Észak-Magyarország, 2000. december (56. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-06 / 285. szám
2000. december 6., szerda Szólástér / Hirdetés 12 Vizes gondok Örömmel olvastam az ÉM november 15-i számában a „Pereces a legszebb kertvárossá fejlődhet” című cikket, amiben Párkányi Zsolt önkormányzati képviselő nyilatkozik. Örömöm hamar alább haPerecesiek a kertvárosért Az Észak-Magyarország 2000. november 15-i számában Párkányi Zsolt képviselő úrral történő beszélgetésről közölt riportot a napilap. A riporthoz kapcsolódóan - nem az igazság bajnokaként - néhány észrevételt kívánunk tenni egyesületünk - és vélhetően Pereces lakosainak nevében és egyetértésével. Egyetértésünkkel találkozik az a megállapítás, hogy:- az óvodák túlterheltek, de véleményünk szerűit ez csak a gondok egyike.- nem megfelelő a peremkerületek ellátottsága- nincs karbantartva a csapadékelvezető rendszer gyott, mivel nem olvastam arról, hogy mit tesz az ön- kormányzat annak érdekében, hogy a kertvárossá fejlődés meginduljon. A cikk egy mondatban említést tesz egy adott problémáról, a csapadékvíz elvezetésének megoldatlanságáról, karbantartásának hiányáról,- sok a teendő az utak javítása terén is- az is bosszantó, hogy felelőtlen emberek szeméttelepnek használják a város peremét- a vagyon elleni bűncselekmények elharapózásáról azért nem érdemes beszélni, mert ezek a (tömeges!) események legtöbb esetben (a hatóság véleménye szerint) nem érik el a bűncselekmény szintjét, és „csak” szabálysértésnek számítanak- igaza van Párkányi képviselő úrnak, hogy bőven lennel!) tennivaló ahhoz, hogy Pereces Miskolc legszebb kertvárosává fejlődjék, mert lakóinak többsége, szorgalma erre predesztinálja- igaza van képviselő úrnak abban is, hogy a létrejött ami több lakás elvizesedésé- vel, műszaki állagának romlásával jár. A legkisebb esőzések után több ingatlan lakóházzal együtt víz alá kerül. A föld felszíne alatt néhány cm-rel már észlelhető a víz, mivel a csapadék elfolyása nincs megoldva. A Perecesen átvezető kis patak medre évek óta nem volt tisztítva, így a vízszint szinte egy magasságban van az ingatlan szintjével. Mindaddig, amíg az alapvető életkörülmények sincsenek biztosítva, nem beszélhetünk kertvárossá fejlődésről. Bízunk abban, hogy ez az áldatlan állapot javulni fog az önkormányzat kiemelt segítségével, meghozva az emberek életkedvét és az itt maradás esélyét. Név és cím a szerkesztőségben infrastruktúra (víz-, gáz-, csatornarendszer, stb.) kiépítése szinte teljesen saját erőből történt, azóta is nyögjük illetve nyögtük a nem kevés banki törlesztéseket, és azok szintén nem kevés kamatait Nem értük egyet azzal a megállapítással, hogy nincs kiskereskedés Perecesen. Érzéseink szerint a képviselő úr talán nem ismeri saját lakótelepét, Perecest. Tudomásunk szerint ugyanis jelenleg 5 db (igaz, magántulajdonban lévő) kiskereskedést tudnánk felsorolni, melyek nem biztos, hogy kielégítik a lakosság teljes igényét, de működnek, és Perecesen virágbolt is üzemel, igaz, az is magántulajdonban. Ha a képviselő úr olyan elkötelezetten képviseli Pereces lakóinak érdekeit, akkor miért a város exponált helyei nyitott és üzemeltet jelenleg is boltokat? És miért zárta be a Pereces lakótelepen üzemelő saját boltját? Szükségét éreznénk a képviselői fogadóórák rendszerességének, melyen Pereces lakói olyan partnert találnának a képviselő úrban, aki a felvetett problémák orvoslásában segítene, és nem azt bizonygatná, hogy azokat miért nem lehet megoldani. Hogy kevesen mennek el, annak az a magyarázata, hogy a képviselő úr - amikor a lakosok Pereces problémáiról beszélnek - elmondja, hogy a város, Miskolc, milyen problémák előtt áll, rossz néven veszi, hogy a perecesieket elsősorban a lakótelep problémái érdeklik. Elvárnánk, hogy a választókerület egyharmadában, Perecesen, a lakók ne csak a fogadóórán találkozzanak a képviselő úrral, hanem a ciklus ideje alatt legalább egy alkalommal megnézzen egyet-mást. Szeretnénk, ha a telepen működő egyesületek segítségét és támogatását igénybe venné. Hiszen Párkányi úr is tud róla - ha nem említi is -, hogy alakult Perecesen egy egyesület (1999. június), mely éppen a Pereces Kertvárosért Égyesü- let nevet viseli. Az alapszabályba - melynek egy példányával Párkányi úr is rendelkezik - célul tűzte egyebek közt „az önkormányzati képviselővel való folyamatos kapcsolattartást”. E cikkel ismét felajánljuk részére a segítségünket remélve, hogy az írott szónak együtt eredményesebben tudunk érvényt szerezni, s talán akkor az ő négy ciklusidőszakáról a szánk íze sem lesz ilyen keserű. Egyébként mint perecesi lakosok köszönjük szépen megvagyunk, és úgy-ahogy éldegélünk, még akkor is, ha választott tisztségviselőink egyre több közérdekű kérdésben mellőzik véleményünket. Pereces Kertvárosért Egyesület ELNÖKSÉGE Még egyszer graffiti Egyre gyakrabban jelennek meg cikkek a falfirkálásról. A közelmúltban egy „névtelen művész” - ha jól emlékszem - e napjainkban a város házait elcsúfító mázolmányokat „művészetnek” nevezte. Lehet, hogy igaza van? Hiszem ezt mintegy megerősíti Iványi Jozefa is a november 30-i cikkében is. E témában sok emberrel beszélgettem. Egyöntetű a véleményük, hogy hovatovább városunkban nem lesz épület, melyet el ne csúfítanának ezek az „alkotások”. Nem vitatkozom senkivel, hogy a falfirka művészet vagy sem, arról, hogy mögötte „határozott szervezetek, életforma és stílus fejtőzik”, de mint lokál- patriótát — többekkel együtt - nagyon bosszant környezetünk ilyen elcsúfítása. Véleményem, hogy művészinek azt a festményt, szobrot stb. tekinthetjük, amit a társadalom széles rétege elfogad. Lehet, hogy New York lakosai elfogadják, de mi az „elmaradott, hátrányos helyzetű” miskolciak többsége, erre nem vagyunk vevők. Mert engedtessék meg, milyen jogon, kinek az engedélyével mázolják tele a firkáló „művészcsemeték” a magán- vagy köztulajdonú épületek falait? A buszmegállókban kihelyezett, a vendégeket és város lakóit egyaránt tájékoztató térképeket nem lehet felismerni, a menetrendek összefirkálva, stb. Olvasható volt a névtelen graffiti művész úr cikkében, hogy nem szaporodott volna el a falfirkálás, ha lenne legális helyük művészi hajlamaik kiéléséhez. Nos, ezen egyszerű segíteni. Építsenek magunknak falat, vagy más alkalmatosságot oda, ahol ez beilleszkedik a városképbe - persze építési engedéllyel -, mint ahogy neves festőművészeink is maguk gondoskodtak művészetük tárgyi feltételeinek biztosításáról. Ha nincs pénzük, szerezzenek mecénásokat. Az adópolitika is támogatja a művészetet azzal, hogy a beruházások 1%-ig csökkenthető az adóalap a művészeti alkotásokra fordított kiadásokkal. így legálisan kiélhetik művészi hajlamaikat, de semmiképpen sem tűrhető, hogy más tulajdonában lévő építményeket engedély nélkül bemázoljanak. Javaslom egyúttal a kedves szülőknek is, neveljék, oktassák gyermekeiket más tulajdonának tiszteletben tartására, megbecsülésére. Óva intsék őket a károkozástól, mert a gyermeket lehet a szépre, jóra, jóízlésre nevelni, buzdítani, szoktatni. Persze szükség van a szülők, általában a felnőttek példamutatására is. Dr. Rónaszéki Árpád Miskolc Továbbra is várjuk olvasóink közügyekről szóló észrevételeit. Kérjük, írjanak röviden, mert a hosszabb írásokat terjedelmi korlátáink miatt alkalmanként kénytelenek vagyunk tömöríteni. Névtelen levelekkel semmilyen formában nem foglalkozunk. Az e rovatban megjelenő írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A kéziratok megőrzését és visszaküldését nem vállaljuk. Hirdetés JÓL LÁTOK? ■ Férfi farmer KÉK SZÍNBEN Méret: 29-43 Amíg a *AJÁNLATUNK A KÉSZLET EREJEIG TART És a Miskolci Gora Áruházra vonatkozik
