Észak-Magyarország, 2001. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-03 / 2. szám

2001. január 3., szerda Aktuális 5 HÍRCSOKOR • Hetven éven felülieknek. Idén is meg­rendezi a Görömbölyi Öregek Napját a Görömbölyi Kulturális Egyesület. A város­rész 70 éven felüli lakóit várják február 8- án délután fél 4-től a Szolártsik téri kö­zösségi házban. • Önkormányzati ösztöndíj. Január 5-én jár le a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ön- kormányzati Ösztöndíjpályázat benyújtá­si határideje. A miskolci székhelyű lako­sok Miskolc Megyei Jogú Város Polgár- mesteri Hivatal Egészségügyi és Szociális Osztályára, a vidéki pályázók pedig a me­gyei önkormányzathoz juttassák el adat­lapjukat, postai úton. Komputerizált jegykezelő Miskolc (ÉM - PT) - A vonaton utazók egyre gyakrabban találkozhatnak olyan jegykezelőkkel, akik a korábbinál kicsit nagyobb táskát hordanak a vállukon. Csakhogy abban már nem menetrend és nyugtatömb, hanem egy számítógép-ve­zérlésű mobil jegykiadó gép lapul. A vál­tozás okáról Hangó Pál, a MÁV területi személyszállítási osztályának vezetőhe­lyettese lapunknak elmondta: jelenleg már ötven darab modern mobil jegykiadó géppel rendelkeznek a megyénk vasúti hálózatán feladatot ellátó jegykezelők. A menetrend lekérdezése még valamennyi­vel lassabban működik, mint a papírra nyomtatott táblázatból való kikeresés. A jegykiadás azonban gyorsabb lett, ráadá­sul nem kell a mozgás miatt bizonytalan kézzel kitöltenie a bizonylatot a vasutas­nak. A MÁV országos fejlesztési terve sze­rint ilyen korszerű géppel látják majd el megyénk valamennyi (300 fő) jegykezelő­jét a jövőben. Rablás a Gyula utcában Miskolc (ÉM - PT) - A lakásának lépcső­házába belépni kívánó 80 éves asszonyhoz váratlanul ugrott oda az elkövető a minap Miskolcon, a Gyula utcában. Előbb csak ki akarta tépni a kiszemelt táskát a nő kezéből. Amikor azonban ez elsőre nem sikerült, földre lökte a tovább már el­lenállni képtelen áldozatát. így sikerült a támadónak megszereznie a táskát, benne személyes iratokkal, tb kártyával, szemé­lyi igazolvánnyal és ötezer forint kész­pénzzel. Az ismeretlen tettes által elköve­tett rablás ügyében a miskolci rendőrka­pitányság eljárást kezdeményezett - tu­datta Nagy Sándor százados, sajtószóvivő. Szilveszteri betörő-barangolások Miskolc (ÉM - PT) - A szilveszteri mu­latságuk idejére otthonukat őrizetlenül hagyok közül többen értéktárgyaik hűlt helyét találták meg hazatérve a buliból - nyilatkozta lapunknak Nagy Sándor szá­zados, a Miskolci Rendőrkapitányság saj­tóreferense. Miskolcon például a Feszty utcában, Alsózsolcán a Móra utcában, Gesztelyen az Attila utcában, míg Ernő­dön a Béla utcában csaptak le a barango­ló betörők. Az elkövetők feltehetően az utcákat járva keresték azokat a lakáso­kat, ahol senki nem volt otthon. Amíg a tulajdonsok békésen múlatták az időt, ad­dig a betörők is zavartalanul dolgoztak. Az említett esetekben a tolvajok lakáson­ként több százezer forint értéket tulajdo­nították el műszaki cikkekben, ruhane­műben, ékszerben és készpénzben. A koldulás nem munkahely kérdése Miskolc (ÉM - SzK) - Koldu­sok, kéregetők. Világszerte hozzátartoznak a nagyváro­sok városképéhez. Miskolcon is akad belőlük néhány. Az emberek különbözőképp vi­szonyulnak hozzájuk, van, akit zavar a puszta látványuk, s van, aki zavarát ellensúlyozandó, időnként ad valamennyit az elé­je nyújtott kézbe. Pedig a koldu­son nem segít az adomány, mint