Észak-Magyarország, 2000. december (56. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-18 / 295. szám

2000. december 18., hétfő iSZAK-MAGVaRORSIíe# Aktuális / Hirdetés 6 HÍRCSOKOR • Közmeghallgatás Encsen. Közmeghall­gatást tart Encs város képviselő-testülete december 18-án, hétfőn 17 és 18 óra kö­zött a városháza tanácstermében, ahol az állampolgárok és szervezetek közérdekű bejelentést, javaslatot tehetnek. • Gyermekes anyaotthon. Koncz Ferenc, a FIDESZ-MPP országgyűlési képviselője Vissre látogatott a napokban. A zemplé­ni településen a református egyház épü­leteiben átmeneti gyermekes anyaott­hont adtak át. Igét hirdetett dr. Mészáros István, a Tiszán inneni Református Egy­házkerület püspöke, beszédet mondott dr. Börzsönyi József esperes és Koncz Fe­renc. Az otthont Harrach Péter, szociális családügyi miniszter avatta fel. Csereháton az EU-ról Gagyvendégi (ÉM - LL) - A Csereháti Településszövetség által szervezett Településműködtetés és fejlesztés partnerségben című vitasorozat és vezetői tréning utolsó előadását a hét végén tartották Gagyvendégiben, a szövetség képzési központjában. A fórumon szó volt az európai uniós csat­lakozásból adódó közigazgatási feladatok­ról, a települések nemzetközi kapcsolatai kiépítéséről Hansági Istvánnak, a B.-A.-Z. Megyei Közigazgatási Hivatal főosztályve­zető-helyettesének és dr. Gadóczy Berta­lannak, a CELODIN magyarországi igaz­gatójának előterjesztésében. Gagyvendégi­ben egyébként még áprilisban kezdődött el a továbbképzési program: kilenc alka­lommal találkoztak a csereháti kistérség polgármesterei és jegyzői neves előadók­kal, hogy ismereteiket bővítve egymással is vitatkozva cseréljenek gondolatokat a csereháti települések közötti együttműkö­désről. A most zárult előadás-sorozatot Kántor Magdolna, a gagyvendégi képzési központ vezetője szervezte. Hasznosak és esztétikusak. Hasznosságát nem kell külön fejtegetni azoknak a hulladékgyűjtőknek, melyeket nemrégiben helyeztek ki a szirmabesenyői utcákra. Üdítő kivételként fából készült, belülről „bélelt” szemétgyűjtő. Fotó: mmi Szikszó Abaúj, Cserehát kapuja A térség országgyűlési képviselője jó példaként emlegette a fejleszthető dél-csereháti várost Szikszó, Garadna (ÉM - LL) - A jelenkor területfejleszté­si, önkormányzati vezetői bizonyára elsősorban a jö­vő generációira gondolnak, ha egy-egy beruházás meg­valósítását szorgalmazzák. Szikszó jó példa erre, ugyanis a Miskolc tőszom­szédságában fekvő abaúji városka a rendszerváltásig szinte egyáltalán nem ju­tott előrébb, a 90-es évek elejét követően azonban hirtelen minden meg­változott. Dr. Odor Ferenc, a megyei köz­gyűlés elnöke - mint sokak ál­tal ismert - a Csereháti Tele­pülésszövetség elnökeként, a területfejlesztési tanács tagja­ként éveken keresztül próbált segíteni az abaúji régió lakos­ságának az elszigeteltség meg­szüntetését célzó munkában, így természetesen Szikszó ön- kormányzati vezetőivel is kap­csolatban állt. Az 1998. májusi parlamenti választásokat köve­tően a térség országgyűlési képviselője, majd október vé­gén a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnöke lett. Az elmúlt két esztendőben - bár Dr. Ódor Ferenc nem fogal­mazott ilyen élesen - jelentős fejlődés történt Abaújban, s a megyei közgyűlés elnöke nem csak hivatalból támogatja a Dr. Ódor Ferenc Fotó: L. l. Szikszótól északra fekvő 86 te­lepülést, hanem elkötelezett hí­ve is Abaújnak.