Észak-Magyarország, 2001. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-03 / 2. szám

2001. január 3., szerda ÉSmt-MMMSSIii# Gazdaság 8 :-;o;<on • GVH-feladatok. A Gazdasági Versenyhi­vatal (GVH) idei kiemelt feladata a titkolt kartellek elleni fellépés, amelyre megkezd­ték a tudatos felkészülést. Ennek részeként létrejön egy új szervezeti egység, amely a titkolt kartellek felderítésére specializáló­dik. Erre a célra 2001-ben a hivatal mintegy 100 millió forint többlettámogatást kap. • Hitelek és kamatok. A vállalkozói hi­tel- és betéti kamatok az éven túli lejára­tú betéti átlagkamatláb kivételével, a la­kossági betéti és hitel-átlagkamatlábak pedig az éven túli lekötött betét és az építési hitelek kivételével nőttek. A vál­lalkozói szektor és a lakosság által felvett kölcsönök átlagkamatlába közötti kü­lönbség egy százalékponttal 7,7 százalék­ra csökkent. Szövetkezetátalakítás Budapest (MTI) - Hatályba lépett ja­nuár 1-jén, hétfőn az új szövetkeze­tekről szóló törvény. A régi típusú szövetkezetek a törvény ha­tályba lépésétől számított ötödik naptári év végéig működhetnek, szövetkezeti üz­letrészt azonban nem bocsáthatnak ki, a korábbiakat pedig be kell vonniuk. Az a szövetkezet, amely alapszabályát eddig az időpontig a törvény rendelkezéseinek megfelelően nem módosította vagy gazda­sági társasággá át nem alakul, jogutód nélkül megszűnik. Az új jogszabály a beszerzések, termé­kek feldolgozásának, értékesítésének a le­bonyolítását, a tagok fogyasztási szükség­leteinek kielégítését, valamint hitellel va­ló ellátását, illetve a tagok gazdasági tevé­kenységével összefüggő más közös felada­tok megvalósítását jelöli meg a szövetke­zetek feladatául. Óvatos emelkedés Az óév utolsó hetét 159 pontos emelkedés­sel, 7850 ponton fejezte be a Budapesti Ér­téktőzsde hivatalos részvényindexe a BUX. A csonka kereskedési hét nem tar­togatott sok meglepetést, alacsony forga­lom mellett általában felfelé araszoltak a részvényárak. A Synergon (1025 Ft) a múlt hét végén a GT-nek való megfelelés miatt 106 000 da­rabos sajátrészvény állományát átkötötte a parketten, ezzel mintegy 140 milliós veszteséget realizálva. A Pannonflax leányvállalata, a Betonútépítő Rt. csődel­járást kért maga ellen. A cég szeretné el­kerülni a felszámolást, a hitelezőkkel tör­ténő esetleges megegyezés után átfogó reorganizációs programot hajtana végre a vezetés. A Milford (azaz a Gazprom) kezé­ben lévő 24,8 százalékos Borsodchem, és a 8,34 százalékos TVK-pakett átkerült a Sibur kezébe, miután a társaság jóval a lejárati idő előtt lehívta a papírokra vo­natkozó vételi • opcióját. A tranzakció gyors lebonyolítására valószínűleg a kö­zelgő BC közgyűlés miatt volt szükség, ahol már a Sibur szeretné érvényesíteni akaratát immár a társaság legnagyobb szakmai befektetőjeként. A Matáv (1173 Ft) a Reuters értesülései szerint tárgyalá­sokat folytat az Emitel helyi távközlési szolgáltató felének megszerzéséről, amellyel immár 100 százalékos tulajdono­sa lenne a cégnek. Több nagy világcég mellett a Mól (4770 Ft) is pályázatot kíván benyújtani a lengyel Rafinéria Gdanska olajcég többségi részére. Egy ilyen akvizí­ció feltétlenül kedvező lenne a Mól regio­nális terveinek megvalósulása szempont­jából, ám a jelenlegi helyzetben a finan­szírozás igencsak problémás lenne. A hét vesztesei: TVK -5,83% A hét nyertesei: OTP +7,09% Prímagáz +5,49% Graboplast -4,52% Egis +4,41% Borsodchem -2,17% (Az A kategória heti záróárai alapján.) RUDA-CASH BR0KERHAZ 3525 Miskolc, Kis-Hunyad u 27. Tel.: 46/502-260 3580 Tiszaújváros, Bethlen G. u. 5. Tel.: 49/544-080 Növekedésre és felzárkózásra várva Borsod-Abaúj-Zemplén gazdaságának fontosabb vonásai az ezredfordulón AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST KÉSZÍTETTE: dr. Király László főosztályvezető és az APEH B.