Észak-Magyarország, 2001. január (57. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-22 / 18. szám
2001. január 22., hétfő Aktuális 3 HÍRCSOKOR • Zöld szám az APEH-hoz. A személyijö- vedelemadó-bevallás időszakában az adózók tájékoztatására mától működik az APEH ingyenesen hívható telefonvonala, az úgynevezett „zöld szám". A 06-80/66-00-33-as telefonszámon az adózók munkanapokon reggel 8 és délután 4 óra között teljes körű, telefonos tájékoztatást kaphatnak személyi jövedelemadóval kapcsolatos ügyekben. Az adózók kérdéseire a válaszokat az adóhatóság munkatársai munkaidő alatt tudják megadni; délután 4 órától este 8 óráig üzenetrögzítő él. Az ügyféltájékoztatás este 8 órától másnap reggel 8 óráig, illetve szabad- és munkaszüneti napokon szünetel. • Érdekvédelmi tájékoztató. Tájékoztatót és beszélgetést szervez a Magyar Szocialista Párt Miskolci Szerevezet mellett működő Munkás- és Érdekvédelmi Tagozat vezetősége ma délután 5 órától a Corvin utca 9.-ben. A rendezvényre a szimpatizánsokat is várják. ÉM-JÁTÉK Beküldési határidő Lapunk szombati számában jelent meg az Észak-Magyarország legújabb autónyere- mény-játékához kapcsolódó utolsó, azaz a 10. képmozaik. A játékban részt vevő olvasóknak tehát nincs más tennivalója, mint a megfelelően kitöltött játékszelvényt - melyre az összegyűjtött mozaikokat is felragasztották - időben eljuttatni az 1NFORM MÉDIA Kft. megjelölt címére (3501 Miskolc, Pf.: 178). Fontos, hogy a nyerni szándékozók betartsák a beküldési határidőt, azaz játékszelvényüket legkésőbb január 25-én postára adják. A január 26-ai postai bélyegzővel ellátott szelvények ugyanis már nem vehetnek részt a játékban. Az emlékezés virágai Fotó: Farkas Maya 55 éve történt Miskolc (ÉM - KJ) - Az oroszok által 1945 januárjában elhurcolt diósgyőriekre emlékeztek tegnap a MIÉP által rendezett koszorúzási ünnepségen a Diósgyőri vár tőszomszédságában öt éve felállított emléktáblánál. Az emléktáblán 31 név áll: ők sohasem tértek vissza az úgynevezett „malenkij ro- bot”-ról. Róluk, és megnyomorodva hazakerült társaikért a történelmi egyházak képviselői mondtak imát, míg az ünnepi megemlékezést Miklós Árpád, a MIÉP miskolci szervezetének elnöke mondta el. Mindannyian hangsúlyozták: a legfontosabb az, hogy hasonló szörnyűség többé ne ismétlődhessen meg. Az emléktáblánál sokan virágokkal adóztak az áldozatoknak, a Magyarok Világszövetsége B.-A.-Z. megyei szervezete, az ’56-os Szövetség, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége, a Doni Bajtársak Szövetsége, a Miskolci Bölcsész Egyesület, a MIÉP városi és megyei szervezete pedig elhelyezték koszorúikat. A mi szívünk az ő szívügyük Miskolc (ÉM - SzK) - Jóllehet a múlt pénteki, Miskolcon megtartott Vili. Kardiológiai Nap témája - a magyar kardiológia szervezeti felépítése - közvetlenül a szakmát érintette, végső soron mindannyiunkról szólt. Magyarországon ma az első számú halálok - 54-55 százalékban - a szív-érrendszeri betegség. Ez indokolja, hogy a szakma az eddiginél jobban összefogjon - mondta az immár hagyományosan, minden év harmadik péntekén megtartott rendezvény kapcsán dr. Kalo Emil, a rendezvényt szervező Miskolci Akadémiai Bizottság Kardiológiai Munkacsoportjának elnöke. A megyei kórház osztályvezető főorvosa utalt arra: amikor hazánkban a TBC vezetett az elhalálozásban, hasonló összefogás ment végbe a pulmonológiai szakmán belül, s meg is lett az eredménye: megszűnt népbetegség lenni a gümőkór. Az összefogás hozadéka volt, hogy az orvosképzésben első szakorvosi vizsgaként lehet megszerezni a pulmonológiai szakdiplomát, míg kardiológussá csak az válhat, aki előbb belgyógyász lesz. A kardiológus szakma fő célja azonban mégiscsak annak elérése, hogy kiemeltebb szerepet kapjon az egészségügyön belül szúkebb területük, s csökkenjék a szív-érrendszeri betegségre visszavezethető elhalálozás.