Észak-Magyarország, 2000. december (56. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-19 / 296. szám

ESZflK-MflGYflRGRSZAG # 2000. december 19., kedd Csatlakozunk Az ÉM EU-melleklete 6 EU-játék: ki utazik Brüsszelbe? Miskolc (ÉM) - Rovatunk működése óta, azaz egy éve közöljük minden hónapban játékunkat. Kérdéseinkkel olvasóink EU- beli tájékozottságát, fogalomismereteit tettük próbára és örömmel vettük azt a, hónapról hónapra érkező szép számú bo­rítékot és levelezőlapot, amelyekben, ame­lyeken válaszaikat elküldték nekünk. Kü­lön örömünkre szolgáltak rendszeres le­vélíróink, akik majd’ minden hónapban helyes választ adtak kérdéseinkre. Múlt havi feladványunk az volt: mely országok lettek 1973-ban és 1981-ben az EU tagállamai. Ezúttal Fészki Imrének (Boldva) kedvezett a szerencse, jutalma szerkesztőségünk ajándéka. A legtöbb helyes választ beküldő olva­sóink közül a brüsszeli utat, játékunk fődí­ját Ráczné Bodnár Lenke (Alsózsolca) nyer­te. Az ezzel kapcsolatos dokumentumot szerkesztőségünkben adjuk majd át neki. Egységes Európai Okmány Az EK addigi alapszerződéseit nagymér­tékben továbbfejlesztő okmány, mely maga is az EK egyik elsődleges jogforrá­sa. 1986-ban írták alá, 1987. július 1-jén lépett hatályba. Az „egységes" jelző arra utal, hogy az EK és az 1969 óta folyó eu­rópai politikai együttműködés kereteit egyaránt szabályqzza. Európai Beruházási Alap Az Európai Beruházási Bank forrásaiból 1992-ben létrehozott alap feladata a tag­államok gazdasági növekedésének és munkahelyteremtésének támogatása. A 2 milliárd ECU-s alapnak összesen körülbe­lül 10 milliárd ECU-nyi beruházáshoz kell hozzájárulnia. Kohézió A kohéziós politikai célja a Közösség gaz­dasági és szociális összetartásának erősí­tése a Közösség egészének harmonikus fejlődése és különösen a különböző ré­giók közötti különbségek mérséklése, a kevésbé előnyös helyzetű régiók elmara­dottságának leküzdése érdekében. Ezt a célt szolgálja a Közösség Kohéziós Alapja. Jogharmonizáció Az a tevékenység, melynek keretében az EU tagországai a nemzeti jogszabályaikat közelítik egymáshoz, illetve az EU közös jogához. A jogharmonizáció minden be­lépni kívánó ország számára kötelező. 1~T7iiifrVin-iii ....................-Ml..—] EU MIK/FEMIRC (Hungary) Az Európai Unió Magyarországi Innová- cióközvetítc Központja. Alapvető feladata, hogy a hazai kutatók, fejlesztők, a hazai vállalkozások számára tájékoztatást adjon az Európai Unió kutatási és fejlesztési programjairól, felvilágosítással és taná­csokkal ösztönözze a magyar részvételt az EU KTF programjaiban, serkentse a kuta­tási és fejlesztési eredmények felhasználá­sát, innovatív technológiai eljárások és szolgáltatások bevezetését, a technológia transzfert: járuljon hozzá a versenyképes­ség növeléséhez. Az Unióban több a munka és a bér Összehasonlított életkörülmények: mindenhol csökken a házasodási kedv Alkalom a munkára (felvételünk illusztráció) Fotó: b t. Miskolc (ÉM - KHE) - Életkö­rülményeink statisztikai ada­tait vizsgálva sok hasonlósá­got találhatunk az Európai Unióban élő országok adatai­val: így a házassági kedv csökkenése, a házasulandók életkorának növekedése te­rén. A foglalkoztatottak szá­mát és a minimálbér összegét összevetve azonban jelentős különbségek mutatkoznak. Ha a házasságkötések és a válá­sok számát hasonlítjuk, megálla­píthatjuk, hogy az utóbbi két év­tizedben - országosan és me­gyénkben is - egyre kevesebb a házasság, míg a válások száma nagyjából változatlan. A nyolcva­nas évek elején megyénkben évente közel 6300 