-A.-Z. Megyei Igazgató­sága Tervezési és Elemzési Önálló Osztályának munkatársai A rendszerváltás éveiben vég­bemenő válságfolyamat Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye gazdaságát súlyosan érintet­te. A gazdasági visszaesés az országos átlagtól nagyobb mértékű volt, s a válság ága­zatok (kohászat gépipar, bá­nyászat) beszállítói kapcsoló­dásai révén a visszaesés át­terjedt a megye teljes gaz­daságára. Szinte valamennyi ágazatban megjelentek a válságot kísérő je­lenségek, így a gazdasági teljesít­mények nagymértékű visszaesé­se, jelentős nagyságrendű veszte­ségek felhalmozódása, nagyszámú munkaerő elbocsátás s mindezek következményeként egy erős csőd- és felszámolási hullám meg­jelenése. Á válságfolyamat mélypontjá­nak tekinthető 1992-1993. évek után a gazdasági szakemberek szorongó várakozással figyelték a gazdasági mutatók alakulását, vagyis azt, hogy mikor indul el a megyében a gazdasági növekedés, s hogy a növekedés üteme milyen mértékű lesz az országos növeke­dés üteméhez képest. Az elmúlt évek megyei gazda­sági eredményei azonban alul­A kohászatot továbbra is kiemelt ágazatként kezelik Fotó: végh Csaba múlták várakozásaikat, növeke­dés helyett gazdasági pangásnak nevezhető évek következtek még azt követően is amikor a makro­gazdaság szintjén már egyértel­mű és számottevő mértékű volt a gazdasági növekedés. Fajsúlyos ágazatok A megye gazdaságának ágazati szerkezetére néhány ágazat ki­emelkedő túlsúlya a jellemző, do­mináns szerepe van a vegyipar­nak és az energia iparnak. E két ágazat adta az 1999. évi adatok szerint a nettó árbevétel 36,7 szá­zalékát, az export 65,7 százalékát, a hozzáadott érték 41,9 százalékát, míg az elért adózás előtti ered­mény 80,6 százalékát. (Mivel az Árbevétel Térségenként, 1999-ben (millió Ft-ban) Miskolc 454 348 összesen: 924 305 Tiszaújváros 179 946 Kazincbarcika 116 241 c . Forrás: APEH B.-A.-Z. Megyei Igazgatósága - Grafika: ÉM OB Egyéb térségek együtt 3 173 770 A válság kimerített A piaci szférában működő vál­lalkozások pénzügyi helyzete is kedvezőtlen összképet mutat. Ennek okai összetettek, azon­ban kiemelhető, hogy a hosszú évek elhúzódó válságfolyamatá­nak nagymértékű veszteségei, s ezzel párhuzamosan az amorti­zációs alapok csökkenése a vál­lalkozások többségét pénzügyi­leg kimerítette, a vállalkozások saját pénzügyi forrásai nagy­mértékben beszűkültek. A pénzügyi helyzetet tükrö­ző likviditási mutatók - a vegyipar és áz energia ipar ki­vételével - nagyon alacsony szintre estek vissza. A vegyipar és energia ipar nél­küli körben az 1999. évi ada­tok szerint forgóeszközök/rö-' vid lejárató kötelezettségek mutatója 1,3, a nettó árbevétel­re vetített jövedelmezőségi szint 1,9 százalék, míg az eladósodottsági szintet kifeje­ző adott évi hozam (adózott eredmény + amortizáció)/rö- vid lejáratú