- Mint látható, én nem vál­tottam lakhelyet azt követően, hogy a megyei közgyűlés elnö­ke lettem - kezdte beszélgeté­sünket Abaúj országgyűlési képviselője azt gondolom, rám itt van szükség. Ha föld­rajzilag nézzük, Garadna a ré­gió közepe, tehát innen minden feladat jól ellátható, minden, számomra oly fontos ( 86 van belőle) település könnyen meg­közelíthető. Talán nem túlzók, ha azt mondom, nem nehéz azokon az önkormányzatokon segíteni, akik maguk is akar­ják a fejlődést, s e gondolato­mat vélhetően Panyik József, Szikszó polgármestere szintén osztja. Most ugyebár elkészült a Magyar-hegyi pincesor útja, s ez csak a látványos fejlődés kezdete. Gondos vizsgálatok, egyezte­tések előzték meg a szikszói szőlészet, borászat ismételt fel­lendítésének első lépéseit - je­lentette ki Ódor Ferenc -, már 1997-ben megszülettek a tervek. Ha valaki foglalkozott Abaúj történetével, akkor jól tudja, hogy itt sok évszázados hagyo­mányai vannak a szőlészetnek, borászatnak, de a nagy filoxé- rajárványt követően nem pótol­ták az elpusztult ültetvényeket. Szikszó éppen a kiváló adottsá­gokat használja ki, eleveníti föl a letűnt korok emlékeit., ha Aszalóval és Megyaszóval kö­zösen újra telepíti a venyigé­ket, illetve regenerálja a még meglévőket. A klíma megfelelő, s ez a fejlesztési munka a fog­lalkoztatási gondokra ugyan­csak gyógyír lehet. A borkultúra fellendítése re­mélhetőleg az elkövetkezendő esztendők, évtizedek egyik meghatározó elemét jelenti majd az ott élőknek - hangsú­lyozta a képviselő jelesül a Magyar-hegyi pincesor újjáé­lesztése, ennek a csodálatosan szép agrárágazatnak a megjele­nítése a kitörés egyik lehetősé­ge. Ebben a parlamenti ciklus­ban jutott el odáig a térség, hogy Szikszót a Bükkaljai Tör­ténelmi Borvidék tagjává tette a törvény, s ezzel elismerték az illetékesek azt a munkát, amit az itteniek tudatosan folytattak immár évek óta. Érvényesülhet tehát a helyi gazdák, illetve az önkormányzat akarata, ami annyit jelent: a vendégfogadás megszervezésével, a pincék re­habilitációjával valódi jövőké­pet alakítottak ki.- S hogy tényleg jöjjenek a vendégek - mondotta végeze­tül dr. Ódor Ferenc -, ezért kell mihamarabb megépíteni a Kassa és Miskolc között terve­zett M 30-as gyorsforgalmú, négysávos utat. Ha a megye megközelíthetősége javul, ak­kor a turisták, a befektetők sem hagyják figyelmen kívül ezt a szép vidéket, s eljönnek ide. Az elszigeteltségből fakadó hátrány nyilván leküzdhető, ám ehhez az egész régió össze­fogására szükség van. Ez vi­szont nem csak szikszói ügy, hanem mindazoké, akik itt él­nek. A megyei területfejlesztési tanács és a kormány egyaránt támogatja a helyi elképzelések megvalósítását, ugyanakkor Szikszón, s egész Abaújban vál­lalni kell a célirányos munkát a fellendülés érdekében. Zempléni karácsony négy helyszínen Sátoraljaújhely, Tokaj, Sá­rospatak, Szerencs (ÉM) - A Zempléni Településszö­vetség ebben az esztendő­ben is megrendezi a Zemp­léni karácsony rendez­vénysorozatot. Az idősek tiszteletére a következő mottót választották: Az évszázad utolsó éve a zempléni időseké. A szövetség felhívást tett közzé tagtelepüléseinek iskolái köré­ben. Az alsó tagozatosoknak képzőművészeti pályázatot hir­detett, festészet, grafika és szobrászat kategóriában. A téma a legszebb élményem a nagyszüleimmel, az idősek­kel volt. A felső tagozatosok diákjai prózaíró pályázaton vehetnek részt, a téma: Tisztelem és sze­retem az időseket. Az intézmé­nyeken belüli korcsoporton­kénti első helyezettek nevez­hettek munkájukkal a Zemplé­ni Településszövetség területi versenyeire. A civil szervezet díjait a karácsonyi ünnepsége­ken résztvevő közönség szava­zatai alapján nyerhetik majd el, amelyet a Zempléni Telepü­lésszövetség elnöke, dr. Kupa Mihály független országgyűlé­si képviselő ad át. A területi ünnepségeket négy helyszínen rendezik meg. December 16-án, szomba­ton délelőtt 11 órára Sátor­aljaújhelyen, a Kossuth Lajos Művelődési Központba vár­ják az érdeklődőket. Vasárnap Tokajban a Tokaji Ferenc gimnázium aulájában ünne­pelnek délután három órától. Hétfőn Sárospatakon a Műve- lő-dés Házában délután öt 5 órától lesz a karácsonyi ün­nepség. December 21-én, csütörtökön pedig Szerencsen a Rákóczi-vár színháztermében tartják dél­után három órától a zempléni karácsonyt. Régiós kapcsolat - a visegrádi alapból Bükkszentkereszt (ÉM - MMI) - A bükki szlovák ere­detű települések (Bükk- szentlászló korábban Óhuta, Bükkszentkereszt korábban Újhuta és Répáshuta) gya­kori vendégei a szlovákok és szlovákiai magyarok. Kölcsönösen elsősorban a Kas­sán, Szepsiben, Vranovban va­lamint Detván és környékén élőkkel építettek ki kapcsola­tot a Bükkben lévő települé­sek. Főleg a kulturális progra­mokra, a sportrendezvényekre és nem utolsósorban a nyelvta­nulást ösztönző kapcsolatokra alapozzák együttműködésüket. A napokban Vranovba kaptak invitálást a hegyi települések, ahol találkoztak a helységek polgármesterei, iskolaigazgatói. A találkozóra négy ország „visegrádi országok” képvise­lőit hívták meg egy együttmű­ködési megállapodás aláírásá­ra, melynek anyagi feltételeit a házigazdák teremtették elő - pályázva a Visegrádi Alapból. Az eseményen a környék polgármesterei, a helyi elöljá­rók, a Szlovák Külügyminisz­térium államtitkára, a kassai cseh konzul jelent meg, méltat­va a megállapodást. A megpá­lyázott és megnyert anyagi tá­mogatás arra nyújt lehetősé­get, hogy 2001 nyarán három turnusba találkoznak a négy nemzet együttműködő települé­seinek diákjai (négyszer har­minc fiatal) minden alkalom­mal bemutatva tudásukat, ha­zájuk szépségeit, hagyomá­nyait a szellemi és fizikai ve­télkedőkön. Jó alkalom lesz ez a nyelvta­nulásra, valamint arra, hogy minél természetesebb legyen más nemzetekkel a kapcsolat- teremtés. Háló-hely «V *►- O <5 őt <3l «S Gü AT i' m B*ck Fútvif'd Stop R*fre»h Horn* Soarch Mali Favorité* Larger Srnaller Preferenoe* Addres*: í •yr11 http://www. cegbox.naplopok.hu/likorgyar | A Miskolci Likőrgyár honlapja a legnehezebben megtalál­hatók közé tartozik (.naplo­pok"?), vért kell szörfölnie an­nak, aki rá akar találni (nem szeretnék ennyire szomjas len­ni... - mondaná a viccbeli nemtudomki). De érdemes: a betűtípusok ritka bő gyűjtemé­nyére lelhetünk utunk végén. Más kérdés, hogy nem emiatt kéne weboldalt fenntartania egy élelmiszeripari cégnek. Mégis úgy tűnik, amikor szóba ke­rült a társaságnál, legyen a jeles italmárká­nak internetes megjelenése, akkor a terve­zésbeli fő szempontnak a feliratok minél szélesebb stilusgazdagságát írták elő a megrendelők. Vagy nem így volt? Akkor a tervező alaposan túllőtt célon. Úgy tűnik, épp a likőrlinkek kialakításakor fedezte fel a Times-ok, Courierok, Arialek mérhetetlen gazdagságát, s akkor már megérte, hogy belevágott a munkába... Valamit a konkré­tumokról is: két nyelv lehetőségét kapjuk Miskolci Likőrgyár Rt. meg a nyitólapon, ám az angolét (brit zász­lóval...?) csak „ijesztésképpen" (nem műkö­dik). Továbblépve jön a betű- és szfnorgia (utóbbi a nyitólap azonosíthatatlan szín­szörnye után nem jelent, nem jelenthet visszalépést), feltöltve a legkezdetlegesebb, illetve a legmodernebb (izgő-mozgó-forgó) szerkezeti elemekkel egyaránt. Minden van itt két képernyőnyi felületen belül - csak konzisztencia nem -, „webkamrának" neve­zett utcafényképtől az értelmezhetetlen gra­fikai csodán át a legkülönösebb menüponto­kig. És ásványvíz is kapható! BAL Hirdetés

Next

/
Thumbnails
Contents