ahogyan a többek által megol­dásnak vélt munkahelyteremtés sem - vallja a Vöröskereszt Mis­kolci Hajléktalanokat Gondozó Központjának igazgatója. Miskolcon, a hasonló nagyvá­rosokhoz viszonyítva, kevés a koldus - állapítja meg Arday Zsolt igazgató. - Ráadásul még csökkent is a számuk a korábbi évekhez képest, amikor még lé­tezett a hajléktalanságot igazoló vöröskeresztes igazolvány. A miskolci koldusok általában ut­cán élő hajléktalanok (a hajléktalanszálló lakóira nem jellemző), s kevés kivétellel szen­vedélybetegek. Vagy a borocská­ra valót, vagy a szipuzáshoz szükséges kellékeket igyekeznek A kézmozdulat önmagáért beszél rövid úton - jobbára a belvárosi parkolók, vagy az Újgyőri főtér környékén - beszerezni. Az igazgató állítja: a munka- nélkülivé válástól még nagyon messze áll a koldulás. Egészsé­ges lelkületű ember nemigen ké­regét. Ahhoz többnyire igen-igen „kemény életpályát” kell befut­ni, hogy egy személyiség annyi­ra leépüljön (ha csak nem eleve beteg valakinek a pszichéje), hogy a kolduláshoz folyamodjék.- Angliában most indult egy hatalmas, államilag támogatott felvilágosítóprogram a koldulás ellen. Fő célja, hogy tudatosítsa az emberekben: „Ne adj pénzt a Fotó: Végh Csaba koldusoknak, azzal úgysem segí­tesz!” A koldusok pénze ugyanis vagy a maffiákhoz jut, vagy csak egyszerűen fenntartja a koldulást, így aki segíteni szeretne rászoru­ló embertársain, jobban teszi, ha közvetlenül valamely karitatív szervezethez juttatja el adomá­nyát - figyelmeztet a szakember. Csalódott Jirkovszkyné Szép Má­riának, az önkormányzat egészségügyi és szociális osztályvezetőjének csak ma­gánemberként „sikerült be­lebotlania” a koldulás jelen­ségébe.- A napokban egy asz- szony ennivalóra kért pénzt. Én bevittem a legközelebbi élelmiszerboltba, s vettem neki zsömlét, sajtot és felvá­gottat. Mit mondjak: leritt róla a csalódottság... Gyermekekre nem jellemző A mögöttünk álló évben mind­össze két ízben volt dolga a vá­rosi gyámhivatalnak koldulás­ból fakadóan gyermekekkel. Az első esetben az egyik bevá­sárlóközpont őrei jelentették, hogy két nő két-két gyermekkel kéregét az áruház előtt - ismer­teti a történteket dr. Antóny Mária csoportvezető. - A két asszony bizonytalan vérségi kapcsolatban állt egymással. Az idősebbnek volt lakása, s a fiata­labbat - annak gyermekeivel - hol befogadta, hol utcára tette. Mindkettőjüket - úgy tűnt - megélhetési gondok vitték az ut­cára. A fiatalabbat - aki még szoptatta egyik kicsinyét - végül gyermekeivel a családok átme­neti szállásán helyezték el. To­vábbi sorsáról a gyámhivatal­nak nincs tudomása. A másik asszonyhoz is visszakerültek a gyermekei, a GYIVI-ben történt 30 napos átmeneti elhelyezést követően. Róluk sincs értesülése a hivatalnak, de - minthogy’ to­vábbi bejelentést nem kaptak arról, hogy folytatnák a koldu­lást, vélik, hogy nem élnek már a pénzszerzés eme lehetőségével. A másik esetben, amikor is karácsony előtt a Búza téri aluljáró környékén leltek kol­duló gyerekekre, kiderült, hogy nem is magyar családdal van dolguk. Feltehetőleg éppen a koldulás szándékával érkez­tek hozzánk Romániából, nem is tudtak magyarul. Ügyüket a rendőrség vette át. Munka és munkakedv kellene - vélik többen Miskolc (ÉM - MVZs) - Mit tenne, ha tehetne az utcai koldulás ellen? - kérdeztük a vállalkozót, az asztalost, és az utca emberét.