kötelezettségek aránya mindössze 0,15. Ilyen pénzügyi kondíciók mellett a vállalkozások többsé­ge állandósult likviditási gon­dok mellett működik. Már a tevékenység szintentartása is komoly finanszírozási problé­mát jelent, s a gazdasági növe­kedés pénzügyi feltételei pedig igen széles vállalkozói kört érintően egyszerűen nem adot­tak. A külső pénzforrások be­vonása pedig éppen a kedve­zőtlen pénzügyi mutatók miatt erősen korlátozott. energiaiparnak 1999. évben nem volt exportja, így a 65,7 százalé­kos export részarány teljes egé­szében a vegyipar teljesítménye!) Kiemelt ágazatként kezelendő még a kohászatot - egyrészt nagyságrendjénél fogva, más­részt azért mert az ágazat gaz­dasági mutatói az utóbbi évek­ben jelentős mértékben változ­tak, jelentős hatást gyakorolva ezáltal a megyei szintű mutatók tendenciáira is. A vegyipar, az energia ipar és a kohászat gazdasági mutatóit tehát kiemelten kell kezelnünk, egyrészt mert a megye gazdasá­gának elmúlt évi tendenciáit sú­lyuknál fogva e három ágazat határozta meg, másrészt azért, mert e három ágazatban a válto­zások mértéke igen jelentős nagyságrendű volt. A megyei szintű gazdasági mutatókra gya­korolt hatásuk elfedték az egyéb ágazatok gazdasági folyamatait, gazdasági problémáit. Erősödő aránytalanságok A korábbi években sikeres és a megyében húzó ágazatnak számí­tó kohászat, gépipar, bányászat az 1988-1993. közötti válság időszak éveiben kimondottan nagy veszte­ségeket szenvedtek el. Még a 2000. évben is ezen ágazatok kiemelke­dő nagyságrendű társaságai ke­rültek a felszámolás sorsára (ko­hászat, gépipar), vagy szüntették be tevékenységüket (mélyművelé­sű szénbányák bezárása). A jelenlegi ágazati szerkezet­ben meghatározó súllyal bíró vegyipar és az energia ipar vi­szont a fent említett ágazatokkal szemben nem tekinthető igazán húzó ágazatoknak a viszonylag alacsony szintű megyei beszállí­tói és egyéb gazdasági kapcsoló­dásuk miatt. így kiemelkedő telje­sítményüknek sajnos nincs a me­gye más ágazatait érintően jelen­tős, gazdaságot élénkítő hatása. Hiányzik az erős közép A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozások méret, nagyság sze­rinti összetételére jellemző egy­részt a kevés számú, de gazdasági szerepét tekintve meghatározó je­lentőségű nagyvállalkozások, míg másrészt nagy számú kisvállalko­zás, illetve e kisvállalkozásokon belül magas részarányt képviselő mikrovállalkozás. Ugyanakkor a középvállalkozások száma és részaránya az indokolt mértéktől lényegesen alacsonyabb. Méret é's nagyság szerint vizs­gálva a megye gazdasága így egy­felől túlkoncentrált, másfelől túl­zottan szétaprózott és hiányzik egy erős közép mezőny. A megye piaci szférájában az 1999. évi ada­tok szerint 5899 jogi személyisé­gű társaság (rt., kft. stb.), 8830 nem jogi személyiségű társaság (bt., egyéb társaságok stb.) mel­lett 30 014 egyéni vállalkozó (összesen 44 743 vállalkozás) mű­ködött. Gazdasági teljesítményü­ket tekintve meghatározó szerepe a 13,2 százaléknyi részesedésű jo­gi személyiségű társaságoknak van, az 1999. évi adatok szerint a nettó árbevétel 88,5 százaléka e gazdasági körben realizálódott. A 19,7 százalékos részarányt képviselő nem jogi személyiségű társaság, illetve a 67,1 százalék­nyi egyéni vállalkozói kör gazda­sági jelentősége nem az általuk létrehozott gazdasági teljesítmény