- Amikor az anyagiak szűkössége miatt elkerülhetetlen a súlyozás, nem lehet figyelmen kíAz általános állapotfelmérésbe a terheléses teszt is beletartozik vül hagyni a megtérülést. Ezt az egészségügyben a minőségi életévekben lehet leginkább mérni. Márpedig egy időben felismert és jól kezelt szív-érrendszeri beteg - még egy szívátültetett, vagy egy újraélesztett ember is - nyugodtan végezheti korábbi munkáját - hangsúlyozta a főorvos. A szív-érrendszeri megbetegedés gyakorivá válásának okait taglalva a szakember elsőként a dohányzást említette. Bizonyított, hogy az infarktus okozta halál hátterében 40-50 százalékban a dohányzás áll. Ezt követi a magas vérnyomás. Ezzel kapcsolatban sem szívderítő a hazai helyzet: a magas vérnyomásban szenvedőknek csak a felét keze- 5 ük, s azoknak is csak a felét ke- j§ zelik jól. További jelentős rizi- S kófaktor: a cukorbetegség, a ge- 1? netikai meghatározottság, de “ még inkább az életmód: a moz- S gáshiány, az örökös stressz, a “■ helytelen táplálkozás.- Mindent összevetve: a megelőzés mindössze 20 százalékban egészségügyi, 80 százalékban társadalmi probléma - jelentette ki dr. Kalo Emil. Az alapellátásra tartozik A magas vérnyomás kiszűrése és kezelése a háziorvosok feladata, akik elvileg csak úgy jogosultak a kártyapénz felvételére, ha legalább évente egyszer minden betegük általános állapotát feltérképezik, aminek része a vérnyomásmérés is. Akinél magasnak bizonyul az érték, 24 órás mérést kell alkalmazni, méghozzá a páciens mindennapi körülményei között. Az eredmények függvényében kell beállítani a gyógyszeres terápiát. Ha a kórház segítségét kérik - például a szív többféle terheléses vizsgálatát, ezen belül annak megállapítását, hogy mennyire visszafordítható a folyamat -, a kórház ezt megadja, de maga a kezelés az alapellátásra tartozik. A szív-érrendszeri betegségek jelzője a káros koleszterin szintjének emelkedése. A koleszterinmérést a kötelező tüdőszűréssel együtt automatikusan elvégzik, szükség szerint - a diéta mellett - eredménnyel vethető be a gyógyszeres kezelés is. A cukorbetegség önálló rizikófaktor. Hazánk lakosságának 4 százaléka cukorbeteg (hozzávetésképp: az 1 százalék fölötti gyakoriság már népbetegségnek számít). S bár a jól beállított cukorbetegség szövődményei jelentősen mérsékelhetők, a szívinfarktust elszenvedettek 25-30 százaléka cukorbeteg. Vámszolgálati hely nyílt Miskolcon Miskolc (ÉM - KJ) - Vámszolgálati helyet adtak át szombat délután Miskolcon, a Sajó úton. A Volánspedíció Kft.-nek ez az országban a 13. telephelye: 6000 négyzetméternyi kamionparkoló, 2200 négyzetméternyi raktár, számítógépes rendszer valamint kulturált fogadóhelyiség segíti a vámosok és szállítmányozók munkáját. A szombati megnyitón Dr. Nagy István vezérigazgató elmondta: Miskolcon öt éve nyitották az első vámudvart a Gömöri pályaudvarnál. A jelentős kamionforgalom miatt kerestek új telephelyet a város szélén, így esett a választás a Sajó melletti tágas területre. A vámudvarok 1996-ban - törvényi változás miatt - alakultak vámszolgálati hellyé, egyben bővültek és sokrétűbbé váltak feladataik is. Erdélyi János őrnagy, miskolci vámparancsnok elmondta, hogy a tavaly kiírt pályázaton szoros versenyben nyerte el a Volánspedíció a vámszolgálati hely létesítési jo-' gát. Beszámolt arról is, hogy a miskolci vámhivatal tavaly a tervezett 8,5 milliárd forint helyett 10,5 milliárd forinttal gazdagította az államkincstárt, és kereken 1 milliárd forintnyi jogsértő cselekményt tártak fel. Nagy forgalmat jósolnak az új vámhelyen Fotó: Farkas Maya A HÉT TÉMÁJA: A VÁROSKÉP „Karakteres” házat kértek a tervezőtől Miskolc (ÉM - BAL) - Az előző év elején elkezdődtek, és az esztendő végére be is fejeződtek a villanyrendőri MIK-ház építési munkálatai. Az újjászületett jelentősen kibővített Széchenyi 46. szám központi elhelyezkedése okán a városképre is hatással van.