Észak-Magyarország, 2000. december (56. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-18 / 295. szám

2000. december 18., hétfő Kultúra 8 MOZI Kern András, az autós nagybácsi Mese az autóról Kiss László Kíváncsi lennék rá, hányán emlékeznek a hajdani Meseautó című legendás magyar film nézői közül, hogy pontosan milyen típusú autó szerepelt a filmben. Bizonyo­san azt mondanák: ki figyelt az autóra, hiszen nem az volt a főszereplő. Az új Meseautó címe viszont nyugod­tan lehetett volna az, hogy Mese az autó­ról. Ez a sajátos feldolgozás, a napjaink hazai gyártású filmslágere valójában nem szerelemről, romantikáról, álmodozásról és kalandról szól, hanem arról, hogyan le­het egy gigantikus, egész estes reklámfil­met moziprodukcióként eladni. A külön­féle támogatók - az élen a főszereplővé tett autó gyártójával - reklámjait kellett belezsúfolni a sztoriba, illetve pontosab­ban az egyes reklámblokkokat elválaszta­ni valami történetfélével. Kínos igyeke­zettel kellett az alkotóknak formálni a forgatókönyvet, hogy például legyen mi­ről társalognia az egyik főszereplőnek a motorkereskedővel, mialatt hosszasan bá­mulhattuk a cégtáblát is. Az operatőr is felkötötte a gatyát rendesen, hogy minden embléma, szlogen jól látszódjék, hiszen másképp ugrik a támogatás. Mindezt per­sze a kényszer szülte, csak az a kérdés, hogy Kabosék idején miért nem kellett az akkori sztároknak élő reklámhordozóként szerepelniük, pedig a filmgyártás akkor is - illetve akkor csak igazán - üzlet volt. A mozijegyek sem lettek olcsóbbak - a mul­tiplexeknek szánt új Meseautót kemény ezresekért nézheti meg egy család. Egyébként a filmben vannak színészek is, zene is, az egyik ilyen, a másik olyan - de az Oscar-díjra biztos az autót terjesztik majd föl. Az önmagából kifordított operett kar, valamint a Pécsi és Győri Nemzeti Színház művészeinek előadásában. A ren­dezvénnyel kapcsolatban a 48/343-073-es te­lefonon kérhető információ. Korán zárult, de méltó millenniumvég • Jótékony dedikálás. A közelmúltban megjelent, Három kívánság - nem csak gye­rekeknek című könyvét dedikálja Dévényi Tibor december 20-án, szerdán déli 12 órá­tól a Megyei Kórház könyvtár-klubtermé­ben tartandó író-olvasó találkozón. A szer­ző a könyvből származó összes honoráriu­mát a kórház koraszülött osztálya számára, inkubátorok vásárlására ajánlotta fel. • A Kárpát-medence néprajzi kincsei. Megjelent a Kárpát-medence néprajzi kincsei című reprezentatív album, amely 270, jórészt színes grafikát ad közre a Debreceni Déri Múzeum Néprajzi Adattá­rának anyagából. A magyar millennium alkalmából kiadott kötetet Szelestey László néprajzkutató állította össze. Az album képanyaga a történelmi Ma­gyarország egész területéről származó gyűjtések rajzbéli rögzítése, a népművé­szet utolsó, még összefüggő korszakáról ad hiteles áttekintést. Óévbúcsúztató Operettgála Aggtelek (ÉM) - Az Aggteleki-Jósvafői Hagyományőrző és Művészeti Napok 2000 című rendezvénysorozat eseményeként Óévbúcsúztató Operettgálát rendez az Agg­teleki Nemzeti Park Igazgatósága. Az agg­teleki Baradla-barlang Hangversenytermé­ben december 30-án, szombaton délután 4 órakor kezdődő operettgálán Huszka Jenő, Lehár Ferenc, Kálmán Imre és Johann Strauss műveiből hallhatnak részleteket az érdeklődők a Váci Szimfonikus Zene­között Máltán, Svédországban és Madridban is láthatók alkotásai. 