- A gondok gyökere a munkanél­küliségben keresendő - mondta Szalai József, a CH Rt. elnök-ve­zérigazgatója. - Megyénkben kü­lönösen érvényes ez: éveken ke­resztül csupán válságkezelés folyt a kohászatban. Pedig stra­tégiai acélgyártásnak lennie kell, a kohászatialapanyag-fel- dolgozó cégeknek szükségük len­ne rá. Ki kell emelni az embere­ket az apátiából, értelmes felada­tot kell adni számukra.- Elhívtam egyszer egy rek­lámszövegben megadott „úgyne­vezett” vállalkozót, hogy nyírja le nálunk a füvet - mondta pél­dálózva Tóth József asztalosmes­ter. - Szép nagy kertünk van, ápolt fűvel. Gondoltam, én in­kább a szakmámmal foglalko­zom, más embernek is legyen hát munkája nálam. Ám a fűnyí­rást olyan összegért vállalták volna, ami felháborított. Ezért nekem még ma is megéri, hogy pár órára abbahagyom a mester­ségem, és megcsinálom a kerti munkát. Elszomorító, hogy csak nagy nehézséggel lehet a szőlőbe embereket fogadni kapálásra, ásásra. Lehet, hogy célszerű len­ne kerti munkákra kisebb, haté­konyabb vállalkozásokat létre­hozni, mint feketén megfogadni az embereket. Adjunk hivatalo­san több munkát az embereknek, és előbb-utóbb vonjuk be azokat is, akik nem akarnak dolgozni!- Egy hétfő reggel a parkoló­ban, igencsak lehangoló tud len­ni - mondja egy kocsijából ép­pen kiszálló autótulajdonos. Ezek az emberek olyan szemre­hányóan viselkednek, mintha nekem kellene szégyenkeznem, hogy én bezzeg autóval járok, nekik meg pénz kell kérniük. De miért kell? Persze nem tud­juk, saját hibájukból jutottak-e ide. Külföldön, például Indiában is sok koldust láttam, de nem voltak bántóak, és valamit fel­tétlen dolgozni akarnak annak, akitől pénzt kérnek. Néha ta­nácstalan vagyok, hogy nekünk mit lehetne tennünk, hogy ez a helyzet megváltozzon. Egy biz­tos: ne tegyünk úgy, mintha mindez nem létezne, mert ettől még a koldusok továbbra is ott lesznek az utcán. Vendégségben az Északnai Szerkesztőségünkbe láto­gatott a Miskolci Gyer­mekváros delegációja. A gyermekek megismer­kedtek az újság munka­társaival, a lapkészítés folyamatával. Leginkább az írások helyességét felügyelő korrektoraink­ra irigykedtek - mint mondták, az Iskolai dol­gozatok beadása előtt maguk is szívesen igénybe vennék munká-, jukat. Fotó: Bujdos Tibor a MEP menesztett vezetője Pert nyert Miskolc (ÉM - PT) - Másodfo­kon is jogellenesnek ítélték mun­kaviszonyának megszüntetését, s több millió forint kártérítési összeget ítéltek meg - jogerősen - a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) volt igazgatója számára, akit 1999 áprilisától az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) vezetői döntése alapján visszahívtak pozíciójá­ból, de további tanácsadói mun­kát ajánlottak neki. Ám egy hó­nappal később - létszámleépítés­re hivatkozva - megszüntették e közalkalmazotti jogviszonyát is. Dr. Tománé dr. Szabó Rita, a Munkaügyi Bíróság elnöke az üggyel kapcsolatban kérdésünk­re elmondta: a menesztett vezető keresetet nyújtott be mindkét OEP döntés ellen: megtámadta vezetői megbízásának visszavo­násáról szóló határozatot és a létszámleépítésre hivatkozó fel­mentését is. A bíróság a vezetői megbízatás visszavonását jog­szerűnek ítélte meg, a felperes felmentéséről szóló intézkedést (munkaviszonyának megszünte­tését) azonban jogellenesnek mondta ki. Az ily módon per­nyertes ex-vezető azonban már nem kívánt visszamenni mun­kahelyére. Kártérítési összeg megállapítását kérte a bíróság­tól, amit a taláros testület ta­valy év végén (másodfokon) ho­zott jogerős ítéletében megálla­pított számára.

Next

/
Thumbnails
Contents