Észak-Magyarország, 2001. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-22 / 18. szám

2001. január 22., hétfő Aktuális 5 MEGINT HÉTFŐ Van rá igény Kiss József // Őrület, hogy hol tart ma a technika, a fejlődésnek semmi sem szabhat gátat, és ez a csillagos égre is igaz. Az Egyesült Államokban, ahol már jó ideje lehet kapni házilag összeszerelhető mini tengeralattjárót, repülőgépet - mert van rá igény -, most küszöbön áll a „csináld magad!" űrsikló megjelenése a piacon (mert van rá igény). Nem vicc: 2-3 éven belül fél­millió dollár körüli áron meg lehet majd vásárolni egy olyan többször felhasználható kis űrhajót, amivel bárki megismételheti Gagarin múlt századbeli hőstettét (mert erre is van igény). Az űrszöcskét metán-oxigén üzemű hajtómű repíti 200 kilométeres magasságba, ahonnan siklópályán tér majd vissza a földre. Egy-két dolgot még meg kell oldani, mire forgalomba kerül az űrszöcske. Jelen pillanatban például az amerikai polgár annyira el van nyomva, hogy magánrepülőgép csak 18 kilométeres magasságig emelkedhet (a törvényi keretek feszegetésén állítólag már magyar szakemberek is dolgoznak: eddig megoldották, hogyan lehet űrutat elszámolni egy betéti társaság könyvelésében, és készül az űr-közterületi őrök számára a fúvóka bilincs, amellyel mozgásképtelenné tehetik a tiltott helyen lebegő űrsiklót). a minden akadály elhárul, akkor hamarosan felszáll az első magánűrhajós, aztán diadalmasan visszasiklik a földre, ahol éppen olyan sikert arat majd, mint annak idején Jurij Gagarin: ujjongó tömeg, áléit nők, népszerűség. Egy dologban nem tudják majd utolérni Gagarint az új hősök: nekik már nem jut Nyikita Hruscsov csókjaiból. De lehet, hogy arra már nincs is igény. ÍRCSOKOR • Jogtanácsadás. Ingyenes jogi tanácsa­dást tart kedden délután 2 órától 5 óráig a Keresztény Szakszervezetek B.-A.-Z. Megyei Szövetsége a Szakszervezetek Házában (Miskolc, Mindszent tér 3.), a 4. emelet 400-as helyiségében. • Felvételi. Felvételit tartanak a Diósgyő­ri Gimnáziumban. A vizsga időpontja: február 9-e, délelőtt 11 óra. • Pótszilveszter. Pótszilveszteri bált tar­tanak ma délután 4-től a Vasas Nyug­díjasklub szervezésében Miskolcon, a Vasas Művelődési Központban. Várják az érdeklődőket. A megtekinthető ólomkatona Miskolc (ÉM) - Vásárral egybekötött tankönyv- és taneszközkiállítást ren­dez január 24-26-án a Nemzetközi Kereskedelmi Központban (ITC) a Me­gyei Pedagógiai Intézet. A rendez­vény keretében számos szakmai előadás is elhangzik. Az előadások témái az aktuális tankönyv­rendelési kérdésektől az informatikaokta­táson és az erdei iskola fogalmán át a drogproblémákig sok témát felölelnek (helyszínek: az ITC-székház 517-es, 528-as, 727-es terme, illetve salátabárja) - szerda délelőttől péntek délutánig. A kiállítók listáján közel félszáz könyvkiadó és to­vábbképző cég neve szerepel. A megnyitó időpontja: 24., szerda délelőtt fél 10. A vásár ideje alatt az esemény vendége Cakó Ferenc, az ismert animációsfilm­rendező, aki „Homokvarázs” című műso­rát mutatja be, és Fábián Dénes Zoltán képzőművész, aki „A rendíthetetlen ólom­katona” történetét illusztrálja a maga esz­közeivel (az előadások időpontja: 24-én délelőtt 11, és délután 2 óra, 25-én délelőtt 10 és délután 1 óra; belépő 100 forint). A három nap során Miskolcon látható az eg­ri Dobó István Vármúzeum „A századelő játékai” című kiállítása és egy ólomkato­na-gyűjtemény is (a tárlatokra a belépő­díj: 50 forint). Levegőben lóg a miskolci logo ügye Van, ahol pályáztatták, van, ahol alkotócsoport „magától” készítette Egy lehetséges megoldás: a címer legyen a logo Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - BGO) - Miskolc- nak nincs lógója. Hogy kell-e egyáltalán, vagy sem, hama­rosan kiderül: februári ülésén tárgyal erről a megyeszék­hely közgyűlése. Nyíregyhá­zán például nem kellett a képviselők ott úgy döntöttek, a város címere a célnak töké­letesen megfelel. Miskolc szlogenjét - A nyitott kapuk városa - 1999 novemberé­ben fogadta el a város képviselő­testülete. Ugyanekkor a szakmai zsűri elfogadta, a