házasságot kö­töttek, és mintegy 1800-at bontot­tak fel. Tavaly viszont a házas­ságkötések száma már alig halad­ta meg a 3200-at, ugyanakkor 1700-nál több válás történt. Az először házasságra lépő férfiak és nők átlagos életkora több mint két évvel emelkedett az elmúlt nyolc évben. Ennek eredménye­ként 1998-ban a nőtlen férfiak át­lagosan 26 évesek, a hajadon nők pedig 23,5 évesek voltak a boldo­gító igen kimondásakor. Vezet az angol Hazánkban a tanköteles kor fel­ső határa 16 év, ami egyezést mutat az EU-s országokéval. Megyénkben az általános isko­lások és gimnazisták közül leg­többen az angol nyelvet tanul­ják a németet megelőzve, a szakmunkásképzőkben viszont a német nyelv tanulását része­sítik előnyben. A foglalkoztatottak szamá­nak 1990 óta tartó gyors csök­kenése lényegében már 1995- ben lelassult, és azóta stabilizá­lódni látszik. Sőt 1998-ban eny­he növekedést mutatott. Ha­zánkban a 15 éven felüli lakos­ság 49 százaléka foglalkoztatott, megyénkben ez a szám csupán 41 százalék. Akik többet dolgoznak A minimálbér összege meglehe­tősen elmarad az EU országai-' hoz képest. Jelenleg 25 ezer 500 forint, ami 97 euró, s a majd 40 ezer forintra felemelt összeg is csupán 152 euró lesz. Régiónkban kereső tevékeny­séggel a férfiak heti 45 órát töl­tenek, a nők 35 órát, viszont ők több időt fordítanak háztartási munkára, vásárlásra, tanulásra és önképzésre. Miben más, és miben nem? Az EU-ban a házasságok száma az elmúlt években jelentősen csökkent. Míg 1970-ben ezer emberre 8 házasság jutott, ad­dig 1998-ban ezer ember közül csak 5 pár kötötte össze az éle­tét. Ugyanakkor a házasulan­dók életkora az utóbbi 20 év­ben emelkedett: a férfiak átla­gosan 30, a nők 27 évesen köt­nek házasságot. A válások szá­ma országonként nagy eltérése­ket mutat. Az alacsony válási arány a déli, illetve az erős ka­tolikus hagyományokkal ren­delkező országokra jellemző, ezek: Olaszország, Spanyolor­szág, Görögország, Portugália, illetve Írország. Magasabb a válási arány az északi, protes­táns országokban: Dániában, Finnországban, Svédországban. Az oktatással kapcsolatos statisztikák azt mutatják, hogy az EU legtöbb tagállamában a kötelező oktatás 15-16 éves kor­ban ér véget, bár a diákok nagy része ezután is továbbta­nul. A leggyakrabban oktatott idegennyelv az angol; 1997-ben nyolc tagországban majdnem minden diák tanult angolul. Ezután következik a francia, bár a Benelux államokban a franciát megelőzi a német. A munkanélküliségi adatok nagyon különbözőek az Euró­pai Unión belül. Spanyolor­szágban és Olaszországban 1999-ben a 15 és 64 év közöt­tiek mindössze 52,3 százaléka dolgozott, míg ez az arány Dá­niában 76,5 százalék volt. Az EU-s átlag jelenleg 62,1 száza­lék. A legtöbben 40 órát dol­goznak egy héten, de Nagy- Britanniában az emberek átla­gosan 44 órát töltenek munka­helyükön. A minimálbérek tekinteté­ben az EU tagállamok megosz­lást mutatnak. A legmagasabb a Benelux államokban, Fran­ciaországban és Nagy Britan­niában: 1000 euró, legalacso­nyabb Portugáliában: 371 euró. A közigazgatás nem lehet belépési akadály Miskolc (ÉM - PT) - A rend­szerváltás óta kialakított magyar önkormányzati, és közigazgatási rendszer már nem lehetne akadálya az Európai Unióba történő belé­pésünknek. Némi kiigazításra még szükség van a passzusokban, de több te­rületen magasabb szintű jogsza­bályokkal rendelkezünk, mint az EU tagállamok - nyilatkoz­ta lapunknak dr. Orosz Gábor, a megyei közigazgatási hivatal vezetője. A szakember szerint az Euró­pai Unió alapvetően elfogadja a tanácsi rendszert felváltó jelen­legi közigazgatási szisztémán­kat. Kisebb feszültséget az je­lent, hogy az ezer éves hagyo­mányokra épülő megyerendsze­rünk nem könnyen idomul az EU regionalitási elvárásaihoz. Ugyan léteznek már a regionális statisztikai körzetek, de valójá­ban még nem működik olajozot­tan a gépezet. Számunkra pedig fontos, hogy figyelembe vegyük ezt az EU-elvárást. Az uniós tá­mogatási összegeket ugyanis csak a régiók kaphatják meg, oszthatják és használhatják fel. Az állampolgárokat igazából nem az érdekli, hogy melyik megyében vagy régióban élnek. Annál inkább az foglalkoztatja őket: hogyan és milyen életmi­nőségben tehetik ezt meg. Van-e munkahelyük, biztosított-e a megélhetésük, és elfogadható-e a közbiztonságuk. Ezért lenne kí­vánatos a regionális rendszer minél hamarab történő gyakor­lati beüzemelése. Dr. Orosz Gábor szerint a növény-, és állategészségügy te-, rületén alkalmazott szabályozá­si normáink sokkal magasabb szintűek, mint az EU tagálla­moké. Egyedi a kisebbségi ön- kormányzatokra vonatkozó és már évek óta alkalmazott gya­korlatunk is. Ilyennel nyugaton nem rendelkeznek. Ugyanakkor lemaradásunk van a környezet- védelem területén. Az EU-ban már nem elégséges csupán el­szállítani a szemetet, hanem szelektíven gyűjtik, újra hasz­nosítják vagy megsemmisítik a hulladékot. Előírás, hogy a ve­zetékes ivóvízen kívül minden település rendelkezzen szenny­vízcsatorna hálózattal. A szakember képzésről'a hiva­talvezető elmondta: ez folyama­tos a megyében és a régióban. A » ................................ Több terüle­ten magasabb rendű jogsza­bályokkal rendelkezünk dr. Orosz Gábor .......................................................................... köztisztviselőkkel megismerte­tik az EU-s közigazgatási rend­szert, és az ott alkalmazott jog­szabályokat. Összességében megállapítha­tó - szögezte le lapunknak nyilatkozva dr. Orosz Gábor az optimális esetben remélt két-három éven belül történő tagfelvételünkenk a közigazga­tási gyakorlat és az alkalmazott törvények nem jelenthetik aka­dályát. 2-V/G2Á'j ',''5 ! .. ;. IV - ; ÍV 1:>VV.;'V II ­E lmennék szavazni, és a csatlakozás mellett döntenék. Biz­tos vagyok abban, hogy megváltozna az élet- színvonalunk, mégpe­dig kedvező irányban. Ezt Ausztria példáján látom, hisz csatlakozá­sa után egyre növeke­dett az ott élők életszín­vonala. Somodi Sándorné (44) pultos E lmegyek szavazni, ha kiírják a népsza­vazást. A csatlakozás mellett vagyok, mert az az ország javát szolgál­ná. Nyilván lenne hát­ránya is, de szerintem ez mindennel így van. Amit a legtöbben vár­nak a csatlakozástól, az az életszínvonalunk nö­vekedése. Korcsmáros László (50) kereskedő B iztos, hogy nagyon sok előnye van, de a hátrányait is éreznénk. Szerintem csak a csatla­kozás után derül ki iga­zán, hogy jó döntés volt-e. Az ország számá­ra lehet, hogy kedvező lépés lenne, de nem biz­tos, hogy az egyes embe­rek is éreznék az ezzel járó előnyöket. POVAZSANYECZ KRISZTINA (23) tanuló A hogy örültem a NATO-hoz csatlako­zásnak, az Unióval kap­csolatban felemás érzé­seim vannak. Magyaror­szág elveszítené egyéni­ségét, és elszíntelenedne. Azok az országok jártak jól, akik hamarabb csat­lakoztak, hisz jelentős segítséget kaptak. Dr. Kabdebó Lórántné Dobos Marienne (58) mérnök A bban bízom, hogy a nyugdíjasok éle­tében is kedvező válto­zásokat hozna a csatla­kozás. Többször vol­tam Spanyolországban, s úgy tapasztaltam, hogy az ottani nyugdí­jasok sokkal nyugod- tabban és jobb élet- színvonalon élnek, mint hazánkban.

Next

/
Thumbnails
Contents