- Az érvényes rendezési terv ezt a telket beépítésre szánta, a megbízás is erre szólt. Amire ma, utólag parkként emlékezünk, az egy véletlenül kialakult, „elfásodott” apró zöldterület volt csak. Én magam is szeretnék parkokat látni a belvárosban, de be kell látni, ez a pár méter erre nem volt alkalmas- kezdte a tervezés kiinduló körülményeire vonatkozó ismertetését Farkas Pál építész. A különleges körülmények mennyiben befolyásolták? - kérdeztük, amire válaszul elmondta: a telek környezete, a villanyrendőr kétségkívül a „város közepe”, megtoldva a legendás torony, az eredeti „villanyrendőr” emlékezetével. Az egykori forgalomirányító objektum egyfajta „figyelő szem” motívumként a tervező szándéka szerint az új épület toronyszerű saroképítménye által köszön vissza a múltból. A torony felső szintjéről - jelezte az építész- belátható a város, mind kelet-nyugati, mind észak-déli irányban. Ugyancsak a frekventált helyszín kihívásának próbál megfelelni a ház azáltal, hogy a sarok két oldalán egy-egy szoborfülke található; az önkormányzatra vár a feladat, hogy oda illő képzőművészeti alkotásokra leljen (mondjuk, pályázat útján) - Farkas Pál a tűzfalas térkép kicsinyített másának elhelyezését sem tartaná rossz ötletnek. Mennyire volt elvárás, hogy a különleges helyszínre különleges épület kerüljön? - szólt a kérdés, amire a tervező úgy válaszolt: a MIK „korrekt, karakteres” épületet várt tőle. A koncepció kidolgozásában az motiválta, hogy a Széchenyi utcai oldalon az új ház a régihez, annak folytatásaként, illeszkedjen, a Szemere utcán pedig az ottani, egykori utcaképet idézze: valamikor udvar volt ott, ezt jelzi, hogy a homlokzat ezen az oldalon „zakla- tottá” válik. A párkányok ugyancsak a valaha itt állt (a ’60-as években lebontott) épület párkányaira emlékeztetnek. A városlakók egy része által kifogásolt - „nem illik a főutca összképéhez” - stílust illetően Farkas Pál úgy fogalmazott: minden épületnek a saját korát kell képviselnie. Az ingatlan „léptékével, összerendezettségével illeszkedik a belváros megszokott stílusába - mondta -, de elemeiben a mai kort hordozza”. A lakossági kritikát illetően Farkas Pál jelezte: többnyire pozitív visszajelzések értek el hozzá (az egykori miskolci építész ma már a fővárosban vezeti tervező- irodáját) az elmúlt napokban. Külön érdeklődtünk a tervezőtől a színválasztást illetően: ezt a válasz szerint az határozta meg, hogy - a megbízóval egyetértésben - sem fehér, sem rikító színű homlokzatot nem akartak, továbbá a kék árnyalatait sem, így merőben esztétikai okokból döntöttek „az öreg ház sárgájához közel álló zöldes árnyalat” mellett. Váijuk olvasóink véleményét! Lapunk a miskolci városképet választotta a hét témájának. Úgy gondoljuk erről a városban élő szakembernek és nem szakembernek, egyszóval minden miskolcinak határozott véleménye van. Szívesen közzé tennénk e véleményeket egy összeállításban, amelyet olvasóink leveleiből szerkesztenénk. A „hagyományos” levelek mellett várjuk „elektronikus leveleiket” is, a kiss.jozsef@in- form.hu címen. Mi épült 2000-en? Az önkormányzat égisze alatt, azaz a városi tulajdonú Miskolci Ingatlangazdálkodó Rt. szervezésében négy nagyobb építkezés zajlott 2000-ben a város területén. A Széchenyi utca 46. szám alatti lakóépületből irodák és boltok kiadására alkalmas belvárosi üzletközpontot alakítottak ki; a beruházás összértéke meghaladta a 300 millió forintot. Hasonló volumenűnek tekinthető az Új győri főtér közelében megindult építkezés: az Első utcában - az egykori DAM-os ingatlanokra alapozva - úgynevezett szociális bérlakásokat alakítanak ki, jelentős állami támogatással; a munka tavaly elkezdődött, de csak idén fejeződik be. Lezárult viszont 2000-ben két másik lakásépítési program: a Régiposta utca 14. szám alatt (összesen mintegy 70 millióért) bérlakásokat újított fel a MIK. míg a Dózsa György utca 18. alatt (itt 120 millió forint volt a beruházás költsége) értékesítésre szánt otthonokat alakítottak ki.