közgyűlés azonban nem állt egyértelműen a tervezett logo mellé, amely az Avasi templom szimbolikus raj­zát, egy szív alakzatot és egy kézzel írt Miskolc feliratot ábrá­zolt, piros színben. Később felve­tődött az ötlet: művészeti isko­lák diákjainak pályamunkái kö­zül kellene válogatni. Ám végül - mint minden eddigi irány - ez is zsákutcának bizonyult. Legyen, vagy ne legyen? Lencsés József, az önkormány­zat várospolitikai és informati­kai osztályának vezetője a logo megszületésének legfrissebb fej­leményeiről elmondta: legutóbb a budapesti képzőművészeti szakközépiskola diákjai készítet­tek néhány tervezetet, ám ezek egyike sem nyerte el a bírálók tetszését. Most tehát se pályázat, se logo, a miskolci közgyűlés legközelebbi ülésén azonban új­ból szembesül a döntéssel, ezút­tal három lehetőség közül vá­laszthatnak. Az előterjesztés sze­rint egyrészt dönthetnek úgy, hogy véglegesen leveszik a napi­rendről a logo-kérdést és nem lesz ilyen grafikai jelképe Mis­kolcnak. A másik lehetőség az, hogy elfogadják a második pá­lyáztatási fordulóban 2000 tava­szán győztes, tornyos-szíves-kéz- írásos lógót és ezentúl azt alkal­mazzák az idegenforgalmi kiad­ványokon. A harmadik lehető­ség pedig, hogy nincs több pá­lyázat, hanem a 2001-es költség- vetés terhére megbíznak egy profi céget a tervezéssel, sőt nem csak egy lógót, hanem egy egységes arculati designt rendel­nek ettől a bizonyos cégtől. A debrecenit Győr védette Nem Miskolc lesz az első (ha lesz) az ország keleti megyéi kö­zül, amelynek címere mellett ló­gója is lesz. Mint a debreceni polgármesteri hivatal munka­társától megtudtuk, Debrecen szlogenje 1998 tavasza óta A ta­lálkozások városa, emblémáju­kon pedig zöld és kék háttér előtt a Nagytemplom két tornya látható, közöttük a nappal. Ezt a grafikai megjelenítést rögtön az első fordulóban elkészítették, ott a megyei lapban közzétett felhí­vás és az országos oktatási in­tézményekben elhelyezett hir­detmények útján kerestek pályá­zókat. Egy ideje azonban már csak a lógót használják, mert a szlogenről kiderült, hogy haj­szálra megegyezik Győrével. És bár Győrben ezt később tették hivatalossá, mégis ott védették le. A két város megegyezett ugyan, hogy a köztük lévő nagy földrajzi távolság miatt ezt mindkettő használhatja, de könnyen lehet, hogy a debrece­niek új pályázaton keresnek egészen saját jelmondatot. Borok és barokk Egernek nem csak lógója és szlogenje lett pályáztatás nélkül, de még szignálja is, a Summáját írom Eger várának című Balassi Bálint szerzemény megzenésíté­sével. A város önkormányzatá­nak sajtótitkára kérdésünkre el­mondta, 2000 őszén fogadták el a jelmondatot „A borok és a ba­rokk városa”, a lógót (barokk kapu szőlőfürttel) és a dallamot. Mindezt pályáztatás nélkül egy alkotócsoport hozta létre, a kép­viselő-testület pedig elfogadta. A különösebb döccenők nélkül vé­gigvitt eljárás egyetlen hátrá­nya, hogy a szöveg magyarul érthető és figyelemfelkeltő nyel­vi leleményessége idegen nyel­ven bizony csak nehezen adható vissza. Márpedig itt is idegen- forgalmi kiadványokra szánták - a városi ünnepségek mellett. Inkább a címer! Nyíregyháza e szempontból igen különös helyzetben van, hiszen az itteni szlogen: Nyíregyháza a nyitott város, illetve A kelet­nyugat kapuja egyfajta örökség, már nyolc évvel ezelőtti kiadvá­nyokban is ennek alapjai szere­pelnek jelmondatként. Szabolcs- Szatmár-Bereg megye székhelyé­nek önkormányzata azonban el­vetette a logo tervezését, ez a megoldás ott ellenállásba ütkö­zött. A helyi képviselők úgy döntöttek: erre a célra a város címere tökéletesen megfelel. N ehéz olyan dolgot ta­lálni, ami igazán ki­fejezné Miskolcot. A vá­rosba érkezve füstös, po­ros, piszkos utcákat pil­lanthatunk meg, ami nem alkalmas arra, hogy a várost szimbolizálja. Régebben jó jelkép lehe­tett volna a megélhetést nyújtó gyár, de ez már a múlté. Lillafüred a leg­szebb, esetleg a Palota­szállót el tudnám képzel­ni jelképnek. Szabó Sándorné (57), ápolónő O lyan jelkép kellene, ami kifejezi Miskolc gazdasági, kulturális, mű­vészeti tevékenységét, a