1987-ben a franciaországi Cler- mont-Ferrandban adták át Bir­kózók című szobrát, itthon a Nő madárral és a Labdát tartó nő című műveit 1991-ban a legjobb sportolók kapták. Egyik barátja, a humorista Nagy Bandó And­rás egyik kiállításán a követke­zőképpen méltatta a művészt. „Miért beszéljek én Józsáról, mikor ezek a szobrok magukért beszélnek? Miért mondjam én el, hogy Józsa a magyar kortárs képzőművészet egyik jelentős személyisége? Erre Lajosnak van a legkevésbé szüksége, s ná­la már csak szobrai nem igény­lik, hogy jelentős személyiség­nek nevezzem alkotójukat.” A Fekete Péter című zenés játék bemutatója a miskolci Kamaraszínházban Ózd (ÉM - OKI) - Józsa Lajos szobrászművésznek az ózdi ÁMK Galériájában bemuta­tott mintegy 80 szobra és pla­kettje nagy elismerést váltot­tak ki a közönségből és a szakmából is - ám a tervezet­nél rövidebb ideig, január 3-a helyett máig állt a kiállítás. Demeter Sándor, az ÁMK kultu­rális vezetője tervezte az Euró- pa-hírű művész ózdi bemutatko­zását a város millenniumi ren­dezvénysorozatának és az 50 éves várossá válás jubileumá­nak zárásaként - és nagy öröm­mel töltötte el, hogy ilyen szín­vonalas kiállítással zárhatták a galériában az évezredet. Az örökké kritikus ózdi szob­rászművész, Kissunyi István a művek láttán elismerését fejezte ki és igazi profi munkaként ér­tékelte a látottakat. A kidolgo­zott magyar ruházatú Bika Bá­lint és neje című bronz szobor, a Görög torzó, a Kubikos, a Kala­pos kisfiú, vagy a művész stílu­sától jelentősen eltérő Életfa cí­mű alkotás előtt már a megnyi­tón sokan fejet hajtottak. Látvá­nyosak a történelmi alakokról és Budapest nevezetességeiről mintázott plakettek, arcképek. Az 1944-ben Debrecenben szü­letett művész 20 évig élt és alko­tott Budapesten, majd Budake­szire költözött, ahol alkotóháza egyben az otthona is. Munkássá­ga, művészete révén a világ szá­mos országába eljutott, többekJózsa Lajos: Kalapos kisfiú Mikita Gábor Miskolc (ÉM) - Eisemann Mi­hály komponálás közben mintha időnként meggon­dolta volna magát: az útjára induló lírai dallam váratla­nul perdül egyet és burleszk- be fordul. Az operett műfa­ját hasonló módon fordítja ki a Fekete Péter című zenés játék miskolci előadása. E kisoperett a mindenből, még a kisember szerencsétlenségéből is üzletet csináló pénzvilág karika­túráját ígéri. Szellemes a címsze­replő pechjére alapozott rész­vénytársaság ötlete, amit azon­ban a második részben háttérbe szorít a zenés játékok ezerszer feldolgozott alapgondolata: ha a női szívek azt akarják, hogy a ki­rályfi a hófehér paripán észreve­gye őket, öltözzenek feltűnően... A miskolci előadás pontosan érezteti, hogy az ígéretes alapöt­let hogyan foszlik semmivé: a rendező Puskás Tamás ugyanis megpróbálja kívülről feljavítani az elsoványodó sztorit. Az első felvonást még korrekten, hagyo­mányos módon levezényli: Feke­te Péter és az úri társaság egyik szerencsétlenségből a másikba esik. A második részben aztán váratlanul kifordít önmagából egy-egy jelenetet. Paródiára vál­Molnár Sándor Tamás (Gustav Auriel) és Hevér Gábor (Lucien) tanak át a színészek, és láthatóan élvezik azokat a poénokat, ame­lyekben kiléphetnek az eredeti stílusból. Szellemesek, de az előadás egészében idegenül hat­nak a „megbolondított” jelenetek. Épp a darab vígszínházi elő­adásán bizonyította Eszenyi Eni­kő, lehet úgy is karikírozni egy figurát - itt Claire „szürkeveréb- ségét” hogy közben elementá­ris erővel azonosul is annak sze­relmi bánatával. A miskolci előa­dás azonban libikókázik a külön­böző megközelítési módok kö­zött: egy-egy alakításon belül is kettéválik az azonosulás és a szerep idézőjelbe tétele. Kovács Vanda iskolapéldáját adja az első részben, hogy egy lényegében ki­dolgozatlan papírfigurából hogy lehet életteli alakot, esetünkben egy gazdag úrilányt formálni. A második résztől viszont karika­túrát rajzol, humorosan ugyan, ám nem érteni, mitől változik meg az addig normálisnak ábrá­zolt lány. De a Kertész Marcella által kedvesen megformált Claire is jellemet cserél a ruhaváltással együtt: a szerény gyors- és gépí­ró átöltözve primadonna módjá­ra jelenik meg a zavartság vagy az izgalom legkisebb jele nélkül. Átváltozása és szerelme főnöké­vel nagyon vázlatosnak tűnik az erőteljes - és másutt szerencsés kezű - húzás révén (a dramaturg Hársing Hilda). Hevér Gábor az üzletember jellemében felerősíti az iróniát, de akkor van elemé­ben, amikor „kiszólhat” a darab­ból. Magyar Attila az ügyefo- gyott igyekezet komikumát széle­síti: jellegzetes humorával az ezerszer hasraeső kisember sok vonását rajzolja meg, talán csak a pikírtség több, s a bumfordi báj kevesebb a kelleténél. A játék zenés jellege alatta ma­rad a várakozásnak: a Regős Zsolt vezényelte zenekar ugyan lendületesen játszik, de a szerep­lők énekesi teljesítménye kevés­nek bizonyul. Eisemann slágerei­nek igazi értéke a humorban rej­lik. Ezek a dalok zenés tréfák - sosem lehet tudni, hogy a szerző komolyan veszi-e a dallamot vagy ironizál, s a hab a tortán a szójátékokra épülő blőd, nemegy­szer abszurdba hajló bárgyún bá­jos dalszöveg. Mindebből a mis­kolci színészek előadásában - Máhr Ági betétjét leszámítva - alig derül ki valami, magát a dalt nemegyszer elnyomja a hozzá ki­talált játék, ami ugyan szórakoz­tató, de azért egy zenés darabban az ének nem lehet mellékes... HÍRCSOKOR Koncert-ajándék a szimfonikusoktól Hirdetés Miskolc (ÉM - SZ) - Karácso­nyi koncertre készül a Miskol­ci Szimfonikus Zenekar. A Pol­gárok Miskolcért és a Nemze­tért Egyesület által kezdemé­nyezett hangverseny várha­tóan hagyománnyá válik a megyeszékhelyen. A Miskolci Szimfonikus Zenekar múlt évi karácsonyi koncertjét követően vetette fel a gondolatot Veczán Pál, a Polgárok Miskol­cért és a Nemzetért Egyesület el­nöke, hogy a Szent Anna-temp- lomban megrendezett koncertet újabbak kövessék évente.- Szeretnénk, ha rendszeressé válna a Miskolci Szimfonikus Zenekar karácsonyi koncertje, hiszen az együttes olyan nagy kincse a városnak, melyet talán nem is tudunk megfelelően érté­kelni. Ugyanakkor egyfajta ün­nepi ajándék is lehetne ez a vá­rosban élő polgárok számára - hangsúlyozta Veczán Pál. Az idei ünnepi koncert műso­rát Sir László, a miskolci szim­fonikusok igazgatója állította össze. Mint elmondta, nem kife­jezetten szakrális művekkel várják a közönséget december 21-én, csütörtökön este a mis­kolci selyemréti Szent István- templomba. Koncertjükön pél­dául Beethoven-, Erkel-, Bach-, Pachelbel-, Haydn- vagy Mozart- műveket hallhatnak az érdeklő­dők Kovács László vezényleté­vel. Fellép az esten Gulyás Dé­nes (ének), Sashegyi Ágnes (hárfa), Soós Levente (oboa) és Soós Gábor (hegedű) is. A mű­sorszámokat pedig Bejtás And­rás vezeti fel. Jubileumi ünnepek a Rónaiban Miskolc (ÉM) - Jubileumi ren­dezvénysorozat kezdődik a mis­kolci Rónai Művelődési Köz­pontban december 18-án, hétfőn. A közel egy éven át tartó jubi­leumi ünnepsorral a művelődési központ és művészeti csoportjai évfordulóit ünnepük. A sorozat első rendezvényén az 1975 de­cemberében megalakult, s a Hat­vanötösök útján működő Nyug­díjasklub 25 éves jubileumát ün­nepük a klub tagjai és az intéz­mény munkatársai. Folytatás­ként a 15 éves Forrás Kamara­kórust ünnepük a jövő év már­ciusában, novemberben az 50 éves Avas Néptáncegyüttest, s a jubileumi rendezvénysorozat zá­rásaként szintén novemberben emlékeznek meg a Rónai Műve­lődési Központ fél évszázadáról. b . s, . * | , KARÁCSONYI MEGLEPETÉS a MATCH-ban Ha Ön december 1. és 24. között karácsonyi bevásárlását j a Match-ban végzi, meglepetésben lesz része, mert minden M kedves vásárlónkat karácsonyi sorsjeggyel ajándékozzuk meg. ■ A sok-sok Match nyeremény mellett akár az egész bevásárlás összegét is visszanyerheti! Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Esztendőt kíván a MATCH! Miskolc Plaza, Miskolc, Szentpáli u. 2-6. , Vegyen Kedvére

Next

/
Thumbnails
Contents