nagyságrendjében, hanem az álta­luk végzett hiánypótló tevékeny­ségek, illetve a lakossági szolgál­tatás ellátásában van. Kistérségi különbségek Az ágazati és méret nagyság sze­rinti aránytalanságok mellett a megye gazdaságának egy további lényeges jellemzője a jelentős te­rületi, illetve kistérségenkénti erős gazdasági differenciáltság. Három kistérségünk - Miskolc, ' Tiszaújváros és Kazincbarcika - a nemzetgazdasági mércével mért rangsorban is kedvező helyet fog­lalna el, viszont vannak olyan el­maradott kistérségeink is, ame­lyek mutatói a „keleti régió”-hoz tartozó megyénk átlagától is na­gyon messze esnek. A gazdasági mutatókban meg­jelenő különbségek alapja hogy a befektetett tőke 84 százaléka a há­rom kiemelt térségben működik, ahol a lakosság 52,5 százaléka él, míg a további nyolc kistérség - Sátoraljaújhely, Ózd, Sárospatak, Mezőkövesd, Szerencs, Encs, Ede- lény, Szikszó - a működő befekte­tések értékéből 16 százalékkal ré­szesedik, 47,5 százalékos lakossá­gi részarány mellett. A társasági adóköteles tevé­kenységet végző vállalkozások által foglalkoztatott létszám 69 százalékát a kiemelt térségek­ben székhellyel rendelkező vál­lalkozások alkalmazzák, míg az egyéb térségek 31 százalékkal részesednek. A gazdasági és foglalkoztatási különbségek természetesen tük­röződnek a személyi jövedelmek különbözőségében is. A személyi jövedelmek 65,6 százaléka reali­zálódott 52,5 százalékos lakossági részaránnyal rendelkező kiemelt térségekben, így a nem kiemelt térségekbe a jövedelmek 34,4 szá­zaléka jutott. A fejlettebb térsé­gekben az egy bevallóra jutó éves jövedelem 789 ezer Ft/fő/év, ugyanez a kevésbé fejlett térsé­gekben 569 ezer Ft/fő/év. Az egy lakosra jutó személyi jövedelem pedig - az előbbi sorrendben - 283 ezer Ft/fő/év illetve 164 ezer Ft/fő/év. A felemás teljesítmények éve Az 1999-es évhez képest 2000 el­ső hónapjában az előző év azo­nos időszakához mérten 21,7 százalékkal nőtt a nettó árbevé­tel, ezen belül az export dina­mikus (61 százalékos mértékű) növekedése a meghatározó. A megye gazdasági mutatói­nak - összességében - kedvező tendenciáját döntő mértékben a kiemelkedő teljesítményt nyújtó vegyipari ágazat hatá­rozta meg, az összes nettó árbe­vétel 32,7 százaléka, míg az ex­port 74,0 százaléka (!) ebből az ágazatból került ki. A megyei szintű, folyóáron számított teljesítmény muta­tók növekedése számottevő mértékben meghaladta az inflá­ció mértékét, tehát már reálér­téken mérve is jelentős a növe­kedés. A vegyipari ágazat nél­kül azonban a megyei szintű nettó árbevétel mindössze 6,7 százalékkal nőtt, míg a belföldi értékesítés összesen 4,8 száza­lékkal. Mindkét mutató növe­kedése elmarad az infláció mér­tékétől, ezért (tehát a vegyipar nélküli ágazatok) gazdasági teljesítménye az I-IX. havi ada­tok szerint reálértéken (még mindig) csökkent. Tehát a megye gazdaságának szerves fejlődését biztosító gaz­Személyi jövedelmek alakulása Országosan és B.-A.-Z. megyében (millió Ft-ban) Forrás: APEH B.-A.-Z. Megyei Igazgatósága - Grafika: ÉM dasági növekedés - amelyben nem csak egy-két ágazatra kor­látozódva, hanem az ágazatok széles körében érezhető a gaz­dasági fellendülés - továbbra is várat magára, ilyen tendencia a 2000. év eddig ismert adatai­ban sem tükröződik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents