügyészség vagy az APEH „pipo- gyasága. Az Amerikából hazatért direktor November 15. Hegyi Árpád Juto­csa, a Mis­kolci Nem­zeti Színház igazgatója Kedvezően fogadta a kri­tika az Egye­sült Államok­beli Cleveland Play House-ban amerikai színészekkel rendezett, da­rabot, A testőrt - tudtuk meg Hegyi Árpád Jutocsától, a Miskolci Nem­zeti Színház igazgató-főrendezőjé­től. A magyar nyelv finomságait csak korlátozottan volt képes visszaadni a nem túl jól sikerült angol fordítás - hallhattuk. Mint elmondta, egy kint élő író barátjá­val közösen fogtak neki a szöveg átformálásának és hamar kiderült, hogy igencsak sajátos problémák­kal kell megküzdeniük. így például a magyar nyelvű darab egy adott szövegkörnyezetében Paks neve ki­mondottan harsány humorforrás, ám ennek megfelelő színvonalú amerikanizálása külön fejtörést okozott. Végül a poénok felét sike­rült élvezhetővé tenni, és kiderült, hogy még ez is óriási sikert hozott. Tapasztalaiból - mutatott rá, ta­lán az odaát professzionálisan működő szponzorkeresést ültetné át Miskolcra. A clevelandi gyakor­lat szerint a színház működésének 50-55 százalékát adományokból fe­dezik, a saját bevétel 40-45 százalé­kos szerepet játszik, és az állami finanszírozás mértéke mindössze a kiadásokból fennmaradó részt adja. Ez Magyarországon 80 száza­lékos állami támogatást és 20 szá­zalékos saját bevételt jelent. A Fidesz politikusai az üvegzsebűségről November 16. Répássy Ró­bert, Lenártek András, Tállai András, fide- szes országgyű­lési képviselők A nagyobbik kormányzó párt azt szeret­né - s szakem­berei is azon dolgoznak hogy a képvise­lői üvegzsebről szóló jövőbeni szabályozás évenként meg­újítandó, nyil­vános és teljes­körű bevallást írjon elő az ,or- szággyúlési képviselők szá­mára. Répássy Róbert, a me­gyei közgyűlés alelnöke erről szólva elmond­ta: jelenleg az nehezíti az anyagi helyzet közvélemény elé tárását, hogy a két évvel ezelőtt készített bevallásokról a képvise­lők többségének aligha van otthon másolata, az eredeti pedig - mint ismeretes - egyes értelmezések szerint nem hozható nyilvánosság­ra. A Fidesz-politikusok elmond­ták, a Miskolc felé haladó autópá­lya - ismereteik szerint - jó ütem­ben épül, s továbbépítése is bizto­sítva van: ellenzéki képviselői ag­gályokkal szemben ugyanis - mi­szerint az M3-asra vonatkozó tétel nem található a jövő évi költség- vetésben - a szükséges forrás biz­tosítva van, a Pénzügyminiszté­rium fejezetében szerepel, mint a Magyar Fejlesztési Banknak jutta­tandó tőkeemelés, illetve megnö­velt hitellehetőség. A diósgyőri kohászat közeljövőbeli esélyeiről azt mondta: úgy tudja, a DAM Rt. termelési eredményei javultak az egy évvel ezelőttiekhez képest, ha ez folytatódik, biztosan lesz szak­mai befektető. A kitolódó pályaválasztás November 28. Alakszainé dr. Oláh Annamária miskolci alpol­gármester és Kormos Vilmos, az oktatási osztály vezetője A középiskolai továbbtanulás­ban a kisdiákot és szüleit ma már nem a felsőfokú továbbtanulás szempontjai befolyásolják. A pá­lyaválasztás időpontja ör­vendetes mó­don kitolódik - vélik az okta­tás miskolci il­letékesei. Ma a szülőknek nagy gondot jelent, hogy gyerme­kük új iskolába (elsősorban kö­zépiskolába) íratása esetén megtalálják a legjobb megol­dást, hozzájus­sanak a legfon­tosabb infor­mációkhoz, el­döntsék, me­lyik intézmény ad többet a fiúk­nak, lányuknak. Az információ- szerzésben, mint az alpolgármes­ter ismertette, egy most megje­lent, minden általános iskolába, minden szülőhöz eljuttatandó kiadvány segít majd. Alakszainé dr. Oláh Annamária szerint bár számos középfokú iskolatípus mű­ködik ma - hat- és nyolcosztályos, illetve önkormányzat, egyházi, alapítványi fenntartású -, eltérő adottságokkal, feltételekkel, ám ezeknek a valós vagy vélt különb­ségeknek a jelentősége csökken. Pontosabban: a különbségek mér­séklődnek, eltűnnek. Kormos Vil­mos úgy fogalmazott: ebben az or­szágrészben általánosan igaz, hogy az oktatás jó minőségű, az iskolahálózat jobb, mint a Dunán­túlon; lenne, ha úgy teszik, van alap a jó szakemberképzéshez. Ami itt árt, azt alig mérik December 14. Gyulai Iván, ökológus Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet igazga­tója, az Orszá­gos Környezet- védelmi Tanács és a Géntech­nológiai Bizott­ság tagja kérdésünkre elmondta, a régió nagy ipari foglalkoztatóinak bezárása, vagy jobb esetben is ta­karékra állítása kedvezőbb hely­zetbe hozta-e a környezetvédel­met, elmondta, a rendszerváltás előtti 1-2 szocialista nagyvállalat működése, tevékenysége átlátha­tóbb, számonkérhetőbb volt. Most azonban a kis cégek alapvetően más - ha nem is feltétlenül jobb - helyzetet okoztak. Az állandó kör­nyezeti mérésekről szólva hangsú­lyozta; ezek a globális helyzet nyomonkövetéséhez szükséges adatokat tartalmazzák, a helyi in­formációk - például a por kimuta­tott nehézfém-szennyeződés, vagy a kipufogóból kikerülő aromás szerves vegyületek - mérésére rit­kán, vagy egyáltalán nem kerül sor. Gyulai Iván a jelenlegi klima­tikus viszonyokra jellemző adat­ként elmondta, 1840 óta mérik rendszeresen a klíma változásait és a 2000 előtti 10 évben mérték a 7 legmelegebb ével. Azóta 1,6 Cel- sius-fokos talajfelszíni felmelege­déssel járt, ez 6-10 centiméteres tengerszint-emelkedéssel járt. Ar­ra, hogy ez sok, vagy kevés kifej­tette: pusztán 1,5 fokkal alacso­nyabb átlaghőmérséklet elég volt ahhoz, hogy bekövetkezzen a jég­korszak. A rendszeres hőmérsékletmérés óta a második legmelegebb év az 1998-as volt. Ezek a klímaválto­zási jelenségek tehetők felelőssé például az El Ninjo okozta káro­kért, de azért is, hogy az egyéb­ként körülbelül 10 évente ellenke­zőjére forduló Kárpát-medencei nedves-száraz időszakváltozás fel­gyorsult és árvizek, belvizek, aszályok váltják egymást szinte követhetetlenül. T. Asztalos Ildikó Hegyi Árpád Jutocsa Répássy Róbert Lenártek András Gyulai Iván

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents