Észak-Magyarország, 2000. december (56. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-28 / 302. szám
2000. december 28., csütörtök ÍSZAK-MAGYARORStfGt Kultúra G HÍRCSOKOR • Arany Glóbusz: jelölt A napfény íze. Az Arany Glóbuszra jelölt filmek között ott szerepel Szabó István filmje, A napfény íze is. Az Arany Glóbuszt a Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szövetsége ítéli oda több kategóriában minden télen. Az eredmény- hirdetés ezúttal január 21-én lesz. • Klebelsberg Kuno-emlékkiállítás. A 125 évvel ezelőtt született gróf Klebelsberg Kunóra emlékező kiállítás látható a Magyar Nemzeti Múzeumban. A múzeum és a Gróf Klebelsberg Kuno Alapítvány szervezte kiállításon számos olyan dokumentum és tárgyi emlék kapott helyet, amelyeket a háború óta nem láthatott a nagyközönség. Óévbúcsúztató és szilveszteri meglepetés Aggtelek (ÉM - MAL) - Az Aggteleki Nemzeti Park óévbúcsúztató fesztivált szervez az egész éves rendezvénysorozat méltó befejezéseként. December 30-án délután az aggteleki Baradla-barlang Hangversenytermében óévbúcsúztató operagálán vehetnek részt az érdeklődők, illetve az év utolsó napján a Forrás Kamarakórus, majd szilveszteri meglepetésprogrammal várják a közönséget. Az Aggteleki Nemzeti Park barlangjai 1995 óta a Világ Természeti és Kulturális Örökségének része, emlékeztetett Tolnay Zsuzsanna, az idegenforgalmi osztály vezetője. Ezért még inkább fontos a természeti értékek mellett a kultúra ápolása is. Az egész éves rendezvénysorozat pedig csak hároméves múltra tekint vissza, ezért nemcsak a távolságot kell legyőzniük a szervezőknek, de meg kell harcolniuk azért is, hogy bekerüljenek a köztudatba. Ami tény: egyre többen ismerik kínálatukat, ám a húsvéti és szilveszteri programok nagyobb közönséget vonzanak, mint az év többi időszakának műsorai.- Az idei kulturális eseményeket jövőre is tervezzük - mondta Tolnay Zsuzsanna -, a már bevált programokat, mint például a farsangi és szüreti bálok, megismételjük. Annyi változás lesz, hogy az eddigiekben külön-külön rendezett aggteleki és jósvafői falunapok egybeolvadnak gömör-tomai falunapok néven és 10 naposra bővül a rendezvénysorozat. Másik nagy tervünk - mondta végezetül -, hogy nyissunk a szlovák területek felé, hiszen a vonzáskörzetünkbe tartozik, és a barlangrendszer is összeköt minket. Halpénzen vett világ Miskolc (ÉM - CsM)- A Felsőmagyaror- szág Kiadó karácsonyi kínálatában szerepelt Fecske Csaba új, gyermekeknek szóló verseskötete, a Halpénzen vett világ. Nem olyan könyv ez azonban, amelyet ne lenne érdemes ajánlani az ünnep múltával is, ne lenne kedvünkre való elővenni, olvasgatni, eljátszani rímes, ritmusos, csen-- gő soraival. Azért azt nem lehet megállni, hogy a költő Fecske Csaba gyermekversei kapcsán ne említsük Fecske Csabát, a meseírót, különösen, hogy az új kötetből is ránk köszönt Lurkó neve. Lurkóé, akit a költő lapunknak írt meséiből már jól ismerhetnek az olvasók. Igen, őt magát, hiszen a történetekből valódi kisfiú kacsint ki huncut-gyermeki módon. Kérdez, felesel, miközben megannyi mesére való különös dolog esik meg vele és gondolat születik meg benne. Ezeket nemcsak a gyermekek szeretik, hanem a felnőttek is. Talán mert saját gyermekükre, unokájukra ismernek e mesés lélekelemzésekben - mint ahogy (reméljük, nem titkot árulunk el) unokák adják az ihletet Fecske Csabának is. Amiért volt bátorságunk ennyit beszélni a mesékről, annak az az oka, hogy ezekhez hasonló szellemben íródtak a versek. Megannyi érzelem, világra rácsodálkozó pillantás, szelíd fricska és víg szójáték. Az Urbán Tibor élő vonalaival írt rajzokkal illusztrált könyvben egy olyan világ mutatkozik meg, amely ott szunyókál (talán) mindannyiunkban. Nem találjuk meg, csak ha lassan ébresztgetjük, megvásárolni nem tudjuk. Hacsak halpénzen nem. Tizenkét apa teljes napfogyatkozása Vámos Miklós - a regényírásról és annak legnagyobb élvezetéről Vámos Miklós: „Miért ne írhatnék én más apákról?" Fotó: végh Csaba Miskolc (ÉM - BGO) - Apák könyve címmel jelent meg nemrégiben Vámos Miklós legújabb regénye. A mű nem teljesen ismeretlen az érdeklődők előtt, hiszen a Mozgó világban olvashattak már részleteket, mégis - így egyben - újdonságról van szó. Az írót dedikáló útjának miskolci állomásán kérdeztük. □ Miért éppen az apákon keresztül vezeti át több évszázadon keresztül egy család történetét? Miért apák könyve? Miért nem anyák, vagy testvérek könyve? • Több mint tíz éve én már írtam egy könyvet anyámról. Az volt a címe, hogy Anya csak egy van. És úgy éreztem, hogy apámról is kéne. Nagyon régen érzem már én ezt, húsz éve, de apámról szégyenletesen keveset tudok. Nagyon hamar meghalt, és amíg élt sem beszélt sem velem, sem mással. Nagyon magába fordult ember volt, mert meggyötörte a történelem. Ezért mindig készültem rá, hogy majd egyszer írok egy regényt róla, melynek az lesz a címe, hogy Apám könyve, vagy Apa könyve, vagy ilyesmi. De Edelény (ÉM - MAL) - A múlt évben jelent meg Hadobás Pál tollából, az Edelény és Bódva völgye című könyv, mellyel az Edelény városkörnyék területén élő pedagógusok és diákok helytörténeti ismeretét kívánta kibővíteni. A munka iránti nagy érdeklődés arra késztette a szerzőt - aki az ede- lényi Művelődési Központ Könyvolyan alacsony a tájékozottságom az ő életéről, hogy elkezdtem utánajárni, kerestem ismerősöket, de nem találtam. Archívumokban és anyakönyvekben is kutattam az adatait, de amit megtudtam, abból nem lehetett regényt írni. Akkor elkezdtem az ő kortársai életéről olvasni, vele egykorúak- kal beszélni, és rájöttem, hogy ha már apámról nem tudok, miért ne írhatnék én más apákról. így lassan kialakult az a regényterv, tár és Múzeum igazgatója -, hogy válogatást állítson össze a honismeret irodalmából Edelény városkörnyék válogatott honismereti bibliográfia címmel ebben az évben. Hadobás Pál a Pro Renovanda Cultura Hungarie Alapítvány támogatásával teremtette elő a második könyv elkészüléséhez szükséges összeget. Az hogy én tizenkét apáról fogok regényt írni. □ Miért tizenkettő? • Eredetileg csak azt határoztam el, hogy több apáról fogok regényt írni. A legmegragadóbb élmény az én életemben a napfogyatkozás volt. Olyan mély hatást tett rám, hogy valóban úgy éreztem, égi hatalmak üzenete érkezik hozzám. Arra gondoltam, hogy ez lesz a regényem utolsó fejezete. De akkor mi leösszeállításban több mint hatezer címből a legérdekesebbeket választotta ki az író, melyek leginkább hasznosíthatóak lehetnek a honismereti munkában: megtalálható benne az edelényi kastély kutatástörténetének forrásanyagától kezdve az Árpád-kori falfestészeten és a Rakaca völgye növényvilágán át, a miskolci Hergyen az eleje? Gondoltam, keresek a történelemben egy másik napfogyatkozást. Az első, amit találtam, az volt, ahol Petőfi Sándor kicsiny híján megvakult. De ezt nem akartam, mert akkor illik Petőfit beírni, és úgy éreztem, nem vagyok méltó ahhoz, hogy Petőfit regényalakká emeljem. Mentem visszafelé az időben, és 1704-ben is találtam egyet. Ha pedig ott kezdődik és itt végződik, abba nagyjából 12 emberöltő fér bele, ami nagyon jó szám, mivel az évnek is tizenkét hónapja van, minden fejezetet hónaphoz rendelhetek. A többit már nem én döntöttem el. Ha hoz az ember regényíróként néhány döntést, akkor szép lassan egyfelől megköti a kezét, mert a többi döntést már nem ő hozza, mert úgy alakul, de ez a regényírás legnagyobb élvezete is, mert amikor már elég döntést hozott a szerző, akkor magától megy, és az nagyon kéjes állapot. □ Mikor jelent meg a könyv? • November 18-án. □ Van valamilyen adat arról, hogyan fogy? • Csillagászati számok vannak, és részemről ez óriási öröm. mán Ottó Múzeumban őrzött dolgozatokig számos cím. A bibliográfiában közös névés helymutató olvasható, amelyben a számok a bibliográfiai megfelelő tételeire utalnak, az anyagok betűrend szerint vannak csoportosítva. A rajzos illusztrációkat és a könyv elején lévő város térképet Fazekas Péter készítette. Hadobás Pál abban bízik, hogy a válogatás további ismeretanyag gyűjtésére sarkallja majd az ottélőket. Edelényi honismereti bibliográfia A múlt divatja és a bizonytalanságok Egy helytörténeti könyv megjelentetésének nem feltétele a szakmai ellenőrzés A helytörténet-kutató páros: Kovács Zsolt és Takács László Fotó: v. Cs. Méhes László Miskolc (ÉM) - Az elmúlt évtizedben megjelent számos helytörténeti monográfia jelzi: reneszánszát éli a múltkutatás. A könyvek egy részében azonban hibák, tévedések is fellelhetők - ám ezek miatt már megjelent könyv visszavonására nincs példa. A probléma viszont adott: helytörténeti dolgozatot ma a történészek szakmai ellenőrzése nélkül is ki lehet adni. Helytörténetet kutatni az elmúlt tíz, de különösen az utóbbi öt évben divattá lett. Magyarázat lehet erre, hogy a kollektivizmus évtizedei után, a rendszerváltást követően új értelmezést kaphatott a lokálpatriotizmus, a helyi kötődés, valamint annak igénye, hogy az egy-egy településen lakók megismerjék valós múltjukat, honnan jöttek, hová tartanak. Az utóbbi időben megjelent munkák száma meglehetősen nagynak tűnik: Borsod-Abaúj- Zemplénben csupán az elmúlt néhány évben mintegy félszáz településről készült monográfia. Könyvalakban Java részük mögött lelkiismeretes kutatómunka áll, akad azonban nem egy könyvformában napvilágra került dolgozat, amelynek tudományos megbízhatósága, ezáltal értéke ugyancsak kétséges - ismeri el Tóth Péter, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár munkatársa, a Miskolci Egyetem történettudományi tanszékének docense, hogy egy helytörténeti könyv megjelentetésének nem feltétele a történészszakmai ellenőrzés. Elmulasztott lehetőségek- Objektív mérce nincs arra, hogy egy monográfiának mit kell tartalmaznia, csak a cél adott, hogy miért is készül - folytatja Tóth Péter. - Az ideális természetesen az lenne, ha a kutató az adott településről minden fellelhető forrást előkeresne, az egymásnak esetleg ellentmondó dokumentumokat összevetné, az eredményeket pedig a történet- írás modern formájában adná közre. De nem feltétlenül kell minden munkának ilyennek lennie - fogalmazza meg Huizinga szavaival, hogy a történelem végső soron olyan szellemi forma, amelyben egy közösség elszámol a múltjával. Hozzáteszi azonban, hogy egy-egy félresik- lott helytörténeti monográfia bár nem zavarja össze a történetismeret valós tényeit, azért a múlt feltárásának mindegyik egy-egy elmulasztott lehetősége. Biztos forrásból A történeti forrásmunkák körüli bizonytalanságok indították arra a megyei levéltár és a Hermán Ottó Múzeum történész szakembereit, hogy a tudományos intézmények olyan adattárat hozzanak létre, amely megbízható, ellenőrzött adatokat tartalmazó helytörténeti információforrásként használható majd. Az interneten elérhető adatbázis feltöltésén most dolgoznak - tudjuk meg Tóth Pétertől. • • Ot plusz egy könyv... Baktakék, Vatta, Bodrogkisfa- lud, Dédestapolcsány s végül decemberben Novajidrány - az öt idén megjelent helytörténeti monográfia (plusz hatodikként On- ga fotótörténeti albuma) a Takács László-Kovács Zsolt szerzőpárostól jelzi: a települések részéről különleges jelentőséget kapott a 2000. évben a „maradandót alkotni” vágyás. Szerencsés egybeesés, hogy a szerzők 1998-ban kezdődött forráskutató munkáinak összegzése el is készült a millennium évében. (Figyelemre méltó ez azért is, mert a szerzők nemcsak a levéltárakat járták, írták és szerkesztették a fejezeteket, de a könyvekben megjelenő fényképek, a borítók terve is kettejük munkája.)- A helytörténeti kutatás nem azonos a kistelepülések helytörténészeinek gyűjtésével, ami leginkább az utóbbi 45 évet fogja át például a helyi oktatásügyhöz, vagy egyházi szempontokhoz kötődve. Az így összegyűjtött adatoktól, a belőlük készült munkáktól azonban nem várható el a történeti bizonyosság. A hely- történet ugyanis a hiteles történeti források felkutatásával kezdődik - teszi egyértelművé Takács László, hogy bár öt monográfiát készítettek párhuzamosan, hosszú hónapok levéltári kutakodásai előzték meg a könyvek elkészültét. Majd sorolja az összevetésre érdemes dokumentumok fellelhetőségi helyét: Miskolc, Kassa, Budapest.- Szakmai lektor véleménye nem feltétele egy településtörténeti munka megjelentetésének. A kiadott monográfiának - már csak megbízhatósága szempontjából is - a szakmai ellenőrzés azonban mindenképpen jót tesz - említi Kovács Zsolt, magyarázva: egy tudományos megalapozottsággal készült helytörténeti mű nemcsak emléket állít, de forrásként is kezelhető, ha a település múltját a későbbiekben tovább kutatják. Vagy éppen a helyi iskolában tanítják - minthogy a kerettantervi rendszer szerint 2001 szeptemberétől az 5-6. osztályban a hon- és népismeret tantárgyon belül kötelező lesz a helyismeret oktatása is. Egy helytörténeti könyv megbízhatósága már csak ezért is elengedhetetlen.