felhalmozott tudást és ta­pasztalatot, de ugyanak­kor a hagyományokra is utal. A városra legjellem­zőbb az élniakarás, és ezt talán egy sziklán megka­paszkodó, a természeti környezetünkre jellemző kis növény tudná kifejez­ni, ami egyben a művé­szetek jelképe is. Kiss János (58), nyugdíjas J ó ötletnek tartom, hogy Miskolcnak le­gyen valamilyen jelképe. Valami jellemző épületet tudnék elképzelni, ami szimbolizálná a várost. Lehetne a Diósgyőri vár, vagy az Avasi templom. Ha Miskolc a nyitott ka­puk városa, akkor nem csak a bevásárlóközpon­tok építése előtt kellene kinyitni a kaput, hanem a munkahelyteremtő be­ruházások előtt is. Kleiber Róbertné (36), előadó M iskolc címere na­gyon szép, kifejező, hagyományos jelképek láthatók rajta. Nem hi­szem, hogy külön jelképre is szükség lenne. Á város szlogenje, hogy Miskolc a nyitott kapuk városa, a Zsolcai, Csabai, Szentpéteri és a Győri ka­pura utalhat. Ezért jelkép­nek el tudnám képzelni, hogy egy nagy kulcs mö­gött látható lenne a négy, nyitásra váró kapu. Lohárt Gyula (70), nyugdíjas A címeren olyan képek láthatók, amik jól ki­fejezik a város jellemzőit. Valamilyen épületét tud­nék elképzelni jelképnek, de nehéz választani közü­lük. Szóba jöhetne pél­dául a Diósgyőri vár, az Avasi kilátó, vagy a Vá­rosház tér. A bevásárló- központok ugyan feldob­ták a várost, de jelkép­nek semmi esetre sem lennének jók, mert nem egyediek. Juhászné Kovács Edina (23), eladó Díjak, kitüntetések a város ünnepén Miskolc (ÉM - KHE) - A város közösségeitől várják a javas­latot: kit tüntessen ki a me­gyeszékhely önkormányzata. Miskolc önkormányzata 1992-ben alapította a címekről és díjakról szóló rendeletét. 1993-tól a város­ban élő, vagy a városhoz szorosan kötődő művészek, sportolók, peda­gógusok, tudósok, építészek, közéleti személyiségek munkáját, tevékenységét kívánja elismerni a helyhatóság. A díjazottak szemé­lyére vonatkozó javaslatokat a vá­rosban működő közösségek, intéz­mények, egyesületek, gazdálkodó és egyéb szervezetek, szakmai szö­vetségek, érdekképviseletek, egy­házak és magánszemélyek tehe­tik. A kitüntető címeket és díja­kat a díjkiosztó kuratórium javas­latára Miskolc közgyűlés adomá­nyozza. A díjátadás minden év­ben, a város ünnepén, május 11- én történik. A kitüntetettek okle­velet kapnak, ezen kívül bronzplakettet, melyet neves mis­kolci vagy miskolci kötődésű mű­vészek készítettek. Egyes díjakhoz a város címerével díszített gyűlni, illetve pénzjutalom is jár. Most az idei díjazandók szemé­lyére várják a javaslatot. Erre vo­natkozóan közleményt juttatott el szerkesztőségünkbe Kobold Ta­más polgármester. Ezt hja: „Érte­sítem a városban működő közös­ségeket, intézményeket, egyesüle­teket, gazdálkodó és egyéb szerve­zeteket, szakmai szövetségeket, érdekképviseleteket és egyháza­kat, hogy ez évben is a város ün­nepén, május 11-én kerülnek átadásra az önkormányzat által alapított elismerések: Miskolc Vá­ros Díszpolgára kitüntető cím, PRO ŰRBE kitüntető cím, Szabó Lőrinc Irodalmi díj, Reményi Ede zenei díj, Kondor Béla képzőmű­vészeti díj, Déryné színházi díj, Szemere Bertalan közéleti díj. Hermán Ottó tudományos díj, Pe­dagógiai díj, „Az év sportolója” díj, Miskolc Város építészeti alko­tói díja, Nívódíj. Kérem, hogy részletesen indokolt javaslatukat legkésőbb 2001. február 21-ig jut­tassák el hozzám.” A díszpolgárok Miskolc Város Díszpolgára ki­tüntető címet az alábbi szemé­lyeknek adományozta a város: 1993-ban Szalay Lajos Kos- suth-díjas grafikusművész, Rep- ka Attila olimpiai bajnok, 1994­ben Reményi János karnagy, dr. Zambó János professzor, 1995- ben dr. Terplán Zénó egyetemi tanár, néhai Lenkey Zoltán gra­fikusművész (posztumusz), 1997- ben néhai Csilla fon Boeselager (posztumusz), dr. Kozák Imre egyetemi tanár, 1988-ban dr. Dobrossy István történész, né­hai Tóth Pál szociológus (posz­tumusz), 1999-ben Pápay Sándor középiskolai tanár, dr. Rudolf Schuster Kassa város főpolgár­mestere, 2000-ben dr. Seregély István egri érsek, dr. Czibere Ti­bor egyetemi tanár.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents